Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-14 / 261. szám
Fm?**»* Ifii béVlmbor 14 s mit ü>''-*'T<i '*iK u'l-.'um .•! >•'<■/,»ív><*/<fi vttsut- •rpitvs ködeiének feleetesé-. ldös.eiü e/ a/ert, meri mii nugvouh s/iikseg \ au rá, mint volt bármikor cs meri un«! is ue; vaunak a lehetőn gvi u vasútépítőn ,kt> moly előkés-'hősének és a/ előmunkálatok elvégzésének. Rengeteget irtuk talán mej’, többit bt irJti k mai bos-..u rv t:*cdek*-u kert-*/túl a > ii'ki'U földi vasút kérdéséről. ile iné* ma i* | a/ a helyzet, hogy « snikcl + mg «jgy jelen ői mbbfo. vgósx kJ' •arhah vármegye, ax orszag fajtáig *egtuzláltb magyar vidéke, itdjantti vutut iióllcül j <j//, elszigetelőn és kitúrni uz ország gazju \ sági vérkeringéséből. j Hogy megértbük' azt a/ átkot, ami ez! a 1 nz in magyar vidéket nujija, «v/ükrégei néhány szóban rámutatnom m'lycn baUai-renciM- n • mostoha korúiméi»} akadályozni meg több I esetben in n vasiiti oíbzrköttcf* v kiépítését. MI akadályozta meg a székelyföldi vasút kiépítését l'»cuí .Széchényi litván, a magyar kozl ki dúsügy atyja 1818 január US én a rendek e’é terjesztett ..Javaslatában) a magyar kö/leke tlésügy rendezéséről“ körvonalazta az ors'úg közlekedési hálózatának alapjai, a kelőt felé vezető vasutat a Maros és iNagykúkiillő fo* hasa mentén tervezi Székelvudvarhelyt ősz f/okötve Csiksz.eredával és a Kárpátokon keresztül Caiac felé. Az idők folyamán i terv meg is valósul- kiépülnek ezek a vasutvona lak, a Székely udvarhely—Csíkszereda, in nl- egy 50 kilométeres szakasz kivételével és igy a keleti vasút elkerüli n Székelyföldet Szé- ihenyi tervében még elsőrendű szempont, hogy a kelet felé vezető vasút minél hosz* szabb szakaszon fusson magyarlakta vidéken, ile amikor 1870—1873. években kiépítésié kerül az Erdélyt keresztülszelő : .‘.vonal, akkor már a Monarchia érdeke icp előtérbe és okkor Kolozsvárt ogv kötik össze Brassó" val. hogy a szinmagya1* Székelyföldet a vasút elkerüli. Habái (Orbán Báláz« 1872 évi kép- i viselőházi beszéde szerint) c műszaki terveknek megfelelően az említett fővonal Udvarhely vármegy e jó nagy részét érintői te volna. a kivitelnél mégis messzire elkerül minden magyar községet és teljesen nemzetiségi vidéken halad. A Székelyföldnek csak később kiépülő szárny vasutak jutnak, amelyekkel Marosvásárhely t, Parajdot. Székely udvarhely t. Sepsiyzentgy örgyöt kapcsolják be az említett fővonalba Csak 1808 1m-n kerül sor arra. hogy VI1. te. kimondja .i csonka székely szárnyvonalak kii /.ül N-psiiMiitgvörgynek Szászrégennel CsiN- s/.eredán keresztül való összekötését, vagvi-* az úgynevezett „székely körvasút*' kiépítését Ugyanez a törvénycikk intézkedik aziránt :*■ hogy ebből a vonulból kiágazólag kiépíttessék egy szárnyvonal a gyimosi román botárig, egy |>ed)g S/ékelvudvarhely és Cs Ls/eieda között. A jelzett te."ben állaniköltségen ki építeni elrendelt vonalak is mind kiépülnek, csak éppen a székelyudvarhely—Csíkszeredái szakasz nem- Az 1002. évi tusnádi székely kongresszus sürgeti a félbemaradt mádéfalva —wtászrégeni vasútvonal kiépítésé', és ugyanakkor javasolja S/t-kclyudvarhelynek Csíkszeredával Szentegyházas falun keresztül való összekötését. Amint láthatjuk tehát, az 1805. évi VII. te. becikkelyezése után 7 évvel még azért kell kongresszust tartani, hogy az ott lefektetett vasútvonal megvalósítását követel, jék. Káinon, ennek a siirge'éanek csak annyi eredménye volt. hogy a kérdéses javaslat első felét teljesítették ícy kiséri ez a furcsa átok Udvarhely vár megyét és bár inár 1895-ben törvénybe fektetik le a kérdéses vasút kiépítését, miudmáig nem történt egy komoly lépés sem annak megvalósítására. Az ugvenis természetes, hogy ha a monarchia elhanyagolta a szintisz" ta székely megyéket, akkor a román uralom rnég mostohábban bánt vele s még inkább törekedett leszegényKésére és tönkretételére. I I ■ . I I „A székelyéig a lóv várja** Ma a székelység ezen a vonalon is 9 jóvátételt várja. A jóvátételét elhanyagoltságának és kitaszítottságának, ami ma még annyival keservesebb, hogy az uj határ nség az egyetlen szárnyvonalát is levágta Udvarbelymcgyé- nek és igy használhatatlanná tette azt is. Az udvarhely me gyei 120.000 főnyi fajtiszta magyar le van szakítva a magyarság testéről. Udm őrhely me gyébe érkezik úgy érzi magát az utat, mint egy elátkozott kastély- I bon, ahova nemcsak a be és kijutás hallatlanul nehéz, mert 150 kilométert kell auro buszon megtenni, hanem amelynek « Ur vegőjén is érzik az állandó súlyos gazdasági helyzet. Minden égető / érdes, minden megoldhatatlan nehézség a vasuthiányhoz vesét, Ezért nem lehet értéksiteni a kiváló minőségű székely fát, ezért nem lehet értékesíteni n hízott állatokat, a cukorrépát, burgonyafelesleget. ezért iilküzilc olyan hah lation nehézségekbe a közel látás biztosításához szükséges gabona odaszáJhtása De ezért nem fejlődhetik az ifiara s nemcsak hogy nem fejlődhet, hanem mint fenyegető és vésztjósló óriás karok, úgy merednek az ember felé a bőrgyár, téglagyár diiledcző . épületei, a vasgyár szomorú kéményei, a I rothadni induló farakások. Ezek tehetik olyan terhessé és nyomasztóvá j a megye gazdasági légkörét. Szükséges tehát étink a vidéknek vasutuor nallal való összekötése, ami stratégiai, gazdar sági, népességpolitikai és közlekedéspolitikai szempontból legalkalmasabbnak Székdyudr tarhely és Csíkszereda között látszik. Hagy stratégiailag mit jelent a székelyed* var hely—Csíkszeredái vasútvonal kiépítése, azt nem kell részletesen kifejtenem és hogy mit jelent az különösen s Székelyföld mai ( helyzetében. azt világosan megláthatjuk, ha egy pillantást vetünk a keleti zsákalaku or' szágrész elszigetelt helyzetére. Gazdaságilag ez a vasútvonal egyfelől he* kapcsolná a helyi gazdasági erőket az ország vérkeringésébe és megteremtené az összeköttetést az egymástól elszigetelt három székely vármegye között, másfelől azonban, mint át- meneti vonal kelet felé teremtené meg a legrövidebb vasúti összeköttetést. Ez a föld nagyon gazdag ásványi kincsek- J ben, felbecsülhetetlen mennyiségű só, vas 1 és más ásványi anyagok hevernek a mé- ; lyében kihasználatlanul, a Hargita sűrű er- i dci pedig, amelyek eddig az itdakó szc- j gény népség megélhetését biztosították, ma | nagyrészt értéktelenül hevernek, mert vas- j ut hiányában ki terme Ihetetlenek. De ott vannak a borvizek, gyógyfürdők, amelyek \ közlekedési lehetőség hiányában mind pusztulásra vannak Ítélve. Es hogy ipari- élet sem alakulhat ki vasul nélkül, az nagyon természetes. Szükséges és feltétlenül hasznos ennek a vonalnak a kiépítése még arra az időre is, amikor a most lecsatolt fővonal újból hasz nálhatóvá válik a magvar gazdasági élet részére, mert akkor itt vezethet keresztül a legrövidebb ut Odessza, Kelet felé. Hogy ez. a Kelet milyen fontos gazdasági szerepet fog betölteni a jövő Európájának életében, az mindnyájunk előtt nyilvánvaló és így szmte felbecsülhetetlen ennek a vonalnak közlekedés politikai értéke Népesség politikai szempontból ez a vasútvonal a székely ségnek olt oh (mában velő megőrzéséi és fejlődési lehetőségének biztosítását jelenti. Ezért sürgette már Orbán Balázs 1872'bcn a vasút és ennek következményeképpen járó iparosítás megvalósítását a Székely földön. A vasút nyomán felsarjadó ipari fellendülés' j ben uj életlehetőségek nyiiná&ok ennek a szapora, szorgalmaz népnek a részére Ott- j hon, a saját környezetében lehetne foglalkozz tatai azt a réteget, amelyik ina az országban \ való szélkallódásra van ítélve. Ma Q négy székely vármegye gazdaságilag egy lehetőleg önállóságra berendezett egységet kell hogy képezzen, hiszen erre utalja az ország gazdasági súlypontjától való elszigetelt elhelyezése, de ez a gazdasági egység el sem képzelhető a vármegyéket ösz- szehötő vasútvonal hiányában. Udvarhely vármegye a hegyek közé zárva el van szigetelve a többi székely megyéktől 18 és ennek a vonalnak azt is szolgálnia kell, hogy megteremtse a többi székely megyékkel való szoros gazdaság; kapcsolat lehetőségéi. A vasútépítés tervének mostam felvetése ellen természetesen felhozhatják azt az érvet, hogy az építéshez azükséges anyagok nem állanak rendelkezésre kellő mennyiségben, vagy hogy a munkások élelmezése okozna nagyobb nehézséget. Azonban a műszaki munkálatokat már ma meg lehet kezdeni ş a hosszabb időt igénylő föídrnunkálatokat is azonnal be lehet indítani. Amikorra a sínek lerakására kerül a sor, az ehhez szükséges anyagot is elő lehet teremteni. Ma is használatlanul állanak a háromszékmegyei ko- mandói fatelep használaton kívül levő iparvágányának sinei melyeknek felhasználásával majdnem elő lehetne állítani a szükséges sin- mennyiséget. Az itt felhasználandó vasmeny- nyiséget rövidesen tudná pótolni az a gazdag vasérelelep. amelyet éppen ez vasútvonal j tenne kihasználhatóvá. Szentkere?2tbánya ma j egy tengődő üzem, amelyik semmiképp sem j tudja feldolgozni azi a hatalmas vasércmeny i nybéget amely a Hargitának ezen a lejtőjén kínálkozik, mert az előállított kiváló minőségű olvasztott vasat szekéren, 'agy gépkocsin szállítani nem érdemes és lehetetlen. i „Nem ul dolgot kérek..." A/, alkalmazandó munka.</L. élelmezési ne bézoége is csak látszatra áll fenn, hi*tcn ut itt lakó szegény népet, amelynek. zAtou t* krupliu kiviil neműn terménye muc», ügyi* élelmezni kell, Liilüm’isru ebben az esztendő ben, mii km íz állandó eiö/éf I.uvetke/tében még a vetőmagot «Cm adta visnzu ;• föld. Ez- vei a földmunkával meg lehetne adni a kere veti lehetőséget lakóhelyéhez közel én nem kellene töldis/áz kilométerre vándorolniuk családjuktól, hogy munkai találjanak. Amikor a székelyudvarhely—caikazeredai vasútvonal kiépítését kérem, akkor tulajdon képpen az idegen uralom év idegen érdekek következtében háttérbe szorított udvarhely megyei /ékelység részére jóvátételt kérek Ugyancsak részleteiben P, Miner u írjük Vita Sónor iilK-rjsel á(dóját az erdélyi munkaügyi felügyelőségek fezáSjCásáról. — A ig volt a magyar Társadalom törtéaifcl rne folyamán siirgőiebb é* minden erejét jobban igényi»« vevő feadatok eflé ú látva, — mondotta — mint éppv-n ezekben az évtize- d-kbvm, áruikor egvidőben jelentkeznek a magyarság jogos külpolitikai igényeinek ki* I /Nem partik ulái is érdek ruucL a vasútvonalnak a kiépítése, mert itt arról van szó, hogy a magyar»ag egyik iegé-rtéke-ehb töm. gél kapcsoljuk a lüktető magyar élet áramába, ezzel is gazdagítsuk ett a magyarságot tegyük szilibe, álfogóhLá, minden uiagyi-rt lelöleiővé a magyar jövendőt. Nem ívalami uj dolgot kerrk, Iianem c«ak egy ezelőtt negyvenhat év vel in* "hozott iBr* vény végrehajtását e.iiiyetem, an; kor kérdem a niiuiv/.lcr űrtől: ,..M kor Kzéndé-kozik az er szag vasúti forgalmába bekapi nobii a fajÜag legtisztább tuagvai és ter/n o-zzsti k:ni - ''kbi n egyik leggazdagabb vidéket, Udvarhely vár megyét, megépítve a Székely udvarhely- Cük szereda közötti kiiriilbeliil 5b kilométer hie-z ízű vasútvonalat.'' j rh íiociális kérdő «4. megoldása **> a Kárpa tokou beiül ve ünk együtt élő k«j való viszonyoknak is a rendezése. Ez»ekr u<4 a ilagy ft- adatoknak a megoldására a ucuaet csak akkor lebet képes, hogyha a tánadaiumnak r minden egyt* tagjár a nemzeti célokká'1 szembe«» a fe*lőaaég érzéoe hatja .ít és hogyha a társadalom egyes oszíá yai ée rétege-' közöirt minél tökéletesebb öv>zhan.5 és bizalom uralkodik, elégitése, a társadalmi rértX'^eződée gazdasági „Na legyen egyetlen olyan tagra rém a társadalomnak, aki magát esupln robotoló tagnak érzi“ Egyik cgllagyobb fe-adatuuk tehat <taiüei a társadalmi összhangnak, az egytuá» iránti bizalomnak a Megteremtése, hogy uc egyez» egyetlen olyan tagja em a társadalomnak, áld magát oupán robotoló tagnak és nem a nemzet áldozatos ét öntudatos polgárának érzi. El' kel •mu érnünk azt, hogy az utoUó év* tizedekben igen nagy lépésekben ha Vuit előre a magyarság a maga nagy társadalmi kérdé- eáuek mego danában. Részint a luiad-önkon korinán yzal kezdeményezéséből, réasú&T a társadalmi gondo kodás ácaiakirázábói következett, hogy ma az egy s osztályok között c.sökkenivk azok az «kentétek, aznc'yek végeredményben szociális feszühipégeket okoz :iak ée így kiélezésük esetem a neaazet éAer- érdekeit veszélyeztetik Azonban mégsem tagadhatjuk ék — tisats-lt Ház — hogy a munkáság érdekeinek megvédene, a munkásáig jogos igényei ivek kieégitésc tekint&tébeci még mindig igen nagy feladatok várnak megvalósításra. Nem céOtu itt faltárni a munkásság egy igen jelentős rétegének eieaeítfé* I gét és kiszolgált atottíágát, amely nein ír csupán a gazdasági niehézségekbő. táplálkozik, hanem abból a hitből is, hogy a man* ká «ág a maga küzdefm'ábsui udje«eai a maga erejére és képességére van utsőva mert az ákaxu által kevésbé védett és megbecsül polgára, m-soi a Társadalom felsőbb rétegei... Az sem tagadható, hogy -a a helyzez. hogyha tefjtseű megindokol tnak nem is mondható, de érthető akkor, amikor a muH* La3 Szinte naponta szembetalálkozik a műn* koodu érdekeivel. A munkaadónak pedig ig«n je-entós rétege csupán a maga szűk Iá* tókörü üa7*eti »szempontjait tartja szem előtt ét mindent elkövet, hogy a mimkâLsvedelmt törvények és reoddhstek hatály ói csökkent»^ Pedig a naimkás ét> a munkaadó őezánte éw jóakaratu együltmnködéoére és eaae] a táf- ^adalmi béke birtoeitátára ma inkább szűk* ség van, roáx valaha. A nagy memaeti érder kekrrek munká&r és mookaadőt egyaránt sá» kél vetaüuk, hímen a keltőnek az összhang ja nélkül nemcsak társvdaAmi béke aetu, ke- betíégfcz, hanem erodmé»yess tenne* ég sem«« A munkásság minél nagyobb teüesit’ menye a nemsetkUzGSiégnek is elsőrendű érdeke /“ A munka erkölcsi érték, a nemzetnek te<tl szolgálat és igy saukségeo, hogy az áramunk éppen olyan védelmét élvezze, rotort a többi nagy nemzeti