Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-26 / 271. szám

LLLtNTfiK Kmmm mmm mman IMI Mr*diMr £* fenyegető veszedelmet, c küidek-tnbcn népének crcs/ katonai, erkölcsi, szellemi és anyagi erejét latba vetette. I ric\ ci> Kzaft %ilú^nak olyan szolgálatot tett, amelynek nax>'*áif«t ea/ik késő a'Zazadok íogjak igazáji értékelni tudni. (MTI.) fi jegyzőkönyv szövege Utltlil'N »•!.:»• >nbn -(>■ \ i^iSiai u.U'cjM1 *e* adatni aktuson uz, antikoinifUern egyez­mény érvényének őt évvel való mCghún/ab- bitinóra az allúbbi jegyzőkön) ve i alkották: JEGYZŐKÖN\\ a Komniur.ista Intern« . uioale elten" Egyezmény érvény cW-xe tort:*' várnak n*Cj,hos»zabbilá>áró!: a Német Birodalom kormánya, az O a*z Királyi Kormány és a Japán Császári Kor many, valamint a Magyar Királyi Kormány, Mand/sukuo Császári Kormánya év a Spa­nyol Kormány felismervén azt, hogy az általuk a Kornnnr iíía I iliterEtac i o n a 1 e tevékenységének el fi ár: lására lérczitv'U megállapodások a Legjobban beváltak. valamint abban a meggyőződésber», bogy or'V.ágask: egybebangzu érdeket továbbra i> megkÖvctelik a közös tUcuség ölirui szoros együttműködést, elhatározták, hogy az előbb nevezett meg állapotlapok érvényének tartamát meghoz«' rabbttják. • e célból a kövctk'ző rendelkezé­sekben állapodtak meg: 1. CIKK. A Kommunista Internacaonale el* 'em egyezmény, amely az 1936. évi noveur btT 25 >ki Megállapodásból és (kér Púi jegy­zőkönyvből, valamint az 1937 november 6"ikí Jegyzőkönyvbőd áU és amelyhez Magyaror -zág tu 1939. évi február ho 24 iki Jegyző" könyv átjár*. Mandzsukuo az 1939. évi feb' iuár hó 24ikj Jegyzőkön)v utján é? Spatnyafi- or.tzág az 1939. éVi március hó 27áki Jegy­zőkönyv utján csatlakozott. 1941. évi novem bér 25-ikétöi számítandó ciévi Tartamra meghoSazabbitUssék; 2. CIKK. Azok az Államok, ra ébrek a Né' izet Birodalom Kormányának, az Olasz Ki* riíly Kiirmúiiv rjak <"• « Japán • sí< ‘./.áii Kor hiány unk, mint u komimul' • tu intemariouah- elleni Egyezmény eredeti alánolíUik meghív« .«iá ehhez «/ Kgycwuénybez oiuítlnkotni "Z.iiidékoznak. .i csatlakozást tM tulinnzó Nyi* lat ko/ataik.it irá-hm eljuttatják a Német Birodalom Kormányához, am Sy az Egyez méiiyben rtüz evevő többi A-lomot a Ny Jankó /«fok ikí'/.hezv-ételéről érte Itteni lógj«. A csatlakozást tartalmazó Nyilatkozat a Német Birodalom Kormánya .ital történő kézhez" véreiének napján válik hatályossá. 3. CIKK. Ez a Jegyzőkönyv német, olasz és japán nyelven van kiál’itva. Mindmik szöveg eredeti szövegnek tekintendő. A Jegy­zőkönyv aláírásának uípjért lép él1' rbe. A magas fizenőJS felek az 1. cukkbon meg* határozott öt évi időnirtam lejárta előtt kxí.' iő időben íanácsko/áM fogunk tartani egy mással együttműködésük További módozatai tekintetében. Ennek hiteléül az a i á i ro 11 ak Kormányaik' tói jó és kellő alaíkbsjv meghatalmazva a Jegyzőkönyvet- aláírták és pecsétcjklkel culă* ták. Készült lwt példányban. Berlinben 1941 évi november hó 23'ikcíi, a fa <z.ta időszá­mítás XX. évétrt'u. illetve a Syova korszak 16. évi 11. havának 25-rk rmján. iMTI.) \ birodalmi kancellári nnlotáhan lefolyt ünnepélyes állami aktust Rilibeutrop inrodal- mi külügyminiszter rövid beszéde zárta be. Ebben melegen üdvözölte a kotninternellenet szövetség 7 uj tagját. Rámutatott a kommu­nizmus izövrtséee»einek kárhozatos szerepé­re, aki k tisztán önző érdekből szövetkeztek vele. A komiuternellcnes szövetségben lévé valamennyi állam elérendő céljául a kommu* uizinus végleges kiiitását jelölte meg (MTI.) IT tlt'n Inni kuliig.) nninsztri „ keddi állatni akiu- alkalmával felülvágott nyi­latkozatában azt a tényt hangsúlyozta, hogy it berlini találkozón képviselt álla ruok közül sokan fegyverbarútokként burcb.iii állanak a bolsovizmussal. Finn­országnak állandóim a holst i izmus elleni védeltezö érlléisbun kellett ölnie. Öröméi fejezte ki uz aláírót hatalmuk kormányai' ónk tőnek az alkalomnak a inegáiiri-mle- mVt, amelyen a finn nép ttz antikomin' lern egyezmény he tahi belépéssel rtígyá nők elegei tehet. Lorkovits dr. horvát külügyminiszter a keddi állami aktuson lett nyilatkozató' lián többek között ezeket mondotta: Hor­vátország nemcsak az emberi kultúra lég’ magasabb értékei iránti kötelezeltségének tesz eleget, amikor a független horvát kormány n kommunista internacionulé el­leni egyezményhez csatlakozik, hanem a horvát nép régi küldetésének tekintett hagyományaihoz is hii marad, mint a nyugati erkühn ség előőrse. Az Est « Horvátország büszkén megy majd az. nj rend nagyhutáimul: Németország, Olasz«-»- szág és Japán oldalán éi teljenli kötél*-- légét. Antoni cu Mihály tanár, román beivel tes miiiMzterelnek kijelentette. bogy Ro mánia Antunescu tábornugy elhatározása folytán már csatlakozott is u komin • rn eUejies egyezményhez A nagy német bi rudalom dicsőséges bmlseregeiiek oldalán a román nép hnrcbalépett a jogért. :«/ igaz ágért. « szabadi;ágért és u civil.-/:* cinért. T nku zlovák miniszterei nők beve/Hó- ben arra emlékeztetett, bogy a hajdani csehszlovák kormány a szovjetkormány nyal szövetkezeti egymás politikájának erős támogatására és hogy ezzel Ben<> kaput szándékozott nyitni a kommuniz inusnak. A szlovák nép mondotta Tu ka - akkor bátran és megalkuvás nél­kül elutasította a prágai korrnémv lépéséi Ma azt akarjuk ünnepélyesen hangsúlyoz ni a kommunistamellenes egyezménybe ön álló államként iáin csatlakozásunkkal. hogy a jövőben ib rendíthetetlenül é> k » vetkezeteseu továbbhaladunk «-zen -«/ utón. (MTI.) Megalakult az Erdélyi Párt csikszentimrei tagozata At Igazság szellemének érvényesüléséért küzdenek a Berlin­ben taná<tkozó államférfiak — iriék az olasz és német lapok RÓMA, november 26. (MTI.) A lapok feí" tűnőén adnak hirt a kommunistte-Wies aka­rnék kép viselőinek berlini összejöveteléről. A Pepoío di Roma megállapítja, hogy u bosevizmus e'ien; fegyveres küzdelem éppen olyan eredménye, mint politikai és dipkr tnáciai téren. Azoknak az pdamoknak férfiii. akik most Berlini) >n értekezletre ülnek ősz- ve, megszilárdít jak azt az elhatározást, hogy ífttemileg folytaíják a harcot a teljes győ‘ /elem kivívásáig. A berlini találkozón kifeje­ződre int íz európai áÜatnofc közössegének az M akarata, hogy véget vessenek az ázsiai bar itárság támadásainak. umc’y Szövetkezett az -ngoiszá« bankárokkal, A Met :agera utal arra, hoev a leghevesebb < srtazaiban. amikor a csrvi’izáció keresztes lovagjai már csak 50 kilométerre álltnak Moszkvától és amikor az olarz és német csapatok acél-függönyt vonnak Líbiában a bm e7apatok etőtt, Bei,ii>ben összeültek azok CSÍK SZENTI M RE, november 26. (Az Ellenzék tudósítójától ) Az Erdélyi Péirt csikszentunrei tagozatát most alakították meg s erre az alkalomra összegyűlt a fa­lu egész gazdatársadaJmr. a közművelő deşi házban. Az első nap 488-an kérték felvételüket a Pártba. A vármegyei tago­zat nevében Kovács Karoly dr. főtitkár élénk érdeklődés mellett ismertette az Erdélyi Párt célkitűzéseit és megalaku­lásának előzményeit. Az Erdélyi Fórt hangoztatta beszédében a nemzeti fegyelem pártja. Ma minden egymás elleni gyűlöletet ki kell verni a szivekből. El kell tüntetni .a magyar és nuigyar közötti ellenteteket. Mély gondolatokkal emlékezett ntt-g Szé­chenyi Istvánról, a magyar munka, a ma­gyar fegyelem inegtestesitőjéről és a hon­védségről, amely az ország határain tu! vívja harcait Európa nagy ellenségévé!, a bolsevizmussal. Nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után a közgyűlés egyhangúlag kimondd ta az Erdélyi Part csikszentimrei tagoz:«- táuak megalakulását és a vezetőség jel • * - lésére Virógh Menyhért elnökletével öt tagú bizottságot küldött ki. A jelölések alatt Szőke Mihály vármegyei Ügyvezető titkár gazdasági vonalon világította meg az Erdélyi Párt szerepét és a >-zékel> egység elengedhetetlen szükségét. Be-szé de után a jelölőbizottság tette meg ja vaslatát s a közgyűlés vezetőségét követ­kezőkben választották meg: Elnök: Sau dor lenár. Alelnökök: Denes Albert. Szopos András. Titkár: Pál Gergeh Pénztárnok: ifj. Bálint József. Ezenki viil megválasztották a tizenkét tagból álló intézőbizottságot is. A nívsváiastg lőtt vezetőség nevében Sándor Ignác e] nők megköszönte a feléje irányuló bizal­mat s Ígérte, hogy mindig és minden ko riilménvek között az összmagyarság ér ' dekét kivánja szolgálni. Az alakuló köz ;yülés lelkes hangulatban ért véget. íiEKLlNy november 26. Lü-J-Ven} Mandzsukuo berlini követe a keddi álla­mi aktuson kormánya nevében többek között kijelentette, hogy az 1936. évi egyezményt a bolstvizmuá, a közös világ- ellenség eilen vaió politikai éá szellemi * gyemiény feltételével kötötték meg. Tu dom — mondotta a követ — hogy kelet »•$ nyugat ujjárendezési fejlődésének ezen az egészséges alapján már igen sok tör­téni. J- /.ért egészen természetes, hogy ma meghosszabbítják ezt az egyezményt. Vg* í a mennyien teljesen és egészen fel var gyünk fegyverezve, hogy a megsemmi.ib' lés eszméjének végrehajtását minden idő' re teljesen kiirtsuk.. Serrano buner spanyol külügyminiszter abból a megállapításból indalt ki, hogy Spanyolország 1936d;an a koinintern- dlenes egyezményhez való csatlakozása val tulajdonképpen csak formaságot haj­tott végre, miután az ország 1936 júniusa óta férfiainak legértékesebb részét ve«sz- tette a kommunizmus elleni harcban. A -panyol polgárháború — folytatta a kül­ügyminiszter — nem annyira belső vi­szály volt, mint inkább eszméi és erkölcsi fogalmak harca. Amikor a német kato­nák átlépték a keleti határt, nem akadó- lyózhatták meg sem belső nehézségeink. ‘;ern a harctértől való távolság, hogy haj­tanaink „Kék Hadosztályban“ meg ne jelenjenek a szovjet földön. Ezzel bebizo­nyították a spanyol katonák lelköle'ét. akik büszkék arra, hogy Európa hadsere­gében együtt mehetnek 5 régi és uj fegy a férfiak, akik államaik élén akarjak elemi azt, hogy az igaziág izeleme érvényesüljön nép&ank között. BERLIN; november 26. A német sajtó J lehető legnagyobb jelémtóséget tulajdonítja annak a nemzetközi megniyi atkozásnak, nöflyr> a komrounistaellencs egyezmény meg­kötésének évfordulóján Berlini*»» kedden e- szerdási ikerül sor. A sajtó híngoztatja, hogy az áhamférfiak találkozója messze kiemelké” dik azoknak az államközi látogatásoknak so' rozatából. amelyek korunk diplomáciáját job leruzik. (MTI.) Londoni vélemény « bmrllnl össsejövetelről Zt'RICH, november 26. (Búd. Tud.) Lote doni jelentés szerint politikai körökben D-agy figye'raet keltett a berlini ös-zejövetel. Úgy látják, hogy a német kor. tány magához ra­gadta a diplomáciai kezdeményezést. VÁR AD I NOTESZ verbarátokkal as, eíletiség ellen vívott hősiés harcban. Popov bolgár külügyminiszter örömé­nek adott kifejezést, hogy Bulgáriának most lehetősége nyílik, hogy a kominteru ellenes egyezmény keretében is hitet le­het az egész világ népeinek lelkét és nyu gaímáf fenyegető veszély ellen. Ma, dini­kor Európa a iengely halai male vezető* c a atf felvette a harcot a kommunizmus ellen, mi sem maradhatunk ki ebből a küzdelemből. Meg vagyok győződve, hogy a kommunizmus megsemmisítése előfeltó- 1e!e az európai rendezésnek. Senverdus dán külügyminiszter nyilat­kozatában megállapította, hogy iVénieíor szág ez év júniusa óla az ellen az aílara ellen fordítja fegyvereit, amely éveken át veszélyeztette az északi országokat Jóllehet Dánia kivid áll a háborús vi­szálytól, o dán kormány felismerteti, mek­kora veszélyt jelent a holsevizmus Euró­pa kultúrájára és a Szovjetunió ellen vi- vo?t háború kitörésekor azonnal megsza­kította diplomáciai kapcsolatait Moszkvá­sai és az ottani dán követséget vissza­hívta. A továbbiakban rámutatott ;rrra. hogy Dániában betiltottak mindennemű kommunista tevékenységet. A dán kiilpo litika irányvonala természetes következ- i niénvekénpeii a dán kormány a keddi ünnep állami aktusán a nagy nemét bi­ro dal om fő városában bejelenti országa I satiakozasát n konnntern-ellenes egvez- menyhez, amellyel kiveszi részét a kom­munizmus legyőzéséből A maga nemében jellemzően érdekes kere­setet nyújtott be a tör- ényszékhez bórlis f r renc egykori előkelő ékszerész, aki 8383 pen­gőre perli dr. Mangra Demeter ügyvédei, aki a Goga uralom alatt Nagyvárad primárja volt. A kereset szerint dr. Mangra Demeter 1923-tól 1925'ig hatvanezer tej értékű arany­éi ezüstnernüt vásárolt Bódis’ól, de mind e mai népig mit sem fizetett. De nemcsak a vá­sárolt árukért maradt adós. hartem a sok javí­tási munkákért ic. Mangra a keresetre adóit válaszában azt írja: „Tagadom, hogy pengőben való fizetésre eszközöltem volna aranyműves munkát Tagadom, hogy pengő értékben bár­mit is vásároltam volna Dodistul.’1 Ezt is lehet hinni, hiszen nem tételezhető fel, hogy számí­tott volna a pengő hamaros megjelenésére. De annyi idő még -i-olt — hangzik fíódts ellen­vetése. — hogy lejben fizethetett volna. Gróf Pongrátzne és báró Inkeyn, tatamiul Markovits Manó dr. ny. főispán és Csapó F< jene dr. polgármesteri titkár indultok. A start a Félix-fürdőnél volt, a cél u repülőtér melletti tisztás. Itt a hely őrségparancsnok tó- bortioUiai az élen a tisztikar és a vendégek nagy csoportja várta be a szép látványt nyit; tó lovasok beérkezését. A nagyszerűen sikt rült ..Hubertus“ befejezéseképpen az Cjsa - ! iróotthonban teaestélyre gyűltek össze a részi vevők, valamint a város katonai és polgári előkelőségei. Itt kiosztották a dijakat s a ren dezőség lovaglópálcát ajándékozott emlékül I minden résztvevőnek. ie A szerelem mindenhatóságáról bizonykodik az az eset, amely a napokban történt a város perifériáján fekvő úgynevezett Köblös-teU pen. A telep egyik házikójában botdog meny­asszony várta, hegy cd‘ár elé vezesse a jöven­dőbelije.' Ezt az elvezetést azonban az időjá­rás viszontagságai igen probléma ikussá te; téh. A sok esőzés a közmüvekkel még el nem látott külvárosi részt anny ira elárasztotta, hogy kerekes jármüvekkel egyáltalán nem le. hetett megközelíteni a lakóházakat. A kis menyasszony aki ennyi álmodozó ábránddal készítette elő fehér topánkáját. amelyben ti tiszt elet es ur elé fog álltmi, hogy megkapja a házassági áldást, közvetlen az esküvő előtti napokban azt kellett megérje, hogy vem moz­dulhat ki a szobából, mert gyalogközlekedó* cseh lábtón, vagy hatalmas csizmákban lehet­séges, bérkocsi vagy autó pedig nem vállal fuvart a nagy degeszben. Már-már az esküvő elhalasztásáról kellett volna gondoskodni, ami kor a szerelmes vőlegény megtalálta, mikén szabadíthassa ki menyasszonyát a sártengerből és vihesse oltár elé. Jóbarátait, csupa izmo > legényeket, arra kérte, segítsék ki a bajból. Hordagyat szerzett és a kellően csizmás barátok a hordágyra ültették a mirtuszon, j< hérsleppes menyasszonyt, akit így hozta). < 1 ez aszfaltos városrészig, hogy az ott várához autóba ülve intsen el a templomba A bahv nős násznép agy tartja, hogy a betegnek val hordágyon esküvőre ment menyasszony annái egészségesebb lesz a h&Zßi életében. é.R. Nagy hírük volt egykoron ° tárad' őszi lóversenyeknek. Ott a fíóné-kut mögötti gye­pen jutottak o bihari zseritri és várnái hu­szártisztek nemesített löveti az értékes dijakért. A résztvevő urlovasok közt állandóan szere­ptelt maga gróf Tisza István is és porppás lo­vaglásával nem egyszer hozta be elsőnek ki­tűnő lovait. Legendába Ülik a nagy államfér­finak az a tette, hogy a parlament dúló csa­tái közepette sem mulasztó: ta el kedvenc sport­ját. A déli vonattal érkezett Varadra, lovát már behoz,áh Gesztről, délután résztvett a versenyen, este végigtancohaita a szép bihari zsentri lányokat a versenyt követő bálon, az éjfélutáni gyorssal visszautazott Budapestre és másnap délelőtt már nagy' parlamenti be­szédet tartva szállott szembe n: acsarkodó ellenzékkel .. . A híres várad> lóversenyek a román meg­szállás atait- megszűntek, de most MarkovitS Manó dr. ny. főispán mozgalmat indított en­nek a nevezetes intézménynek t. visszaállítása bánt. Egyelőre némi pótlásul egy most le- jolyt Hubertus jolkalovaglás nagy sikere idézte fel a régi vei senyék emlékét. A terep- lovaglásban n várad: helyőrség huszártisztjein hívül urlovas hölgyek és urak i$ resztvettek HiStétel 3 tolsevlzmus ellen

Next

/
Thumbnails
Contents