Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-11 / 233. szám

K 3/n taxa ütn női Jicn 1)13-iio ^hy noa xâioî iß/§ 3ÍJÖÍ ßvill dón nob SE loss !é20 e?.m doia nőd Kid dfo ÍJMI iám löno boii jnim b[bs m oá inios 2em kB mm tOXG UK'/ nud Aíí áev oaa 510 5ÖS rn? 531 Oil 10 óta. utr. ob K öt ot sn í 9 41 október 11. ellenzék Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom? Köztisztviselőink III. közlemény. Őszintén kívánjuk közölni mindazokat a vélemé­nyeket amelyeket köztisztviselőktől kaptunk az idő szerű erdélyi kérdésekkel kapcsolatban. Hisszük, hogy minden megnyilatkozás közelebb juttat ahoz az egysé­ges magyar szellemhez, amely iniiidnnnyiunknak egy­formán érdeke. Egyik vezető állású orvosunk arra a kérdésre, hogy mit látott meg Erdélyből és a/ erdélyi emberekből, a következő választ adta: — Teljesen helytelennek tartom az anyaországi é.s erdélyi emberek közötti megkülönböztetést. Éppen azért őszintén megmondom a- választ, hogy Erdélytől nem. vártam olyan különösebb lelki élményi, amely lényege­sen más, mint az anyaország bármely részében való le­település hangulata. Itt azonban előre bocsátom, hogy a felszabadulás jogi ténye természetszerűen minden, ma­gyar ember hazafias lelkesedését kiváltotta. Készséggel jöttem tehát Erdélybe, mert úgy éreztem, hogy az itteni hivatalos munka magyar kötelesség. Nem látok az anya­országi vagy erdélyi szellem között nagy különbség;':!. Szerintem mesterségesen ..felfújják” az emberek ezeket a különbségeket. Úgy jöttem ide, mint Magyarországra s nem mint külön Erdélybe. — Hogyan illeszkedett bele az itteni viszonyokba? — Egyénileg a nagyvárost szeretem, tehát nagyon nehéz a kolozsvári éleibe beleilleszkednem, amely tulaj­donképpen mégis csak kisvárosi életet jelent. Sokszor az az érzésem, hogy egész ittartózkodásom ideiglenes. Ebből az átmeneti jellegű érzésbői remélhetőleg a meg­szokod ság és a társaság fogja majd elhozni az igazi családias otthon érzésének melegét. — Hogyan fogadták a bennszülöttek? Mik a szór a - kozásai, társadalmi kapcsolatai? — Őszintén szólva a fogadtatástól nem voltam el­ragadtatva. Sokkal ridegebbek, tartózkodóbbak itt az emberek, mint az ország többi részében. í gy érzem. hogy7 az anyaországból idekerült mindazok a közhivatalt betöltő tisztviselők érzik ezt, akiknek neiu volt régei)' ben is rokonságuk Erdélyben és így a régi ismeretség hiánya kártékonyán befolyásolja a magánéletben való elhelyezkedésben. Az az érzésem, hogy az erdélyiek kétkedéssel, bizalmatlanul fogadják az embert. — Mit olvas? Ismeri-e az erdélyi írókat? —- Az erdélyi írókat nagyon sokra értékelem. Te* irtási Áron és Nyíró József írásait mindig a legnagyobb örömmel- olvastam. Minden könyvüket megszereztem magánkönyvtáram számára. Érdekel azonban az erdély i irodalom minden más megnyilatk jzása is. Szerintem minden kulturembernek kötelessége, hogy szőkébb ha­zája irodalmát megismerje. Erre' a/, anyagi áldozatot sem szabad sajnálni. Kötelességünk az is, hogy ismerő­seinket is állandóan figyelmeztessük az erdélvi irodalom megismerésének szükségességére. Ezen a téren az erdély i Helikon magyarországi könyvsorozata amúgy is úttörő munkát végzett. Még mindig nagyon sokan vannak azonban olyanok, akikhez nem jutottak el ezek a kiad­ványok. Nagyon helyes az a megjegyzés, hogy kölcsön- könyvtáraink hézagosak. Aki tehát kölccökönyvtárakból akarja megismerni az erdélyi irodalom legutolsó alko­tásait, nem tudja száz százalékosan elérni a célját. Sür­gősen fel kell tehát frissíteni az erdélyi kolesünküuyv- tárakat, hogy azok is hozzá juthassanak az erdélyi köny­vekhez, akiknek anyagi helyzete a könyvvásárlást nem teszi lehetővé. Előbbrevinne a kérdési az is. ha a kol- esönkönyvlárak hirdetéseikben figyelmeztelnék az anya­országból idekerült tisztviselőket erdélyi köteteikre.-— Igyekezik-e belekapcsolódni az erdélyi életkö­zösségbe. az egyházak és társadalmi szervezetek utján? — Eddig egyetlen erdélyi társadalmi szervezettől sem kaptam felhívást arra, hogy a közösségi éleiben résztvegyek. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy a közösségi életben való részvétel nem merülhet ki valamilyen előadás vagy Elolvasás tartásával. Az cr délyi egyesületeknek is érd eke, hogy munkuközós-e • giikbe minél erőteljesebben bevonják az anyaországbeli tisztviselőket. Egy képzelem tehát., hogy az erdélyi egyesületekét fel kell lrissiteni azokkal az anyaországi elemekkel, akik csakugyan munkát akarnak vállalni a közösségi életben. Éneikül nem sok értelme lenne r. közösségi életbe való névleges belekapcsolódásnak. Úgy képzelem, hogy egyházaink is nagyobb érdeklődési kel­lene tanúsítsanak anyaországból idekerült híveik iránt. Lelki életet a mai időkben természeltzeiideg még foko­zottabb mértékben él az egész keresztény társadalom, mint a múltban. Az egyházi élet azonban nem merülhet ki abban a tényben, hogy felkeressük felekezeteink templomait. Azzal sem tettünk leije, métékben eleget vallásunk iránti kötelességünknek, he pontosan megfizet­jük az egyházi adót. Legjobban ug. lehetne eloszlatni azt a bizalmai lanságot, amelyre a nyilatkozat elején cé­loztam, ha egyházaink mozgalmaiban alkalomnyílik egy­más megismerésére. így mindenki láthatná, lio^v me­lyik ember mire képes az általános magasabb érdekek szolgálatában. Bizonyos, hogy a magyar egyházak veze­tői is foglalkoznak ennek az összefogó munkának ki­dolgozásával. Elismerem, hogy hosszabb időt vesz igénybe, amíg minden anyaországból idekerült magyar ember számára kijelölik a legincgícielóbb munkakört. Kernelem azonban, hogy ez csak ieléé kérdése. A hivatástudattal kapcsolatosan az anyaországból idekerült orvos megjegyezte, hogy állami állásában a lehelő legnagyobb szeretettel és türelemmel kezeli a rá­bízott betegeket. Nagyon sok a munkája, sokszor ide­gességgel is találkozik. Megérti azonban, hogy a mai idők embere sokkal idegesebb, mint a különbeni átlag­ember. Az orvosnak tehát nemcsak hivatásából fakad az elnézés, hanem emberi tulajdonsága is kell legyen. — Hogyan él, hogyan osztja he fizetését, milyenek a megélhetési \ .szonvai?-— Egyéni lény, hogy az anyaországban sokkal több volt a magánjövedelmem. Ez azonban liszlan egyéni megállapítás, aminek fejtegetése ezeknek a kérdéseknek kapcsán nem lehet föladat. A magánélet .szempontjából azonban szóvá kell tennem az itteni lakásviszonyokat. Az anyaországban sokkal több kényelemhez, illetve sok­kal több higiéniával épített lakásokhoz vagyunk szokva, ami itt rettenetesen hiányzik. Fürdőiébe tőség az anya­országban majdnem mindenütt jobb, mint például Ko lozsváron, ahol a kavicsos strandfürdő komolyan nem jöhet számításba. ❖ Különösen figyelemreméltó az a beszélgetés is, amelyet az erdélyi \iszonyokról az anyaországból ide­került vasutassal folytattunk. Itt szintén azt a közép­osztálybeli típust vettem alapul, amely a tömeget al­kotja. dellát a nyilatkozat olvasásánál ebbe a társadalmi gondolkodási körbe kell beleilleszkedni. A vasúti tisztviselő elsősorban azt állapította meg. hogy nagyon sok a különbség a régi MÁV szabályzat és a jelenlegi között. Hasonlóképpen óriási különbségek vannak a román vasút szabályzata és a magyar MÁV ügykezelés között. Itt (ellát a legjobb erdélyi tisztviselő­nek sem szabad rossznéven vénái, ha munkájában fi­gyelmeztetésekkel, jóindulatú megjegyzésekkel találko­zik. Az utóbbi hónapokban az erdélyi vasúti tisztviselők legnagyobb része belátta már, hogy az ilyenfajta figyel mezt.etesbeu nincs rosszakarat az anyaországi kartársak részéről. Különösen az elején azonnal érezhető volt, hogy az erdélyi tisztviselők „tudálékosságot” látnak az anyaországi kartársak figyelmeztetésében. "\ alaí.ogynn azl érezték, hogy az anyaországi tisztviselők külön cso­portot alkotnak, akik többre érlékelik ludasukat, mint az erdélyiek. Ennek a szellemnek meg kell szűnnie — mon­dotta a vasúti tisztviselő. — Nem lehetnek egymás között titkaink. Tehát nem lehet azi állítani, hogy az, anya országi lisztvnclók nagyobb bizalom mai vannak egymás 11‘int, mint az erdélyiek. A gondolatát is kerülni ke]!, hogy egy hivatali intézmény krivlcir“! különböző r< te gck jöhessenek leire. I iszl viselő rs tisztviselő közöl! nme:' különbség, különösen nem lehel iiven párhuzamot, meghúzni magyar es magyar közi)!!. Hallottunk az ele jen panaszokat azért is, meri az anv aor-/ágból idekerült vasúti tisztviselők iörzsl izetésiik melleit napidijai élvezték, így lehűl abban az időben nagyobb jövedelem hez jutottak, mint az erdélyiek. Mihelvl megtörténi *k azonban az erdélyi kinevezések, ez a helyzet megszűnt Az erdélyi kartársak visszamenőlegesen megkapták jí raudóságaikat. A vélt sérelmeket orvosolták és a vasuli gépezet ina mindennél jobban működi!. • — Példaadásul szolgálhat az is, hagy a vasúti ii /(- viselők igyekeznek megismerni egymást magánéletben i.s. A kolozsvári iizlei vezetőség legtöbb o?zlály ának I iszt viselői már számos lársasüsszejüvételt rendeztek. Belát­ták tehát azl, hogy a legkönnyebben a formaságok'ól rnestes .személyi érintkezésben leírni igazi barátságát kötni. Sok ügyosztályon a tisztviselők beli összejőve ba­leket rendszeresitettek. Nem banketíezésre célzok, arm* Ivet magam is a legmélyebben elítélek. Eltévesztenénk a. célt, ha ezek az összejövetelek fehér asztali tivornvák- bau végződnének és a komolyság rovására írnák azokat. Igyekszünk azonban megkeresni egymást a magánélei­ben is, azt akarjuk, hogy családjaink is összeismerkedje­nek, ami végül lehetővé leszi, hogy a tökéletes társa­dalmi kapcsolat megteremtődjék. ’S asuti olvasóköröknek létesítését is szükségesnek tartotta az anyaországból idehelyezett tisztviselő. Cse­kély tagdíjakból biztosítani lehelne a vasúti könyvtárak költségeit. Itt azután az erdélyi tisztviselők megismer­kednének a magyar irodalom legújabb kiadványaival, az anyagországbeliek pedig az erdélyi kiadványokat talál­hatnák meg. — Gyakran látogatom a szabadegyetem előadásait. Nagyon hasznos kérdésekkel ismerkedhettem itt meg. Ajánlottam is minden kartársamnak, hogy hallgassuk meg az előadássorozatot. Éppen ugv figyelemmel kísé­rek minden más erdélyi tudományos vagy kulturális megnyilvánulást. Nem tagadom, hogy nagyon sok olyan erdélyi kérdés van, amelyek távul állottak tőlem. Ezé két a hiányokat legjobb lelkiismeretem szerint pótolni igyekeztem. —- A megélhetési viszonyok nehezebbek, mint az anyaországban. Legfőbb tehertételünk a lakáskérdés. amely miatt minden anyaországi tisztviselő panaszko­dik. Módosabb karlársaiuk közül sokan elhatározták, hogy házat vásárolnak Kolozsvárt. Ez majdnem lehetet­lenség. Akinek a felszabadulás utáni első hónapokban nem .'ikerült házcsere vagy alkalmi vétel utján ingatlan­hoz jutni, az larlózkodik a vásárlástól. Olyan méreg­drágák ugyanis Kolozsváron az utóbbi időben az ingat lanok, hogy azt polgári keretek között élő tisztviselő nem tudja megfizetni. Ha tehát valakinek Saegedeu, Sopronban vagy akármelyik anyaországbeli városban háza volt, hiába akarja pénzzé tenni ingatlanát, ezért az árért Kolozsváron nem tudja megkapni ugyanazt a csa­ládi házat. Egyelőre tehát a tisztviselők legnagyobb része bérelt lakásokban rendezte be otthonát. Sajnos, ez nem mindig sikerül. Nagyon sok tisztviselő család ép­pen a lakásviszonyok miatt kettős életre van kegysze­rit