Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-08 / 230. szám

BLLBNZÉti *3 fc 1041 ok tó a ér 8, mmmmmmtsmmm tüxa&HÉá A „Fiiggeden üagyarorsiágéri" című amerikai tnozga^om példládan kiáláváaya U&fyty út tn&ficUlftd Vzt PAPP IANCSI t Mától kezdve míg- prowálok éneke,ni a g& SAVOY -kávéházban, Unió-utca 13. Telefon: 30-01. Hómon Báiiní os GÍasz-m&gym kaítuffhapcsoíoíokffól nyiíoikozoii a Tfibímának Az egész magyar közvélemény megdob“ benézel és a legnagyobb megütközései értesült arról a kiáltványról. amelyet Eckhardt Tibor, mint a „Független Ma­gyarországért“ ciinu mozgalom intéző­id zotíls ágának elnöke a>. Egyesüli Álla­mokban saját hazája és unnak hevált kül- jvolitikája ellen kibocsátott. A kiáltvány . tartalmi kivonata a köveikező: A népek szabadsága ellen irányított náci támadás megsemmisítette Magyar- ország függetlenségét* Hitler bevonuló hadserege megfosztotta a magyar kor­mányt cselekvési képességétől. A nácik által kikénystzeritett uj rend kizsákmá­nyolást, szellemi és testi rabszolgaságot és végnélküli vérontást jelent a náci hatalmi téboly szolgalatéban. Magyarország, a sza­badságszeretet ősi csatatere, újból a német •csizma sarka alá kerüli. Ebben a tíirhe, teilen helyzetben nekünk, külföldi magya­roknak, jogunk és legszentebb kötelessé­gnek a magyar nép igaz; akaratát kmvil- vánitanunk és felvennünk a küzdelmet a náci uralom ellen. Nemzetünk egész jö­vője ennek a függetlenségi harcnak a si ­kerétől függ. Minden magyar fogjon ösz- sze. Párt és felekezeti különbségek, faji eredet és osztályellentét nem bonthatja meg sorainkat. Síkra szál lünk krisztusi eszményeinkért, emberi jogainkért és nemzeti függetlenségünkért. Örök oeh>k felé törekszünk, amelyek testet öltöttek az amerikai függetlenségi nyilatkozatban cs Roosevelt és Churchill közös nyilatko­zatának harmadik pontjában. Ünnepélye­sen kijelentjük, hogy a magyar nemzet nem felelős jelenlegi kormánya politiká­jáért, amelynek elhatározásai nyilvánva­lóan náci kényszer alatt születnek meg. Éppen ezért a jelenlegi magyar kormány állásfoglalására való tekintet nélkül küz­deni) fogunk a kifelé független, befelé sza­bad Magyarországért. A független Magyar- országért küzdő mozgalom intézőbizott­sága azért alakúit meg, hogy felvegye és vezesse ezt a harcot. Ez a szabadságharc addig fog tartani, amig Magyarország füg­getlenségének és népének alkotmányos szabadságát teljesen helyre nem állítot­tuk. Ezek után felhívás következik a szabad országokban élő magyar polgárokhoz, hogy táji és felekezeti különbség nélkül szervezkedjenek és csatlakozzanak, a moz­galomhoz. RÓMA, október 8. (MTI.) Terranova, a Tribuna kiilönUidósilója hosszasan heszélge tett Hőm,m Bálint vallás és közoktatásügyi A magyar kormány tagjai küziii Hórnan Bá int az egyik legrég'bb miniszter •—• írja az olasz újságíró. — Személyiségét Olaszor­szágban is jól ismerik. Kiváló történetíró, akinek a magyar középkorról végtelenül fontos könyvei jelentek meg Egyetemi ta­nár, akinek tanításai már több nemzedék lu" dúsát alakították ki. Közoktatásügyi minisz­ter, aki a magyar tamási rendszerben uj lá­tókört a'akitott ki. Olaszország barátja, aki jelentékenyen Olaszország kultúrája felé fordítja a magyar ifjúság szemléletét. Egyre nagyobb erővel veheti be az iskolába az olasz nyelv tanítását. — A magyar művelődés sok évszázad óta — mondotta Hórnan Bá int miniszter — te­vékenyen részese a lalio—germán műveltség közösségének és célunk tovább is tartósan együtthuladni a két baráti állam kultúrál*» fejlődésével. Amióta Magyarországot» legyőz­tük a kommunizmust és az anyagias vi ág- szemléletet, a keresztény szellem a2 