Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-29 / 274. szám
✓ ä L t: me i'at" -a^tttWc H3«*©o a ha«s«mSc6täves m«*g'5a>&- - »ääl&s kéjéin is, ami S>éI«rítóJybe#i még Js tart» őseink bűneiért a muht '■•->:^k^tszázadokt de legfőképpen sz 184®—1914- s Wg qU&U jd5 vezptö magyar rétegeinek bűneiért késett vezekelnünk. A kisebb- vén. ségj élet küzdelmes évedben az an ban ^‘s*^rntBkégtavt«Iti»k «rit, hog^' m-ît jeleit olya« °i2 eíiÁííáfsadalom-,, gazdaság'- és szociálpoliü- xiika. folytatása, amely tudatosan és ön- ^ tottiá? célúan a magyar faj céljait szolgálja, íS«--:;rr.ioX' Természetes, hogy a.z egyetemes ma» g-yarság poJ fikájának irányításánál a ^ed-ja^E* kise-bbséigi szemléletnek csak íegSénye- 11 drbasg gesebb tanulsággal érvényes thetők. De 7otf hogy nz eSész magyar be1 politika mint fí * Aktáikuivésztőie yeff társadalmi sxervezelffégai e i A í ö! db óz juttatásnál a fajvédelmi szempontok érvényesítésével tudatosan magyar politikát Űzhetünk. A szó* ciáipol tika terén, az elesett milliók megsegítésénél, szintén érvényesíthetők azok a magyar szempontok, amelyek szólamban gyakran elhangzottak, de a bürokrácia útvesztőjében, a végrehajtás nehézségeiben, kÖzoiiyhői kifolyólag nem egyszer elvesznek és üres frázisnak hatnak csupán. A kérdések nem valósíthatók meg rendelkezések és törvények hozatalával. A küzszellem- nek, az egyetemes magyarságnak kell i váliaFnia fenntartás nélkül ezeket a eél* j kiíü éseket. Mert talán nem is az ália mi igazgatás legfelsőbb fokain kallód I nak el ezek a szempontok, hanem sok*- i szór az igazgatás legalsóbb fogain ki, ; zönybe fulladnák, vagy az akták rende . I tegében tévednek eh Sok helyen a jő- I szándékban és elhatárolásban n'ncs hi * ány, de a kicsinyes akadályok, minden- I napi gondok fenntartásnélküli érvénye- ; sitését lehetetlenné tesz k. Ali Erdély. ! ben iá fiuk, hogy társadalmi szervezett. i ség által milyen nagyszerű eredmények érhetők ei. (Nagy taps és helyeslés.) c \ Sie idegen .. nek. Ennek u/. érdekképviselet1' rend- szernek kiépítését már most nagy lépesekkel lehet előbbre vinni, a termelésnek amugyis szükséges megszervezése rendjén. Nem ak%rok itt részletekbe menni, a felhatalmazás vitájának során lesz még alkalma pártomnak kérdéseket részletesebben is kifejten!.. Csak a hozzám legközelebb álló mezőgazdaság megszervezése terén szerei, hém, h:i ü földművelésügyi miniszter ur bútor, naüy léptekkel haladna azon az utón, amelyen elindult. Én alkalmasnak látom a7 időt, sőt a 'egföbb idejét látom a magyar mezőgazdaság egységes. átfogó megszervezésének, ami nélkül a különben igein nagyfonitosságu mezőgazcfaságfejlesztö törvény, illetve a magyar mezőgazdaság hathatós fejlesztése végre sem hajtható. De ennek megvalósítására már a háborús gazdálkodás, a fokozott háborús termelés szempontjából s múlhatatlanul szükség van. (Nagy taps.) i — Röviden szeretném még a magyar munkások egységes nemzeti alapon álló állami ellenőrzés melletti megszervezését említeni, am t múltkori interpellációmban is felhoztam. Ez a mi meggyőződésünk szerint úgy nemzet', mint szociális szempontból elsőrendű követelmény. érwémesűlisn a magvar és a szociális szempanf A — » ßiS&i A^¬ tnStioq t n ■X« £ii tÖrÖíf ÍS9 2S imia L ellese ut!u>? nbm 1959-2 iJOfjBl agsm lse íoiie eo,(rs gSBtr Vß [\Abb I9?.