Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-13 / 260. szám
r niKNm 19 4 1 n o * e ni /» e r / .?. . . unni»zUr I ingo/tulta hogy .» .4 <>tas tít'i ( iltrulizái ióju alkuim árul I ntlcl foţi ebben a kérdésben n rémieni. J ír aléuu pi - yiu, l>i-ony‘tvun\olttit sok- . *:<rzczrcn kérik. úgyhogy csaknem lehr- | f.■ itn ezekt ihntczni, Fűnek okú a /.si ilótorvroyek > < crrh.’jjtasúban keresendő Rámutatott uieg arru, hogy dl állam polgársagi iga/olÚKok megszerzi no körii) sok visszaélés történik. A beliigyiuiim/ Ier a legszigorúbb ijile/keilesekel lie* lyezte kilátásba ezeknek a visszaél ének nt k a megakad ál yoz.iaaro. általános hr IvesJés közben A visszíakerütt áerü eifekero t endlkivEEÍi nehétfségefáifeS Líizd a közigazgatás \ lit nis vin ni'-íer ezután a i isszakcrült .v.i iiletek inaidat.I'.mák kérd« sévwl foplalko- 1 .■ott. Rámutatott .na, houy ezeken a terüle teken a köz «/a.-, »a; a reiutkivüli m-hézségek- tel küzd. Mindent Low* e hiányok es kr bák kikié/Öbölés« .'mennyiben a/ oltani 'is/.tv srli'iket a: auyor>/áa!ia hozza kiképez* ui. innen kiild ki ti&*t> őrlőket. hogy tanfolyamokat tartsanak, a reméli. lmg> eaen a ré* ven biaouyos idő múlva olvan nívóra sikerül hozail a visszakerült területek közigazgatását, mint amilyen nivón a trianoni országrész kÖxigazsatása volt. Vagy yonáot okoz a tisztrí: clăi utánpótlás biztosítása is, tekintettel arra, hogy a gazdasági ótól a maca honiunk* tarajai <>t sok tehetséges ifjút felszívott. í zért észlelhető ui orvostól a vasutasokig mindenütt hiány. \ iszont kétségtelen az. is, hogy az egész, közigazgatási apparátus túl van rué retezve. \riu kell törekedni hogy lehetőleg egys/ei íisilsiik a kür.igusgatiíst s ezt kisebb apparátussal is el tudjuk látni, annál is inkább, mert bizonyos mértéken tu! az ország nem birja meg a nagy adminisztrációt. A jogszabályok dzsungel;«- terén maga is szükségét é‘rzi annak, hogy rend legyen 4 kinevezett itoroirvosok nagyrésze otthagyja állásai Ezután az orvoshiányról beszélt a ui'uisz* tér, rámutatva arra. hogy a visszacsatolt területeken mutatkozott u agy obi) igény, más* résrt pedig a zsidótörvény végrehajtása köveik «ztébeu 550 közhivatali orvos; állás van üresedésben. A kórházi szolgálat is súlyom nehézségekkel küzd az orvosb áuy következte' ben. Ezt a kérdést a honvédelmi törvény jiapjin, munkaszolgálat igénybevétele utján fogj» megoldani, de ez természetiben csak I ideiglenes megoldás lehet I kinevetett körorvosok nagy száma is otthagyja állását A baj orvoslása céljából a körorvosok lakásépi té* éredekében mindent elkövetett már edd<g is, kplcsünt adott a községeknek és más in lézkedésekkcl iu elő akarja segíteni a köror vosok lakásépítkezéséi. A miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után a Ház többsége elfogadta a tárca kelt ségvetését. Váró György és Viia Sándor inierpeliációja a képviselőhöz iegnapi ülésén A képviselőhöz tegnapi ülésén a belügyi költségvetés tárgyalása után interpellációk következtek. Az első interpelláló. V'áró György * székelyföldi vasút ügyét tett szóvá: — M kor szándékozik az ország vaautfor* g&imába bekapcsoni a miniszter ur a fajilag legtisztább magyar és természeti kincsekben egyik leggazdagabb vidék, Udvarhely vármegyének a Székelj udvarhely és Csíkszereda közötti mintegy 50 kilométer bosszú vasú ivó* ualat — kérdezte. — Szécheii)i István már I8-iöban a kelet felé vezető vasutat a Miro» és a KiikiiJló íalyása mentén tervezte Székelyudvarhelyt ösr-zekütve Csíkszeredával. Ez részben meg is valósult. Elsőrendű szempent- ja volt Széchenyinek, hogy a kelet felé veze tő vasút minél hosszabb szakaszon fusson magyarlakta vidékeken, de