ve. Állandóan azokat a panaszokat hallhatjuk a hiva­talban a családos tisztviselők részéről, hogy jövedelmük legnagyobb részéi felemészti a kettős háztartás. Három- négytagú családot nem lehet bútorozott szobaiján vagy olyan lakásban elhelyezni, amely a legszerényebb igé­nyeknek sem felel meg. Nagyon sokat várunk a lakás- hivatal működésétől, amely remélhetőleg módot talál majd ezeknek a kérdéseknek megoldására. A vasúti tisztviselő azzal végezte nyilatkozatát, hogy a MÁ\ hivatalaiban már olyan baráti szellem kezd kialakulni az összes tisztviselők között, amely a lehető legszorosabb társadalmi együttélésre ad alkalmat. Itt tehát egyszer s mindenkorra ki lehet küszöbölni az ..anyaországbeli” és a „bennszülött“ erdélyi közötti kü­lönbséget, amit az összes vasúti hivatalnokok egyforma örömmel üdvözölnek. k HÉTFŐN KE?J)1 MEG MŰKÖDÉSÉT AZ OLASZ KfJLTU R1NTÉZET. A kolozsvári olasz kulturintézet október 13-án kezdi weg működését. Az intézet igazgatósága felkéri a nye'i tanfolyamra beiratkozott tagokat, hogy az órabeosztás, tankönyv, stb. kérdésének megbeszélésére c kezdő csoport tagjai hétfő délután 7 órakor, a közép és haladó csoport tagjai periig kedden délután 7 órakor jelen­jenek meg az intézetben. (Dübrentei-utca 4.) Az igazgatóság ugyanakkor felkéri mindazo­kat, akik a nyelvtan folyamokat, a művelődés- történeti előadásokat vagy a könyvtárat lá­togatni óhajtják, hogy mielőbb iratkozza­nak be. I Hotel Carviit Budapest, fi ! Vili. Csökönay-üiéá U. Nemzeti Szín- § U háznál. Családi szálloda a város szí- 5 vében. Újonnan berendezve, központi î fűtés, hideg és meleg folyóvíz. —- ft Olcsó polgári árak!! | megelégedéssel nyilatkoztak a Kémei országi: an dolgozó magyar munkás© helyzetéről a lőídmüvsfés&gyi miníszférliim kiküldöttei BUDAPEST, Oktober U. (MTI). Az ! Országos Gazdasági Munkaközvetítő Híva- | tál az idén 7500 inagvar munkást helye­zett el a német mezőgazdaságban. Ezen­felül közel még annyi magvar mezőgazda­sági munkást közvetítettek a visszafoglalt déividéki területről a Német Birodalomba. A külföldön dolgozó munkásaink szociá­lis gondozását legnagyobb részben a né­met munkaügyi hivatal láíja el, de a ma­gyar kormány is több intézkedést lett azért, hogy a magyar mezőgazdasági mun­kások az idegen környezetben ne legyenek magukra hagyatva. A földművelésügyi mi­ni-zfer a berlini főkónzulátushoz egy munkaügyi- felügyelőt, a külügvmíiiiszler pedig egy nővért oszlott be, akiknek fel* adala munkásaink .szociális gondozása. A Iöldmüvele.-iigyi miniszter ezenfelül ki­küldte a lásadalompolilikai iigyosztálv ve­zetőjét, dr. Pcnieczky l>élu miniszteri o.cz_ lalylanácsost és az Országos Gazdasági Munkaközvetítő I Uvula! vezetőjét. \i!éz (jliyczy Béla gazdasági munkaügyi fel­ügyelőt a Németországban dolgozó magyar mezőgazdasági munkások Kelvzelének fe­ier kiküldöttei most érkeztek vissza két­hetes kőrútjukról, amelynek során 22 munkahelyen mintegy 500 magyar mun­kást látogattak meg. Tapasztalataikról beszámoltak a földművelésügyi miniszter­nek. A munkások elbelv ezése és keresel.-* általában megfelelő, sut helyenként igen .jó­A német műn hu ügyi huniul a legna­gyobb jóindulat!al kezeli a munkásai: esetleg felmerülő panaszai/. A földművelésügyi miniszter kiküldöttei lágyulásokat folytainak a birodalmi mun kaiigv i minisztériumban ;; magyar nevű gazdasági munkálok érdekvétlelmmek to- v ábbi kiépítéséről. lülvizsgulalara. A I üldmiiv elésügv i minisz' Szőrmeszlikségleteit olcsón Krécza Bála szücsmesterné! szerezze be Kolozsvár, Mátyás király-tér 11., udvarban. Átalakításokat, gallérozásokat Jegjutányosabb árban készítek, ’liirriTfaMniTnr fif wrranfimwm ■» ......... m imii !■■■■!' inni ■ n ti i­t s < b v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents