Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-13 / 260. szám

zx iu Ilias caütiííttk. mi nwM®fflr fi un. hhiumm, m sa». kM 10 FILLÉR k 18J? »T83 íolöl nőd naá Ufiksi J.töií :&&£2 •Insb ,Üöl ÍS3il IA JlÖit Dd*í :gß-/ nis* mii IJS23 tlilal Sav táv rlu *$8 >Í9l jIsI •8ÓÍ to* »iii Í9á ?4f ÜÜ ££3 eí> rss 104 léi sí is árt 92 fii id ?9 iyí q U :a SíBfp.ssrfösés és Stiadâblîaisl: lolszsv-r. jj'isFSíSJ 13., J. s.tts'í!. falón: íl-*39, irónia: íBfelaiE-sícs 3. száts. telefon sz.: 19—23 .«craag^tffJCw.wm.^ir.aMnm« ILIPilSIT!: BflRTHI MtKLáS |J ,H ..... un YRŢT^TiryF'w,ltJ,*>aal Blsiíóttilaldenss: F 2 L L i ä U Kolozsvár. Elfilizstási áruk: fcmVí Utu aeg?edivre 6. félévre 18. ejési ém 32 dsííI 1 Werbőczy iiél&mester róla, s a magyar oligarchia e*en a ci men elutasította a kényelmetlen jogi alkotást. Werbőczy azonban saját költ­ségén Bécsben 1517-ben kinyomtatta és szétküldte az ország valamennyi brő. ságának. Az általános használat aztán hitelesítette: a királyi nagyobb pecsét helyett rányomta a nemzeti akarat még nagyobb pecsétjét. Az ország feldara­bol tatása után Werbőczy hármasköny­ve tartotta meg a magyar jogegye&éget. a'/ egyiivétartozás gondolatát, sőt a feltámadás h'tét is. írója európai jeilegii művelődéstörténeti egyéniség, s így a mii jogtörténeti hatása egész müveit Európában érezhető volt. Ma egy része már történelmi becsű emlék csupán. Más részéből uj jogszabályok sarjad­tak. De a szabályainak egy kisebb tö­redéke ma is hatályban van. Ma nem az európait műveltségű re naissance-embe-rt, a ragyogó szónokot, okos követet, vagy előrelátó tanácsadót értékeljük legtöbbre benne, hanem az ugocsai köznemest, aki gondosan össze­gyűjtötte a magyar lélek belsejéből fa kadt szokásokat, v'Iágszemléletet tar­talmazó elveket, hogy életműve, a hár­maskönyv sok évszázadon át a magyar szellemű jogalkotás világító tornya le­gyen. * l Irta: Páráid! fáexe Is lost Négy terhes évszázad viharzott el fölöttünk, amióta — az akkori arányok­ban is tündöklő pályafutás után telje­sen elfelejtve *— egy magyar üstökös kihunyt. Messzi ismeretlenségből szo­kott fel a magyar látóhatárra s d cső- | ségének delelője után tüneményes gyor* ! sasággal hullott alá. Mig fent volt, min- i Jenkit ámulatba ejtett, mikor lehanyat- ■■ lőtt, a nagy tömegek hamar megfeled- j keztek róla. i j Általában sok bizonytalanság vette | körül. Életrajzírói k derítették, hogy | 34oö—1470 köpött született, Kerepecen ; vagy Verbőcön. Jogi tudományát való- j sziniileg Budán szerezte, mert doktori címe nem volt. De a jelentéktelen ugo- esamegyei kcznemes’- család elküldte külföldi egyetemekre is. (Becs? Pado­va? Bologna?) Mindez bizonyításokra vár. De annyi bizonyos, hogy magába szívta korának tudományát, műveltsé­gét, politikai eszményeit, nemzeti tö­rekvéseit, mindent, amit a modern lé­lek, éles gondolkodás, az emberi mél­tóság klasszikus magatartása feloldha­tott magában. Rövdesen Ugocsamegye ékesen szóló követe lett. E perctől kezdve szédületes iramban ivei felfelé. 