Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-08 / 256. szám

S L ti'B N'Zft & 98 Beszélgetés Zathureczky Edé vei közönségéről, i tanítványairól, élményeiről KOLOZSVÁR, november 8, (Az Ellen izék tudósítójától.) Zathureczky Ede mi lias esti hangversenye nagymagy eseménye fasoloX Kolozsvár zenei életének. Soha még nem 'ií.s.'ív vásároltak talán olyan nagy tömegek elő - dlatav vételben ennyi haugversenyjegyet, mint a ^ fim ma esti koncertre. S nem vártak ennyi tftoiosR szeretettel, ilyen felfokozott érdeklődéssel éviiül művészt, mint ezt a világjáró, magyar áigsuGijauzsikust. Mivel az Ellenzék budapesti 'áofrv; zenekritikusy legutóbb részletesen leírta ídffiXZathureczky éleiének és pályafutásának történetét, erre a gazdag muzsikus-életre 7.zht ,és fényesen ívelő pályafutásra vonatkozó asi aha minden kérdés ismétlés lenne csak. A. JkozönSég nagyon jól tudja, hogy kicsodÄ -ni teX Zathureczky Ede. akit eddig ugyan csak döibáirádióból hallott hegedülni. Ez egész Eu' íaqoirópát és Északaraerikáí bejárt magyar obosodhegedümüvészt eddig is megszámlálhatat- losgnsllanszor kérdezték ki már s interjúvolták .go (§ü agyon. Tehát csak arra kérem New-York.“ ifad beli szállásán, ahol Laurisin Miklóssal,, íée ism ma esti zongorakisérojével vari együttt, n Ţîiorihogy mondjon valamit saját magáról, éie » áanóítének egy epizódját mesélje el, vagy be’ i3Íl^SBszéljen egyszerűen, kérdések nélkül éle- ■ JimHérőL, tanítványairól s a muzsikáról. — Ha maga utazott volna egész éj‘ Bátíiaezaka álmatlanul, maga is jűbban szeret* ad ,tm»é, ha kérdeznék. Tehát csak kérdezzen boşuyn nyugodtan — válaszolja, — Hol és mikor adta legutóbbi hang a o*io Y versenyét? — Néhány napja Budapesten volt svşnsif hangversenyem. Szonátaestet tartottunk aado(i Dohnányíval. Nagyon érdekese« vázolja ezután ujűíoX Zathureczky Ede az európai és az ame* iajlh rikai hangversenyíátogaíó közönség kö" i iti&K zötti különbséget. i — — Az amerikai közönség, amelynek iz­J .sasi lése, életfelfogása egészen más, mint az iqihno európaié, elsősorban a tökéletes techai* c ftk3Í‘kát, a beidegzett, hibátlan tudást köve­in iÍ9í teli meg a művésztől. Százszázalékos pre- sßitsi»: cieirtá&t, a mii hibátlan és teljes vissza- íkikbt; > adását. Aa európai pedig az élménysze" ä gin i rőt, az áféitet, a feltétlen művészi ihíe~ l* toqíeí akarja. MEudkéí formának vannak I Ţjpa*. Jiagy művészei s én magam nem nézem le mb t ij a meehaaisátt miivéssetet, e*ak nem Jrtasa saaretetn, Tanítványai röí beszél ara tán. Amint „isom mondja, nem szívesen emel ki neveket [2 fa a újak közül. De a már jő! ismertek töxői között, mint nagyon tehetségest, említi i S3cr meg Lengyel Gabriellát, Albert Ferencet, fWoS Zotdy Sándort és Virovay Róbertét, aki 9 fiío. ma egyike Amerika leghíresebb hegedű- avosn művészeinek. Egyébként Zathureczky Edének igen 1 2I08 sok erdélyi tanítványa van, akik közül mev. asm egy feltétlen nagy ígérete a jövő iáira zenei életének. Volt már Kolozsváron? —* kérde’ .mss mm, , A nyáron itt jártam. Csak hangver tynsh senyezni nem volt alkalmam eddig. u Kísérője, Laurisin Miklós azonban m/r noxf* szerepelt Erdély fo\*árosában. Legutóbb a TOK MOVE szépmive&ek estjén játszóit nálunk rbí t - a kitűnő nevű zongorista, aki, mint zi^ne- nosir szerző, jól ismert rádióban, filmen és a nőd Nemzeti Színház színpadán. Ez az első eset, hogy Laurisin Zathureczkyt kíséri — Legyen ^ive3, mondja el világjáró életének egyik epizódját — kérem Za- íbureczky Edét. — Nem nagyon szeretem az ilyen epi* zódelbeszéJést sem — feleli —— mert vé­gül öndicséret lesz belőle, amitől Isten őrizz. Mert mi derül ki az ilyen epizó­dokból? Hogy itt, vagy ott milyen sikere volt. az embernek . „. (Egyik ilyen történetet legutóbb irt meg az Ellenzék Zathureczky Edéről, mi­kor hangversenye után Velencében a Szent Márk*1érea összegyűlt tömegnek keljeit hegedülnie. Ha elképzeli az em­ber a csodálatos teret & az áhitatosan fi" gyeid olasz