Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-08 / 230. szám
LXH. evfűlvam, m. mim síztái, mi aktiter fl 00 m 13 Fiúin sum Mâţă»! ímf'eszíGség «s .klatfóbl?8laV. reieysvár. IS., 1 «3s!eî. ielele: 11—09. Pvsntfs: fG?íícsE*Gfca 8. szász». Telefon sz.: 29—23 UlPilOTTfl: BARTHA MIKLÚS Riadótolaldenas: PALLAS R. T. Kolozsvár. Elíflzstésl Arak: havon!* 2.70. nesvetíévra 8. léiém 18. egész évra Î2 »sasi. (Z) Naigyjelentőségű kérdések megoldása áll küszöbön. Az egy k a in rnnkákö* vet it és átszervezése, a másik a munkaügyi felügyelőség létesítése. Alig felmérhető jelentőségű intézkedéseik ezek és reméljük, hogy az őket megalkotó törvény nem válik holt betűvé. hanem végrehajtó t áthatja a nag3r feladat parancsa: a magyar munkásság felemelése. .Nem volt alkalmunk a készülő törvényjavaslatba bepillantást nyern,i de hinni szeretnők, hogy az győzelmes fegyver lesz a munkássá® kihasználóival és szellemükkel szem» ban oldhatja meg a munkaközvetítést és így nem a helyi munkaviszonyok lesznek irányadóak a jövőben a munkaközvetítés terén. A munkaügyi felügyelőségek ennél s . nagyobbjeleníőségii feladatot töltenek j be. Hinni szeretnök, hogy lényegében i az.onosak lesznek a Németországban rendszeresített munkaügyi bíróságokkal, illetve annak hatáskörével lesznek felruházva. Közvet t a munkás és a munkaadó között, felügyeleti jog illeti meg, döntőbíró szerepét tölti be (nem úgy, mint a munkakamara, amelyet C3ak a véleményezési jog illet meg vitás kérdésekben) és fóruma lesz minden munkáskérdésnek. Feszült érdeklődéssel várjuk tellát az uj törvényjavaslatokat, amelyek hivatottak arra, hogy gyökeres és végleges megoldást hozzanak a magyar munkásság kérdéseiben, Erdélyben megtanultuk a munka becsiilését, a munkás iránti tszteletet és hódolónk azok előtt az erkölcsi jogok előtt, amelyek minden embert megilletnek, aki becsülettel végz^ feladatát a közért. A munka védelme beit. A munkásságot a liberal:s kapitalizmus — hogy’ ujabbkeletü szóval éljünk — a pluíokrácia kizárólag a profit elnyerésére alkalmas eszköznek tekintette. Mondjuk ki nyíltan: a zs'dó kapitalizmus és az ugyancsak zsidó szociáldemokrácia közös pecsenyéjét sütögette a munkásság rovására. M!g az egyik a végsőkig kihasználta munkaerejét, addig a másik megszervezte a tömegeket, igényeket támasztott lelkében és harcba vitte az állam és a nemzet eilen, gondosan ügyelve arra, hogy igényei állandó fokozásukkal soha kielégülést ne nyerhessenek. Rossz ezekre a „boldog“ liberális-demokrata időkre visszagondolni, amely világszerte szembeáliitóttá egymással a nemzetnek fiat és a dolgozók tömegét az állam el fenségévé tette De a szociáldemokrácia lomtárba került már és a pluíokrácia díszes oszlopai ugyancsak ropognak. Az international sta, bedeaux-rend- szeres, sztrájkos, profitos viiág helyébe a munka és a dolgozók megbecsülésének uj világrendje lép. Egységbe fogja a nemzeteket, erőt és az erővel boldogságot és megelégedettséget ad ne- kk. A munkás nem kiebrudaltja többé a társadalomnak, de nem is bornirtan uralkodója, mint a bolsevizmus „paradicsomában“, de megbecsült és értékelt tagja, akivel vállvetve küzdenek a jobb ü meifff'fif seregtestek ©lelt is ősszeroppüRf a szevjefarevencii BUDAPEST, OKTÓBER 8. A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI: A SZOVJET ELLEN KÜZDŐ SZÖVETSÉGES HADERŐK TÁMADÁSA EGYRE FOKOZÓDÓ LENDÜLETTEL HALAD ELŐRE. ENNEK SORÁN RENDKÍVÜLI EREDMÉNYEKET ÉRTEK EL ÉS EGYMÁSUTÁN SZAKÍTJÁK RÉSZEKRE AZ ELLENSÉG EDDIGI ARCVONALÁT. A DNYEPER ÉS A DONEC KÖZÖTTI SZAKASZ DÉLI RÉSZÉN AZ ELLENSÉG AZ AZQY1 TENGEREN ÁT VALÓ SZÁLLÍTÁSSAL IGYEKSZIK ERŐIT A SZÖVETSÉGESEK ÁTKAROLÁSÁBÓL KIVONNI. AZ ÁLTALÁNOS HELYZET HATÁSAKÉPPEN A MAGYAR SEREGTESTEK ELŐTTI SZOVJET ARCVONAL IS ÖSSZEROPPANT ÉS AZ ELLENSÉG MEGKEZDTE A VISSZAVONULÁST. KISEBB HONVÉDKÖTELÉKEK NYOMBAN MEGSZÁLLTAK NÉHÁNY FONTOSABB PONTOT A DNYEPER KELETI PARTJÁN. EKÖZBEN TÖBBSZÁZ FOGLYOT EJTETTEK. A HONVÉD LÉGI ERŐK RENDSZERESEN BOMBÁZZÁK A VISSZAVONULÓ ELLENSÉG ÖSSZEKÖTŐ VONALAIT. A Német Távirati Iroda katonai részről a következőkről értesül: A német légi haderő 6-án vasútvonalakat, pályaudvarokat és csapatszállifcóvonatokat támadott állandóan és eredményesen. E támadások során 21 vonatot teljesen szétromboltak és 2ó mozdonyt megsemm sitettek. 130 másik megrakott csapatszállító és utánpótló vonat bombatelitalálatük következtében megrongálódott és kisiklott, öt szovjet pályaudvart bombáztak jelentős eredménnyel. Német repülőgépek a német szárazföldi haderő támogatása során megsemmis tettek 29 íöveget, három egész tüzérségi állást, egy Légvédelmi állást és 37 páncélost. Ugyanezen a napon német harci repülőgépnek támadást intéztek az Azovi-tengeren három szovjetcsapatszállitó és utánpótlási hajó ellen. Mind a há^orn hajó, összesen 3.500 tonna űrtartalommal, súlyos rongálódásokat szenvedett a bombatelitaiálatok következtében. Románia vesztesége: 2© ezer halott, sebesült« ' IS ezer eltűnt, 12© repülőgép jövendőért és aki vállvetve küzd m n- <3enkivefyaki bármilyen formában munkával szolgálja a közt. Magyarországon (ezer a kivüleső okok száma is. amelyek miatt ;gy volt) számos hiányossággal küzdött a munkáskérdés. A kapitalizmus elveinek hódoló profitéhes nagytőke Magyarországon éppen úgy nem volt teknteítel o, munkásság igazi érdekeire, mint mindenütt egyebütt a világon. Szükség volt tehát az erélyes állami beavatkozásra. De a rend a kap taíizmus rendje volt és a csonka, gyenge ország nem szállhatott egymaga szembe a világ legnagyobb hatalmával: a pénzzel. Kicsiny és mégis annyira jelentős intézkedések történték. Az eredmény: a magyar munkásság kiábrándulva a kommiin őrületéből és megunva a szociáldemokrácia áltatásaií, tömegeiben nemzeti aiapra helyezkedett és bizalommal fordult a kormány felé. Mindez azonban nem volt elegendő. Két legfontosabb és alapvető kérdésben azonban késett a megoldás. A kapital zmus teljes fegyverzettel küzdött ellene. Az egyik a munkák őz vetítés áUamosiHtsa, a másik a munka és a munkás fokozott védelme volt A küszöbönálló intézkedések ezen a két ponton hoznak megoldást. A munkaközvetítést eddfg magánosok vagy vállalatok intézték a kapitalista keres let-kináJati elvnek megfelelően. Rémregényeket lehetne inv egyes ilyen munkaközvetítők működéséről. Ezek helyét most kizárólag az állami munkaközvetítő hivatalok vesz k át. A kormány arra megfelelő szakképzett és szociáLs gondolkozást! férfiakat állít ezeknek a hivataloknak az élére. A k nálat-kereslet elvének szolgálata helyeit az állami munkaközvetitő hivatal a munkaerőgazdálkodás megoldásában és a munkapiac irányításában kel) hogy lássa feladatát. Állami, tehát, országos szervezet lévén, országos EszonvlatckPOZSONY, október 8. (DNB.jj A szolvák hadsereg 10. közleménye így hangzik: Harci egységeink az elmúlt héien a Dnyeper mentén és a Dnyepertől ltelet re működtek.. Resztvettek az elhárító harcokban és az elöreti résekben, amelyek során főleg a légelháritás és a tüzérség fejtett ki eredmenves tevékenységet. Aéhány ellenséges támadást elhárítottunk. A szlovákok sok hadianyagot zsákmányoltak és 1400 foglyot ejtettek; számuk csekély saját veszteségek megleli még növekszik. Az utóbbi napokban 450 kilométernyi utat tettek meg csapataink. A román főhadiszállás a következő közleményt adta ki: Vkrajriában a Dnyepertől keletre az Azovi'tenger vidékén a német hadseregek oldalán harcoló alpesi vadászok és lovascsapatok véres harcok után visszaverték a nagy harckocsik■ ban és nehéztüzérségben nagy fölényben lévő ellenséget. Az ellenség az odesszai arcvonalra a Kaukázusból odaszállított nagy erőkkel és harckocsikkal megkísérelte a Límen'Kumalrmkíól keletre) lérő arcvonalunk áttörését. 4 támadást feltár iáztattuk és a Tatarca-Tclmio környékén három napon át tarló kemény véres csaták után visszanyomtuk az ellenséget. íz előbb említett szakaszon az ellenség 30 harckocsit hagyott hátra. Az ellenség veszteségei igen nagyok. A háború kitörése óta több, mint 60.000 foglyot ejtettünk. Eltűntjeink száma 15.000. akik közül 7—8000'et vehetünk elesettnek és csak a többit fogolynak. Halottaink száma 20.000, sebesültjeink száma 76.000, akilmek 50 százaléka azonban könnyű sebesült. Ezzel szemben az ellenség azokon a szakaszokon, ahol csapataink harcolnak, 70.000 halottat c< 100.000 sebesültet vésziéit. . Lelőttünk 553 repülőgépet, n mi veszteségünk 120. Ezek közül néhány kijavítható. Igen nagymennyiségű hadi' anyagot és lőszert zsákmányoltunk. A mi hadianyagveszteségünk sokkal kisebb az ellenségénél. Eddig ez arc vonalaink mögött repülőgépekről leeresztett ejtőernyősök 90 százalékot elfogtuk\ (MTI) Légitámadás ért® Rosztovot BERLIN, október 8, Mint a Német lávirati Iroda katona* részről értesül, a német légi erő az október 7 éré virradó éjszakán először intézett támadást I Rogztov, a Don torkolatánál a Fekete- ! tenger mellett fekvő fontos rakodó kii- I kötő ellen. A támadás főleg az ottani ! fegyverkezési üzemek ellen irányult. Rosztóvnak nemcsak az egész. Donec- medence szempontjából nagy a jelentősege. hanem a városban nagy ipartelepek is vannak gép , vasúti kocs*1 és traktorgyártás céljaira. Ezzel a német támadással most már ez a szov jetek harcának folytatásához fontos város is j a német támadások hatósugarába ke 1 riilt. I S A L-eningrádba bezárt szovjeterök ok- ! tóber 6-án ismét hiábavaló kísérletet I tettek a német csapatok vasgyürüjének I áttörésére. E kísérletük során nagyobb * gyalogsági erőket, továbbá páncélos kocsikat, tüzérséget és repülőgépeket vetettek harcba. ( Sorve-félszigetének a szétugrasztott szovjeterökLől való megtisztítása folyamán sok tiszt és pofikkal hiztos egy gőzösön igyekezett menekülni. Német repülőgépek bombázták a hajót. A íei Jesen megrakott hajó eLsülyedt és a fe~ détzetén tartózkodó tisztek és polit’kai biztosok életüket vesztették. Krivojrog, a legnagyobb szovjetvas érctelep elvesztése már is érezteti hatását. A szovjetrádŐ és a sajtó napok óta nagy propagandát folytat a vas és acéltermelés fokozása érdekében. Sürgetik a még megmaradt üzemeket e két fontos ércnek a szovjethadsereg számára való Lehető leggyorsabb elöteremté sere, mext, úgy mond, a jelen pillanat ban a legfontosabb szükségleteket sem lehet kielégiteni. Különösen az uraJvi- dék1 bányászokat biztatják emberfeletti erőfeszítésre. (MTI.)