1498-ban már érezni kezenyomát a II. Ulászló-féle törvényhozásban. Két nagy' eszménye: a köznemesség előretörése és a nemzeti királyság utjának egyen­letese szemmel látható. Ekkor kötözte sorsát végleg ahhoz a két magasztos célhoz, mely felemelhet!, de porba is ránthatja eJvhii kővetőjét. Visszasze­rezte a nemzet király választási jogát arra az esetre, ha a király fiuörökös né-lkül hal mfg. Az Í5Ö5-! rákos! gyűlé­sen megfogalmazta a köznemesség po­litikai programiát. „Lina eadcmque no- büitas“ — mondja —- nemesség csak: egy van, tehát törvény szerint n ncs különbség nemes és nemes között, csu­pán a vagyon, családi összeköttetés, ha- tasirm vágy, politikai helyzet keit ílyen- szerü látszatot. Werbőczy ez időtől jogászi felké­szültséggel, szónoki képességgel, a diplomata simaságával, az államférfi böicseségével és a politikus erős kezé­vel nyúl a belső erők átcsoportosításá­hoz, Benne még él a Hunyad ak széles áttekintése és merész elhatározása. Látja, hogy a főúri rend, mely Mátyás halála ntán kisajátította a hatalmat, egymaga elégtelen a tornyosuló bajok viselésére. S ha az államot jelentő vé­kony kéreg a nyomás alatt összerop­pan, ba a készülődő török bezúzza a főúri birtokok várkapu t, az ország vég­veszedelembe kerül. Nemzetéért reme­gő gonddal törekedett tehát minden eszközzel erősíteni a köznemességet, hogy szilárd támasztéka legyen a fő- nemességnek, Vissza akarta áll tani az ősi magyar nemzetfogalmat: minden nemes és szabad ember birtokosa a ha­talomnak. Igazi renaissance-egyéniség voîfî jo­gász,^ államférfi, diplomata, társadalom- politikus, író, talán egy kissé hadvezér is. Sőt, mikor 1521-ben Wormsban járt \f Karoly császárnál követségben, hit­vitába szállt Lutherrel. Fáradhatatla­nul járta Velencét, Rómát, Nürnberget, Wormsot, hogy segítséget hozzon a tö­rök ellen, a nemzeti királyság védel­mére, Szapolyai János, a királyjelölt, Báthori István vajda megalázkodó ké­relme után iemesvár alatt megisermni* s tette Dózsa Gvörgy parasztseregét, & benne a-'t az erőt, mely hozzáértő cm bér kezében idegen segítség nélkül is elég lett volna az ország védelmére és a nemzeti királyság megalapozására. VVerböcZynek látnia kellett, hogy az erötényezők hogyan kötik le és mor­zsolják szét egymást. A magyar nem­zet! királyság kis ladikja végzetes lé­cet kapott attól a lándzsadöféstőí, mely i Dózsa ysBtş&wa síi)# testét ésrt.,^ • Werbőczy királyi itélőmester, később szentélynÖk, végül — az 1525'i ország* gyűlésen mondott történelmi bes-éde után — nádor lett. Most már a hata­lom súlyával ind tott küzdelmet az el­szaporodott kiskirályok ellen. Későn volt. A török Mohács síkján legázoita a magyar sereget. Werbőczy nagy esz menyei rombadőltek: nemzeti király­ság, központ hatalom, egyenlő nemes« ség. Három részre szaggatták aß orszá­got. János király tanácsosa, aki egy életen át szított a török ellen, most Isztambulba ment követségbe, hogy Habsburg Ferdinándot távol tarthassa a magyar tróntól. Később urával sem ért egyet. A csellel megszállott Budára megy, ismét egyszerű bíró lesz, a ma­gyarok b’rája, s kideríthetetlen körül­mények között hal meg. Werbőczy, a politikus, halott. Az ál­lamférfi is csak két lobogó eszményt hagyott ránk: a nemzeti királyság és a magyar egység gondolatát, melyet azóta sem brtunk meg vak) sita ni. Ellen­■ I Erdély közigazgatásáról és fontos belügyi taiiiásokrét beszélt a Házban a