tömeget, a magas, barna he ^ gediissel, szabályos amerikai filmjelenet lesz belőle.) Gondolkozik kicsit Kolozsvár hires he* gedümüvész vendége, azután elmond még- L egy történetet. Ez is velencei s ez is íiimszeriiou érdeke».. — Márciusban voltam o-lasz turnén utoljára. Már a háborús Olaszországban. Tizennyolc hangverseny megtartására szólt a szerződésem s az első? Milánóban kellett volna adnom. A vízumot csak az utolsó percben tudtam megkapni, úgy­hogy késésem miatt a milánói koncertet elhalasztották. Nagyobb baj nem történt, közben összetalálkoztam a pianistámmal és szorgalmasan gyakoroltunk. Milánóból Velencébe utaztunk, ahol már javában hirdették a hangversenyemet. Nagyon ke­vés pénzt, mindössze 150—200 lírát vit“ tem magammal, hiszen a hangversenyek honoráriumára^ámitottam, úgyhogy nem is volt szükségem pénzre. Első velencei napomon sétára indultam és elkezdtem vásárolni. Vettem egy ezerötszáz lírás bőröndöt, aztán sálat, nyakkendőt s már magam sem tudom, mi mindent, de végül úgy 2500 lira árát vásároltam össze. Azt mondtam a hotelem portásának, hogy csak fizessen ki mindent. Persze, hogy ki­fizetett, hisz jól ismert. Mikor elérkezett az este, frakkba vág tam magam e elindultam a hangverseny terem felé. Velencében a háború miatt megszüntették a motorcsónakok járatát, úgyhogy csak a vaporettok szállítják az embereket. Félnyolckor indultam el a nyolc órai kezdéssel hirdetett hangverse­nyemre s az orrom előtt ment ed a fék nyolcas vaporeíto. Nem baj, gondoltam, tiz perc múlva jön a következő. Eltelik tíz, majd tizenöt perc s a vaporetto nem jön. Kiderült, hogy a szénhiány miatt le­csökkentették a járatsürüséget, úgyhogy a következő vaporetto csak nyolc órakor volt esedékes. Istenem — gondoltam —- tíz percet kések ... Talán ezt még meg lehet bocsátani. Nyolckor csakugyan be­futott a vaporetto. Tíz percnyi utazás után egyszerre pokoli üvöltéssel megszó­laltak a légvédelmi szirénák. A vaporetto befordult a legközelebbi óvóhely Telié, át Mintha ott ülne a Jcényetmes zsőly- ívében, ügy csend öl fel a tenorfsta magas-dsz tele törő hangja a lakást meghitt csendjében. A 24 3-as O "A 3 Ü N ki$$zuper állandó sza­badjegy a világ legszebb operáiba. Ez a készülék Igen érzékeny, tehát iok állomást vesz; rendkívül szelek­tív és igy tökéletesen szétválasztja az állomásokat; hangja természe­tesen magascsengésö. Mégis kis 4ramíogyasztásü, kisméretű, olcsó rádió, tinóm bakelit szekrényben ahová a közönséget beterelték. Pincébe nem mehettünk, mert hiszen Velencében nincsnek is pincék. Vaksötétben, hege dümmei együtt engem is letuszkollak egy óvóhelyre. Csakugyan angol gépek zúgtak a város fölött, bomba nem esott le, én azonban nem a légitámadáson gondolkoz­tam, hanem a délelőtti bevásárlások jogi következményedn törtem a fejem ... Mi lesz itt, nincs hangverseny és nekem any- nyi pénzem sincs, hogy innen elutazzam... Így telt el félóra, egyóra, másfélöna... Végre kimehettünk. Rohantam az első te­lefonállomásig s felhívtam a hangverseny* termet... Kiderült, hogy a közönséget is éppen most engedték vissza az óvóhely­ről és Hogy várnak ... Szaladtam hang­versenyezni ... A poén: egy órakor éjfél után még játszottam, olyan nagyszerű hangulatban s olyan lelkes közönség előtt, mint ritkán ... A ma esti kolozsvári koncerten is biz­tosan ilyen lelkes és forró lesz a hangu­lat. És még csak nem. is lesz előtte légi» támadás... (M. L-) JO&3 faló ludt bős: ür$ rrrő lob fov ) Sül íOvl >s8 ■sA sd 32 Megszűnik: a városi kéményseprő-üzem Visszafeelyeztpk jogaikba a kolozsvári kéményseprő* mesísraket KOLOZSVÁR, november 3. A román megszállás utolsó éveiben az egyik ro­mán polgármester kezdeményezésére Ko­lozsváron megszüntették a kéményseprő- mesterek kiváltságos jogaii és a kémény­seprést házi kezelésbe véve, erre a célra városi üzemet létesítettek. Hazatérésünk után most sor került ennek a kérdésnek likvidálására is és a jogfosztott kéményseprőmestereknek va­ló