Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-29 / 274. szám
caRjvfvn 2 1 ¥ t 1 na mi— Hi-1 M/ 2f, wvúli vi-iHiaiyliun » n^edclvi/lieló a feleli Rámutatott arra, hogy megtörtén '«k a. intézkedések a kereskedelemit rk .juagyar kiélte való juttatásaira. \ kor- üáavvat ipari «.is más téren is miudeul •ikövvt, üo£> a nyorsanyaghiúny mejr tűnjék. Ismertette vs.t a inunkat, um« Ivet a/ erdélyi é* keletmagyarorszúG r< n*k visszacsatolása után a visszatért területek érdekében n kormányzat kifej ’.itt és kijelentette, hogy ezzel a nagyszállása munkával is bebizonyító!ta, hogy e V/vkrtd való gondoskodás szívügye Ezután méltatta a magyar kultúra b/iiivoualáiiak «inelkedését a ezen ko szünetel lejezte ki u kuliuS'zittMiiiizleniek és u tantestület tagjainak. A legnagyobb elismeréssel szólott honvédségünk dicsőséges tettein)!. \ közellátási kérdésekké! kupCSolaU han hangoz íji Ha, In gv a (kormányzat mindent megtesz a ki»/-itatás hiztosilá.ia érdekéhen, de mindenkinek kiilelossége, hogy fegvelmezetlen es áldozatoktól visz s/a nem ritadva, siossen a közellátási kor uiányzal segítségére. A zsidóság visszaszorítása elem, i6 V harmadik kérdés, hogy elog kérész tény e a költségvetés. Ha megvizsgáljuk, mi volt a helyzet a múltban és mi fi helyzet a jelenben, választ kapunk erre a kérdésre is. A> or. zúg ő Hat kereskedőimé 0() százalékban zsidó kézben volt, most ex;>orl viszonylatban is csuk 10 százaléka nem keresztény. 1910 ben 1500 a»’dó aabonakertsktdő működése szűnt meg és megszűnt az a kiuzsorázó tendencia, jmelv a zsidók részéről megnyilvánult. \ vetőmaffkereskedelemben ma már 8-1 zazaléka keresztény elem, 16 százalék i pedig tnnusitványos. V baromfikeresk« delemben 96 százalék volt a zsidók számaránya. Most fordított ez a számarány. A tojás-kereskedelemben is a magyar elem érvényesül. A gyüinölcskercskeJelemben. ahol 60 százalék volt a zsidó, szintén kresztények érvényesülnek és most már csak 4 százaléka zsidó. A gvü- mölcsforgalomnak pétiig (csak egy százalékát bonyolítják le zsidó közreműködéssel. A toUkereskedelemben 90 százalék volt az. arány a zividouag javára. Ma zárunk 6 százalékra ékükként Vl'éz Lukúti lit'la végül lemét nagy elismeréssel szólott keleten küzdő bon* védeinkrők akik a baráti hatalmakkal karöltve harcolnak országunk és ege«/ Európa jobb jövőjéért lelje- bizalom mai tekint a kormány munkája felé és ezt a bixaln át a plenum előtt i . kifejt- zésre juttatja. Szervezzük men a munküsstgot Matolcsy Mátyás felszólalása elején a bolsev znms v/ürnyii pusztításairól beszélt, majd a kapitalista liberális rendszer lul kapásait emlegette. KifogátuV’ta, hogy .» bankok és részvénytársaságok földet va s rolnak. Rámutatott arra, hogy rövid idő alatt 87.000 hold föld került azoknak birtokába. \ munkásság helyzetével foglalkozva kiemelte, hogy a kormánynak nagyobb gondot kell fordítania tár sadalmi megszervezésükre. Az. idevágó szociális kérdésekben a kormány nem tudott eredményt felmutatni. Bizalmatlanságát hangsúlyozta. Ezután Teleki Bél i gróf szólalt fel úrót Teleki Béla beszéde —■ Amikor a felhatalmazás' javcsîar tai kapcsolóban pártom álláspontját ki vánom kifejteni, úgy érzem, hogy mindenekelőtt ie kell szögeznem e!