belügyminiszter , Paál Árpád, Vila S ásíJdf és Váró Qyoz&y felszólalása a Méz te§eiapi ütésén 1 BUDAPEST, november 13. (MTI.) A képviselőház szerdán kezdte meg a bel­ügyi tárca költ8égvetcBének tárgyalását. Gergelyffy András előadó felszólalása után az egyes pártok vezérszónokai szóltak hozzá a költségvetéshez. Bahy László, a Magyar Megújulás Nem­zeti Szociális Pártszövetségnek a vezér­szónoka elismeréssel nyilatkozott a híva’ tása magaslatán álló rendőrségről és csendőrségről. A továbbiakban a bü­rokrácia tuitengését bírálta és eseteket hozott fel a bürokráciában mutatkozó hibákra. Kérte a rendőr és csendőraltisz” tikár nehéz helyzetének javítását. A köl'- ségvetést nem fogadta el. Hunyadi Búzás Endre elismerését fe­jezte ki a belügyminiszternek, amiért a községek segélyezésére a jövő évi költ­ségvetésben 11.5 millió pengőt fordít. A községi tisztviselői kar olyan nagy mun' kát végez, hogy szinte elérkezett telje­sítőképességének határáig. Biztosítani 1 kell tehát a jegyzők utánpótlását. Végül a közigazgatás decentrálizációj'ának elő­nyeit fejtegette, majd sikraszállt a kö' zösségi érzés szellemének minélelőbbi ki­fejlesztése mellett. A költségvetést biza­lommal elfogadja. Maróthy Károly, a Ny ilaskeresztes Párt vezérszónoka szólalt fel ezután. Felvetet' te a-z eszmét, hogy népvédelmi miniszté­riumot létesítsenek. Felhívta a figyelmet arra az ’anomáliára, hogy igen sok orvosi állás betöltetlenül marad. Kérte az álla­mi szükséglakások építését, majd a jegy­zők anyagi helyzetének jobbrafordítását. Nem fogadta el a költségvetést. Paá! AypéJ felszólalása Ezután Paál Árpád szólalt fel. A fel­szabadult Erdély területén — mondotta — a belső ujjáépités előrehaladása szem­betűnő jéíenség. Megemlékezett arról, hogy a felszabaduláskor milyeu lázas örömmel fogadta a közönség a csendőr ség és a rendőrség csoportjait. Az uj közigazgatási gzervezet a helyi kívánal­mak és a politikai kormányzat kiválna?.- raainak összeegyeztetésével történt. A közönség bizalma egyre jobban megnő' vekedett és a közönség el is özönli a vi­déki helyi hatóságok hivatalos szobáit. Ez jellemzi a bajok felsokasodását, de jellemzi á bizalmat is. Azonban a közön* pedig néhány fontos közgazdasági javas­lat letárgyulása után a Ház elé kerülhet. A közigazgatási reform érinteni fogja a közigazgatás egész vonalát a legalsóbbtól a legfelsőbbig, tehát a jegyzőtől a mi­nisztériumig. Most csupán a szorosan vett belügyi igazgatás reformjával jön a Ház elé — mondotta. Örömmel állapította meg, hogy az Or szagos Családvédelmi Alap eddigi miikö désével szemben kritikák nem igen hang­zottak el. A kormány a legnagyobb súlyt helyezi a családvédelemre. Természetes, bogy ilyen nagy kérdéseket 24 óra alatt nem lehet teljesen megoldani. A miniszter ezután a közegészségügyi politikáról beszélt. Kiemelte, hogy itt az eredmények ékesszólók. A falusi köz­egészségügy fejlődése határozott lépések kel halad előre. Vannak a közegészség- ügyi szolgálatnálb egye» részei, ahol élni.» radások mutatkoznak, a betegellátás év kórházkérdés. A kórházak fejlesztésének iigye pénzügyi okokból lassúbb tempóban halad előre. A miniszter kiemelte, hog\ a différiának a leküzdését tisztán ma­gyar rendszerrel