Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-08 / 256. szám
s fii. L t:N7fíK nxssmtKjem ««'.ve». ■y-zwgww IMKUn KMROiaB 19-11 nOVtmhet fi, „Hzetni ráér“ Néhány szó az erdélyi könyvierjesztésről gilt könyvet. \/ ábécé »zeriut miuJjirt az c!mi erdélyi város Búnffyhunyad, nm< lyi i* ifi) kezdi könyyiink uz ismertetést„Bunl f yliMnvud érdekes kisváros. Ninrv jelentősebb története, ga/.dWigi jellege sem kirmelkeuő, és mégis értékes városka.“ Majd két soriul odubb: . Banf fyhenyaduak nine.» jelentősebb múltja." A szép, kalotaszegi sti n síi református templomról ilyen gyönyörű fogalmazásban veszünk tudomást. „Ez leg- alabb hats/uz éves és nagyszerű latornyáv.ii hat érdekes módon.'' De érdekes módion hnt a következő bekezdés is: ..A várOs utcái Szépen burkollak. A város a ßarcsay-kastcy hoz tartozó szép parkot használja. A városnak utcaseprői vannak, de a háziszeniétgyü) tést még nem vezették he. A város csak kis részben van csatornázva" sth Így, Szóról- ezóra. Azaz hogy nem szóról-szóra, mert s/.o- szeriut értetmCt'en ez a ré»z, hanem az össze zavart Sorok megfelelő helyre llesztése után, de az i yen .«a jlóbibákat szóvá sem érdemes termi a tartalmi hibák mellett Nem szőrakoz- tathatom a/, olvasót további idézetekkel, de tgy mondat ideiktatá-átlak még Sem Didók ellentállm. .. \ város környékéhez tartozik .. Sztána, almi Kós Károly hires épitömüvészeii alkotásai láthatók."' Hiába töröm a fejem. s. hogy sem tudom megmondani, mikor hordták ö ze Sztánára Kő>*. épitömü vő-Saeti rdkotá" suit SepSiszentgyörgy ről, Budapestről. Koloz- várról és a többi városokból hogy egycb*- n© említsek, csak a budapesti állatként bejí rátát, ami írónk szerint szintén Sztánán Iái ható. A könyv csodabogarainak összegyűjtő ■< fe iilmuiuá a cikkíró erejét é<s képességét, tk Erdély főváro.-nt mégsem hegyhatom eiulité nélkül. Megtudjuk könyvünkből, hogy . Ko lozsvár majdnem egyenrangú partnere vOi Budapestnek minden tekintetben~'‘ Partnere Milyen tekintetben? .Az Erdélyi. Muzeum mu szerényebb: „Ez a muzeu ni a budapesti Nem zeti Múzeummal nem egy tekintetben fel tud ya venni a versenyt . . . és a apitását 1859 i tudja visszavárni" De még ez sem a legrosszabb része könyvnek. Akkor ámulunk igazán, amikor kötet cgybarmadát kitevő „Személyi adattár hoz jutunk. Itt cégek é« magánszemélyek sí rakozark fei rövid életrajzukkal. majdneu valame-unyien erdélyiek. De a nevek közöt hiába keressük az erdélyi közéletnek ak; mai, akár ma tbeb vezetőit, politikusait, íróit művészeit, senkinek nem akadunk nyomár« mintha nem ők jelentették volna a szó neme értelmében Erdélyt az elmúlt huszonkét es: icndó alatt. Hely. Műk ismeretlen nevek tó »nege sorakozik fel, pincérek, Orvosok, kcr<- kedők, szabón»« Merck, vendé;.,lőnök, Stb. Az o vasó ismét értetlenül áll miért k«•! 1 ezekről tudnia valamit, ha a tübbiekiől nem fontos, kogy tudomást szerezzen? A magyarázat igen egyszerű: a személyi adattárba u kiad«) csak uzt volt lujlan«lo leveliin ki döfi .etftt köuvvére tehát támogiyyu u magyar kultúr it, szellemet Így érthető a/ hogy e neme# igyekezet mel élt a személyi adattárban szám arányát megliatváriyo/.va vonul fel előttünk a zsidóság, mint jó magyar, 'öt magyar mártír Vzt Írathatott be mindenki magáról am t akart azért a 18 pengőért, tinit a könyvéit fizetett. Igv került be a z-nlok állandó k.séiö jelzöjekeut a/ ilyen mondatuk özöne: . \ i >• mán megszállás a att magyarnak vallotta imi gat", ..hitközségét megláttolta magyar ér sünck", -a román megszállá* alatt m e gm i radt jő