Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-11 / 233. szám
6 ellenzők , I 9 A I október It. Bőzöcli népmesék: A nagyembör Bözödi György gyűjtése Ugyan, ugyan — jobb öltöny hogyan lenne olcsóbb? Lehetetlen dolog ez. De a világítás terén ilyesmi bizony lehetséges 1 Sokkal jobb lényt adnak sokkal olcsóbban a nemosgáztöltésü Tungsram Krypton lámpák! Tudjuk: olyan csekély az áramfogyasztásuk, hogy saját árukat megtakarítják égés közben. tvccör vót hui nem \ i*l. hetedliélorszú gou i* Ilii. vót eccür egy kiraj. Alinak a kirájnuk az utlvaruu v »I egy nagy »*'t'* Abból a lóból a tejel m mlön ojjel a le jel niegilták A kiraj |)«.->.(ot állított und leje íniiulóii este. (hi a zur inindön *" .11'' 1 megitták a tejel ónnal. A kiráj a po'/t uak. amék'üt oda allitc.lt, tniiulön rögg ' íVjit V étét le. Azonha vöt egy cigán katona, annak a fülibe inünt. hogy a k>rájuak mijén loja van. Elmönt s a ki rajttal jelenkö/öM. hogv ó megőrzi a lót. meulogja aszl. aki megissza a tejet bolólb*. -A kiráj a*».'t moti'a neki. no as/.t mongya. kilencven kilenc fő a karóba van. a Századik a tied lössz, ha meg nem fogod — Jól vau uram. monta a (“igán ka Jona. Három biliaki1 nilcssön le. annak a borit éretlese ki. három ökröt, annak a borit éreltese ki. Aliból a hat horind csiuátasson égy fél cüdinát. Az melle tó te*>M>u égv asztali. arra az afztarra löte*- són öt vidön bori. ötvon skutuja eigarot" tát s égv jádzókart-. át. Akkor ni elm».- nvök oda. virrasztóm a tejet. A kiráj niindÖDi megcsináltatott, .i ( gán katona elmünt oda $ leült az as/ial mellé. Ott tőtögette a lóri s illogatott. szivarra gvujtott. szivara-otl. kártvá/olt égyediil. Éceör égy álom szellő megcsapja. Elmönt. borral mogmozsdott. megs, - tata magát. Elmönt vissza, leült az asztal mellé, szivarra gyújtott s kártyázott tovább. Megint megcsapja égy álotneze'lő. megint nieginoz-dotí borral. megsétáti inágát. vissza megint az asztal mellé, s/i varra gyújtott, kártyázott tovább. Megint megcsapja é<rv álomszcjlu. megint meg mozvdik borral, megsétája magái!, mikor visszaülne az asztal mellé, hát lássa, hogv az ég megnyílt, hát ege nagyembör eresz" ködik le onnat. Egv akkoiu embör. hegy meghajlott az ég alatt akkora embör v >t. tíeléhajót a tóba. a tejel mind megitta belőle. Mikor a tejet megitta vóna belőle. liá meglássa a csidmát. Így gondot i magába, jaj mijen jó iőnr;e neki ez a csidma. Fővőszi a csidmát s főbuzta a lábába. Alitul néz? széjjel. hogy még van-é? De több nem vöt s nekiállott, mind a két lábát belédugta abba az égy be. Mikor mind a két lábát belédugta, akkor indut vóna meg. begy indujon meg. dehát benne vót mind a két lába s nem tudott mönni s elesött. Hogy elesött, s katona elmönt oda s megkötözte. Röggel jelenti a kirájnak. hogy megfogta. ami a tejet megissza a tóból. A kiráj égy be odament. Lévilette a palotához. ÉgVbe esinátatolt egv galickát bétötték galiekába. A kiráj kurszust indított mindön felé, hogy a népek jőjenek össze, nézzék meg. hogy neki mijen madara van. Azonban a kirájnak vót ézv fi ja- a iárf az iskolába. Mikor möut vóna haza az iskolából. hát ő nyilazoft, vót neki nyitja. Egy nyílvessző bémönl a galiekába. Kéri a nagyeinbőrtől, a nvilját aggva ki. A nagyembör ászt mongyn neki. hogy én kiadom. csak ingömöt eressz ki innét. Ászt mongya a kirájfi. én kieresztöm csak hol a kócs? — Eriggy. anyádnak mbbfelől a zse- bibe van a kócs. Addig surolkoggvál ányúdboz, amíg a kócst kivöszöd a kehiből. /Akkor gyeride s az ajtót zárd ki. Addig surolkodott az ánnyálioz, hogy a kócsot a zsebiből kivette, elmönt, az ajtót kizárta. Akkor a nagyembör kilustt belőle. — No már most égybe fogd meg a csidmát a lábomba s bűzd le. -—- Meg" fogta a csidmát s lehúzta a lábából. Akkor ászt monta neki a nagyembör, no I íjam. én elmonyük most, de ha neköd valami bajod lössz, csak gomlój rójam, én ott löszök, ahol te léssz. Aval a nagyembör elmönt. A kiráj odattiönvön a népekkel, hogy mutassa meg, neki mijén madara van a galiekába. Mönnek a galiáckához. liá nincsen nagy- cmhör a galiekába. A kiráj égybe aszl mongya a népeknek, bogy fogják meg a feleségit, me annál vót a kócs, az eresz" lőtte el Ászt rnongya a kiráj a népeknek, hogy a feleségit vágják éssze. Ászt rnongya a kirájurfi. hogy atyám, ányámot ne báucsák, me anyám nem a hibás. En vagyok a hibás. Mikor én az iskolából jeliem haza, milaztain. A nyik jtjsaszu béoaöat a galiekába, kértem a nugy einbÖrlől. Iiogv aggva ide a nyilves/- ,'/ől. \ uagvembör a-/1 monta bogy ide aggva, csakhogy eresz zeni ki. A nagyein- bör a».! mongya. Iiogv anyámnak jobb felöl a zisehihe van a kors, \ ügyem ki önnél. eresszem ki. akkor uleaggya neköm a uv ilv c-s/öl. i'.ivőtliin cii anyumnak a z.'ebiből a kócsót, k'/ártam az ajtót u nagyembör kij<i|l omi il a esidiniil lelni, lant a lábáról. Oszlán a nagyembör iav mönt el. Akkor a király kijelentőt te a népek nck. Iiogv mit csináljanak az ü fijáva’v Az égyik as/t monta. Iiogv áh ússzuk föl. A másik U'/| monta, lőjék főbe. A harmadik asz| monla. vágják ésszé. Arra ászt monta a kiráj. hogy ő sömmit se csinál afélit liánéin kikmli égy erdőbe a kirájurfif, olt a két szi-mit. a színit s a máját vögvék ki ‘ vigyek haza liézzi. Elvitték ki égy erdőbe, mönt védők égy kicsi kutya is Aki kivitte a kiráj nrtit az erdőbe, a sajnálta elpusztítani a k i rá in r fit. a kicsi kutyái megfogták, a kéi szömil. a sziivil s a máját ki . ölték. A kirájurfinak csináltak egv bal- langot. A kirájurfi! ott háltak u bullang- ba. Tőt múlt az iidő a kirájurfi megebiilt. így goudóta mágába. aj istenem, az a nagyembör most lia itt 'óna! Há inár a riagvembor olt is vót. No fi ja in. ,i-z! mongya. há mi a baj? Elég van. ászt rnongya me megebiillem. Nem baj siim- mi. fijarn. ászt mongya. Belényul a zfiebibe a nagyembör. kivöszöii a zsebiből é^v sij. >|. Reléfu a sípba. liá ott termőit hat oroszlán. Mii poroncsósz. édős gázd in!,? Nem égve- bet. ászt mongya. égy pillanatra ennek a kirájurfinak hozzatok kiilünbnél-kiilóol, éleit s kiilönbiiel-kiilöfii) italt. Még jól ki sem széilla s hát mir olt vótak az étellel s az itallal. A kirájurfi jóllakott, ölt. ivott. Akkor a nagyimból eltiint. Ászt monta neki. na fijarn. ínég ha valami bajod lössz csak gon lőj írjam, me itt vagyok örökké. Megint éldögéit a kirájurfi, de már rneg kezdőit rongyosodul, a gúnya le l.ezelőtt szakadni rólla. Afegiut el,"ondója mágába. istenem, ha az a nagyembör ilt vóna. Hát ott vót a r.agvvnibör előtte. — .Nos no, hát mi a baj fijarn? — Elég van öreg apám. a gúnya le- szakatt róllam, étien vigyük. Megint belényul a zseLibe s kivösz.ön égy sípot a zsebiből. Megint beiéin a sióba, hát az a hat oroszlán ott van. — Alit poronszolsz édös gazdánkv — En egyebet sömmit se. ennek a fijunak röatön gúnyát liozzatok, kiráji gúnyát s étMl. italt, hogy ögvék s igyék. Még iúl ki se szólta, már ott vótak az oroszlányok az itallal, az étellel s i portyával. Jól van, ölt. ivutt a fiju. fölőtö/Ött a gúnyába. Akkor ászt mongya a nagyembör az oroszlányoknak, na fogjátok meg, ászt roongva s hozzátok föl bézzánr mennyországba. M egfogták a fijut s elvitték föl mennyországba a nagvembörl öz A nagyembör befogadja iájának. Adott neki égy lovat s égy kétkerekű szekeret Arra a szeröggelig aval kellött mönnyön a fiju. Másnap vót égy má- -ízekér. arra föl vöt készítve a nap, aval kellölt egész nap mönnyön a fiju. Azonba a fiju elálmoso- dolt. éjjel sem alutt. nappal se elugyék. bál neki baj van. O bizon a szekérbe e.l- alutt. A ló megállóit, állott sokáig a ló. de alult a fiju. A nap rnegkésött. Abbizj a nagyembör mesharagutt. a fijut nyakon verte, hogy mér alutt el. A fiju megcsapdosta a lovat, megfutamodott a ló. égy pilíantatra este lőtt. Akkor az éz meghasatt, ászt rnonta a nagvernbör a fijunak no le fiju ti*, ha rendüsön jártáil vóna a nappal, anrig éltél vóna. járhattál vóna. itt lakhattál vóna. Már most én tégödöt lebocsáll.rk arra a bűnös fő dre. Lebocsátotla erre a bűnös fődre, de úgy főruházta erővel, hogy ojan erői adott neki, Iiogv a világon akármijén ráláttál szömhe meri nézni. Elmönt haza az apjához, az apjához l émönt a kasiéj- ba, mongya az apjának, nos nos főségös ál vám én ballot tani, Iiogv magának kéne égy kándász.- Neköm isiin, ászt. mongya. — En azért bátorkot tana bé, ászt monJ sva. hogy ha kéne én ide szegődném kánI dás/nak. — No hát mit kérsz akkor? — En égvebet sömmit se, ászt mongya < ak mindön nap a teijes ellátás, étel ital lögyön meg, viszöru a szógálatot v égbe. A kiráj megígérte neki a tejjes ellá hűt. ő beállóit a kirájnak szógának. Ec- cör a disznyókot amint kúrája, há a ki* ráiné kimönf. Meglássa a kirájné, hogy a fiju a legnagyóbbik díszövöt megfogta s fül iitot te a farára, adott égy cigarettát szipkástól a szájába, hogv cigaritlázzék. Ászt mongya neki a kirájné, te mit csinálsz. ászt mongya, te úgy kénozod a disznyómot? — Főségös kirájné magoknak nem vót égV gvermökök? — De igön, égy vót. hogyne lőtt vóna. Csak. ászt mongya.' vót égv nagy tétó s abból a nagy tétóból a tejet roindön éjjel megitták. Égy cigán katona megfogott égv nagyembört. idehozlak s belé tön eV galiekába, a kiráj kurszust indtiott min dönfelé. hogy a népek jőjenek ide nézzék meg. Amíg odjvőt a kiráj. addig a kócsot kivötte a zsebemből, az ajtót kizárta s a nagyembört kieresztötle. Akkor a kiráj ászt monta, bogy ingom öl poszticcsanak el, de a fijarn ászt monfa. hogy ingom ne háncsának, éjt nem va gyök hibás, ő völle ki a zsebömből a kó* csőt, ő eresztötte el a nagyembört. Akkor a kiráj ászt monla. vigyék ki az erdőbe, a kél szömil, sziivit s a máját vö- gyék ki s vigyék haza. Akkor ászt monta a fi ja, na lássa éa vótam az, ászt mongya én vagyok a fi- juk. Akkor. a?zt inongva., főségös átyárn nem sajnált vóna ingömöt elposztilanb már most én nem sajnálom a főségös átyámot elposztitani. Avval elmönt bé, a kbájt megfogja s elvitte ki a palota elejibe. Tégy fődobts a levegőbe. hogy mikor leérközött a fődre, még a csontya is ésszeszakatt. Akkor az ánnyának ászt monta no, anyám én már elmönyök szöröncscpróbálni. Elmönt szöröncsepró- bálni. oda vót vaj három esztendeig. /Akkor hazamönl s megházasodott, osztán akkor éltek jól az ánnyával, feleségöstől s még most is élnek, ha meg nem hótak. (Mondotta fíágyi János f>6 éves, Bilzdd 1941). kérre föl vót készítve a hód, éjjel egész m bútorgyár r. L Marosvásárhely áílandú kiállítása Äpftsn Gyű!« épffész lakberendező mében Kolozsvár, SzeniegyliáS’Utca * emelet felelőn ; 24-23,