olyan tökéletesen vitték keresztül, hogy a legnagyobb európai or szagok vesznek példát rólunk. A társadalombiztosítás körül tapasztal ható hibák terén reméli, hogy hamarosan nagv, lényeges javulás fog mutatkozni Tudatában van. ho?rv a háztartási a^kal mazottnk Öregségi biztosítása nem várhat tovább. Ezt a kérdést azonban csak az egész társadalombiztosítás megfelelő ad" miniszfrativ átszervezésével egyidejűleg lehet megoldani. A közigazgatási tisztviselők kérdéséről szólva kijelentette, hogy a szociális ké,~ dós naevobbméretü megoldását is tervezi A közigazgatási vizsgával kapcsolatban tanfolyamokat létesít, amelyek összefog .lalva adják elő az egész közigazgat.i»> vizsga anvagát. Az állampolgárság megszűnésével me&szerzé-sévai kapcsolatos kérdésekről Öl öl óra után intéz Keresztes^Fischer Ferenc belügyminiszter emelkedett szó­lásra. bogy válaszoljon az elhangzott fel­szólalásokra. Rámutatott arra, hogy valamennyi szó­nok beszédéből kicsendült a közigazgatá­si reform sürgetése. A mult évben a költ­ségvetés tárgyalásakor kilátásba helyezte, hogy por hónap alatt a törvényhozás efé hozza a közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslatot. Az eredeti reformter­vek a trianoni országra voltak szabva, a mostani terveket pedig a nu'gnagyobbo* doíf és struktúrájában megváltozott or­szágra kell szabni. Ez megtörtént, a ja vasiat készen áll és a köUségvetés, majd ben Werbőczy, a jogász, örökké égő j fáklyánál maradandóbb emlékművet j állított önmagának. Született jogász* i nemzet Vagyunk, —• mondják. Eleink i már az etetkÖzi vérszerzodésben alkot- ! mánvt adtak maguknak. A nemzet el- j lenállási jogát biztosító 1222-i arany­bulla pedig — az angol szabadságlevél (Magna charta libertatis) után — Eu* rópa másod k írott alkotmánya. WeirbÖ- czyben aß ilyen ősi hagyományokra em­lékező jogász magyar nemzet tört fel. A király megbízna a bírói gyakorlat­ban alkalmazott szokások össze rásával. De az ugocsai köznemes áttör a korlá­tokon : a magyar köz- és magánélet egy­séges szokásjogát gyűjti össze, A „ne­mes Magyarország szokásjogának hár­maskönyve* arany foglalatja a népi ré­tegek mélységében érintetlenül megőr­zött s onnan felszivárgó ősmagyar szo­kásoknak. A sajátos magyar lelkiség, a specificum hungaricum igy menekül j meg, talán éppen utolsó percben, a kaílódástól, s igy lesz a további magyar jogfejlődésen keresztül a magyar szem* léiét és állameszme tényezője. Könyve 1514-ben az országgyűlés és a király elé kerül. Mindkettő kifejezetten elfogadta. Mégsem lett igaíi törvény, mert a királyi naevobb Decsét hiányzott  kelügyiiííníszáef f&essé ée ség tódulasa nemcsak a helyi hatóságok szolgáit özönli el. hanem a minisztériu' moh folyosóit is* Ez ast jelenti, hogy a zavarhajutott életviszonyok elintézésére egyik hatóságnak sincs meg a kellő ha­talma. Ezután beszélt a közigazgatás egysze­rűsítésének szükségességéről. Állást fog' Iáit a látszat önkormányzatok helyi, az önmagokon segítem tudó, az alkotó lo* kalpat.riotijíimtst megvalósító helyi önkor­mányzatok mellett. Elismeréssel emléke' zeit meg a Nép- és Családvédelmi alapról és a költségvetést elfogadta,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents