Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-13 / 234. szám

e /. reng ék

1*4 1 október 13.

____, 2

.t / «-itli-lxi n::\i k I »*• o j/tnl'.in •> > / .11 >.««1 Utiti- ka u;.tI r<-nutaltotlak ttiagukuuk. 1 cd: E>

,lc!\ I féltőiéin', uz anyaországgal minden tv l.mhiln»y\ színvonalra fejleszteni. \z tar«* iráiiv ulü «M iit esziteM'k oredinénvri uetn mu* talk»/uak < u> IU napról a tuu-dkru *1«' Uten inrs'tti; <ejiitcni bennünket kii/ilelmiinkben. Uisv/ük, liog\ a háború h/crincsó- hefrjezc- ti tuti c\szá /.adókra üteg fogjuk majd ula pozni országunkat, amelyl «at a magyarság xe/.elü /erepre hivatott.

Erdei \ belső viszonyúit illi“1öl«'g a teli

gondok állnak időterben. E/.i-kiu-k a "outtoknak enyhítésére a kormán) mindent meg* les/ a korinán) minden ágazathun igy»ks/ik normális ga/ilusági helyzetet teremtem, bog. a magyarság hick lostidhi’aM'ir A» ill« 11 k« lóruin oknál készei* áll a/ agrát reform a me Í v a román ugrárreforui sm!>o> iga/ságtalamMiN.il lógja megszűnteim. A kö/leked«-fi tetői mok nagv apparátus mozgósításával folynak. \ kisiparosok, a szövetkezetek állami támogatásban részesülnek, Gazdasági iskolák rs gazdasági tanfolyamok létesülnek minden!«- Jé. hosv Frdély népét modern, belterjes ga"

dumára nevellie--ék. felhívta a jelenlevők«-' lto-:v várják tiii«,*'inm«-l emuk a urmi) u

munkállak ere«lni< iiycit, ügye*bajos dolgaik- kai pedig forduljanok b'iubunmal a/ Erdélyi Pórihoz miiéi' mindent in»-gi«-i/ ériiik

„Az £rslé/yi Párt names értelemben veti magyar nemzeti szövetség“

l’.tll Cvörgy Lö/pouii főtitkár szólalt fel e/iit.ui. 1-inléke/teleIt ; rru a liutulmn> niuu kára amelyet a rimán múlom idején végzett a .Magyar Párt, ma jil a Mag ).ir \ epko/o*»«"- •». \/ Jrdelvi Máit egyenes utóda ezeknek a s/erv«-/eteknek, amelyik dii ő-ó;:- harcot vívtak meg a román .illáink.-tun unnál s/i-nibeii a magyarságért.

íz Erdélyi l'órt nemes rí lel, rubelt érit magyar nemzeti szövetség, amely erőt ad az egyeseknek, helyrehozza az iga/ság talan-agukat, pótolni igyekszik évszázadok. tuulasztásail. összefogásra bizakodás" iá és munkára buzdította Páll György fótit' kar a jc*t»lévőket, akik melegen ünnepelték

Értekezlet Bánlíyhunyadon

A kora délutáni órákban Banff)hiuiyudo» gyülekeztek a helybeli pái tizei vezet vezetői, «ie eljöttek a környékbeli községek. Kőrösfő. Zentelkc és a kisebb települések küblottei i-. Báuffyhunvadou szintén bosszú ideig tartó baráti hangú beszélgetés előzte meg az értekezletet. A különböző községekből érkezeit cuzdák elmondották, mennyi takarmányra »■> tüzelőanyagra van szükíágiik most téi elején. Ezek a községek is nagyobbrészt üzért nein tudják ellátni magukat fával- részben takar- mánuyal is, mert az uj határvonal kettészeli erdeiket, földjeiket. Kértek azután termelési biteleket, útjavításokat és más olyan intéz kedéseket, amelyekre komoly szükség vau most, a szomorú emlékű román uralom megszűntével.

.\cgy Miklós dr., a párt járási tagozatának elnöke nyitotta meg az értekezletet és meleg bangón üdvözölte a párt képviselőit és a mesjeleut gazdákat. Utána Páll György központi főtitkár szólalt fel. Ismertette az. Erdélyi Párt szervezeteit, azoknak erejét és rá* mutatott arra. hogy az Erdélyi Párt egyesit» keretei között Erdély magyarságának kilenc* venkilenc százalékát. Minden erdélyi magyarnak kötelessége, hogy résztvegyeu a Párt épiiönHinkájában: szélsőségekkel kísérletezni mai viszouvok között nem lehet és nem szabad.

Dr. Tusa Gábor mondott ezután brszáiuo" ló beszédet. Hangozhatta, hogy

az Erdélyi Párt összeköttetést akar teremteni a '•zékHység és az alföldi magyarok töuiegeí között A mostani népi politika célja a/, bogy megteremts® és szilárdabbra építse az összekötő hidat, A magyar falu »épének megerősítése a vezető gondolat, a megvalósítás eszközei: intézménye» nép védelem, tájvédelem, népnevelés.

Az elmúlt esztendő nehéz viszonyok között t= jelentős eredményeket hozott ezen a ré* r n ezért további- munkára és kitartásra 1 indította a jelemilevőket.

Végű! Botos János szólalt tel -’s foglalkozott pártezervezési kérdésekkel és rámutatott orra, milyen munkát kel-’ végezni az egyes pártszerve/. lekben. A jelenlevők mindvégig melegen ünnepelték dr. 1 usa Gábor országgviiíési képviselőt és munkáról- I t.

A pért beszámolója Nagy- ilondán és Magyarláposon

Az Erdélyi Párt másik képviselői beszá- moló körntját a Szilágyságban tartotta meg A háromnapos esőzés következtében megái ad» Szamos és a Lápos-patak az orSzág- ti.at elöntötte, úgyhogy a beszámolókat csak nagy késés el lehetett megtartani. Gióf Beth^eu László országgyűlési képviselő, aki Budapestről indult el i bes/ímo'ó kör' t !ra, - I em tudta érni Dést, merr az árv:z ebuosta az e^y ik ludat és igy /épkocsiján nem tudót* a helyszínre érkezni Emiatt azután a beszámoló körúton gróf Bethlen Béla főispán. Ladányi dr., -.íz Országos Mnn- kakuH.ara kolozsvári tagozatának főügyésze, valamint; Znthm-eezk\ Gvuki. az Ellenzék te

leJős szerkesztői -, mint a párt k izp »ntj kiküldötte, vetti k részt.

A párt tfbő be-zúmolójái Nagy. Ion dán i állottá meg iNagyilomla tipikus szórvány kö seg ahogy mondják, a sz/uvűuvok «zárványa. A lulnyoiiuVau román luko>»ágn községben j tisztviselői rétegen, valamint néhány magvar birtokoson kisül .curvobh -'ámban

f iImsz inhá z,

SifQ

Csak 3 r.apig, szerdáig. Főszerepekben: Starace Sainati, Maria Denis, Lydia Jofcn- s o

Slot r a d ó n e g y f 10 órakc

P.enato Cia 1 ents . Magyar és Luce hi- -Keziet^ negyed 4, 6, negyed 8 és fél

« -iipan / idők rin« I, l.'iifk i'llcnére é'e ,k magvui rb i folyik <- a n <>f iii'yiG kitolt ka v/iíió reményt »»«I arra. hogy .1 «nui.yarfc.ig incgerőnbdik rhhrai a /orv.inykö/.*égh«u. Sl j Illő Béla jálii-i pártelnök üdvözlő • mv;., iitáa j a púrll.ii/pont r«s/«-i ol /athur«*, zky Gyula

j i»iii(*rt«-ttt a kii! és b'-lpüi,ik.ii helyzcirt

I és ráiuiltutotl n/okrn a eebikia, amelyeket.

! n párt kiivet.

J A ho/ámoló után «• rlck•-•/. 1 cl* 11 uu-gjc*l< n

! ti k részéről dr. Hú«-/. Lajos községi párt,-1 J nők. |ni-/i‘ József kereskedő I »‘n 11-z Jó?»ef 1 ya/daági felügyelő szólallak l«-l <-s i lőtér jr.-zti t»ék kiv ánságaikat iimelyek élén a hi- r el élet meg-zerv -/éce a tclepitcS, "löldhir

tukrcforni kérdésének megoldási áü.-tt. A/ éitekczl'l végeztével Bethlen Ué’a ól fő i.jiáii és a párt kiküldöttei fe.s/t h 11 beszc' getés keretében iái nyalták meg 1/ érteke/ let tagjaival a kö/i-Hátás é« a gJ/iÍ'isáiri él^t különböző aktuáGs KerdésCjt.