a monarchia érdeke lépett előtéibe, Kolozsvárt így kötve össze Brassóval, hogy a sziumagyar vidékeket a vasút elkerülte. Vila Sándor a munkaviszony rendezéséről Vttu Sándor a munkaadók és munkások viszonyának rendezéséért szólalt fel. Beszéde elején megállapította, hogy bár a szociális belátás terén az utóbbi években sokat halad* tunk előre, a munkásság kérdése még ina «nes kielégítő módon megoldva. A munkaadó igen gyakran ma sem érez felelősséget a munkással, mint a nemzet egyik hasznos alkotó elemével szenujen. A munkaadó és munkás viszonyát szabályozó rendelkezések egy vésze írott malaszt marad. A munkás, akinek ’érdekét jogtalanul megcsorbitják. nem mer panaszt emelni, mert a írnak minden követ* kesménye elsősorban őt sújtaná. De nincs is megfelelő fórum a munkásérdekek hatékony képviseletére. Az iparfelügyelőség nem sikál* más arra, hogy a mank&adó és munkás viszonyában ez utóbbit védelmezze az előbbivel szemben. Sem hozzáértése, sezn z szűk' séges ideje nincs meg. A mai idők parancsa, hogy a munkaadót ős munkást egyaránt alá kel vetni a nagy nemzeti érdekeknek. Az egyetemes nemzeti érdek pepiig azt kívánja, hogy a munkás joggal érezhesse magát megbecsült polgárnak, elégedetlenségs ne jelentsen szétfeszítő erőt. De a termelés érdeke is (zz, különösen ma, hogy r. munkás teljesítőképessége egészen kibont okozhassák. Ezért szükséges, hogy a munka egészségügyi és szociális feltételei legyenek megadva. A munkaadók nagyrésze még a régi nagytőkéd anyagelvüség felfogásában é! e minden munkásvédelmet alkalmatlan teher* uek érez. Mi ezzel szembeu erkölcsi értéknek ! tekintjük a munkát s azt akarjuk, hogy — I mar a társadalmi beke érdekében is — bc I csirletes együttműködés jöjjön létre munka- I adó és munkás között. Fzért a munkásság érdekeinek megvédése védett kérjük a rauir kaügyi felügyelőségek felállítását a legszélesebb hatáskörrel. A munkaügyi felügyelőségei: ellenőrizzék a munkásságot védő törvények végrehajtását. Befolyást gyakorolnának a vállalatokra az alkalmazottak munkához juttatása és munkabeosztása kérdésében is. A közigazgatási tisztviselők nem cyulajrolhaf ják eredményesen ezt a felügyeletet. Múlhatatlanul szükség van decentralizációra és le hetóleg szakképzett felügyelők kinevezésére. Ma még ugv látszik, mintha bizonyos nagytőke igyekezne akadályokat gördíteni a kérdés megoldása elé. — Kérjük a munkaidő szabályozását az egészségügyi követelmények legalaposabb fi* gyelembev ételé vei, a munkabérek rendezését a munkahelyek egészséges voltának gyakori felülvizsgálását s a munkások szabadságának törvényes rendezését. I Rfo mozgóban I I mától féezdyg! j Á kormány igyekezni fog a sajiőcenvura ellen emelt jog««a!l kifogások megszSnieiésére-Az Írásbeli válaszok körzott 'szerepeit Bál" jdoSsy László míniszt erein üknek két válasza is. amelyeket Maróthy Kárő’ynak & Ház június 25-én tartott ülésében a sajtó cenzúra megszüntetése, vagy megváitozí ä tás a tárgya* hasi és a sajtóeenzura vísszás á-gai tárgyában eVoondótt krterptfl ációira adott, A miniszterelnök hangoztatta vá ászában, hogy a sajtóocH'/ura intézménye és működése eXan fölmerülhető jogosult kifogásokat a kormány a lehetőség szerint igyekszik kikii* ’Saobö ni és a sajtó cenzúrát nem kívánja an- syobb mértékben alka maani, mint azt az ország érdekei megkívánják. A fakultatív e<jnr zurát ezidőszerint nem tai'tja bevezethető* nek, de a cenzúra technikai kezelése’ érdeké" ben mindazokat a künn vitézeket megfontolás tárgyáva teszi, ameyek a cenzúra hedy.es gya kcrlását s azzal együtt az ország fontos érdé ktjnek védőimét Lehetővé icaaá. Ezek az intézkedő ík meg íj történtek. A Safíóeff(enőr* ző bizottság {©adatának elvégzése közben követhet eí tévedésieket és szolgálta thai okot panaszokra, de ezeket a kormány mind a feg I jobb szándékkal igyekszik orvosolni. A kor- j mányza* határozott szándéka, hogy a Sajtó I cenzúra tekintetében minden, olyan kőim rí* í tóét végrchajta'-'som, amelyet a viszonyok ko- [ moíyan imlokoluak s amelyeket az ország ér- j dekei megengednek. Ennél továldi azoaiban i nem mc-het. ! A miniszterelnök válaszát a Ház tudomá ; sül vette. (MTI.) Kitűnő eredménnyel működik az Erdélyi Párt há^omszéki szervezete SEPSISZENTCYÖUC,} rum ,aber 1,1. (A/ \ Ellenzék tiuUVitójútól.) Az. Erdélyi I*,irt / arpaiizrntgyörg)! tago/uta liü tükr«- a három zékmegyvi mag) arfápnah. Kürtőtök rend Ive dolgozol! fii minden adatot, inini'eíi ügyet, amely a m».;;yc ‘/.«•kclysé'gérc vonilko- I zik. Ezt khö kitűnt, liog) a tagozat fenuá I li-a óla töhh, mint •*/. (>r^/á/. ügyet, pu ' nászt és eéncImAl egyaránt, inté»ett Ó1. un- ! Jyek közt a i-yugdijkérdó- éppen úgy helyet j foglalt, íulist u munkianélküli iparosok cdie I ív ez és«-. A ta Mjzut munkásságának ui ányiban tikjainak lér zárna is <‘g)re növck ’zik. M<y- i al&ku «íraikor körilflit-fiil 26 000 lagji .olt, • ma efléri a -10 ezrvt. Ennek a fejlőilé'nek okú í r.em leint más, mint hogj belátják uzt: nem j oUtiz.á'ui. Iiaiivin il.o go/m kelj. I 4. l('pui'zenigy«>igy! la .ozul Itütí g.r\>- i Ki- 'eszi rétzél a karitativ j»•.'!-ii rnunkikbo /\ / Erdélyi f ari központ;. 20.000 p *. c > o'a't ár a c|)'ószeritgyö’ v * I távoz »ina1., a jegenyék -.'.•<•! v-e/t' r i é' j.i! *«'»1. J.zi az ö - z get a járások lakó/-'agának -/amaranyában <- zto!ták szél. 1. /■•).' t I p : jár 1 I la 1660. a kezdi járásban 6 271. az orbai j íré I üii .>..>82. a harótihau 9 940. .Sepsit/.i'nt- g I gj \iirn ában 1.768 é- Kézilívá aih» !>e'.- hl 2 pengőt furdito»i.ik a '■z.egénv tini i)'-i me kék i k o láziat ári !•:<; 1 égeirt., ruha, te ; stl). beszerzéséjs’. A tuş öze: jogtanáé o&okró i' gomlo kodott lúgjainak áilandóa « •*■ nd ke/é-ére ád. Az a Ieből!iMi bizalom, -i.ut'K’- Ivcí a »/.«-ki- )■*•«*g a párt i ónt vi-eltftik. bj zonyiteka a uiulibuu ő- j jövőben foU-tat indó műnk j |»e »t ■ é:»ér.( !.. S* / - Ts t------------------------------------------ , , Holnaptól az Uránia Mozgóban a legjobb magyar premier vígjáték ..Pénz Ibeszél*1 Főszerepekben: Dajka Margit, Mály, Szörényi és Csoríos Ci.ula, Ma utoljára: Hulló osíllacre!'. Alussolini-serlegeí nyeri francia világi lm.  német fShadissiüíás isíentés® tí£k}Lli\, noicinbcr Ij. A I-iihrer íö hadis^állásáról jelentik a Nőmet Távirati Irodának: A véderöföparaiicsnokság kö?Ji: \ krim-fódszijteten a német és román J csapatok kemény üldöző harcokban : Kercstöl délre elérték a tengerpartot- I A légi erő továbbra !s eredményesen j bombázta Szebasztopol. Keres és Anapa kikötőit. A Tufától délre levő térségben gva- ! logos és páncélos kötelékek átkaroló I támadással szétvertek egy szovjet lo vashadosztályt. Igen sok foglyot ejtettek és 91 löveget és más hadieszközt zsákmányoltak. A német csapatok ellenállásán meghiúsult a Szovjetnek a? a kísérlete, hogy összpontosított erőkkel k törjön Leningrádból. Az ellenség igen súlyos véres veszteségeket szenvedett. E har- : cok során 17 lámauó szovjet páncélos közül lbet megsemmisítettünk. 