\ i álláspontunkat a legnagyobb kérdésekben, a magyar küL és belpolit kát és ebeknek télid tűzéseit illetőleg. A magyar politika úgy kiil-, mint beípol tikai vonalon történelmi vezérgondolatokon alapszik. Elsöszüföitségi jógánk a Kárpárok medencéjében, óm ósó és run get Un létünk s i&drajii fék. vésünkböl folyó vezető szerepünk Kö- zepeuró pában — a D un a- med enc éh ért — mát önmagában véve is pontosan előírja nemzeti poétikánk örökérvényű cél. kitűzéseit. Aki tehát nemzeti polit káuk alaptételének elfogadja ezeket a törtéveim i és örökérvényű célkitűzéseket, annak már úgy kük, mint belpolitikai magatartása eleve meg van határozva. Amiként a itathataílan, hogy minden külpolitikát a nemzet lelki erői, szervezettsége, gazdasági jóléte és belső egyensúlya, vagy is belpolitikai tényezők támasztanak alá, úgy érvényben levő törvény az is. bony külpolitikánk magatartását a mindenkorra és min Jenkire egyaránt kőtelező nemzeti poj 1'nikfí célki tűzései kell hogy meghatn. ; rozzák. .Meg vagyunk gyó-ödve róla, hogy a tengelyhatalmakkal való feltét len és őszinte együttműködésünk legtöbb követelménye, hogy amíg fenn tartás nélkül teljes súlyúnkkal támogatjuk a baráti hatalmak világpolitikáját. addig belpolitikában féltő gonddal ó\ juk m^g a magyar szellemiséget, sajátos eszméinket, egyénl élet fel fogásun- I kát, vabyis magyar módra rendezked- ; jünk be cs haladjunk a kor sZociá^s es ! gazdaság1 megszervezés Iránti követel, menyeinek megfelelően, mert ezáltal tudjuk sz’lárJabbá tenni országunkat és igy tudjuk leghathatósabbun alátámasz- j tani azt a külpolitikát, amelyet, szövet- : ségi viszonyunk és leghensönb meg- I gyözödésünk elöir. Nem kétséges, bogi i a magyarság sajátos politikai szellemi. ! seggel bir, hogy a magyar földön csak ! magyar módra Iehet 11) életet teremteni, I hogy vannak sajátos magyar politikai t követelmények, «melyeknek szem elölt j tartására már az is kényszerít, hogy ( népünk cs országunk erölnok fokozása csak efty tirdatosan magyar politika ál. i tál lehetséges. (Nagy taps a Ház min den oldalán. németség a szentist\ áni elgondolás $ze rinr a mezőgazdasági és ipari ku*tura terén példát mutatott és ma is elöl jár szervezettségében és a gazdasági kultúra terén. Utalok ;tten a háromszéki magyarok igen fejlett # me "ögazdasági kultúrájára, am köztudomásúan a közeli barcasági szászok hatásának eredmény«- (Úgy van.) — Természetes, hogy idegen ,ttcpek velünk élésének alapfeltétele, hogy a magyar áöamcszmét tökéletesen magukévá tegyék, őszintén srtnak szolgála- tuba áhianak. (Taps és helyeslés.) Teremtsük meg a szór váaymagyarok jzámá/a a thQj'őd .:s fatéte e t — Az itt élő népeknek is a magyar állam érdekeit kell tevékenységükkel szolgálniuk. I ’ biztosítja nek k a jo got arra, hogy népi kuliurájukat, nyelvükéi in'gürizzék, azt - /abadcn ha*/ Hálhassák és művelhessék. Ugyanakkor, unr kor a/ itt élő és a magyar állanu-s/ mél magúkévá tevő idegen nemzetek szabadságjogait biztosítjuk, gondoskod nunk kell arról it, hogy a kő7-tök el- szórtan élő magyarságot soha se fenyegesse a nemzettől való elvonásának, felszívódásának veszélye, A kormány feladata erről gondoskodn1, ennek a szórvány magyarságnak minden esz közzel való megerősítésével és azzal, hogy számolva a primitív népek terme szeles nagyobb szaporaságáv ti, megt- ; remti a magyarság részére azokat a ! társadalm* feltételeket, amelyek mel- ! lett a magyarság is teljes mértékben 1 kifejtheti a benne reilö életerőt é3 sza I porodó képességét. (Úgy vanl Helyesl) CsalLdvCdetem ^l/í^2afelsp/!éi — Egészen különös feladat jut ennél kérdésnél a családvédelemnek, m«rt , hiszen a társadalmi lehetőségek megte i remtésénél fizctésmcgállap tások stb. ; mindenütt a családalapítás, majd a , gyermekáldás eltartásának a lehetőségét kell biztosítani. — De a magyar élettér k töltésére nem elegendő a Kárpát-medencén belul való magyarság felszaporitása, hanem múlhatatlanul szűksé<J van azoknak a magyaroknak a visszatelepítésére, akik a liberális korszak súlyos mulasztásai folytán nem tudtak itthon megélhetéshez jutni, hanem kénytelenek voltak ezt külföldön keresni, amihez az ak kor» vezetőség, mely elnézte minden idegen betelepedését, a magyar kivándorlási tudatosan sgitette elő. (Nagy taps.) Szüntettük meg türgvten