Nagyilonda után Magyarl.ípo*«»it tartotta meg a párr kővetkező «-rt -k '/letót. Tekm ti 11el az *•'-öntött urakra, a kiküldöttek csak a délutáni órákban érk.-zlck me; .1 község le éi Htjukat már nem is folytaiban ók Er* zsébctfaUa feli*. Magyarláposon a reformă* tus Gkola tanterniéb Ti tartották mi-» az ér tcke/lctet. almi a pártközpont ré zéró! ismét /a liiiiCf/.ky Gvu ;i szólalt fi-1, majd gróf BeB.hn Béla fűisp án folytatott az éitekcz let bezárta nf;»n inegbvs/éb'-Ht az e-rvbesvülí jra.-.d.íkl. '

\ párr ? r\l»e vetto. bogy a legközelebb’, alkalommá gyüli--t »art Erz-ébotfatvan, Ké* ke-'-'n é 1 a munkán vidékek központ ja-ban.

Ml! mondanak az elfogott orosz katonák a háborúról és a szovjetről

APopo!odlitaHa-nak nyilatkoznak a hadifoglyok

Telefon: 3705.

A Püjtolo tl’Iluliu bei Imi munkatársa « rilekes cikkben számol be lapja legutób lu számában a német fofísátiba eöelt s/u\

I j«*t hadifoglyokkal való Jie-zélgetéséről.

I

Elég «-gv pillantás? ve'n- az orosz fos Ívokra. — kezdi cikkét az újságíró — I hogy fogalmunk legyen (esti és lelki álla- j pofiikról. Egész testükön elomló fáradság j és kimerültség, gyűrött arcuk, nyomom j ságos ruházatuk mutatja, hogy hogyan, j bántak velük — a ..s/ovjetparadicsoru- j lián”. Egy századparan.-snok a köveik».- j >.öke? jelentette ki:

I — Augusztus elején ///ég hittem gyű- , relmünk lehetőségében. Vgyemenneh n

j hónaimul; közijén egy Lajlársam ezeket \ mondta: ..Sztálin csillanó ki huny óban j van“. Ekkor értettem meg. hogy nem én i rogyok az egyetlen « rzazadbcui, aki e<- j resztette a győzelemben való hitét.

Egv másik liszt ezt mondotta: Az én századom olyan katonái hói áll, akiket mindössze öt napig képeztek- k>. A harc* barctós előtt semmi mile.» eledelt nem /.(,pinul-. Száz-adunkban egyedül a muh hónapinál négy lisztet lőttek agyon a politikai biztosok azért, mert nem voltak eléggé energikusak és kételkedtek a szúr’ jet győzelemben. Engem is megfenyegettek, hogy kit égeznek. Csalódtunk részére írott le reléinkben nem volt szabad semmit sem mondani a háborúról. Ez ugyan nem subát jelenléti, meri a levelek úgysem érkeztél: o] soha rend ei tetősük helyére. így az orosz nép jóformán semmit sem tud katonáiról.

Egy busz év körüli altiszt, alá csak ju idusban végezte a slatousti katonaiskolát, igy mondta el véleményét: Fiutal korom ellenére engem állítottak elesett száz-ad- parancsnokunk helyére. Kétségbeejtő helyzetben roham, nem voltak tisztjeink s nem éreztünk magunk fölött erős irá* nyíló akaratot. 1 katonákat rosszul tápláltál:. hiányosan róttuk felöltözve és j rosszul felszerelve. Meg voltam róla győ‘ ‘ zödre. hogy ha német fogságba esem. kikérdezésem után azonnal lő végeznek-.

I Egv tüzér igv beszélt: A stukák hatása borzalmas. Vonnak még n hadseregben fanatikus Jc-ommnnif-ták. akii: hittek a : győzelemben és lel- '-annak harci kész' seggel. Két rag'.- / • - ilyen emhar jutón mindegyik ezr> Ihez hogy erősítse hitünket é< főleg, hogy kémkedjen a

pesszimista, ki jelen főseket tevők ultin. Ezek a kiválogatott kommunista vezetői: hiiatültek arra, hogv a legborzalmasabb tőiben előre kergessenek