ÖI [mu’* mau — Azt hiszem a Tisztelt Ház minden tagja egyetért velem abban, hogy az átszervezésnek ma kell megindulnia és úgy ezen, mint az állami és társadalmi életnek minden megnyilvánulásán vörös fonalként kel* végighúzódnia két szem pontnak, g magyar nemzeti és szociálts szempontnak, (Úgy van! Úgy van!) A lsl«'<eze!l itafjw lofedsfa — Érvényesüljön a társadalompolitika szempontjából a társadaím rétegek közötti eHentéték sürgős felszámolása és ezáltal a magyar falu népénk társadalmi felemelkedése, a magyar milliók szellemi, lelkű társadalmi felszabadítása, kultúrpolitikánk pedig ennek a nagymérvű társadalmi átalakulásnak lehetőségeit egyengetheti? azáltal, hogy iskolapolitikánkban, a magasabb végzettség megszervezésére lehetőséget biztosit a magyar falu szegény sorsú tehetségeinek. Müveit szakiskolákkal és alsóbbrendű iskolákkal falusi népünk millióit. És mindig a magyar nemzeti szempont a döntő, itt domborodik ki hatalmasan a magyar telekezetl iskolák nagy feladata, mondhatnám szükségsZerüsége nemzetiségi, de legfőképpen a felszabadult erdéiyi terület* ken. A kultúrát a legel- rejtettebb tanyaviágba is elviszi a rá- d ó, a népkönyvtár, a kulturház, stb.- vei. Szóval társadaím’ politikánknak és kultúrpolitikánknak legyen nyíltan be* vallott célja a magyar származású szegénység lelki és szellemi felszabaditása. Gazdaságpolitikánkban uj kereskedőré- feg teremtésével, szövetkezeti mozgalommal, mindig sz önsegély és öntevékenység szem előtt tartásával, szövetkezeti porral szolgálhatjuk a gondolatot, de mindig csak dolgos, produktív nemzeti elem elő térbe juttatásával. Ki kell Irtani a tírohmann^rendszert — Megdöbbenve kei! hogy nézzük azt a katasztrofális tünetet, am' a stroh man nők és érdemtelen jogositvá- nyosok felkerülésével jelentkezik. Ez nagyobb veszélyt rejt magában, mintha a? átállítást elmulasztanék, mert a zsidóknál még fennáll ez eltávolítás tehetősége, dé hogyan fogjiik ezeket a kor* rumpált, prostituált keresztényeket a nesnZet testéből valaha is eltávolítani? Ezek demoralizálják egész gazdasági és állam? életünket, mert hogyan lehessen az állami hivatalnokkal, vagy minden más becsületesen dolgozó magyarral megértetni a*í, hogy mig ő a létminimum körüli összegért robotol, mások minden tudás, tőbe és munka nélkül gyűjtenek vagyont, vagy találják meg legalább is a gondtalan, kényelmes megélés lehetőségét. (Taps.) •— A társadalomnak munkavállalása és bekap csői ódá-sa ezeknek a feladatoknak megoldásánál, hatalmas előnyt, jelent. Az állam egy szervezést*, öntudatos és céloktól áthatott társadalomra minden időben támaszkodaht. Egy ma- gyarabb pfditika tehát nem politikai célkitűzés csupán, hanem elsősorban társadalmi feladat is. A könszellemnek átalakítására, a*z osztatlan magyar társadalomnak tudatos résztvétedóre van szükség. Ezeknek a céloknak a megvalósításához a társadalom erői* tömöríteni kell, amit azonban nem állami feladatnak tekintünk, hanem elsősorban a sajátosan magvar jellemek ismeretében? önkéntes alapon szervezeft, társadalmi összfogással tartunk elérhetőnek. Más népeknél lehetséges taJán, hogy az ál» lám szervezze meg és oldj« meg ezeket a feladatokat, a magyarság Individualista, egyén1 beállítottsága azonban parancsolólag ina elő, népünk lelki és szellemi beállítottság« szükségessé teszi, hogy ne idegen mintákra, hanem saiátos beállítottságunk szerint nyúljunk e kérdéshez. Vagyis: nem oldható meg nálunk etaíizálással és az államihatalom növelésével, centralizálással a fokozottabb magyar pol tika bevezetése, csak a magyar közösség társadalmi meU- sZervezésévet, e munkában való célíu- dalos résztvételével, közszeflemünkitck ilyirányu beállításával érhetünk el er*d=- ményt. Ennek felismerése mélyreható kon ekvenciák levonására kényszerít’ a magyar belpolitikát. Fbből következik, hogy fajtánk vérmérsékletének megfelelően, gondolatvilágának és szcllemvi- lágának f gyefembevételével a magyar kormányzat olyan kereteket létesítsen. \ amelyek megtölthetők a társadalmi I erőkkel és amely keretek állami gé* ; pezettel szervesen össze működve, a fel* ,* adatoknak hatalmas támaszai, részbeni I végrehajtói. Teleki Pál, örökemlékü m'» I niszterelnökünk, aki a miniszterelnöki j székiben is megmaradt egy egész nemzet tanítómesterének, irányt mutatott ezen a téren. Ő az államigazgatás és a kot ; many feladatát igazgatásban és kor- ; mányZásban jelölte meg elsősorban s at i társadalom váraira kívánta ráruházni u } feladatok megoldásának oroszlánrészét. i Úgy érezzük, hogy a sajátosan magyar ' kívánalmak figyelembevételével nesrr i lehet másképpen célhoz jutni, mint ; hogy éljen hatalmával a kormányzat és az igazgatás, de használja fel a ma nagymértékben parlagon heverő társa. j dal mi &rökei is. Hogy pedig a magyar* S sag alkalmas az ily rányu társadalmi 1 munka vállalására, azt a huszonkété-ves j kisebbségi életben mi tényékkel láttuk j bizonyítva. (Ugv van! Úgy van!) j —- Ma még habomban állunk, a nem' zet nagy megpróbáltatás és nagy erő» j fesz té« előtt áll, mig a háborús nehéz- j ségeken átjutunk. A nagy nemzeti erő» ! feszítés azonban a nemzetet alkotó I egyének nagy tömegének teljesítményén, i múlik, ehhez pedig tudatosítani kell, a legszélesebb réteffekbe be kell v’rnnl azt a nagy nemzeti gondolatot, aminek ér. dekébeti minden történik. Azt hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy * ezt a magyar neinzeti gondolatban látjuk. Ne vegye ross'/tiéven a m’niszter. í elnök ur, ha Itt megint visszatérek egy, i itt már sokszor elhangzott dologra, a í belső propaganda ügyére, ami hiányos i és elégtelen. G'jskael&fimahb, masvarabte politikái követelünk Egyetem Mezgöbion ma, szombaton este féltiz órakor ünnepi diszbemutaő rendes hely árakkal Az amerikai finryírtás káprázatos remeke, a Meíro-gyár <rucste'jesilménve. A budapesti é/ad ie esodásabb síkéra. Zene, ének, f re, r gyosás, mulatság. A \i\&i leghíresebb dzs^ssz-zenekarának és Pa 1 Whitman ste"ri',11: MICKEY mm. IU3Y S?iíl380 Vasárnap, hé fon és a következő napokon: La Con^a. J jye övé el d. e. 11 — 1. Értés tós! A „B3B HERCEG® című film kípiáát sürgősen Budipestre kell szántani, az Egyelem Mozgó azonb n engedd yí nve t, hogy eíküUés élőt mjg 5 előadá t tarthasson: szombaton 3. 5, és 7-kor (rendéi lie'y- áraktal.) Vasárnap d. e. ID** or és 12 órakor (olcsó malin? he'y- árakkal.) — Ezek a B03 HERCEG utolsó előadásai KjSoz várót. — Gyakorlatiasabb, maöyarabb pol tikát követelünk. Az áieami igazgatás és ennek alátámasztására megszervezett társadalmi megmozdulások központjába a magyar gondolatot kívánjuk állitanű Kétségtelen, hogy nyitott ajtókat döngetünk. Ez a gondolat a legtöbb téren érvényesüli ma is. De senki nem tagadhatja, hogy fokozottabb érvénye* sülősének ezer lehetősége, számtalan módja még kiaknáz at Hanul hever. Az a nemzeti politi ka, amelyben úgy küL, mint belpolitikai célkitűzésűnket egységesnek íátom, parancsoló lag írja elő, hogy ha a magyar gondolat érvényesül is a magyar politikában, érvényesülését fokozzísk, tökéletesítsük, mert ez &z egyedüli tehetősége egy szHárd, megalapozott nagy Magyarországnak, amelyik méltóan illeszkedik be és állja n~eg helyét az uj szOcíális Európában — fejezte he a Ház minden oldaliról roegnyiL vánu>ó tetszése közben beszédét Teleki Béla gróf. akit a képviselők tömegesen üdvözöltek. fí 'ti 'ini'zMaiiák a yffáS Vásúry Isi nein (Független kisgazdapárV) rá* mulatott arra. liogj( a magyar tár.vulalom igen nagy teiltet kénytelen viselni. LV.juk azonban, hogy ez nem lt'ába\aló,, snivel Ma* gyarország teriifeti épségének legalább egy réozét helyre keÜ állítani A továbbiakban arról beszélt, hogy a termelés nincs kellőkép’ pen megszervezve, mig a javak forgalma íe.’ réu annál intenzivebb intézkedések történtek. Ezzel kapcsolatban hibáztatja az cgykéz rend* szert. Indítványozza hogy pártközi bízottsá" got küldjenek ki az egykezek m'ndenfé'e te’ vékenvségének felülvizsgálására. A kormány adópolitikáját nem tartja he' Ívesnek, rnert a mobil tőke nem vet-r, részi olyan mértékben a teherviselésben, mint » mezőgazdaság és íaázbirtok. A javaslatot nem fogadja ei. Közy-fíárváih József fe!szóíalásában has* goctaíta, hogy sz ipari társadalomnak és a gazdasági életnek hivatásrendi alapon való organikus megszervezését k’vánja. Fontosnak tartja, hugv a munkásság é* s parasztság tehetséges gyermekeinek módja legyen a tanulás utján felemelkedni a vezető rétegbe. A javaslatot elfogad'«. Mivei a tárgyalásra megszabott idő letelt, az elnök a vitát báromnegved 6 órakor be zárta. A Ház napirendi indítvánnyal úgy ha- tározoít hogy a következő héten, hétfőn dél' e ott 10 órakor ül össze és nz ülés napirend iére a felhatalmazási törvényjavaslat folyta tó’agos tárgyalását tűzte, Ezzel az ülés 6 óra élőt néhány perce»! végétért. —-0A kormányzaínak ma kettős feladata van: szorosan és szervesen be kell hogy illessze Magyarországot itj Európába és ezért előbb részletesen kifejtett magyar szempontok szem előtt tartásával úgy kell az országot átszervezze, illetve megszervezze, hogy ennek a beillesztésnek sarán rávár'ó fel • adatoknak mindenben, de elsősorban a termelés terén és szociális téren megfelelhessen. Nem állja me'g helyét afi % nézet, hogy most, a hébont ideje ne ni alkai inas szervezésre, a szük séges re., formok megvalósítására. Hazánkét a Gondviselés csodálatos kegye magiki- méltó a hadszíntér borzalmaitól. Époen a háború idejét kell arra felhasználni, hogy az átszervezést elvégezzük, ám kor a háborús rendszabályoki, korlátozások, gazdasági verseny kikapcsolása stb. ezt lényegesen megkönnyítik. Most keli arra felkészülnünk, hogy a bábom utáni feladatokra készen álljon a megszervezett ország, alkalmasan a* aj Európába va^ó beilleszkedésre. Tudjuk, hogy íörténrnek bizonyos lépések ebben az Tányban, de az az érzésünk, hogy ezeket lényegesen fokozni kelte- ne, éppen annak érdekében, hogy a háború végére az átszervezés is befejezett légvén. Megvagyok róla győződve, hogy sokka! nagyobb teret kell biztosiÉpítsük fel máémojí érdatíképmsaísSi ! dón ágazatéban, vagyis társadalom po* L * tikiakban, gazdaságpolitikánkban s*o* , ciálpolitikánkban es kttÍThirpohtikénk- > : bass megalkuvás nélkül magyar szem- j ! ponjok érvényesüljenek, egy olyan követelménynek kfil tekintenünk, a me y ,j : alapvető és dötő tényezője minden m*- 1 gyár politikának. (Élénk helyeslés es ■! taps.) És ha magyarabb politikát kőve» telünk, akkor nem a jelenlegi helyzet . I felett mondunk kr tikáí, hanem a jó- • : vőre nézve még a mainál is fokozottabb érvényesítését követeljük a sajátos magyar szempontok nak, hivatkozva n mu!t hl bálira és az ismeretlen jövő veszélyeire.