testvéreink elnyomását — Amikor a magyar nemzeti gondolat marad kialan érvényesítését kivárjuk minden vonalon, nem feledkezünk meg arról, hogy hazánkban velünk együtt élnek más nemzetek fai is. Mi a leghatározottabban a szentlsfváal gondolat alapján állunk, de meg vagyok győződve róla, hogy ennek helyes értelmezése nem az. hogy ha a szentist. várd birodalmat egy tágas keretnek te- kirí íjuk, amelyben szabadon érvényesülhet az egyes velünk elő nepfaiok nagyobb szaporaságán alapuló fesztö ereic és térfoglalása és ebben az arányban igényelhetik a íogot az állami életbe való beleszólásra, hanem igenis, ak* kor er tel mezt ük helyesen a szentlstván t gondolatot, ha a velünk együtt élő népeket is magyar nemzeti szempontból ítéljük mert és a velük szemben tanúsítandó bánásmódot is ehhez szabjuk. (Hely eslés és taps.) hum* ff^msfsé*! bel#í@^zMfer^!8 22 állam hmatébem magyarnémet ióvltzonv záloga — Visszatérek azonban a magyar polit ka kérdéseire. Ali, felszabadít1't erdélyiek, u9y hiszem a huszonkét év szörnyű tanulságai ^következtében legerősebben érezzük sz öncélú és tudatos — \ magyarországi németség h«ly- ivfét nemzetközi megállapodás sZabá lyozza. Becsületbeli kötelességünkt mint valamennyi nemzetközi megállapodást, e*t is a feffösz Intőbb e rt és legbensőd etc sei ben végrehajtani. Azonban ezen mesz- sze túlmenően tudatában kell tennünk annak, hogy a* Itt élő németség meg, telelő beillesztése és beilleszkedésé a. magyar áham keretébe a német-magyar jóvisZony záloga és h’vatva van a két állam jóviszonyát egyre bensőségesebbé tenni. Ezt indokolja történelmi múltjuk is, amelynek folyamán e* a eiso béríe-i zenekari hangversenyét visít Viktor vezfnyli, Elvira a zongora szólista.. először Magyarországon, Bartók vonó zene atí diverdmantó-ja. Jegyelővétel zz Slf^nték könyvesboltiábnn, Mii ás kir tly-fér 9. Tel, 1199, R nd?zí: A Ko ozsvári Filllartnónia' Tírsaság ^ErKel Fér n.n“ hangversenyrenJ?aő ír da. — A nagy érdeklődésre való tekintettel uj m A női fejes a w 5CH0EEWEISS rfőszrctíj“ a öa] eredő j uzine , Gyártja : Molnár Bertalan és Tsa Budapest, XIV. Nttrnberg-u. 55. szám. i magyar belpolitika szükségességét. Nein f kívánok itt kitérni a háború előtti kor- i szak bűnös mulasztásaira, amik nálunk I voltak a legsúlyosabbak, aZsü nsiunk i bosszulták meg magukat a legerőseb— Nagy örömmel hallgattuk a miniszterelnök urnák a külügyi tárca költségvetési vitája keretében elhangzott expozéját. Annak minden monda_ tát aláírjak és magunkévá tesszük, dc különös súlyt helyezünk két kiemelkedő részére. Az egyikben azt fejtegette a miniszterelnök ur, hogy tudjuk, át- é rezz ük, hogy milyen Örök hálával tar. tozunk a nagy nemet birodalom vezé. révek azért, hogy a* Európát és így legközvetlenebbül minket is fenyegető bclsevizmus rémét elhárította (nagy taps) a7zal a győzelmes hadjárattal, amelyben a német hadsereg mellett honvédségünk is hűséggel és magyar önfeláldozással teljesítette kötelességét. A másikban pedig arra a tarthatatlan helyzetre mutatott rá, amelyben dél* erdélyi testvéreink élnek és arra a módra, ahogyan m nden elnyomó törekvést az odaáti államhatalom retorziónak káván beálütan', nemlétező indokokra hivatkozva, Igazolni szeretne olyan ténykedéseket, amelyek pedtg csak a huszonkét év óta fajtánkkát szemben követett elnyomó és felmorzsoló politika felfokozottabb és eldur- vuliabb formája. Ezt nem törhetjük to= vább és kérjük a miniszterelnök és egyben külügymin szter urat. hogy falslja meg legsürgősebben a módját annak, hogy testvéreink elnyomása, zaklatása és minden élettértől és jogtól való tu- dalos elzárása aZonnat megszűnjön, (A Ház minden oldalán nagy taps. Zaj.) Ont i’u és Sudalm mabeîp&iHîk&t Legjiatág’oz&M&bfomn a s&nsio’al alapján állunk