elégléíeladásra. A kérdés rendezésére a napokban Kocsondi Gyula dr. minisz teri osztálytanácsos, Dobsa László dv., a kéményseprő ipartesíüleí elnöke és Mar­tinovics, a kéményseprősegédek érdekkép­viseletének vezetői Kolozsvárra érkeztek s csütörtökön délután a városháza tanács­termében az iparkamara, az ipartesíüíet, az. önkéntes tűzoltóság és az elnöki ta­nács képviselőinek jelenlétében tanáésko“ zásokat tartottak. A tanácskozás végén behívták a tanácskozásra megidézett ko­lozsvári kéményseprőmestereket, akikhez Kocsondi Gyula dr, miniszteri asztáyta­nácsos beszédet intézve közölte velük, hogy január elsejével hezdodoleg a városi kéményseprőüzem megszűnik s ezzel a kéményseprőmesterek régi jogaikat visszanyerik. Felhívta a kéménysepromestereket, hogy munkájukat lelkiismeretesen vezessék, al­kalmazottaik megélhetését segítsék s a tűzrendészetre fokozott figyelmet fordít­sanak. A kéményseprőmesterek özvegyei és árvái nevében őzv. Rátz Káimánné szép beszédben köszönte meg a magyar kormány atyai gondoskodását, köszönetét fejezte ki a Kormányzó Urnák, az ipar­ügyi miniszternek. Dobsa dr. kéménysep­rő ipartestületi elnöknek, a polgármester­nek, Grucza tanácsosnak, az iparkama­rának. végül köszönetét mondott a sajtó­nak. Felhívta a munkásságot, hogy a Ivó ményseprőmesterekkel szolidaritásban szolgálják a város lakosságát és a háztu­lajdonosokat. Indítványára a kolozsvári kéménysepromesterek hódoló táviratot küldtek Varga József iparügyi minisz­ternek. Konkoly Istvánt és Keszey Albertat gyászolja Kolozsváp kepeakedőtápsadalma KOLOZSVÁR, november S. Két haláleset keltett mély részvétet Kolozsvár magyar tár­sadalmában- A régi kolozsvári kereskedőtát- sadalom két közbeeső ésben álló, tekintélyes tagja távozott el örökre az élők sorából Kon­koly István fiiszerkereskedő, volt MAY tiszt­viselő, 65 éves korában, csütörtökön tragikus hirtelenséggel elhunyt. Egyike volt azoknak a kereskedőknek, ak*k kereskedői tisztesség­nek és a közönség megbecsü-ésének mindig példáját szolgáltatták. Tevékeny részt vett a közéletben is és többizhen tagja volt a ko­lozsvári törvényhatóságnak. Most érkezett a hir Kolozsvárra Készéy Albertnek, a régi Kolozsvár tokiul élve* könyvkereskedőjének bald áról Keszey Alben országos tekintély volt a könyvkereskedői szakmában. Nemcsak mint könyvkereskedő szerzett nevet és elismerést magának, hanem mint a régi könyvek együk legkitűnőbb ku­tatója és értéküknek felismerője is n:,gy sze­repet játszott az erdélyi magyar éleiben. Keszey Albert az utóbbi években idegileg csszeroppant, mert a súlyos adóterhek miatt anyagi nehézségekkel küzdött. Legutóbb a bajai ideggyógyintézetben állott orvosi keze­lés alatt. A iegyerigiilt szervezet azonban a leggondosabb orvosi ápolás ellenére sem tudt i visszanyerni egészségét és Keszey Albert óh éves korában. pénteken megha't- Háláin nemcsak a kereskedőtársadalomban, hanem városszerte mély részvétet keltett, nagyszámú barátai és tisztelői körében. Az ördög nem alszik (Bemutató a Capitol mozgóban.> A vidéki kasté’y bogaras urának furcsa végrendelete körül lezajló mulatságos hábo­rúság alapötletéből1 terebélyesedik ki a film komédia, amelynek minden je-enetét pompás humor szövi át. Bánky Viktor rendező ujsze rüe;n oldotta meg feladatát s kitiinő muukár végsstt. A főszerepben To’nav Kiári egyik legkedvesebb filmalakitását nyújtja a harcia­sán Pzere-mes kislány szerepében. Gsortos rendkívül mulatságos. Mihály fi Béla is na­gyon jó. valamint Biliary Nándor és Hajniáv ey Mi'klóh is. Juhász József pedig a szü’etés napját ünneplő sirásó alakításával fokozza a film humorértékét. Kétóral harsány nevetés s már c^ak ezért is érdemes meg-nézni. WaWt ■ meggazdazodtsra ! A pérz mindent meg ,yit ; z ön számára K Vegyen jótékonyé fu ál­ami sorsje yet. Ára c>ak3p n ő. kaphatók az osztá ysorsjáté c főKU3itoknál és dohány­tőzsdékben. Húzás december 4.-én lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents