Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-04 / 227. szám
6 ELLENZÉK K au wwt® a «ggisaHaa Y «mumat I 0 / I n k t ij h v r I, A legcsodálatosabb kémiai laboratórium Irin: ZATHURECZKY ZS. LÁSZLÓ egyetemi U n ir^ogéd llútrkir I u■ »1 k. n «>. n&psu^jras ablakok. .11110111..! lk II.» ! >' > v‘ K. ‘ * - II l'O k<'/ti ékek. kr’lvCl- mc> iiiunkr.'i.-/tulok. t<.'I\ «* min«!« ni éle tiráda jenai üiégből ké'/.üh mii»/« r* •kk t* 1 ţ i OI »Ili kokká', vplantos légritkiró s/.val* > tik, |ia I o!» ké.'/iilékok . . vulahogv igv kcp'./'űiik e egv kitünően tVlsvcrt*!r komi 'i l.ili >r il<> riumot. Igv lokéletrsiick találjuk hol vau r/. altul a látszólag eg>*/crii. I' mii- küdc.rbeai nit*^ri>4 a legosnd.i ;itoMibhrol '"c ivót nap nap után látunk. 1.áljuk a/ utcán. Iiivat álunkban. ottliorumkliS'ii . \ a i'áiifia egvü'.í rUink vele. mivil r/. a nagyszerű ! ilm ratóviiini »Cm mái«. - mint maija az ,,;nI»«'i * szerv özet. Minduyáian tudjuk, hogv a szervez*! lei; kisebb egvede a srjr. Kü'onféh* M*jtr<o|»or lók öv irat nak c* s/> rveket alkotnak, i >< ’ például ? szív. a tüdő. a máj. a/ izom. Ml* Vannak bizonyos szervek, inéin k bizonyos váladékot lermehiek ki. ezek a mirigyek. Minden mir:«y más és más váladékot termel. l eibb olyan ni rigv vau. me'y a kút*ny.*• aetből. a vérerekből kivont anyagokat li* nőm kémiai munkával átalakítja. Nemeiy mirigynek kivezető esöife-kéi latinak, mint a könny és az izzadság-mirigy nek. inig másnak nincs kivezető csatroiiája. liánéin a tér" mell váladék apt<’> nyirokercken keresztül, magába a i érk - nfigésh? jut- Onnan különféle »’jtekht z kerii', melyek ennek hatására megy állezraljak élettani működésüket. Ezek a kémiai folyadékok, P/.ek a vj'adéko*: a hormonok. ■V/ rgé«z szervezetben végbemenő kém ni folyasnátokról többkötetes müvet lehelne ír ni. Mi. hot:v csupán a legérdekesebb részié- teket említsük meg. a mirigyekkel «< azok it-gvi természetű i áladébav al fogunk foglalkozni. Törpék és óriások Az egyik legfontosabb mirigye n szén'/étnek az. úgynevezett alapnurigy F.z ki«, kb. íélgyiiszünvi nagyságú képződmény. me!v az agyié ö alatt helyezkedik el. \ édel; helyzete és elhelyezkedne után i« követk•:t<thr■ lünk fontosságára. Ez. a szeri-párám maga i'; több apró részbö'. lebenyvkbő! áll, me!v mindegyikének más más a szerep«?, a hivatása. Tehát többféle hormont is tenne!. Az agyalapi mirigy legfontosabb hormonja talan az. ameivet növekedő j liormoutiak is '.icvc- ziink. T. i. az emberi szervezet normális növekedését szabályozza. Kóros ti^miiködése esetén óriástermetii. hosszióábu, h««*zul,ozü egyedik ftjődnek ki. (A régi gránátosok au 1t"i-íörötket mérni ezekből válogatták.) Súlyosabb az eset, ha már felnőtt kuríuMii lép fel a in.rigyLírmüküdés: ilyenkor csupán a kéz. a láb, az orr vagy a’/óajak növekszik óriás* méretűre. Az i’yun kóros megnövekedés sz " rencsére elég ritkán fordul elő. H:i pedig nem működik a mirigv kellőképp, akkor a növekedés elmarad és szabályos alakú, fej" Jf*tL int; kgenciáju törjiék fejlődnek k (Artisták. cirkuszi bohócok közöld találunk ilyeneket.) Az, agyalapi mirigy rgv másik hormonja a tejelvá.-sy.tást segíti elő. Ezt egy igen éulg* kcis kísérlettel igazolták. Nőstény íengrrt- uialac egyik emlőjét operativ iiron eltávolf tolták s a fülére varrták át s mikor utána az áiÜíat szült, a iüiön lévő cinlő is te) ‘t választolt ki. A hormont proiactinnak nevezték el é* Ridlenek sikerült is már a mirigyből kivo-nwia ezt. mely feng’rimataeba fecskendezve, bő tejelválasztást eredményezett. A felfedezésnek óriási a jelentőség«'* szociális, népi «^emponlból is. Ha sikerülni fog az elő- áhiíási módszert keittőleg kidolgozni — mennyi gyermeket lehet majd anyatejjel el" iátiii. Az agyalapi mirigy hormonjaira érdekesen reagálnak a növények is. Tudniillik, ha a növények táptalaját ilyen hormonnal öntözzük, csodálkozva látjuk, hogv fejlődésük fokozódik, virágzásuk, gyüinöicshozamuk gyorsabb é? gazdagabb, mint a másik (’gyedeké. melyeket nem kezeltünk hormonnal. A biológusok kimutatták, hogy a korai kopaszodás egyik-másik formája szintén hormonális eredetű s éppen az agyalapi mirigy- gyei van összefüggésben. A golyváé® a ki'eteaizmus Igen régóra ismert szerve az embernek a pajzsmirigy, melynek rendeltetéséről, hasznáról sok tudományos vita folyt. 1917-ben Kenda1 amerikai tudósnak sikerült a hatóanyagát kivonnia é-3 kristályositaüia. Kendal ezt az uj anyagot, melyben kötött állapotban elég sok jód i- volt, thyroxinnak nevez" te el. Ma már a tudomány annyira haladil, hogy a thyroxin előállításához nincs is szükségünk pa)zsmirígyre, hanem mcsit er séges utón, a laboratóriumban is elő tudjuk álló- tani. Lássuk most már, mik az élettani tiine" “lek akkor, ha ?. pajzsimrigymegbeteged.es, sorvadás esetén, nem tud megfelelő mennyiségű hormemt termelni. Ha a mirigy-működésbe li meg g \ > I illek k o/ ideien p Hll 14 Ú !• ep h'i* .1 gyermek törpenöv eSii murád, libát i:t i"« nöirkesleM Hö.fgilö bul.o-iol vu!t •/». éppen ng\. mint u/ ugy.i’i'jii iini.gyuél i'o.ha1! uiig az előzőnél a törpe növés a szeiHiui kr prjMgek k i fej 1 öd é é! t gv u’la.jn írni bátra - latja, a paj/«mitrigyhormon hiánya es*••’.<• ti a törpe nőies Hifiiéit, s/a-IIoni v is /ani ir ’.dás, gvruget méjiiség, kretoni/.iiius is jelenik'zik. Lgvene-en bánni’utbae)lö a liatis. ha lsen beteg Lvermeket jia j/sniirizi kivonattal etet 11 k. V növekedés néhány hej alatt mCgirdul, a gy imrk './.elletni* i' fejlóiMk. sőt a nor ni ál is fokot ii eléri \ goli v 1 ug\.n< ;:k puj/uilirigy m gliete gedés köv Ctke/.méliy c <b* ez éjipen <> en- tétes körülmények kö/ejielte. a mirigvmi'g növekedi ssr1! áll be. ismerünk bizonyos terii leieket, vidékeket, ahol a golvia általánosan ismert tünet- pl. Svájcbaa. Tirolban fa vak vannak, nielvekuek ’lakói HW száz-dékbuli nrntl golyiások. Ennek oka a talaj, a vi/„ 11 levegő s a táplálék )ódszegény«égébe.ii rej lik: ezekből a '■z'-rve/et nini tud «‘Vgridő )»- dől ktvouiii. a/ert hők k»/.ik ni('g a mirigv. Ugyancsak a nrrigi fokozott működése esc téu lép fel ar. úgynevezett Mu-edoi« kor melyre a kidülledő, fenvi* «/emrolvók. álmatlanság. ingerlékenység gyors lesovinvo- dás. stb. a jellemző. A medve és a szakállas fcölgy Addig amíg a tudományos világ netn fordult mind nagyobb érdeklődéssel a mirigy" működések vizsgálata felé. ugyan ki gondolta volna, hogy a téli álmot aivó állatok ezen érdekes tulajdonsága szintén hormonális eredet ii. A tél kezdetén a medve, a sündisznó, stb. pajzsmirigve visszatartja a hormont s az besiitüsödve, megtölti a mirigy iireaeit Horv ez tényleg igy van. azzal i« igazolhatjuk, hogv ka az a v é> állatba paj/smirigv kivonatot fecskendezünk, az rövidesen fel fog ébredniAnnakidején, nr-kor Bármim hires cirkuszával járta a világot. mindenki tolongolt. hogy inegné//e többek között az ruyik fö- attrakeiót is. a szakálla- hülgvet. I rv Bar- mini. mint az illető artistanő, s/éjien l.er'-s’ tek a közérdeklődésen — nem gondolva reá. hogv a* egésznek tulajdonképpen egy meglehet üzen igénytelen knié/é-ii ki« mirigy okozója. Ez a kis mirigy a vesék tetején helyezkedik el. azért is hívják mellékvesének. Már 1899"l>cn Takumina japán tudósnak sikerült a mellékvese honnonját a «/érvből kivonnia és kikristályositania. l(lf>l-lien pedig Stolz már a ine«ter«égi