Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-14 / 261. szám
Ifit. Eff&YMk ina. SmÜM* m KJ FILLER Srmcsziííég és fcíaáőhlvata!: Kolszsv r, JitaHrtci ?5„ !. STt^'sT. Tafotan: 11-—7!3. Hva^?1a“ fffelem-ntca S. szám, TeSsfen sí.: 23—23 ULÄPiTOTia: B1RTHR MIKLÓS Kiadótulajdonos: P a L L 3 î a. L; «Mozsár. Előfizetâsl írat: ftmiti UK BEB¥2£lévfa 8. Kiévie 18. esăsz km 31 mü, ainirT"**™*11”'- m.«—«»» sfctó^S2*iSSíí'.'í*i*i*e^r.'7i7-t*w»*i J„< "^5****^ Jjf,"jj^'**£ •’ '• ■ Az erdélyiképviselők mindig pártpolitikai tárlak fal a helyzetet és az egész ország szempontjait tartsák előtérben BUDAPEST, november 14. (Ax Ellenzék tudósítójától.) Négy nap óta folyik a költségvetési vita a képviselőházban. Kéthetes bizottsági tárgyalás előzte meg a vitát. Szakszerű felszólalások hangzottak el a bizottságokban, ahol a mini»z" terek részletes választ adtak a felszólalásokra és részletesen ismertették tárcáik költségvetését. Aa utóbbi évekkel ellen- tétben* az idén nem adtak ki részletesebb közleményt a bizottsági tárgyalásokról, így ezeknek a tárgyalásoknak anyaga nem ismeretes. Nagy érdeklődés előzte ín eg a képviselőház plenáris vitáját. A költségvetési tárgyalás a magyar parlament munkájának legfontosabb része. E tárgyalás során ad a törvényhozás felhatalmazást a kormánynak az államháztartás pénzügyeinek továbbvitelére és a költségvetés, megszavazása jelenti a poli tilsai bizalmat, amelyet az országgyűlés nyújt a kormány szamára. Az uj házszabályok meglehetősen megrövidítették a költségvetés vitájának idejét. Október végétől a karácsonyi szünetig, tehát december közepéig tart a költségvetési tárgyalás. Az államháztartási költségvetés csak 1940 óta igazodik a naptári évhez, azelőtt Julius 1-től a következő év junius 3(Hg számították az államháztartás költségvetését. A régi rendszernél a költség- vetési tárgyalás tehát nem az év végén, hanem a nyári szünet előtt volt. A többé javaslat tárgyalásától eltérően — melyek tárgyalása a plénumhan kezdődött —■ a költségvetési tárgyalás a bizottságokban indul meg. Egyes tárcák megvitatására kétszer négyórás ülés ál! redelkiezésre, tehát 10 nap alaítt megy kérésziül a képviselőhöz bizottságain a 10 minisztérium költségvetése. A plénum ÎG napon keresztül 8 órás ülésen tárgyalja a büdzsét. Utána a felhatalmazási ja vadat tárgyalása következik, amely 4* napon át tart, ugyancsak 8 órás ülésen. Mig a költségvetés inkább gazdasági tárgyú. addig a felhatalmazási javaslat tárgyalásában a pártok inkább politikai bírálatot mondanak. Az apropriáciőná! nincs meghatározva, hogy a képviselők raijyea témához szólhatnak hozzá, teljesen szabadon beszélhetnek és tetszés szerint határozhatják meg, hogv müven oldalró! kívánják bírálni a kormány politikáját, Á képvisselőház költségvetési tárgyalása után a felsőház foglalkozik az államháztartási költségvetéssel. * tesen túrjaié fel « helyzetet és az egész ország szempontját tartják szem előtt akkor is, ha ez az újonnan visszaesői tolt területekre nézve bizonyos áldozar tokkal jár. Általános az a felfogás, hogy az Erdélyi Párt nemcsak számaránya után, hanem súlyánál foglya is megér dernli a független pártok sorában az. első helyet. Az erdélyi képviselők feb ,szólalását mind kormánypárt, mind otz ellmzéki oldalon a legnagyobb érdek' lődéssel kisérték és ezek a felszólalások nagyban hozzájárulnak a költségvetési vita színvonal ónak emeléséhez, Aa; Ellenzék csütörtöki «tárnában röviden ismertettük dr- Paál Árpád felszólalását a költségvetési vita soráé. Most részleteiben is ismertetjük az erdélyi képviselő nagyerdő kesságü beszédét. Paál Árpád dr. mindenek» előtt megállapította, hogy a felszabadult erdélyi területeken a belső njjáépülés előhaia- dása szembetűnő jelenség. Ebben a kormányzatnak is megvan a maga érdeme, amiért ax erdélyiek hálával éa elismeréssel vannak. Visszaemlékezett arra, hogy a felszabadó» lás' bevonuláskor milyen lázas örömmel és lelkes tapsolá&aal fogadu » közönség a csend’ i őrök és rendőrök csapatait. A lelkiismeretes . igazságosság névtelen hőseit üdvözölte eszei » a fogadtatással. Az ünnepi átéléa után is csak I Mae-gnövekedett a bizalom irántuk, , A szánok Erdély üdvözletéi tolmácsolta t* csendöt ség és rendőrién iránt. Elismeréssel szólott a katonai közi gaz get álról, továbbá arról a jó előrelátásról és gondról, mellyel c belügyminisztérium megyei, községi és közegészségügyi ügyosztályai eljut tah a f*i szabadult erdélyi részek polgári köxigmsgm- tásának megszervezésében. A közönség' bizalma egyre több az ni közigazgatás iránt Az uj házszabályok hozták be a vezérszónokok rendszerét. Minden párt 50 képviselő után egy vezérszónokot állíthat. A Magyar Élet Pártja, melynek 184 képviselő tagja van, három vezérszónokkal vehet részt a vitákban. Utána a második legnagyobb párt, az Erdélyi Párt következik 35 képviselő taggal. Az erdélyi képviselők ezek szerint minden tálcánál egy vezérszónokot állithatnakj. A harmadik párt a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Párt Szövetség 33 képviselővel és utánuk következik a Nyilas- keresztes Párt 30 képviselővel, Az erdélyi képviselők mindig pártpolitikai szempontúéi mentesen táriák lei a A tavalyi kőli3egveté*i tárgyalásokban az erdélyi képviselők még nem vettek részt. A belvederei döntés után alig muh el nehány hét és az erdélyi képviselők még nem illeszkedhettek be a magyar belpolitikai életbe, természetes, hogy inkább csak szemlélődésre szorítkoztak és tevékeny bírálatba nem bocsátkoztak. Hogy az elmúlt egy év alatt a parlament többet szünetelt, mint tanácskozott, annak az oka elsősorban a közbejött történelmi eseményekben kereshető. Érthető íehát, hogy az erdélyi képviselők mostani resztté" telet a költségvetési vi’uban általános érdeklődés előzte meg. Az erdélyi kép" viselőktől tevélocéiységben minden oldalon igen sokat várnak. Eddig báróin tárca költségvetését fogadták el, a, kultusz, a belügy és a honvédelmi tárca költségvetését. A kultusztárca vitájánál László Dezső erdélyi képviselő mondott igen enadkedeu színvonalú beszédet. Elismerte a kuítuszkormány érdemeit az újonnan visszacsatolt erdélyi területen, azonban rámutatott azokra a hibákra, — elsősorban a papi kongnia kérdésére — melyek még sürgős megoldásra várnak. A belügyi tárcánál Paál Árpád beszédét hallgatták feszült érdeklődéssel a képviselők*. Filozófiai magas' Ságokban járt az erdélyi képviselő felszólalása és minden figyelmet megérdemelt fejtegetése. A szabad interpellációs vitából is kivették részüket erdélyi képviselők. Vita Sándor a m u r; k a f el ti gv e' tőségek felállítását sürgette. Bálint Jó- I zsef pedig az erdélyi nyngdijkérdés haladéktalan rendezését követelte. Beszédüket általános helyesléssel és együttérzéssel fogadták minden oldalon. Általában megállapítják a képviselőházban, hogy az erdélyi képviselők akár helyi pro* blemak