7 páncélkocsit a legsúlyosabbak közül. Harci- és vadásztepülökötetéke nk az arcvonal minden részén sikeresen támadták a? ellenség hátsó összekötő vonalait és repülőtereit. Igen sok vonatot romboltak szét és jelentékeny vesztesé get okoztak a szovjet légierőnek. /Moszkvát nappal és ny éjszaka folyamán romboló és gyuitóbombákka! bűztük. A vasut: berendezésekben a telitalálatok súlyos károkat okoztak. A német légierő ériéi; támadást intéseit (iorkij hadiüzemei ellen. Az Angi a körüli tengerrészen harci repülőgépeink a szerdara virradó ti« szaka bombatalálatokat ért el Lovves- toftól keletre egy nagy kereskedelmi hajón. A csatorna partvidékén a lézel- háritó lü’érség egv brit vadászkötelék* böl 6 repülőgépet lőtt le. Ellenséges repülőgép nem repült be birodalm terület fölé. (MTI.) Ciazd'iskgos gazdálkodásáén npíváncl meg a versens az írén^iíoíj gazdaságban Ü7. vitéz Rsiífcy Tivcdar ecy>tcníi íflndr etőadáca a íHag iiülkalniűzotía^ Easesülsisc^ri KOLOZSV ÁR, november 13. (Az EGen/ék muukatársáiól.) Az Erdclyrészi Magántisztviselők é> Kereskedelmi Aikámazotlak főtéri helyiségébea tegtiap eţie vitéz Rajthy f:va' dar üt. egyetemi ny. r, tanár erdek.es és időszerű előadásával nyílt meg az egylet vezt* tőségének beje'entett ku luráli? előadás- o* i'ozata. Az ©iőadót az egyesület nevébeai Du.'ky Jenő elnök üdvözölte, hangoztatva, hogy e'ő- adá«sorozatuk gyakorlat: megvalósulása akir kuni annak a szellemi összefogásnak, '»«mi éppen egyetemi körökhó indu l ki. Vitéz Rajrliv Tivadar dr. _,A vállalkozás az irányított gaz da.» ágban1' cimetv mondta el előadását. Addig bonyoé-uitakuak tetsző lo gaímakat köe.vet’cn, egyszerű szavakba 1 vi á gifott üreg benne, anélkül, bogy ©z előadása •Szinvoüialárrak rovására *=*sctt volna. Elsősorban tísztázría az a apfoga/hnakat: a vállalkozás ’-ényegét ölkító kockázatot, amely a kapitaílo-libera'lizmuS lényegéit ai kotja. A túl. hszi.tett korlátlan szab aidvcrseny méreggé váló é ltető e6erűét, a válla kozókedvet kéSieaénf gazdagok örökbecsű regénye fiimen 3ókaförökbeeäö 1 legea. Éppen ezért már mo.-l ke l goudo=kod_ ( rí megfelelő propagandáról a jövő piacok ér- J dekéb/íi, hogy a háborúval niegs-aiinő kot á* i 'ozások elmúltával ne találjon készület cnü: a fejlődés uj irányaként h;:.sonlithatat:ar. len* düLettel megiudu ó minőségi verseny. Az időszerű tárgya előadói és az ilusziris előadó szemelje Szépszámú há. gaitóságof • vonzott. Az egyeséi’et tagjai m.e'Llctt majd ; rniitd-n je entosebb vállalat vezetője mezjé- lent az előadáson, ame vön az egyetem tani' I t: karának löbb tagját is ott (láttuk. 77 ® s f é f s ö? ? fr’eS szervez ítét a bslekbsn \\JyX! felhalmcíődott t-iaklc’, ha yAifc' ă 5 olncs is éppen székre1': . ’.se sobb tvösztök és karteiek igyekez.tek méné* kelitti. Ezután rátért az trányiíotit gazala^ági rendszeír helyzetére, itt vetődi*tt fed az a kérdés, vájjon ez nem fogja esÖkkosí>teii/i*e a váTaikozásii kedvet- A váltad m-eglépőén hangzik: az irányított gazdaság mellett ig fetuiáS a verseny, habár más természetű, mert az üzemek racionális vezetésében nyilvánul meg. Ennek során éppen úgy eihiEi a n/etn megfelelő elem, mint a szab a dvers en y ben. Végül rátért a háborús gazdákodásta- Ennek kényszerítő körülményei tuíon-tui :ok korlátot szabnak ugyan, de mindez csak >dö / eppen Jó tisztító hashajtó a KOLOZSVÁRRA LÁTOGAT A BUDAI 1 ILkLÁRDA. Az Erdélyi Magyar Dalo-tzövet- ! ség 20 éves jubiláris «liszközgyülése £Ükaimá* bó novesubex 22-én este a Magyar Színházban nagyszabású dalünnepéiyt rendez^ mé'yea a j kolozsvári dnSárdák&n kivül a világhírű Budai Uaiárda is közreműködik. Kérjük városunk nagyérdemű közönségét, hogy 3 70 tagú Ló rus részére száMiást felajánlani sziveskeijéik, hogy1 3 da arda tagjai valóban érezzék Eriiét) fővárosának megbecsülését és Véndégszerete- 'ét. A szives ajánlatokat a Daiosszövetség iiodájában (Faxkas-utca 8), vagy a ref, kcí- légíum telefonján (30—86) lehet beje ^itteni. A rér-zíeties műsort később közöljük. Sze!eczkg Ztía, Uföf Tivadar, ab.
