Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-08 / 230. szám

» 2 ni/Bnm-nrrmmrrrenm sewrrwn numu Ä Tames Sifonai szakértője Ss váSságosnak itéJi cs szovjefhadsereg helyzetét STOCEHOI W, oki dn r 8. (NSl'A 1 szovjethadsereg súlyos helyzetéről nydat kozott keilJcn u lines Letűnni szakértő' je. Hu a németeknél; siktriU egy újabb ttugy offenzívat megindítani, amely éléi" né az első támadások lendületét és ka sr kerülne az eddigi sikerek kiterjesztesz, akkor a Szovjet válságosabb helyzetibe kerülne, mint valaha. Számolni ki H az­zal, hogv a Szovjet hadiiparának mintegy oQ-—70 százalékát veszélyeztetik a n run tek. A Svenska Taghtudet azt állítja, hogy londoni vélemény szerint Hitler leg­utóbbi beszédében bejelentett nemei tá madás célja Moszkva bekerítése és « had' műveletekben a német haderő jobbár ár­ny a Roszhivtól, vagyis Szmolenszktől dél' keleti irányba indul. inig a balszárny harcai a valdai magaslatukon folynak. Je­lenti továbbá a Svenska l agbladet, hogy Londonban bizonyosra i eszik német beke­rítő hadműveletek megindulását Charkow felé. • A keleti an vonalon jolyó hadművele­tekkel kapcsolatban német illetékes he' lyen rámutatnak, hogy most már London is kezdi észrevenni, hogy Hitler bejelen­tését tett követi es n szovjethaderőre njobb irtózatos csapóitok inniuk. Azzal az engtd vigasztalással szemben, armiy azt dilit ja, hogy Timuienko hadserege részé­re a Moszkva elleni t animi ás nagy lelte ín­ségeket nyújt és hogy ezek a lehetőségi k lludjenni számára is tm gnyilluk, Heroin- ben uralnak a keddi jelentések, hogy ti jelentőségek éppifn úgy nem voltak meg íirnosenkó részére, mint ahogy nincsenek meg Hűd jen ni részén* sem. Budjenni az Északi'tenger melleit ujuhb ruigy veresé­get szenvedett, ami által Osszipenkográd és Mariupol városok, mint illetékes ka­le nai helyről közlik, <i szövetséges had­itok kezére kerülted;, l.nnel; következte' ben a Don mentő Rosine és Charkow köz­vetlen veszélybe került, pedig rendkívüli hadi gazdasági jelentőségük van. Azzal a londoni jelentéssel kopt solatban p»dig. mely szerint a német hadseregnek Moszk­va elfoglalása lenne a célja, német kato­nai részről kijelentették, hogy a haderő végső célja nem bizonyos városok elfog­lalása. hanem az ellenség megragadása és tnegsemmisitése. Hogy ez azután vé!elle­nül Moszkva mellett történik, az katonai szempontból teljesen mellékes. ân@!îa és a meneküli? nervég kor­mány fenyegető Jegyzéket intézett Fünnországkoz HELSINKI, október 8. (DNB.) Kedden hivatalosan ismertették az angol éa a finn. valamint a norvég és a finn kor­mány jegyzékváltásit A norvég mene­kült kormány a finn kÜlűgyminisztériuín­hoz szeptember 22 én eljuttatott emlék irata többek között ezeket mondja: Tekintve azt a rendkívül baráti vi­szonyt. amely Norvégia és Finnország két kormánya és* két népe között mindig fennállt, a norvég kormány rá kivan mu­tatni arra, milyen veszély fenyegeti a két ország viszonyát és általában az észa­ki államokat. Ez a veszély azokból a fo~ Kamatos hadicselekményekből szárma­zott, amelyekbe Finnország a Norvégiá val és a norvég néppel még hadban álló Hatalom szövetségével kezdőit Tudjuk, hogy a finn és norvég népei egyaránt át- Jiatja a remény, bogy a háború után is jó és bizalmas viszonyban lesznek orszá gaink. A finn kormánynak a norvég mene­kült kormányhoz intézel: emlékirata igv hangzik: Finnországban az északi népek szoros egyiivétartozását továbbra is fontos po­litikai feladatnak tekintik. A finn kor­mány reméli, hogy a háború után is jó éa bizalmas viszony fog fennállani kü­lönösen Finnország és Norvégia között 7977 cfT6 fi I“ 9. Eckhardt Józan emberi c»«/el nem fogható fel a/ a kiáltvány, amelyet a Ala^yar ,1 á vira ti Iroda Köziem; azerint lick liardt Fibor, a Független Magyaror- bzágért“ cimu ujsiitetii mozgalom ui »iitetu vezére Amerikában, karöltve a gyászos emlékezetű 18-as polítiku- sokkal kiadott. A legnagyobb meg döbhenéssel és megvetéssel olvassuk n kiáltványt. Képtelenség megérten', bogy Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt elnöke, a Magyar Re­víziós Liga társelnöke, az Ébredő Magyarok egykori elnöke, a jobbok dal', antiszemita, keresztény és anti- liberális irányzat egyik iegpregnán sabh képviselője, a szegedi gondolat egyik harcosa, a magyar törvényho­zás jelenleg is tényleges tagja, a leg­magasabb magyar érdemrendek tulaj donosa, hogy vetemedhetett ilyen ál­lásfoglalásra. A kiáltványban foglaltak ellentét ben állanak a józan emberi ésszel. Mi nem tudunk semmit Alagyaror- szágon „német csizmasarokról“, nem tudunk „megszálló német csapatok ról“. de tudjuk azt. hogy vaskövetke­zetességgel folytatott kölpolit kőnk következtében országunk lényegesen meggyarapodott, hogy német bará­taink oldalán középhatalom lettünk Európában, hogy segítségükkel lever tiik a trianoni bilincseket és megta­láltuk helyünket a nap alatt. Tudunk v’szont wilsoni pontokról, amelyek­hez nyilván méltán sorakoznak Roosevelt és CSiurchill urak pontjai, tudunk a Károlyi—Jakubovics—Jászi —Kérv—Fényes és társaik tevékeny­ségéről, tudunk minden szenvedésről, megaláztatásról. megcsonkulásról, amelyet a „szabadság4, és a „nemze­tek jogainak*4 habzószáju hirdetői tevékenysége folytán megéltünk. \ ncsen igaz magyar ember, aki ne a legmélyebb megvetéssel utasítaná vissza Eckhardt Tibor állásfoglalását, amelyet megmagyarázni semmikép­pen nem tudunk. És ugyanilyen ha­tározottsággal utas tiuk vissza ama emigráció honmentését, amely ide­gen pénzen igyekszik a maga pecse­nyéjét megsütni. A magyarság b'zik alkotmányos, szabad és független kormányzatában, amely az eddig el­ért eredményekre hivatkozva, törté­nelmi joggal intézi nemzetünk és ha­zánk sorsát. Panasz a taxisofőrök elisn Kaptuk az alábbi panaszos levelei: Mélyen tii/relt Szerkesztőség! 4-zt hiszem, nemcsak nekem. hauecu a vá­sárnál) lezajlott repülőnap több inás résztve­vőjének is alkalma \oir megismerni a ko­lozsvári bérgépkocsisok módszereit. A. taxi­sok. akiknek a személyforgalom lebonvjlitá' sát becsületesen ke llene eliármok. a repülő nap alkalmával valósággal kiuzsorázrák .» kö zönséget. Hogy a nagy forgalmú napon a:apo Sín kihasználják a közönséger. arra száma tottunk, de a vasárnapi eset felháborító és példátlan. Az történt ugyanis, hogy a taxi­sok a repülőtérig tartó a tért oda-vissza s pengőt követeltek s az utasok, mivel más járműhöz nem juthattak ki is fizették ezt a horribilis összeget a pár percig tartó átért- Kérem Szerkesztő Urat, hivja fai erre az «Untre az illetékesek figyelmét, hogy a jö­vőben hasonló e,=*eţ elő ne fordulhasson. Súlyos erkölcsi megrovásban részesíti a finn válaszjegyzék Nagybrifanniát HELSINKI, október 3 (MTI.) A finn vá- laszjegyzék, ame vet svéd közvetítés utján intéztek az angol kormányhoz, a többek kö­zött a következőket tartalmazza: 1939 november 30-án a Szovjet minden ok és kihívás nélkül megtámadta Finnországot. 1939 december 14 én s nemzetek szövetsége az alapokmány 16. paragrafusa alapján a Szovjetet támadónak minősítette és kizárta- Nagybritannia részese volt ennek a határo­zatnak. Ettől kezdve Finnországnak magára ha gyatva, egyedül kel ett tovább folytatnia a háborút és soha sem vetették fel azt a kér­dést. hogy miiyen módon kellene a támadót rábírni arra, hogy jóvá tegye támadásának következményeit 1940 március 12 én Finn­ország arra kényszerült, hogy aláírja a 1341—42. iskola ém csak 31 fillér! Naptári rész. Fontoa tudniva ók. Fényképe zési verseny, pályadijakkal. Osztályozó napló stb.. stb. Kapható az ELLENZÉK KÖNY­VESBOLTJÁBAN, Kolozsvár. Mátyás király Moszkvától diktált bekét, amelynek kővel' keztében le kellett mondania területének lé­nyeges részeiről. Nem sokkal a békekötés után a Szovjet kíméletlen zsaroló politikát kezdett Fmnorszázsal szemben. Beavatkozott a finn belpolitikába és be-ülről igyekezett behatolni a finn politikai életbe. 1941 június 22-én fegyveres szovjeterők újból megkezd ték az ellenségeskedést és többek között a levegőből bombáztak finn hadihajókat rs erődítményeket. 1941 június 23‘án a Pravda kijelentette, hogy ,.a finneket ki ke 1 irtani a föld színéről’4. 1941 június 25-én a zelleu* ségeskeilések rendszeres kiterjedt támadássá fejlődtek ki és nagyszámú, kétségtelenül finn célpont ellen irányú tak. Finnország, amely igy újból fegyveres támadás célpontja lett, július 1-ig nem folyamodott aktív védelmi eszközökhöz. A támadás tehát Finnország elleti 1939 november 30'án kezdődött és az óta kü önbözö formában szünet nélkül foly­tatódott Finnország küzdelme ez ellen a tá­madás ellen: önvédelem A finnektől 1939 ben elfogLalt terület fontos pontjain a Szov­jet támaszpontokat épített ki és ezeket nyu­gat fe é irányuló támadás céljaira a lehető i legtökéletesebb módon felszerelte és bereu- : dezte. Hatásos védekzés csak úgy volt lehet séges, ha Finnország behatol ezekbe a terű" bútorgyár r. t. állandó kiállítása em építész imkbsirendsx® mlntafer- máhsn Ko/ozsváf, Szenlogyháx-ufoa 2, Első Telefon : 24-23» tér 9. Vidékre 40 fillér beküldése ellenében } letekbe. Ezenfe üi meg kell említeni, hogy a (ehet postahéiveghen is) aazonnal küldjük!!! ' régi keleti határvonalén lul fekvő területek Reméli uzouban, a norvégek megértik hogy Finnország kénytelen miudaddij harcolni, amíg a létét fenyegető veszélyt Finnország és egész Észak-Európa ér:le kében ki nem küszöbölték. A fiun külügyminisztériumhoz szép temher 28-án intézett nugol emlékiral ezeket mondja többek közöli: Ha a finn kormány továbbfolytatj i a) előrenyomulást tisztán orosz területen olyan helyzet áll elő, amelyben Nagybri tannia kénytelen Firmor.-zagot nyílt ellen ségének tekinteni, mégpedig nemcsak : háború tartamára, hanem a béke megkö lésekor is. Nagybritannia kormánya iné Íven sajnálná, ha a helyzet igy alakulna Jóllehet a finn korimujy elűzte az ango követet Helsinkiből, u Lrit kormány k,;s; elfelejteni ezt az udvariatlanságot és szi vesen látná a két ország rendes diplomă ciai viszonyának helyreállitását. A fim kormánynak meg kell azonban értenie hogy ennek első lényeges feltétele, bogi Finnország véget vet az Oroszország eller viselt háborújának és csapatait az 19.39 évi határon túlról mindenhonnan viasza vonja. Ha ez megtörtént, Nagvbritanni; kormánya kész kedvező értelemben meg vizsgálni azokat a feltételeket, amelyet Nagybritannia és Finnország viszonyánál lakossága nein li*/táu too-/, sol a li-"iilnl»h kiadott tÖltO. évi *»ovji iki/nutut.iiok szerint a/. 1930. évi határvonalon túl í«V. vő terüli- tok több, mint ‘>(j százaléka finn körzet. \ Szovjet Tartóban igeretet telt a liun terüli: t*k lakosságának, hogy önrendelkezési jogit kát íiirMzeinenőleg t szteletben fogja tartatii. Ezt az Ígéretét a Szovjet azonban nem ar' tóttá he. A finn válaszjegyzék n következő kijelen­téssel leje/.ódik he: Finnország védelmi háborúját mindenfé e politikai kötelezettségtől mentesen folytatja, de hálás őzért. mert ez alkalommal nem kénytelen egyedül harcom. Imnorszáír nem tudja megérteni. hogyan érezheti magát Nagybritauuiu feljogositta, különösen pedig kényszerítve. hogy Finnországot, mint nyilt ellenséget kezelje esak azért meri Finnország ez alkalommal nem egyedii' harcol a Szovjet­unió ellen­Lomkamrák mozgósítása Mindenütt, ahol észszerűen gazdálkodnak magától értetődő kötelességnek tekintik, hogy a/ ipari foglalkozásnál késő hulládé' kokat és anyagmaradványokat ismét fe! kell dolgozni a termeién körforgásában. Ugyan igy természetes azonban az is. hogy 3 magán­háztartásokból kikerülő, iparilag még hasz­nosítható hulladékokat »ein hagyjuk veszen- dólse menni. Nemzetgazdasági szempontból minden rongy, mindem papr. minden pléh­doboz pótolhatatlan nyereség, mert gyaraprf ja a fe-dolg07ható nyersanyagkészleteket. Hogy itt milyen eredményekre vezet a mód­szere» irányítás, a hulladékok és ócskaságok tervszerű összegyüjténc, arra legfényesebb j bizonyíték Némrtorwág, ahol ezekben a j kérdésekben a háború kitörése óta külön hi- 1 rodalmi biztos intézkedő. Mérhetetlen fon j tossagu munkáját, amelyben hatalmas szer- | vezet is van a segítségére, méltán nevezték a lomkamrák mozgósításának. Arról, hogy mrx már nálunk is halaszthatatlan a iomkamrák teljes mozgót itá«», tulajdonképpen nem a 1 endeletekhől ke lene értesülnie a közönség­nek. Szükségességét vi ágosan mutatják azok az ellátási nehézségek és fogyasztási korláto zások, amelyekbe, sajnos lépten nyomon be­leütközünk. Ha tehát segítünk rajtuk, nem­csak a nemzet teherbírását emeljük, hanem önmagunkon 's segítünk, a segítés útja pe­dig valóban a lornkamrák mozgósítása, mind azoknak a hulladékoknak, any^maradvá­nyoknak és ócskaságoknak 'elkiismere!as j összegyűjtése amelyért a falragaszokon is bejelentett hatósági akciók megbízottai időnként jelentkeznek. FAFÖDÉMJE HÁZAK ÉPÍTÉSŰT U (NLJ lK I CS IL inni iz ÉS Mii f- I ÉPÍTŐK FIGYELMÉBE. Az építőipari j anyaggazdálkodási bizottság igyekszik j megoldást találni az építkezési tevékeny ség eddigi mérvének: biztosítására. Most i folyik a megkezdett építkezések építő anyagkészleteinek összeírása. Mindaddig, j ainig • ezek az adatok feldolgozásra nem i kerülnek, uj építkezésekre egyáltalán nem ! adnak ki engedélyt. Éppen ezért szó van ; olyan rendelkezés kiadásáról, mely ze- lint az építtetők engedélyt kapnának irra, | bogy vasbetonfödém helyett fafödémmel j építkezhessenek. A fafödémen épitkezcs- i nek különösen családiházak és villáknál ;

Next

/
Thumbnails
Contents