merültek fel, akár országos vonatkozásit kérdésekkel foglalkoznak, mindig p ár tpo litt fiai szemponttól menAz uj közigazgatási szervezetben a hely* kívánalmak és a központi kormányzat kivá- nalmai összeegyeztetésével történt a személyi kiválasztódás. Ez az együttes nagyban egészben bevált, A közönség bizalma egyre iöbb ez uj köz- igazgatás iránt. Eleinte suk panasz és elégedetlenség vök, ma már megnvugvó a közönség hangulata. Dolgozott a suttogó propaganda is, hogy a kishitűséget terjessze- De a kishitűség ma már mind jobban oszlik és nő a helyi társadalom önbizalma. Kétségtelen. hogy a közszellem ilyen átalakulását nagyon elősegítene n vármegyeházák, városházák, községh'izák tisztviselői~ nek buzgó és szinte pihenés nélküli szakadatlan munkája. A közönség el is Özünli a vidéki helyi hatóságok hivataísaobáií, Ez jelzi a felfokozódó bajok sokaságát. Egyúttal jelzi a közönség bizalmát is a helyi hatóságok iránt, mert amikor menedéket keres náluk, azt nemcsak végszükségből, de bizalomból itt teszi Azonban a közönség tódulása nemcsak c helyi hatóságok hivatalszobáiban nagy, hanem e minisztériumok folyosóin is. Azt. jelenti ez, hogy a zavarba jutott rngr kérdésessé vált- életviszonyok elintézésére a helyi hatóságoknak nincs meg a kellő hatalma s a helyi élettől emiatt egyre távolabb esik a helyi élet ügyeinek elintézése. Eként a helyi ügyek éa azok elintézése között kettéágazás áll elő. az nkták külön élete indul útnak. Az ügy és az akta azonban más j és más. Áe akta megkaphatja a formán* »Intézést, az ügy mégis ehntéscllen marad I Ebből támadt a közigazgatás és élet kört* ! összhangtalanság. mely a közigazgatás celäzer i rütlen bonyolultságát idézi elő a többnyire a helyi területnek központi felszívásával, * central zmussal vau Összefüggésben. A közigazgatásnak ez a válsága világjele» ség. Mártonffy Károly egyetemi tsnár, minis* ten tanácsi»*, a „Magyar közigazgatás megja vulása“ cirnen tanulságos könyvet irt erről, mely egyúttal a különböző államok köziga* gatás-egyszerüsitésl kísérleteit is ismerteti. A szónok a közigazgatás öncéluságát nem tar tolta helyesnek, a közigazgatás csak eszköze lehet a nemzet történelmileg kifejlődő társadalmi és állami alkatának. Veszélyes és végzetes történelmi helyzetekben megfelelő lehet a centralizmus, viszont nyugodtabb időkhen a társadalmi képességek zavartalan k bontakozási lehetőségei kozott a helyi területek önkormányzatá^i’k kell ei intéznie minden helyi életviszonyt. Ez lebe1 a közigazgatás igazi egyszerűsítése  szónok állást foglalt arnriiett, hogy a látszat-önkurmányiatok helyett az önma púnkon segíteni tudó, r helyi közösségéi- zést kifejlesztő, uz alkotó lokál pátriotiz must megvalósító helyi önkormányzatot- legyenek. Elismeréssel szólott at: Országos Nép- és Csa ládvédehni Alap -zervezetérői s egyúttal an nak teljes bekapcsolódását kívánta a törté nelntileg k’fejlett helyi cnkormányxatokb« A költségvetést elfogadta. váré György ínferpef/ác?ó: a a $zékel földi vasúi ügyében \tí interpellációs vitában — rmot megír- tűk — Váró György a székelyföldi vasút ügyét tette szóvá. A.z érdekes interpellációt * következőkben közöljük1: Az Erdélyi Párt szónokai a költségvetési vitában Dr. Pjál Árpád felszólalása a belügyi tárra költségvetésénél — interpellációm július 3-én történt be jegyzése után sodródott Magyarország mé lyebben a háborúba cs még s. az így mggvül Hozott körülmények között i*
