Ellenzék, 1941. november (62. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-22 / 268. szám

i y 4'i november 2 2.

E rLBNZÉK

5

A A magyar tüzér ünnepe

SÜt IBfŞEm

â‘i Jsfliiad át aoş-sireoi r<pnnii le/ ‘ód|u ixâţjî

3H .sdé/iv*

hotl • jdsjbejjo]

®‘* sodiiH attVij-o :e daíiaj '§» MfcOIÜS? tJ’ *» «fcliitn

■«* **kdM

u‘~ól3'.«d'IÖ (I §«iiobíii lubcsíí ,;?0lj

Hln^s'-ibir

íimu{vtx: s

3hJí t-ddöí

iifidioíí ^od .r-jti rde gjvűigi ti íloiBrdü gibaq nüb said E Jill •J3-'ai dia £ lo illái

tál módim ív BííoJin* i.ífiasíoLív

ita EJOt.GŞ

2 r'od Î3/

díi‘O J2B3

!£to; dobi 1 ii ^E2ÎEÎS iiníecírais?

> frE-Itv OTiV iésiij ttsrf C*tdu3B?CV üb.v őts-no Vo.tl ósob a oJ dsn ai ,oiqit SldniisoB íf-arns/I v en-LRM. foite gfiírv .•rasiiíbov raJ-abóv;

ßq S3 . vitád fa rrsÖ£SJö|

nodsiígílf ■ üil lons / nOZUÍal

nifflM'ljV 3S0bÍB19V

J lOSÜj R

i E didß rvşs ásd

ii £ dan' dxeiid te

.dnStri?

'ol lid-: I jSlrtOtA

U 1 jOllM

rfgcabsu

ÎO 726 /

>1 a do / cJJohî zxo.il . .

[£ [num 3 m ,d:r.

ho /noi! ißiaüc^ ffidoeLî sâ j 'Ă i yar.l'i jâaylo.n i dalii-âf

ick

Mélységes jelentőségű ünmicpre ké zü ^ a magyar tüzérség. V é d'ö-- z e n t j é u o k. Szent Bor* hálának névnapját K-őIozsváron ez é\ ben különleges fénnyel, küísőségcibtn pazar pompa val ünnMpli meg és emlékezetét C'kütécé -e* idézi újból a szivekbe, minden magyar tüzér szivébe. Borbáta napján december l é» a tá- bori és légvédelmi honvédtüzérek a^kiivtl fogadják: „Derék honvédekhez és jó hazafiakhoz illő módon viselkedünk és igy becsületté! élünk és hununk

Ennek az eskü téréinek a napja tüzérségünk számára igen nagy jelent ségü. Szent Borbála napján a tüzér elhivatottságára néizv-e a mát" tirhaiáit halt védöszeut életéből merit erőt, örhereBen meggyöződé&ts bites és az önfel- aSdozáeig menő kitartáshoz akaratot. Tudjuk, hogy Szent Borbála minden ország Tüzérének védő zen tjei, do a magyar tüzér számára teáson a hagyományon tu még soíckai, de sokkal többet ţe-leut a védő szám márliromsága. A Borbáláról Szóló legendák megegyenek ab* bítii, hogy' a pogány szülőktől származó Jeányt, akit a régi görög bölcselő. Oxigeaics oktatott a hitre, atyja o zárta a világtól. Midőn pedig az apa arról értesült, hogy' Borbálát a kínzások sem képesek rábírni uj hitének megtagadására, sajátkezűiig fejezte le, mire őt a hefyszinen a villám sújtotta. Dö miként Isten haragja csak az igazságtalant sújtotta villámmal, úgy h’t.'zik tüzércBiik, hogy védószen t jük csak az igazságos ügyek támogatója még akkor is, ha az igazságért bárkivel ke ! Szembekerülnünk. Mert isteni igazság ckk egy vau! Szent Borbála napja az idők során a tüzétrössactaftozás és bajtár- sia.cság ünnepnapjává lett. Mélységesem szép szimbólum ez: a vértanú fieány haüfáiát követő vii'ámsujtotta isteni igazságszoIgáita'tá$- ban tüzér-jnk hasonlóságot Pácnak az ő hivatásukra nézve. Minit egykor az igazságot osztó villám sújtott le a hivő leányát fciláT. dozó h;Betle-n apára, tüzéreink is úgy csapnak le nemzetünk, szent ha záruk igazságát tiprő, mindnyájunk életét fenyegető etleti- scgeiiikre.