magyarnak és rés/,» vett a magyar megmozdulásokban', ..ni'ndcn magyar kulti- rális munkát támogatott *tl> Ezek az éle: rajzok mintegy egvmá'iiak fclelgetve bird« tik. hogy a zsidókat a román fiatóságok azért sújtották nagyobb átlóval, mert magyarságukhoz ragaszkodtak, magyar munkásokat taitotlak, a tüntetések során pedig azért bánta mázták őket. mert magyarul beszéltek és magyar érzelműt k voltak. Valóban sajnál- juk őkel ha így volt. de miért nem adták »it akkor tudtunkra, mert mi egy kisaé maképpen tapasztaltuk akkoriban a dolgot. kdd g csak bizonyos ..tarháló“ hetilapod*" kákbau tebutte meg valaki, hogy azt irat magáról. vagy má ról, amit akar. A Sajtókama a romiét teremteti űiagyjábol ^zen a téren. iuo>.t a könyvkiadás válik az ilyen visszaélések esz közéül? Teljes részvéttel vagyunk azok iránt a komoly és neves emberek iránt, akik mit »ein Sejtettek arról, hogv- írásuk milyen körítéssel és milyen írások társaságában kerül nyi’v ánosság elé. Erdélyben is már nem egy panaszt hallottunk amiatt, hogy visszaéltek, iramokkal, melyeket a gyanútlan írótól, vagv közéleti férfiúról gyűjtemény»* munkák szá mára kértek. Az itt Szóvá ttCt könyv, sajnos, nem az egyetlen ezen a téren, már szokássá kezd válni ez a módszer. De auuál inkább ébernek kel lennie az erdélyi magyarságnak. hogy megóvja magát a hasonló munkákhoz való hozzájárulást ajánló ügynököktől, amelyet a közönség kritikátlanságára, táiéko- /atlansávúra és hiszékenységére alapozzák *zá‘ J alifásukat és ezze- egyszersmint lebecsülik az I crdélvi mairvarsátr szellemi szinvoap.lát. IJuditnál; Imin uz > g a hoz » Ima rá szolgait a Iliiért. I.eh gzetvétel e és imád 'ága h it Jill in iSvttfricu, nekik és irtuk élt ' nur beleolvadt ez idegen életekbe, mintha saját Ilikéi találta taina meg el, ben a fehér háziam E\ egy napon u konzuléi, megkaptuk u: áthelyezési páráin sut is készülődni l.ezil- tel;. Ielmondtál, kínai személyzetüknek és kíméletesen et leshették Árnál is, hogy kél hét rmilrn Európába utaznak, egy tar gyón tároli és nagyon érdekes országba, in agyar főidre. Megígérték Anninak, hogy gondoskodnak ráki. hogy megköszönjék hűsege,s szolgálatát s hogy jeti elhelyezik isinél, r uhuin ismerős csilládnál. l.rre a mondatra az törtémt, amit senki j nem rárt s amit senki el nein hiti volna. Ima, a csöndes, árny szerű kicsi hinni nő \ torkához kapott, felhördült, mint egy seb- j sett idlat. aztán levetette magát a földre és olyan szabályos jelenetet rögtönzött, hogy ezzel túltett a legvadabb euró fiai I hisztérikú/i. 'Zokogástól ftJdokoha more [ dot*a el. hogy ha ,t gyéréinJiej elviszik és ö ne.ni láthatja több" öltet, akkor meg" I öli magát, altkor nincs értelme semminek j s akkor neki meg kell halnia. j 4 konzul s a konzulné riadtan nézték ezt a fidelities érzelemkitörést és tudták, hogy .ima, « csöndes és jelent éktelen Ama igazat mórul. S aztán megnyugtat- ták valahogy. Megbeszélték, hogy Amát magukkal hozzák Magyarországra. Utó- régre hűséges, megbízható, a gyermekerk szeretik és nincs a dolognak semmi akir dúlya. Anui hálás és forró boldogsággal vette .ildomosul a hirl s ettől a perctől kezdteugyanolyan csöndes és jelentéktelen volt isméit, mint mindig azelőtt. Várta az utazás napjait s nem árult el izgalmat, várakozást, semmit. Sétáltatta a gyerekeket, öltöztette "duci, tűrte szeszélyeiket. így érkezett, el az utazás napja. . ’ Ama, alii a csomagolásnál segített ét sodálatosan rendesen és szépen végezte I munkáját. a hajón állott már és nézte ! távolodó Sanghai kikötő fényeit. Nem