Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-08 / 230. szám
» 2 ni/Bnm-nrrmmrrrenm sewrrwn numu Ä Tames Sifonai szakértője Ss váSságosnak itéJi cs szovjefhadsereg helyzetét STOCEHOI W, oki dn r 8. (NSl'A 1 szovjethadsereg súlyos helyzetéről nydat kozott keilJcn u lines Letűnni szakértő' je. Hu a németeknél; siktriU egy újabb ttugy offenzívat megindítani, amely éléi" né az első támadások lendületét és ka sr kerülne az eddigi sikerek kiterjesztesz, akkor a Szovjet válságosabb helyzetibe kerülne, mint valaha. Számolni ki H azzal, hogv a Szovjet hadiiparának mintegy oQ-—70 százalékát veszélyeztetik a n run tek. A Svenska Taghtudet azt állítja, hogy londoni vélemény szerint Hitler legutóbbi beszédében bejelentett nemei tá madás célja Moszkva bekerítése és « had' műveletekben a német haderő jobbár árny a Roszhivtól, vagyis Szmolenszktől dél' keleti irányba indul. inig a balszárny harcai a valdai magaslatukon folynak. Jelenti továbbá a Svenska l agbladet, hogy Londonban bizonyosra i eszik német bekerítő hadműveletek megindulását Charkow felé. • A keleti an vonalon jolyó hadműveletekkel kapcsolatban német illetékes he' lyen rámutatnak, hogy most már London is kezdi észrevenni, hogy Hitler bejelentését tett követi es n szovjethaderőre njobb irtózatos csapóitok inniuk. Azzal az engtd vigasztalással szemben, armiy azt dilit ja, hogy Timuienko hadserege részére a Moszkva elleni t animi ás nagy lelte ínségeket nyújt és hogy ezek a lehetőségi k lludjenni számára is tm gnyilluk, Heroin- ben uralnak a keddi jelentések, hogy ti jelentőségek éppifn úgy nem voltak meg íirnosenkó részére, mint ahogy nincsenek meg Hűd jen ni részén* sem. Budjenni az Északi'tenger melleit ujuhb ruigy vereséget szenvedett, ami által Osszipenkográd és Mariupol városok, mint illetékes kale nai helyről közlik, <i szövetséges haditok kezére kerülted;, l.nnel; következte' ben a Don mentő Rosine és Charkow közvetlen veszélybe került, pedig rendkívüli hadi gazdasági jelentőségük van. Azzal a londoni jelentéssel kopt solatban p»dig. mely szerint a német hadseregnek Moszkva elfoglalása lenne a célja, német katonai részről kijelentették, hogy a haderő végső célja nem bizonyos városok elfoglalása. hanem az ellenség megragadása és tnegsemmisitése. Hogy ez azután vé!ellenül Moszkva mellett történik, az katonai szempontból teljesen mellékes. ân@!îa és a meneküli? nervég kormány fenyegető Jegyzéket intézett Fünnországkoz HELSINKI, október 8. (DNB.) Kedden hivatalosan ismertették az angol éa a finn. valamint a norvég és a finn kormány jegyzékváltásit A norvég menekült kormány a finn kÜlűgyminisztériuínhoz szeptember 22 én eljuttatott emlék irata többek között ezeket mondja: Tekintve azt a rendkívül baráti viszonyt. amely Norvégia és Finnország két kormánya és* két népe között mindig fennállt, a norvég kormány rá kivan mutatni arra, milyen veszély fenyegeti a két ország viszonyát és általában az északi államokat. Ez a veszély azokból a fo~ Kamatos hadicselekményekből származott, amelyekbe Finnország a Norvégiá val és a norvég néppel még hadban álló Hatalom szövetségével kezdőit Tudjuk, hogy a finn és norvég népei egyaránt át- Jiatja a remény, bogy a háború után is jó és bizalmas viszonyban lesznek orszá gaink. A finn kormánynak a norvég menekült kormányhoz intézel: emlékirata igv hangzik: Finnországban az északi népek szoros egyiivétartozását továbbra is fontos politikai feladatnak tekintik. A finn kormány reméli, hogy a háború után is jó éa bizalmas viszony fog fennállani különösen Finnország és Norvégia között 7977 cfT6 fi I“ 9. Eckhardt Józan emberi c»«/el nem fogható fel a/ a kiáltvány, amelyet a Ala^yar ,1 á vira ti Iroda Köziem; azerint lick liardt Fibor, a Független Magyaror- bzágért“ cimu ujsiitetii mozgalom ui »iitetu vezére Amerikában, karöltve a gyászos emlékezetű 18-as polítiku- sokkal kiadott. A legnagyobb meg döbhenéssel és megvetéssel olvassuk n kiáltványt. Képtelenség megérten', bogy Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt elnöke, a Magyar Revíziós Liga társelnöke, az Ébredő Magyarok egykori elnöke, a jobbok dal', antiszemita, keresztény és anti- liberális irányzat egyik iegpregnán sabh képviselője, a szegedi gondolat egyik harcosa, a magyar törvényhozás jelenleg is tényleges tagja, a legmagasabb magyar érdemrendek tulaj donosa, hogy vetemedhetett ilyen állásfoglalásra. A kiáltványban foglaltak ellentét ben állanak a józan emberi ésszel. Mi nem tudunk semmit Alagyaror- szágon „német csizmasarokról“, nem tudunk „megszálló német csapatok ról“. de tudjuk azt. hogy vaskövetkezetességgel folytatott kölpolit kőnk következtében országunk lényegesen meggyarapodott, hogy német barátaink oldalán középhatalom lettünk Európában, hogy segítségükkel lever tiik a trianoni bilincseket és megtaláltuk helyünket a nap alatt. Tudunk v’szont wilsoni pontokról, amelyekhez nyilván méltán sorakoznak Roosevelt és CSiurchill urak pontjai, tudunk a Károlyi—Jakubovics—Jászi —Kérv—Fényes és társaik tevékenységéről, tudunk minden szenvedésről, megaláztatásról. megcsonkulásról, amelyet a „szabadság4, és a „nemzetek jogainak*4 habzószáju hirdetői tevékenysége folytán megéltünk. \ ncsen igaz magyar ember, aki ne a legmélyebb megvetéssel utasítaná vissza Eckhardt Tibor állásfoglalását, amelyet megmagyarázni semmiképpen nem tudunk. És ugyanilyen határozottsággal utas tiuk vissza ama emigráció honmentését, amely idegen pénzen igyekszik a maga pecsenyéjét megsütni. A magyarság b'zik alkotmányos, szabad és független kormányzatában, amely az eddig elért eredményekre hivatkozva, történelmi joggal intézi nemzetünk és hazánk sorsát. Panasz a taxisofőrök elisn Kaptuk az alábbi panaszos levelei: Mélyen tii/relt Szerkesztőség! 4-zt hiszem, nemcsak nekem. hauecu a vásárnál) lezajlott repülőnap több inás résztvevőjének is alkalma \oir megismerni a kolozsvári bérgépkocsisok módszereit. A. taxisok. akiknek a személyforgalom lebonvjlitá' sát becsületesen ke llene eliármok. a repülő nap alkalmával valósággal kiuzsorázrák .» kö zönséget. Hogy a nagy forgalmú napon a:apo Sín kihasználják a közönséger. arra száma tottunk, de a vasárnapi eset felháborító és példátlan. Az történt ugyanis, hogy a taxisok a repülőtérig tartó a tért oda-vissza s pengőt követeltek s az utasok, mivel más járműhöz nem juthattak ki is fizették ezt a horribilis összeget a pár percig tartó átért- Kérem Szerkesztő Urat, hivja fai erre az «Untre az illetékesek figyelmét, hogy a jövőben hasonló e,=*eţ elő ne fordulhasson. Súlyos erkölcsi megrovásban részesíti a finn válaszjegyzék Nagybrifanniát HELSINKI, október 3 (MTI.) A finn vá- laszjegyzék, ame vet svéd közvetítés utján intéztek az angol kormányhoz, a többek között a következőket tartalmazza: 1939 november 30-án a Szovjet minden ok és kihívás nélkül megtámadta Finnországot. 1939 december 14 én s nemzetek szövetsége az alapokmány 16. paragrafusa alapján a Szovjetet támadónak minősítette és kizárta- Nagybritannia részese volt ennek a határozatnak. Ettől kezdve Finnországnak magára ha gyatva, egyedül kel ett tovább folytatnia a háborút és soha sem vetették fel azt a kérdést. hogy miiyen módon kellene a támadót rábírni arra, hogy jóvá tegye támadásának következményeit 1940 március 12 én Finnország arra kényszerült, hogy aláírja a 1341—42. iskola ém csak 31 fillér! Naptári rész. Fontoa tudniva ók. Fényképe zési verseny, pályadijakkal. Osztályozó napló stb.. stb. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN, Kolozsvár. Mátyás király Moszkvától diktált bekét, amelynek kővel' keztében le kellett mondania területének lényeges részeiről. Nem sokkal a békekötés után a Szovjet kíméletlen zsaroló politikát kezdett Fmnorszázsal szemben. Beavatkozott a finn belpolitikába és be-ülről igyekezett behatolni a finn politikai életbe. 1941 június 22-én fegyveres szovjeterők újból megkezd ték az ellenségeskedést és többek között a levegőből bombáztak finn hadihajókat rs erődítményeket. 1941 június 23‘án a Pravda kijelentette, hogy ,.a finneket ki ke 1 irtani a föld színéről’4. 1941 június 25-én a zelleu* ségeskeilések rendszeres kiterjedt támadássá fejlődtek ki és nagyszámú, kétségtelenül finn célpont ellen irányú tak. Finnország, amely igy újból fegyveres támadás célpontja lett, július 1-ig nem folyamodott aktív védelmi eszközökhöz. A támadás tehát Finnország elleti 1939 november 30'án kezdődött és az óta kü önbözö formában szünet nélkül folytatódott Finnország küzdelme ez ellen a támadás ellen: önvédelem A finnektől 1939 ben elfogLalt terület fontos pontjain a Szovjet támaszpontokat épített ki és ezeket nyugat fe é irányuló támadás céljaira a lehető i legtökéletesebb módon felszerelte és bereu- : dezte. Hatásos védekzés csak úgy volt lehet séges, ha Finnország behatol ezekbe a terű" bútorgyár r. t. állandó kiállítása em építész imkbsirendsx® mlntafer- máhsn Ko/ozsváf, Szenlogyháx-ufoa 2, Első Telefon : 24-23» tér 9. Vidékre 40 fillér beküldése ellenében } letekbe. Ezenfe üi meg kell említeni, hogy a (ehet postahéiveghen is) aazonnal küldjük!!! ' régi keleti határvonalén lul fekvő területek Reméli uzouban, a norvégek megértik hogy Finnország kénytelen miudaddij harcolni, amíg a létét fenyegető veszélyt Finnország és egész Észak-Európa ér:le kében ki nem küszöbölték. A fiun külügyminisztériumhoz szép temher 28-án intézett nugol emlékiral ezeket mondja többek közöli: Ha a finn kormány továbbfolytatj i a) előrenyomulást tisztán orosz területen olyan helyzet áll elő, amelyben Nagybri tannia kénytelen Firmor.-zagot nyílt ellen ségének tekinteni, mégpedig nemcsak : háború tartamára, hanem a béke megkö lésekor is. Nagybritannia kormánya iné Íven sajnálná, ha a helyzet igy alakulna Jóllehet a finn korimujy elűzte az ango követet Helsinkiből, u Lrit kormány k,;s; elfelejteni ezt az udvariatlanságot és szi vesen látná a két ország rendes diplomă ciai viszonyának helyreállitását. A fim kormánynak meg kell azonban értenie hogy ennek első lényeges feltétele, bogi Finnország véget vet az Oroszország eller viselt háborújának és csapatait az 19.39 évi határon túlról mindenhonnan viasza vonja. Ha ez megtörtént, Nagvbritanni; kormánya kész kedvező értelemben meg vizsgálni azokat a feltételeket, amelyet Nagybritannia és Finnország viszonyánál lakossága nein li*/táu too-/, sol a li-"iilnl»h kiadott tÖltO. évi *»ovji iki/nutut.iiok szerint a/. 1930. évi határvonalon túl í«V. vő terüli- tok több, mint ‘>(j százaléka finn körzet. \ Szovjet Tartóban igeretet telt a liun terüli: t*k lakosságának, hogy önrendelkezési jogit kát íiirMzeinenőleg t szteletben fogja tartatii. Ezt az Ígéretét a Szovjet azonban nem ar' tóttá he. A finn válaszjegyzék n következő kijelentéssel leje/.ódik he: Finnország védelmi háborúját mindenfé e politikai kötelezettségtől mentesen folytatja, de hálás őzért. mert ez alkalommal nem kénytelen egyedül harcom. Imnorszáír nem tudja megérteni. hogyan érezheti magát Nagybritauuiu feljogositta, különösen pedig kényszerítve. hogy Finnországot, mint nyilt ellenséget kezelje esak azért meri Finnország ez alkalommal nem egyedii' harcol a Szovjetunió ellenLomkamrák mozgósítása Mindenütt, ahol észszerűen gazdálkodnak magától értetődő kötelességnek tekintik, hogy a/ ipari foglalkozásnál késő hulládé' kokat és anyagmaradványokat ismét fe! kell dolgozni a termeién körforgásában. Ugyan igy természetes azonban az is. hogy 3 magánháztartásokból kikerülő, iparilag még hasznosítható hulladékokat »ein hagyjuk veszen- dólse menni. Nemzetgazdasági szempontból minden rongy, mindem papr. minden pléhdoboz pótolhatatlan nyereség, mert gyaraprf ja a fe-dolg07ható nyersanyagkészleteket. Hogy itt milyen eredményekre vezet a módszere» irányítás, a hulladékok és ócskaságok tervszerű összegyüjténc, arra legfényesebb j bizonyíték Némrtorwág, ahol ezekben a j kérdésekben a háború kitörése óta külön hi- 1 rodalmi biztos intézkedő. Mérhetetlen fon j tossagu munkáját, amelyben hatalmas szer- | vezet is van a segítségére, méltán nevezték a lomkamrák mozgósításának. Arról, hogy mrx már nálunk is halaszthatatlan a iomkamrák teljes mozgót itá«», tulajdonképpen nem a 1 endeletekhől ke lene értesülnie a közönségnek. Szükségességét vi ágosan mutatják azok az ellátási nehézségek és fogyasztási korláto zások, amelyekbe, sajnos lépten nyomon beleütközünk. Ha tehát segítünk rajtuk, nemcsak a nemzet teherbírását emeljük, hanem önmagunkon 's segítünk, a segítés útja pedig valóban a lornkamrák mozgósítása, mind azoknak a hulladékoknak, any^maradványoknak és ócskaságoknak 'elkiismere!as j összegyűjtése amelyért a falragaszokon is bejelentett hatósági akciók megbízottai időnként jelentkeznek. FAFÖDÉMJE HÁZAK ÉPÍTÉSŰT U (NLJ lK I CS IL inni iz ÉS Mii f- I ÉPÍTŐK FIGYELMÉBE. Az építőipari j anyaggazdálkodási bizottság igyekszik j megoldást találni az építkezési tevékeny ség eddigi mérvének: biztosítására. Most i folyik a megkezdett építkezések építő anyagkészleteinek összeírása. Mindaddig, j ainig • ezek az adatok feldolgozásra nem i kerülnek, uj építkezésekre egyáltalán nem ! adnak ki engedélyt. Éppen ezért szó van ; olyan rendelkezés kiadásáról, mely ze- lint az építtetők engedélyt kapnának irra, | bogy vasbetonfödém helyett fafödémmel j építkezhessenek. A fafödémen épitkezcs- i nek különösen családiházak és villáknál ;