Nemcsak a mostani háborúban. de az 1914-es világháborúban! és azelőtt is az egész világ élőit kivívta már az elismerést a hon- védtü«ér. fii ne hr/dott vobia arról, hogy légvédelmi tüzért.'-ok hány7 ellenséges repü" löt és páncélo c tettek ártalmatlanná. Hány és hány aggódó anyai sziver dobbantott mOg jóiesőe-n egy’egy badijulentés úgy a régi világháborúban, mint a mostaniban, amikor . rrren hajoltak, hogy tüzéreink milyen löké" j Ütésen védelmezik é' támogatják más fegy~ vcrncmbeli bajtársaikat a harcban. Manuiy» véráidozattó. menti meg a gyalogos honvédet a tüzér bajtársa, azt azok tudjak a Heg jobban ! akik a mostani vérzivataros keleti hadjáratban együtt, egy vonalban küzdenek, harcolnak a tüzérekkel De erdélyi vonatkozásban B büszkén tekinthet vM-za múltjára tüzér* ségiink. Emlékezzünk csak vissza a székely ki.- birtűko“bői tüzérőrnaggyá lett Gábor Áronra, akinek harangokból Sajáikezüleg í,ütött ágyúival védte a magyar katona -Szabadságharcunk ailatt a magyar igazságot,

^ agy óit volt Bem apánk, aki szentén, tüzér voU s legendává magasztosuűt harcokban tisztította meg Erdélyt le-Hcneégeinlctő!. Azután , . közvetlen közéiből láttuk a magyar tüzér munkáját az 1914:<--: világháborúban irJ. Láttuk, mennyire ün.fúláldozó voit minidén egy« IioQa edtüzér. Láttuk, amint vérük huHo.i a gaíiciai í' zokön. 'álluk halált megvet 5 kitartásuk -1, érez*ük törhetetlen meggyőződésüket és fderaidlő érzéssel töltőit el mindig, bármelyik harctérre is vetett a sor*, az a p»étysí:gcs hit, atr.5y nemcsak honvédliiaé" relnk i'zeméhő! és szivéből sugárzott ki, de amely m£ gnyi.vanuh minden egyes cselekedetükben is.

Láttuk az élet é halál borzalmas össze* ölelkezésében, láttuk háborúban és békében es belénk rögződött, örökre bólénk ide^ző- dött. a kép. az emlék a magyar tüzérről. Ezért köszöntjük Midink és szivünk, munden dobban áfával őket, ezért kísérjük féltő, aggódó szeretettel minden lépésüket idehaza és a harctereken és ezért van az, hegy most, amikor üntnepre készülnek, úgy érezzük, hogy az ő ünnepük a mi ünnepünk is 3esz. Kolozsvár

városának még nem \m't alkalma átm ilyen tüzériimtepségét. ainiiyen Borbála napjául, december 4-én /. a ííunyadi-'léren. a Nenr ze:i Szinbáz előtt. Az ünnepélyes .eskütétel »’tiln tüzérségünk bupo :ánr, diszfeivonnlásr r( rriDez, majd előadási tart a s»imházha>n, amelynek tiszta jövede'mél — milyen, gyönyörű g.'iztu ez is! — égj igazán ürmec kizárólag erdélyi célra fogják fordítani: a szórványgyermekek fe'IaegiT.ésóre! Ez Lesz az

első nagyszabásii, méltóságúo jes tüzériinriep* •eg Kolozsváron s ér ehető, ha mindjárt az c<Mi Ilii* már megmozgatta l'.:'d,-ly lővárosá- Hak minden magyarját.

\ lliinv -u’ íéri esküté'ediiz \a ó ielvonu- ’á-ukkrd tüzéreink megmutaljúk fegyclme- >.«*tt .égükci. pil-ui.i-lra íuege bogtatjúk erejüket, Imdd lássák az erdélyiek, a székelyek, hogy kik védik ezt a hazái. Nézzük meg őket. legyünk olt mind lyájen. merítsünk még lüld» hitet, reménv égy;- ó. bizodalmát a jövőre'..

A'gyönyörű iiunepség |>rogramjának ismertetésére nu'g visszatérünk. (g. a.)

Verbőczy István identische! mdiaffa a Kolozsvári ehfCÄ fog* i% aiiam- fnaominni Karinait eitlcftünncpe

KOLOZSVÁR, november 22■ \er!>őczy

István emlékének hódolt a kolozsvári Eerene József Tudományegyetem jog- és ál amtudo- mány'i kara a navy tudó« halálának négyszázéves fordulója alkalmából. A Mátyás királv Diákház dísztermében tartott Verbőc:y en,- lépünnepen megjelentek Kolozsvár magyar társadalmának vezetői és számos érdek ődő. Délután 6 órakor kezdődött az emlékünnepély, amely méltó volt Verbe czy István jelentőségéhez.

M éri (£hin$ti€tj'iik Yerböczu az eSsó modern niahuar

emeeraehf

Balás P. Elemér dr... a jog- és áilamludo' mányi kar dékánja e nöki megnyitójában Verböczy személyiségét saját korának knltu ralis perspektívájába állította és megvilági letta a renaissance hatását Verbőczyre, akinek működésében felismerhetők mindazok a — részben ellentétes — sze’iemi áramlatok, ame yek a rena;ssaucc világát jellemzik. Jórészt ezen a apul az hogy az utókor Verbő- ozy működésé' nem egységesen ítélte meg. Mást elöl annyiban is tipikus jelentőségű Ver bőczynek renai-sauce-emberrnivolta, hogy mii- ködésébeu meg; -lehet találni miudazokat a szellemtörténeti tényezőket, ame vek a modern jogrendszer kialakulására ha'ottak. Jogi szempontból az antik és a keresztény batá- egyaránt megtalálható Verbőczy müvében. Ezenfelül azonban

tisztán modern felfogás is jelentkezik Ver bdczynél, tut ti renaissance hatásán. Ez a sajtó jelentőségének teljesen tudatos felismerése és értékesítése Verbőczynél aki törvényerőre nem emelkedett Hármusköny vét saját költségén kinyomatta és ezzel mentette meg az enyészettök korát messze megelőző éleslátássá' ismerve föl a sajtó nagy jelentőségét a szellemi alkotások gyors elterjesztése és örökéletiivé tétele irányában.

Ezért mondhatjuk Veibőeayt az első modere magyar embernek.

2ZW

m&f'

. . úra . r

életerejét testi és szellemi gyarapodását ff> kozza az Ov ima tine rendszeres fosvasztása.

Az

Verbiícr/ és í magyar aikfitmátiyjii

—— iveresaieuyseg, euiopamwtg, gondolat és a nemzeti hagyományoknak min* den idegen eszmével szemben va ó megőrzése és a jövő számára való átmentése, a magyar államiság bibliájának azok az eszmei kincsei, amelyekből nemzetünk lelke sugárzik felénk Ezért nem avulhat el a Hármaskönyv, ezért örök az é ete, mint magáé a nemzeté.

— De volt Verbőczy nagy müvének még egy rendkívül» jelentőségű hatása. Mintha 3í isteni gondviselés akkorra rende te volna elkészültét, amikor az lett a hivatása, hogy az ország három részre szakadásának idején megmentse a magyar jog egységét. Ezt a misztikus hatását továbbra is kisugározta akkor, amikor az országot két évtizeddel ez* előtt u’bó szétdarabol iák. A Szent Korona hatalma, az eszméién felépülő közjogi tan továbbra is él és hat, hogy magához vonzza a Szent Koronn testének azokat n leszakított darabjait, amelyeket .az irigy sors és egyesek vakmerősége“ ideiglenesen eltávolított. .Vem* zedékek egymást felváltó hosszú sora let i t egyetlen jogászi géniusz szellemiségének hordozójává- Megbecsülésük paliét ója bevonta az Ítélő mester szobrának ércalakját, amelyet I ,.Nemes Magyarország szokásjogánál; Hármas- j könyvé " i el emelt a később születő századok j számára önmagának. „

I „A in iii Kor Veriröeslhez softfta!

flöJCÍBBSí íí"5, rolnii tíZ

i é?« nemzed eh hóra 1“

I Szászy Díván egyelem» tanár « magánjog j szpmpontjábó méltatta Vfrbőezv é, a Húr* j maskönyv jelentőségét. A Hármas könyvnek a magánjog történeti k’alakulása szempontja j hói az a jelentősege, liogv megakadályozta ;i j magyar jog felapró/údását és igy elhárította I római jog recepciójának ve;./é1 vél. Ebből sz.-'.iupun'thól ugyanaz vöt a szerepe, mini ;i angol jog fejlődésében , líraelonnak. Különös.

. hogy a hasonlóságot e két s/.cllemóriá, kü/.Ött ■ eddig senki sem vette észre.

természetes. erősítő, vitám indus tápszer, amely kis térfogatban, sűrítve nyújtja a serdülő szervezetnek a növekedéséhez elengedhetetlenül fontos erőtöbbletet. A friss lej, tojás és maláta valamennyi sejtépjlő anyagát, erőt-cgés-z3éget adó

tartalmazó OvomaUine minden szemcséje feb szívódik, hússá, véiré válik. Gyermeke jövő* jérő gondoskodik, ha reggelire, uzsonnára 1—2 csésze Ovoraaltine-t ad, mert a jól táplált gyermek á viszi duzzadó energiáját a fél* nőtt korba

Napi használata fillérekbe kerülJelentősége van a Hármaskönyvnek a ma gyár magánjog tudományának történeti fej' lődése szempontjából is, mert ez az első rend" szeres dogmatikus magyar tudományos jogi munkánk,

Végű' jelentősége van a mai tételes ma* gyár magánjog szempontjából is. mert számos tétele genetikai alapja mai jogintézményeinknek, számos ténele pedig ma is közvetlenül kútfeje tétele« jogunknak

A mai kor Verböcsyhez sokkal közelebb áll, mint az n őttünk élt nemzedék kora Ezért a mai fogász nemzedék jobban érti megr és jobban értékeli a Hármaskönyvet, mint a XIXo század liberális fogászai, *

BőaL$ György egyetemi nyilvános rendki" rüh tanár ..Törvény és szokás a Hárma»* köny?hea‘, című előadása fejezte h« az enr üékiianepélyt.

A HármaskÖnyv létrejöttét hosazu évszázados küzde fpj előzte meg a törvény és szokás között. A szokásjog az ősi kultúráknak’ sajátos jogforrása amely ez egész középkoron» át egyedül uralkodó volt. A törvény a ke-- reaztény egyetemesség bomlásával lett ver*: senytársa, maj'd legyőzője a szokásjognak, Magyarországon Zsigmond alatt kezdi ki a. régi rendszert és Mátyás alatt á iandósui az országgyiilési íörvényhozás gyakorlata. Törvény és szokás a bíróságok előtt is hurcolna} egymással. Verböczy egyenlíti ki az ellentétet. amikor mindmáig kiható érvénnyel a két jogforrás egyenrangúságát állapítja meg. Müvét. is a szokásjog tartotta fenn, de a nemzeti köziudat már igen korán (Székelvföldön 153,v hen!) országos törvény erejével és megjelö é- séve! ruházta fel.

A közönség mindvégig nagy figyelemm*! hallgatta a nagyériékii é« érdekes eladásokat. Az ünnepély Ka'ás P, Elemár dr. dékán zárószavaival fejeződött be.

MEGHÍVÓ. 4 Ko ozsvári Életbuvárok Köre (KÉK) fo’yó hó 22‘én. ma óéiutáu 6 óra- kór. az egyet, m álJdt-éLettudominyi épületének tantermében (Mikó-k<rt) tartja I. tudományos ülését a következő tárgysorozattal: l. Góléi József: Elnöki megnyitó, A végién-— liiktotőhólyag müködéséuitek és ezüstaffíriitá- sának párhuzamo'Söúga. 2. Hackó Béla: Az ősi. magyar ló és- a tele rokon mai fajták 3 Jcndra.ssik I.órind és Ge,»eá Gábor: Ace- tyichoün és a természOles izomiuger. (Ki-ér- let bemututásá’-al.) 4. Jendrarsik Lór.ínJ. F.gy,verii sít ott fénymérő phospbat mégha tár«» zás éle'voevfani célokra.

Bélyeggyűjtők!

Ui bélyegüzíet! Vétel, cáere, e adást/Ujtíonsáe: *;zo!^alat. — Bé!ye,T!?vüjíő kellékek. Szó- «

!id árak. Cigi. Veress V. Koiozs- 3 vár. Vv’esseh'iyi M.-u ' !. cm. 1

Ba ás P. Elemér dr. jog* és áilamtudomány kari dékán elnöki megnyitója után Cseke; István egyetemi ny. r. tanár e'őadása kövei kezett ...Verbőczy és a magyar alkotmányjog' címmel. Az előadó röviden vázolta a Hármas könyv- közjogi alapeszméit. így mindenekeloí jogferrástaaát, a törvényről és szokásjogrő valamint azok egyenrangúságáról vallott fel fogását, a koroaaeszmének és az organiku államfelfogásnak egvbekapcso ását, ameíye Aerhőczy kiegészített a hatalom átruházása nak gondolatával. Bemutatta a Verbőczy íéű közjogi nemzet Jogaimat, a törvényhozás ké tényezőjének egymáshoz való viszonyát, •, szent korona e méletét, melynek Verbőcz' volt zseniális megteremtője. Előadását a kö vetkező szavakkal fejezte be Csekey proíesz szer:

~ Büszkén szokta a magyar magát jogát nemzetnek vallani. Történelmi alkotmányiraf egyedülálló az európai kontinensen Corpu Juri sunk páratlan törvénytár az egész vilit gon, de Verbőciyvel sem rúd minden nemze dicsekedhetni, llármasköuyvének még talan ( magánjog szál alvóinak megőrzésénél is nn gyóbb alkotmányjogi jelentősége, hogy reánl hagyta alkotmányunk ősi alaptételeit. .4 rna gánjog szabályai, elavultak, felettük tovasi»; lőtt az élet, de azok a közjogi tanításidt me lyek a Hármad;önyi-löl sugároznak felénk biztos Útmutatásul szolgáltak őseinknek is é nekünk is nemzeti életünk formálásába”. Hogy a magyarság, bár német szellemen a kapcsolódott bele az Európát egyetemese’ átalakító latinitásba. mégsem reci piálta n rá> mai jogot, ennek legfőbb oka a Tri parti tu ni bon keresendő. Hozzá o nemzet mint házn joghoz mindig hűen és szívósan ragaszkodott Ma. amikor a népi ség ujtarl redősének horszn kában a németek nem győzi!; eléggé fájbdv.i hogy az idegen római jog nálunk kiszorított! az ősi törzsi germán jogot, mi jogos büszke seggel hit atkozhatunk az ősi magyar iogér sé/s csalhalaűanságára,