irány­adó. Ma a magyar ifjúságot valamennyi is kólában sokkal mélyebb vallásosságra és er­kölcsi érzésre neve jiik. azonkívül távoitart- juk a napi politikától. Amikor kilenc évvii ezelőtt átvettem a közoktatásügyi mimszt-á- rium vezetését, nyolc gimnáziumban és négy szakiskolában tanították az olasz nyelvet. Ma már hetvenhét gimnáziumban és húszon nyolc szakisko ában vau bevezetve az olasz nyelvoktatás. Mint jó magyar, nagyon szere­tem az olaszokat és 1931-ben abban a nagy szerencsében részesültem, hogy megismertem a Dúcét. Beszélgetésünk alkalmával meggyő­ződhettem arról, hogy a világtörténelem egvik igazáu legnagyobb alakja­Vitéz Hágnál Isars egpísraííanár előadása A i>zabaíKgye,i;emi előadások keretében vrtéz Haynal Imre dr., az európai hlrü sziv- siakorvos, a Ferenc József Tudományegyetem professzora tiartotr rendkívüli érdekességü előadást a síiv és vérkeringés munkájából: egészségben és betegségbem A Mátyás király Djákhás nagyCSTmét asuíoiásig megtöltötte a közönség:, amely egyre fokozódó érdeklődés" tei kiséri aa előadásokat s bizonyítja a sza­badegyetemi előadások átfogó sikerét. Hay­nal professzori Miskolczy egyetemi tanár, orvo* kari dékán mutatta be néhány közvet­len szóval a közönségnek. A Ferenc József Tudományegyetem jeh&ntegi professzora e-rdé“ 1 vi ember, aki a Korányi-iskola növendéke, bejárta egész Európát. Pick és Sír Thomas Lewis tanítványa volt óé mindenütt a szív­nek, iá titokzatos gépezetnek ritkát kutatta. Hires könyve', amely a Magyar Könyvkiadó Társasba kiadásában jelent meg, minden szakorvos és orvosnő vendek közkincse ma ín ár. A bevezető szavak, után Haynal Imre dr. meg tartotta előadását. Részletesen is mértet- tí a szív működeiét, a vérkeringést, magát, a szivet. Elmagyarázta az angina psetori*. lé­nyegét s kijefltepţjetre, hogy ez a beteging tá­volról sem az, aminek az emberek képzelik, akik, ha angina pectorisban szenvedő beteg­ről hallanak, azt hiszik, hogy az menthetet­len. Nem végzetes betegség ez sem $ fcejJő kezeléssel és életmóddal sem az életér, sem az élettartalmat nem veszélyezteti. Ismer­te tte a véredényelmtszesedés okát, majd a magas vérnyomásról beszélt igc-n érdekesen. Több kiísérletrőí. beszélt, igy például arról amelyet az egyik budapesti klinikán folytat­tak le a hiaţorbâgyi merénylet napjaiban. Az első időben tudvalévőén azt hitték, hogy kommunista merényletről Van szó s ekkor ta kórház valamennyi betegének az izgalmas hírek hatása alatt feltűnően emelkedett a vérnyomása. Mikor azután megtudták, hogy esek egy eszelős agy müve volt a rettenetes Tömegsaerencsérjenség, a betegek vérnyomá­sa magától normálisra csökkent. A francia- országi karthauziak vérnyomását iß megmér­tek kísérleti célból és beigazolódott, bogy a nyugodt és békés kolostori életet élők kö­zött senkiinek -sincs magas vérnyomása. De a legérdekesebb kísérlet az amerikai (egyhá­zaké. Itt kiderült, hogy az izgalmas életet élő örök vérnyomása mind magasabb a normá- kanái, m-% a foglyoké, akik sokkal Eyugod- tabb napokat élnek, egészen rendes, Sajnos, a mai izgalmas élet ffüem kedvez a szívbetegeknek, akiknek hiába ír elő nyugal­mat az orvos. De Haynal Imre dir. meggyő­ző előadása azt a biztos tudatot keltette a hallgatóságban, hogy a szi'.betegségek ma rnár nem jelentenek mindig katasztrófát * hogy aki szívbeteg tüneteket észlel magán, nem minden esetben csakugyan szívbajos, így például ha teljesen egészségéé gyerek kegynek felfelé biciklizek, a1 megerőltetéstől. *7.ivtá>i fájdalmakat érezhet s lui egy mozdu­latlanságban élő idősebb embernek u lábai dagadnak ez som jeli tut szivbetegoégOf., csak .a nem mozgatott izmok vérellátása elégtelen. A közönség végig feszült; figyelemmel kö­vette Haynal professzor előadását, amely az élet csodálatos jolnnségeiről, a szívről és vér­ről szólott s íz előadás végén hálásan és iincgyjelte a kiv idó előadói. (—j. i 1 a Jegyelővétel minden d. e. 1Î — 1 között. és Előadások kezdete pontosan 3, 5, 7 negyed 10 órakor.  romániai magyarság iskolái A romániai magyar egyházak legfőbb gondja a bécsi elöntés utáni nehéz helyzetben iskoláik megtartása és ţovâbbfejlesztése volt. A döntés után, a ronszfizc tésü tanítóság so­raiból sokan Magyarországra távoztak és az egyházak a tanítók nélkül maradt ifikoS'ákac csak átjiolyezés.ekkei, nyngdij-a&ok és lelké­szek munkájának bevonásával tudták fenn.- tartan.'. A régi felekezeti iskolák fennmara­dása, létük további biztosítása aaonban csak a tanítóképzés további fejlesztésétől várha­tó. Sajnos, a jelenleg egyetlen romániai ma­gyar fiú tanítóképzőnek, a nagyenvedÜ re- io-rmátna tanítóképzőnek egy VHI.-os nö­vendéke sincs és VI.-o* növendéke is csak hat van. Romániában, legújabb egyházi adatok sze­rint' Összesen 205 felekezeti elemi iskola van. Ebből róm, kát. iskola összesen 64, reformá­\ ÍCHY, o/z/őőer .. (MTI). Szovjet- Oroszország összeroppanásával kapcso­latban a francia közvélemény figyelmét ismét élénken foglalkoztál ja azoknak az óriási hiteleknek a kérdése, amelyet Franciaország annakidején nyújtott a még szövetséges cári Oroszországnak. Mint is­meretes, francia kistőké&ek Összetett pén­zéből 2ö milliárd aranyfrankot juttatlak kölcsönként Szentpétervárnak. Most ezermilliárd franknak felel meg ez a/, összeg. A szovjelorovsz kormány 20 éven keresztül kivonta magit a kölcsön vissza­fizetésének kötelezettsége alól. 1928-ban Mo szítva közölte, nogv a cári adósságot nem hajlandó kiegyenlíteni, mert a fran­cia kölcsönt nagyhatalmi célok megvalósí­tására használták fel. Néhány évvel ké­sőbb a szovjet-francia kapcsolatok kiala­kulásakor bizonyos javulás állott he a kérdésben és Litvinov akkori külügyi nép­biztos egyszer készségét mutatta 60 mil­lió Irank visszafizetésére. Csakhogy ezen az áron Moszkva 3 mOliárd frank újabb kölcsönt kert volna Franciaországtól. A szovjetbarát politika és a kommunista tö­rekvésű francia népfront sikertelen kísér­leteket tett a kiegyenlítésre. A súlyosan megkárosított és részben tönkrement kis- tőkések, akiknek összességét már soroza­tos öngyilkosságok is megritkitoiták, ek­kor érdekük védelmében szövetségbe tö­mörülik. A 2ó milliárd aranyfrank köl­csönt. jegyző kistőkések csoportúihoz a j tus Iskola 129 (189 tanerővel), unitárius üv j kola 8 (9 tanerővel), evangélikus iskola 4 (8 j tanerő). A tanerők száma a múlthoz viszo­nyítva, a mostani kimutatásban, is csökkent, ez azonban még mindig uc*m mulatja eléggé híven a jelen'ai&gi helyzetet, mírt eltávozások időközben is történtek és a kimutatásban a kioegitő lelkészek é* más helyettes tanerők is estörepekmk. A m-agyar főgimnáziumok száma 4. közü­lük 2 román £annyeíivü, melyben a magyar tanulók a m.2gyai- nyelvet is ta°uiják és ma­gyarul tanulják a hittant. Egy róm. kát. és egy református tanítóképző van. Két magyar kereskedelmi líceum, 3 leány, illetve fiú ,‘a- nonciskoia és 2 téli gazdasági iskola szolgál­ja ezenkívül a magyarságot Romániában. •Cörméssetesen román tanítási nyelvvel. francia nagytőke egy jelenlös része, ipari és kereskedelmi vállalatok is csatlakoztak, amelyeknek szintén voltak oroszországi érdekeltségeik. A kárvallottak 16 évvel ezelőtt elérték azt, hogy zár alá helyezték a Franciaország területén fennálló orosz állami javakat. Ez a icny azonban semmi gyakorlati eredményt nem hozott. A súlyos kárt szenvedett francia kis- tőkések most bizakodva várják a szovjet összemolását. A keleti hadjáraton elért német győzelmek nyomán, az általános európai összefogás eredményeként lehető­ség nyílt ara, hogy- rövidesen végétéi- a vörös uralom garázdálkodása és a francia kisemberek a méltányos kiegyezés után visszakapják vagyonuk jogos részér. ZEMPLÉNI FÖLDBEN NYUGSZIK AZ ARADI VÉRTANUK GYÓNTATÓJA. A lem pl é?iv ár me gyei Imreg község kegvelet.es ünneppel ülte meg október ó'át. A község minorita rendházában nyugszik a tizenhá­rom aradi vértanú utolsó gyóntató lelkésze. Sulyánssky Eusstach aiya A szerzetes a kivégzés előtt órákon át együtt volt a ma­gyar mártírokkal s a gyónás befejezése titán, az osztrák katonai parancsnokság kénysze­re alutt. c vezette a bitófa alá a halálra ítélt vértanukat. Mindez annyira megvisel­te, hogy testileg-lelkileg összetörve, áthe­lyezését kérte a zemplénmegyi eldugott kis községbe, ahol nem sokkal később meghalt. A rendház udvarán temették el. Az imregi minorita atyák kegyelettel ápolták az aradi vér tanuk történetével ejr-xbeJonodó emlékéi. A REPÜLŐGÁRDA LÖVÉSZEGYLETÉ­NEK ALAKULD KÖZGYŰLÉSE. E hó 12 éh. vasárnap délelőtt 11 órakor tartja alakuló közgyűlését a Repülőgárda Lcivészegyesület- az unitárius kol égium dísztermében. A kul­turális és «portieren máris szép eredménye- i két felmutató egyesületnek eddigi diszelnő- i kei a következők: Albrecht Dezső országgyü lesi képviselő, vitéz lovag Lányi'Linder' Sán- j dor, a Deraiata badtizemi parancsnoka, Bá- j lint József erszággyü-csi képviselő és Borbély * -Andor szerkesztő. ! Őri isi rászpií ras;l3ít kisérísk aíolsó atiáia özr. Bdt&ors 35zsefnéí I KOLOZSVÁR, október 8. (Az Eilen- ! zék munkatársától.) Mély részvét mellett tartották meg legnap a Farkas-utcai re­formátus templomban a kolozsvári re­formátus leánygimnázium hossza» bete gcskedés után elhunyt igazgatónőjének, özv. Báthory Józsefnének gyászistentisz­teletét. A szertartást Tovnszy Sdtuior lv. püspökhelyettes végezte. A leánygimná­zium részéről Székely Jt.nos helyettes igazgató ismertette az elhunyt nagya»/- szony életét. Az elhunyt igazgatónő 31 esztendőt töltött a magyar nevelésügy szolgálatá­ban. Pályáját Marosi éi iárh&yen. magyar állami iskolában kezdte. Férje, aki a vi­lágháború áldozata lelt. ugyané város- lián a református kollégium tanára volt. A főhatalomváltozás után állását is vál­toztatni kényszerült. így került a kolozs­vári református leánygimnázium felállí­tásakor annak élére. E munkahelyét 11 éven át töltötte be. A hozzátartozókon, a református egy­ház és társadalom s a különböző iskolák tanári karán kivid a református leány gimnázium, a Marianuin leányintézet és az állami leánygimnáziumok növendékei, sőt a különböző fiú középiskolák tanulói is testületileg kivonultak a gvászszertír tásra. özv. Báthory Józsefné földi maradvá­nyait a szertartás végeztével gépkocsira helyeznék, amelyet a ré«2vétnyil*vánitók kcsszoruhalmaza boritolt. A gépkocsi Marosvásárhelyre szállítot­ta a hamvakat- ahol az elhunytat néhai fér­je mellé helyezik örök nyugalomra. Báthory Jóssefnét utolsó útjára elkí­sérte fia. Báthory József (óvárosi gépész mérnök a feleségével, leányával. Báthory Jolán pimn. tanárnővel és Székely Táuos helyettes igazgatóval együtt. Székely igaz galó a simái is beszélni fog a reformáló* iskola nevében. a Bánét győzelem visszaadja a frarcla kistőferseltítek a SzsvjetbeB veszett ezer milliárd frasikiuítaí Egyelem tage. gyár fiimoperettek ^gyöngye Szeleczky lilával | EBES ELLEMFÉL. Fősz. Mály, Hajmássy, Latabár, Kiss Manyi. Zene: Eiseman Mihály. Szöveg: Szilágyi László.

Next

/
Thumbnails
Contents