A gyalogsági altiszt ezeket mondja: Az én csapatom először tí. közelében találkozott az ellenséggel. Uamarosmi köriil- keri-tuttek bennünket. Hátrálás közben

rettenetes tesztesései; írtéi; csapatunkat. Embereim százaléka i eszeit el. Ment volt semmiféle lehetősé sírni; a menekülés- re is fegyvereinket is elveszítettük. Egy bomba vet ő század hói mindössze egy altiszt és 12 közlegény mnrudt életben. .Nem értem, hogyan képzeli n szovjet vezetőség a végső ellenállást. mikor csapolunk légy rcrhiánnyal küzd és technikailag is teljes hátrányban ran a nemetekkel szemben. I ökélelesen elvesztettem hitemet a szovjet propagandában. t agságba esésem után uipa.'ztaltam. hogy a polgári lakosság újjá szüUiUlnek látszik a németek által el* jogiult területeken. Ezenkívül a munka uj lendületét is lértic.m minden rnegs: állott területen. 1 még el nem foglal/ részeken a polgárok valósággal várjál; a nénid csapatcI; éri;ezését.

Végül — fejezi be cikkét az ola=z. lap munkatársa — az egyik szovjet divizió parancsnokának nyilatkozatát adjuk: 4 moszkvai kormány beismerte már szép' t( mberben. hogy \ t ;n 2tország az ukrajnai győzelem után a Szovjetunió készletéből a következő fontos anyagoknak tulajdonosa: A szovjet cukorkészletének 35 százaléka. szenének őU százaléka, fémállományának 60 százaléka és gabonájának ugyancsal; 60 százaléka van német kézen. Mikor ezt hullottam, tudtom, hosy ezt a háborút el vesztette a szovjet. Olyannak tűnt nekem ez az egész hadjárat, mint egy teljesen felesleges orosz vérontás. Csapatomnak hangulata az utóbbi időben egyenesen lesújtó volt. Csupa hamis információt kaptunk úgy, hegy semmit sem lehetett már elhinni. Nap-nap illán azzal biztatta!; és bátorítottak, hogy a szovjethadsereg hamarosan megkezdi a nagy of- fenziváját. Erre aztán természetesen sohasem került sor. Ismétlem, a háború folytatása részünkről nem egyéb, mint a %'é.r felesleges ontása.

Sz E (léid Művészeti Kiállítás mág eey háti? nyílva marad

KOLOZSVÁR, ohtób- r 73. {Saját ind.) Az Erdélyi Művészeti Kiállítás keretében, az Egyetemi Könyvtár előadótermében szombaton este feluinczi Takács Zoltán dr. egyetemi tanár tarlóit érdekes előadást. Bevezetőül a kiállított erdélyi szőnyegekről beszélt, majd hosszasabban ismertette a kolozsvári ferenc' rendi templomnak a kiállítás rendelkezésére bocsátott. XVI. századbeli Krisztus keresztjét. Végül a kiállítóit értékes kézimunkák és a mull századokban Erdélybe került török kézimunkák között vont érdekes párhuzamot.

A Kolozsvár város által rendezett kiállítás, mel^’ iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg és vidékről is számos látogatója van. egyébként még egy hétig nyitva marad. Szombaton Kelemen Lajos professzor tart előadást.

Imre Sándor előadása

a régi egyetemről

A ,/. diád« ■; > < I«mi előad.,«ok »orozalábai, v a «.ír nap e*.ie lnne Sándor «-gv«-teml lan:«r tarlóit /endkivid «i«l«-k<- I,« nini.il.«-1 f olo/►

J vár akul közelről < i into « I«>««I.«-1 .-« régi 1<

»«*ii«: I«,/-,« f I mlomáuyegyetemről. \ ino-t ,0 e-z teiul ős «evetem, ni'lv :• mull viláyb.i borii előtt ;«/ igéreli-l. belelj* siil«'.,ének idej. ! « It«-, most újraéledő i?-«i«-lekkel folytatja él l«-t. \/ I lőadó 1« bilim se ö módon vázolta

hallgatói előtt a naeviniilti: e-vcleui «azdac liirtéiietét. beszédes adatokat -orakozlatva fel h.wnos é, munkás « létéből. \z érték« s • «-löudá-ért bála- köziincég in« l«-g« p iluiiepr-lt« a kitűnő eb'íadót.

fi szovjet vasalak és teljesítőképességük

111. El.l \. október 13. \ hadá-zati szeri) jiont már az cL-ö v ilág!iúlioru előtt lényeges szerepet ját-zoll a/ «»rósz vasutépil«- seknél. int-lyekel a nyugat fel«: irányuló felvonnia- ler\én«-k figyelembevétele mel leli. a háborús g.ziláikcuá» követelni, uyei irányítottak, v m-uiel haderő k.• l«-1i előretörése « /ért irány tilt elsősorban badiga/dáikoílá- szem pont jóból fontos

szovjet vasutak elhui.

Ezek a va-utak egyébként, múlt ala posabb vizsgálatuk mulatja, nem tudja!, kielégíteni :t nagy t'zljo.'ilménvt követelő kor-.zerü háború ga/dasagi igényeit ben- ! nők a szovjet baiLscreg vajmi kevés láinr«

I gatásl talál. Elégtelen voltukat beszédesen bizonyítják az alább felsorolt adatok.

A Szovjetunió, noha területe negyvenszer, lakosainak száma pedig kétszer nagyobb a német birodaloménál. 1937"ben mindössze 86.500 km vasúttal rendelkezett. míg a birodalomnak már 1932 végén 53.931 km vasullwdózata voit. Jól- lehet, u szovjet tovább építette vasúthálózatát. vonalsűrűsége 1913 óta mégis alig sz.ímbav «-belő emelkedést mutat. 1913 bau 1000 km -rc 2.75 km vasútvonal jutót!: 1937-ig ez a szám 1.07 kru "re nőtt. Ugyanekkor a birodalomban 1000 km -ként 115.8 km-nyi vasut vo!tSzovjetoroszorszag nyugati részén a vonalsűrűség lényegesen nagyobb, mini az ország többi területén. így Ukrajnában 1000 km" ként a 30.9. Moszkva környékén a 29.6. Leningrad mellett pedig a 19.5 kiu-l is eléri. Az európai Oroszország 'a-- utban legszegényebb része a karéliai föld- szoros. ahol a vonalsűrűség mindössze 6.2 km. Vz óriási szovjet birodalom ázsiai területein ez a szám 0.9 és 11 km között váltakozik.

\ harmadik ötéves terv elképzelései I szerint a Szovjetuniónak 1942 végén 9“ ezer km vasútvonallal kellene rendelkeznie. Ebből 34 ezer km kettős sínpár 1937-ben az akkori -36 500 km vonalhoáz I szu-ágból 26.000 krn >olt kellős sínpár.

J Ez az arány semmiképeu sem nevezhető edvezőnek.

Szov jetoroszország 1937-ben 23.000

j mozdonnyal és 800.000 teherkocsival ren í delkezett. A személykocsik számát illetőleg nincs adatunk A szovjet vasutak telje- silménye mutatja, hogy ez a mozdony 'é- koesimennviség elégtelen. Míg a néniéi birodalmi vasutak 1936-bau 1.6 milliárd szeinélvl és 0.45 milliárd tonna anyagot szállitoltak. addig az erős/, teljesítmény aránytalanul csekély a feladatok mellett, melyeket az iparosításra törekvő szovjet munkaterv a vasutaktöl megkövetelt.

A személy vonalok sebessége Szovjet* Oroszországban óránként ;dig 40 km. mögötte marad az európai tehervonatok gyorsaságának is nulla szakértők velőmé- me szerint kevés javítással akár kétszere- credményl is el lehetne érni.

A VII. 4GP0STA októberi száma .« szokó" sós gazdag tartalommal és ilnsztráriókk d most jelent meg. Endrédv Zoltái. Sándor Zaymus Gvula Székelv Nándor Mike, István, Horváth Richard. Puszta Sándor és a szokásos rovatok mellett Marok Antal dr. kezdett újabb érdekes rovatot ..Az orvos beszélget*’ címen.

DOHÁNYTALAi\ XAP KECSKEMÉTI \ A HARCOLÓ HONVÉDEK JAVÁRA» Kiss

Endre dr. kecskeméti főispán kezdeményez- sere a városban most tartottéi!: meu az ci'- dohány tatai; napot a fronton harcoló hóm deli javéira. Ezen a napon este ö "iáig //•-.• dohányozta], az emberek és az igv încununa dohány ne miieket a városháza előtt 'ciá'bi<• sátrakba hordták. Az összegyűjtött vígan a ■ kai és szivarokat már el is juttatták a l:u'o- nni hatóságokhoz. (Mag). Tud j