értékünk. A munkáság minél nagyobb 'teljesítménye a iwmzetközö^ségnpk is elsőrendű érdeke, gondoskodni ke'í cehát aeoknak a híki és anyagi feltétwHknsek meg* teremtéséről, am&'yek között s munkás te^* pH,rtőképeáségc a maga te^je» egéwzébe-n kibontakozik. A rörv-énye* munkásvédelem tehát a nemzeti politikának egyik legsürgőísebb követelménye, mert házén mind társadalmi öuszhaíig. mind eredővénye* usüvkí épptót evekben a háború« klőkbca »éltünknek sétleodü fettétel«. Alighanem a tsianom ssegéayeég az oka annak, hogy a munkásvédelem tekántetében. mélynél még mindig bizonyod eíavult, e£?ősor/ ban a nagytőke érdekeiffisek kedvező rendelkezések vaocak érvényben. Az 1893/28. Te, alapján a gyárak miürftásvéífeliai Ssemponl" bó: való efienőrzé-ét az iparfeHigyeîoSegek végzik. MunkásrédoViiinknek taőin éppen ez a rendszer az egyik legnagyobb hidnyzéka. A. munkaügyi felügyelőségek kérdése Feltétftenül szűkaéges. hogy légy«» tAyan hatóság, amely kcaed áíÜ a munkáshoz, amcy a munkásának a pauasaáit m^gvizsg^'ja és a lehető leggyorsabb intézkedéssel orvosolja is. — Az iparhatóságok eitaek a a teljesítésére egyá taában nfcin alkahaa^íik mivfl egyéb n»agy elfoglaltságuk miatt nem tudnak a munkások érdekeivel olyan aäapo* »an és szakszerűséggé’ fogyatkozni, ahogy ez a fontos kérdés megérdemelné. Az iparfeiügyelőknek egy egé9z sor má* feladata van, fígyeJme t«hát ezek között megoszlik cs erejének csak csekély hányadát fordítja a imiKkásvédeíem kérdéseire. A munkaadók egy részében pedig Sajnos, még mindig igen erőspn benne él á kapU ta’ísta materializmus szellem« és ezek a munkásvédelmi intézkedéseket c^ak rájuk kényszeritett tehernek tekintik, amelynek viselése a'óf magukat igen gy-akron igyekeznek kivonni. Nagy örömmel értesültem árról az ipafügyi tárca költségvotésébő'. hogy az 1942. költség* vetée<i évre a miniszter ur előirányozta egy országos munkaügyi fe'ügyiöTőeég feiáliitásst- Iuteipe.lációmnak tehát az a részc^-arncy a mur.ikaügv'i felügyelőségek feláílitását1 «zor- gaifniaz/.a, természetszerűleg módosírj ó? csapán azt kéi-em a miniszter úrtól, gondoskodjék arról, hogy h munkaügyi felügyelőségek a lehető legrövidebb időn belül kezdjék meg működésüket. — Ezeknek a folügyoiooégeknek létesitte** sék a leg1 zeWehb körű hotátdtör. Megszev'“ v-eaésükmél az egészséges dect-ntva izáció elve érvényesüljön. — F<eíl tétiem ül szüksége«, hogy a munkaügyi felügyelőség sokkal Szélesebb hatáskörrel rendelkezzen, mint az iparügyi felügyelőknek ezekben a vonatkozásokban a hatásköre veit. Feladatuk a munkaviszonyokra vo* natkozó jogszabályok végrehajtásának eläeu őrzése, a munkásság és s munkaadók között felmerült viszályok elintézése, az üzemek szociális ée egészségpolitikai berendazésének ellenőrzése, a muiikásfizetéeek, ezabadeágide- jüknek, a nők és kiskorúaknak munkássága, vasárnapi munkaszünetnek és hasonló kérdé sekrvek a munkások érdekében ra’ió ellenőrzése. —- Azonban nem csapán s széles hatáskör a ferfércie annak, hogy e*ek a felügyelő égek hivatásukat tel jog mértékbe® be is tudják tö$t-«i!, haaiem az is, hogy’ a munkaügyi fel - iigyeiósógck a munkásság Sgdmára köitnyeo hozzáférhetők legymek, tehát pasias/mkka m i n den nehézség neJkü és msadüi időrés' t« ség nélkül felkeresbessiök, sőt, hogy a ft - ügyességeknek külön felgzóliti* né kid ie a kama ayllşeis. árra, hogy as. ipari üzeq?*i Uita Sándor nterpelíéció ü A vasútvonal - gazdasági ésdek