sirt, arca merev és kifejezéstelen volt. De amikor Jill és Beatrice a vállán akartak lovagolni és bujócskát akartak vele játszani a fedélzeten, csendesen azt mondta nekik, kicsi, vékony fejhangján. — Most hagyjátok Amát.. . A gyerekek csodálkoztak és nem ér tették a dolgot. Ez még ntm fordult elő soha velük, hogy Ama, a dada, a rabszolga visszautasítsa eket. Ama eltűnt aznap este és senki sem iudicu rni jót fzódott te titokzatos kínai lelkében. Mikor aztán a nyih tengeren voltak, újra játszott a gyermekekké, teljesítette minden szeszélyüket, talán csak még csöndesebb és alázatosabb lett, mint azelőtt. S most itt van Kolozsváron, több, mint egy éve. megszokottan jár az ősi Far has-utcán, ismeri a városi, az Óvárai, a Füvészkertet, a Sétái eret. Leikében égő és végtelen szeretettel szóig álja, ápolja és becézi a hót kis idegen gyerekei, akin ha majd felnőnek, emlékeznek rá, de hí- lásaJc, igazán hálásak sohasem lesznek Ama szereidéért és emberfeletti őldozír tóért. És Ama él, nem beszél honvágyról, ami azért fájóan benne él, tűri az exoti• J:us idegennek kijáró sunyt és bámulatot és hallgat. Szere lein élkiiU életében idegenek közölt találta meg nyugalmát és életének értelmét s hu meghal, itt. temetik majd el a házsongárdi temetőben, vagy vdthol másutt Európában, a kínai fedd tói alázatos messzeségben . . . Marton Lile a Darnol dolgozik. Nyugodt aivisát n**n zavarja, mégis méghozzá reggolto ar cnyh* é ót fájdalmatlan kiürülést. * Keltemet V?Y*X \-fc hashajtó: \yőKiA,vóó). > AMA \ köuvv ily y mikök tevrkeuvsrrel nem lehet -ui ue.lkiil hagyni a felszabadult erdélyi terű' leteken Annak idején közvetlen»: u honvéd Mg nyomában ..vonultak be” a különböző kiadóvállalatuk és alkalmi alakú átok ügynökei, hogy a maguk javára értékesítsék a Imi- szonkét es/.tendei idegen rabság után 1 elszabadult magyarság lelkesedését és mohó érdek- ödéső-t a magyar »/.ellem termékei iránt. >•// az érdeklődé» bizony lélkiilo/.te a kellő kn- líkul, különösen az c!>.i időkben, amikor a felszabadulás örömében us/ó 1«* * kék váJogatst- Itutul kaplak minden után, amitől több, mint két évtizeden keivsztű! «‘1 voltak /árva es ami moat szabad zmlulássai áradhatott a •<* döntött sorompókon keresztül. Igv történt ez nemcsak nálunk, bánéin a Felvidéken is annak idején. A telszaLadult felvidékiek nem egyszer hívták fel a figye * tuet lapjaik utján hogv a lelkiismeretlen köuyvügynökök mennyi rászedésse!, a legkülönbözőbb trükkökkel tévesztik meg a gyanútlan közönség joindu atu ér íeklödését a szabad magyar betű iránt. Légióid) esetben értéktelen alkalmi silányságokat sóztak a •uesreudelők nyakára, de eunél is nagyobb baj vöt. hogy némely budapesti kiadó a raktáron maradt könyvei*., amelyek iránt a már öntudatosodó magyarság r.em mutatott érdeklődést, rázuditotta ügyes ügynökei utján a felszabadult és a hazai viszonyokban még járatlan ..hazatérő'' magyarságra. Eázuditolta -oroxatokban, diszkiadásokbau és borsos áron, lOgérvénny©! birő megrendelő lapok fedezete mellett. Amikor néhány hónap múlva a- meg- -ende ők kezükbe kapták a könyveket, már hiába tiltakoztak, nem volt mentség és or" vo«ság, fiaevtni kellelt, ha a könyvel át sem vették is Ezek a felvidéki esetek és a velük kapcso latoron elhangzott parfaszok tömege ké>*r- arra a magyar kormányzatot, hogy ÉsaakrErdély felszabadulása idején már szi' gora rends-zabá yOkat léptetett életbe a kőuyvügyuökök beutazása és működése terén Ezáltal meg akarta akadályozni, hogy megbízhatatlan egyének bejussanak erre a területre és értéktelen nyomtatványokkal árasszák el Erdélyt, egyúttal pedig az erdélyi magyarságot is megóvta a nemkívánatos egyének ostromától és egy sereg kellemetleJiség- tol. A kormány ébersége eredmémnyid járt és fia voltak is itt~ott túlkapások és nem éppen örvendetes esetek, elmondhatjuk, hogy általánosságban az erdélyi magyarság „jól Úszta meg“ a könyvek áradatát, különösen akkor, ha a felvidéki he-yzettel hasonlítjuk össze. Közben egy telj®* esztendő telt el és most kezdenek meglepetések érni. A megrendelő zoár el is felejtette, hogy annak idején alá' irt valami ,.gyűjteményes nagy müvet“ ígérő ive* 40, 45 vagy 50 arany pengő erejéig. Fr setai ráér — mond ti acz ügynök. — Vagy havi részletekben, vagy egy összegben akkor, amikor a könyv megjelenik. — Nos. a könyv megjelent. Mindegyre hoz egyet a posta, borra« »áznia kíséretében és még az irodalomban járatlan oivasó is elcsodálkozik, hogy mily esi gyönge, felületes és színvonal né külí könyveket kap — azt el kell ismerni: gyönyörű kötésben. Talán ezek * háborús világot tudomásul nem vevő dísze« vászonkötések akarják felejtetni az o-vasóval f tartalom o restségtől kongását, vagy az ügyes kiadók el&ve a kispolgári lelküle‘*e alapozták ezá" mitusukat, hogy a külső, a köntös a fontos? Akárhogy történt, a magyar ízlés és magyar igényesség alapos 'ebecsülé&ét jelentik «rek a konţ-vek. Az erdélyi magyarság hu- f-zonkét esztendő alatt megszokta ős természetévé vált, hogy szűkös viszonyai között kevés pénzével csak jó könyvet vásároljon, ha néha megengedhette magának azt a fényűzést, hogy egyáltalában könyvet vegyen Nos, a szűkös viszonyok ugvan engedtek a felszabadó ás után, de az általánossá vált háborús világ ma is a legnagyobb takarékosságra készteti, igényessésgéből pedig nem volc Oka egyetlen pontot is lealkudni. A napokban hívták fel figyelmemet egy közel hétszáz oldalas köavvre, vagy inkább albumra, „Magyar városok“ a címe és borítólapját Kolozsvár címere disziti Az előszót és bevezetőket ismert nevű közéleti vezetők írták, ugyanígy a könyv első részot képező összefoglaló cikkeket is az általános várostörténet, városigazgatás, városaink Szociogtá- fiája és demográfiája tárgykörökből.  könyvnek ez eden a része ellen az igényes olvasónak is kevés kifogása lehet, komolv. értékes dolgozatok akadnak benne De sz ember csak dörzsöli a széniét, amikor a vegyes városok ismertetésére kerül. sor. Naiv, önképzőkör! fogalmazásban sorakozik *el az erdélyi v,í fosok túlnyomó r“»k.e «.-.e'u'slás »ti!««»» találkozunk. mondattal mondifrt, »«pelvet legjobban jellemez s pesti gysrrneK «dkolai do gozats: „A Gellérthegy nagy hegy. A Gebéit hegy szép hegy. A Geifert hegy Budán van. stb.“ Ismétlések, ellenmondások íü ekednek, mOndatszerkesztés, stilus hemzseg a magyartalanságtól. De magyarázat helyett lássuk n:aMindenki ismén Kolozsváron Amát, a kínai nőt. Rettenetes messzeségből szakadt Erdélybe, idegen világrészből, másik világból, másik életből. Sanghdból jött Ama hajón ét vonaton, kilométerek mérhetetlen távolságiin át s most itt tipeg apró lépteivel Mátyás városának utcáin, kicsin és furcsán, enyhén görbe lábain nadrággal, testén kind blúzzal, mint lágy té&oli és valószínűtlen mesealak Eleinte ujjal mutogattak rá, lücagyere kék atáiuis zol adtak, nevettek lapossarku teniszcipőhöz hasonló lábbelijén, fehér harisnyáján s hosszú nadrágján, amely azért csak annyira hosszú, mintha Ama kinőtte volna. Belebámultak sárga és ki- áUócsontu keleti arcéba, melyben ferde- szeme süriin pislog. Ez az arc nyugodt. ázsiai és titokzatos. Ama arcáról nem. leket leolvasni érzéseit és korát. Lehet, hogy huszonötéves, de lehet, hogy hatvan, nehéz róla tudni az igazságot. A kínaiak nem őszülnek s Ama fénytelan, sima. hosszú tarkóján, kis koniylxt csavart haja koromfekete. Ama. Valami gyöngéd, valami kedves szóra emlékeztet, ha egy rn betűt- teszünk elé, mama lesz belőle. Ama dadát dajkát s egy árnyalattal még, többet. Valakit, aki anya helyett anya. ápol és becéz, gyógyít és dalol este, álombahuHás előtt. Valaki, aki szeret s akire Őszülő hajjal is úgy emlékezünk, mint valaldre, aki nagyon drága volt s széppé tette gyermekkorunkat. Ama, a hírűn dada két külföldi kisgyerekkel jött Kolozsvárra. Az egyik Erdélybe delegált konzul gyermekeivel egyenesen Sanghaibót. A két gyerek három- é.s ötéves, fölneveli, ragyogóan ápolt gyermek. divatlapba valóan öltöztetett tökéletes kis dáma, illetve gentleman. A fiú Jill, a leány Beatrice. Mindig hófehérek, mindig kesztyűt hordanak, mindig jólneveltek. Csak Amát kínozzák, Ama hátára másznak. Arruít szedik szét igazi önző kisgyerek módra, akkor, ha nincs ott papa és mama, a karcsú, pirosszáju és piroskörmii gyönyörű mamu, aki a világ legltal-andosbb és legváltozatosabb életét éli, mint konzul feleség s akinek egyik kisgyermeke Ausztráliában, a másik Kínában született. A kisfiú született Kínában s akkor már ott volt a csatádban Ama, szódán és hűséges árnyként s úgy vigyázott az újszülöttre, mintha az övé voLuí. Beairicet is imádja, ahogy szerelmes asszony szereti zsarnokát, i*agy rar jongó anya egyetlen gyermekét, de Jill iránti anyás szerelme túltesz minden da- dakö telessé gén. Ama egyetlen életcélja JUJ és Beatrice. Ama úgy került Jilliékhez, hogy egy Sanghaiban levő konzul kolléga ajánlotta, mint feltétlen hűséges és megbízható alkalmazottat. Ama, mint kisgyerek került abba a másik külföldi házba, olt nőtt fel és ott öregedett meg. Mert Ama már Sanghaiban is öreg volt, de valami időtlen és láthatatlan öregség volt az övé Ráncok és ősz hajszálak nélkiilL csak az idő és a iapaszia.il bölcsesség öregsége. Amat valami titok vette körül, nem volt családja, nem voltak kínai barátai, de azért maga volt Kinn és furcsa és hatalmas birodalom. Egyetlen apró. sovány kicsi testben jelentette azt a földet, amelynek jelentéktelen, szürke pontja volt. mint a rög a földön, amely egyedül nem számít, de része a nagy egésznek. Néhány hét múlva már otthonos lett a házban és úgy éh ott, mintha örökké odatartozott volna. A gyerekek megszerették és őneki egyetlen célja és egyetlen nagy akarása az volt, hogy ezek a gyere- k<l. második anyjuknak tekintsék. A nevét. amely hosszú és ci horny ás hinni név volt. hamarosan elfelejtették, ami annál könnyebb volt. mert alaposan sohasem tanulták meg. Most már csak Amának, mindenkit érdekel'! Zimmert Forradalom a fiit kék a ii A fizika tudománya e század eleje óta ha* íaimas fejlődésen ment keresztül. A fénynek és az anyagnak évszázadok óta vitatott problémái uj megvilágításba kerültek és ennek következtében a fizika vi ágképe.' is megváltozott. Ezt a nagy változás-1. mutatja b,: Zimmer uj könyve, érthetőéit és világosan az érdek’odo laikusnak, amit a közelmúlt matematikusai és fizikusai a maguk matematikai formanyelvén is csak nehezen tudítak leírni A kitűnő könyv számos ábrával és fényi;' mea-papiron nyomott képpel, kitűnő kötés ben 7.80 pengőért kapható az Ellenzők ki';:v. vesboltijában, Kolozsvár, Mátyás kirá y tér '■ Vidékre utánvéttől i* azonnal szállítjuk. Kérje a köByrujdonságok ingyenes jegyzékét.