s e oállilás mód" szerét is fölfedezte. Ez volt az < Iső mesterségesen előállított hormon és a vese latin neve után atlrcnalin-nv.k nevezték el A bio" lógiai vizsga átok kapcsán kiderült, liogv az adrenalin úgyszólván az egész szervezetre kifejti hatását; a bélmirigyck működését ser" kenti a szivmiiködé«* szaporítja, összehúzza az ereket stb.. stb. Érdek*-*. b«gy az agyLari. szívben, tüdőben és a drdgozéi izmokban nem érezteti érszükitő hálását Azt is kikisérle- tezték, boev müven az a legkisebb menNii- tég a mellékvese hormonjából, me-ynek a szervezetre való hatását már észlelni lehet. Ez igen kis mennyiség: 1 mo milliárdos hiúi" táslian is hatékony az adrenalin. Káros niirigytuliengés esetén, wie ynek oka kisebb daganat vagy más i* leltet, természetesen több hormon kerül a szervezetbe a szükségeméi. Ennek következrnénve aztán többek közölt a női arcon levő pillék megerősödése és túlzott növekedése. Tehát Bármim szakállas hölgye nem volt csoda hanem csupán mel ékvesebet.eg. Mo!lékvecefunkció val van gyakran összefüggésben a magas vérnyomás és a szívzavarok is. Amikor nem öröm az, hogy van cukor A mai szűkös világban, bizony megörvpnd az ember, ha valahonnan csak egy félkilo cukrot is kap ajándékba. \?n azonban egyesét. mikor egyáltalán nem örvendünk a cukornak. Ezt az esetet eukorbajnak hívják. A betegség mibenléte közismert, ezért a tünetek vázolására nem térünk ki. Igen légi betegség ez. még Cornelie.'. Oölsus hires római orvos (Kr. e . I század.) is einlitést tesz róla. A betegség bizonyos horinouhiány esetén lép fel a szervezetben. 1889 ben két német tudó.*. Mering és Minkovszkv kutyákká! végeztek érdekes kísérleteket. Kísérletezés közben rájöttek, hogy azoknak a kutyáknak a vizelete. melyekből a husiivá mirigyet kioperálták. igen sok cukrot tartalmaz. A normális szervezet, illetőleg a vér cukortartalma 0.1 százalék. Ezt a hasnyálmirigy hormonja sze" balyozza. ami onnan is észlelhető, hogv amint a hasnyálmirigyet a szervezetből eltá" io ittuk, a vér cukortartalma jelentősen megnövekszik sőt a vese utján kiválaszta, a vizeletben is megjelenik. Látták még, hogy ezek az operált állatok állandóan éheik. ti/.oin ja»ok. »<1k.1l c«/.uck. ih/.iiak. ungi» ’/ei 1 czcliik állandóim rumlik, fogynak erőt lenednek II*- ’/u cicdrni iivtclcu ki-rrli tc/é» után. három tudoMiak egyiil’r» minik.íjav ul 1 ikrriilt elérni .t kiviint cc !. Beating, Bem c» ( ollijii» vuit u Icllcdi züje unnak a mód szernek, mclvn' l. segit-1 i n c1 «ik' i iíll a liav nyúl in i 1*1 g \ hormonját a s/civböl kivonni. Értéke» le leib-z.éfciikrrl a Nubcl ili ul is < ínyei lék. Besték ez! az nj hoiiuoiil nisu'iit nak neve/ték cl (Alul Winiri hlrin'i Haring ton é* S-otl voltuk azok. akiknek i-ikcrtilt legelőször kri»ályo»un. azaz teljesen ti»/la foruiában az insulml ilőálitaui.) 1922-ben végezték a., első kísérletet enihe ren a Bcst-fcle insulinnal. A beteg, rgy ka nudai orvo*. (^llchist dr. volt. A berniekéin zott bminfi'i hatasa incglcpőcit kitűnő volt. a beteg végtagjainak gyöuge««ége inegK/.iint, izmaiba visszatéri az ciő és á talános jó köz" cr/í-te volt. Ma már annyira haladt kémiai tudásunk, liogv a*, insulin alkatrészeit, ke uuai képletét i> ismerjük. Mesterséges előál itásátiil azonban -a mos inig távol vagyunk. Ha majd sikerül i/t i* niego daai. a cukor- haj nem le»z. jiroblénia töblié. Nem lehet eléggé liungMilyo/.iii. hogy az insulin nein gyógvszer (sokan, t év ezen az ellenkezőjét hiszik) csupán n r/ervoétből hiányzó hormon jiólan v aga. helyet lesi tő je. Miként a többi i-irt mirigyek, előfordul* hat. hngy a ha-uv aimingv i« valamely okb il túlzott működést Ljl ki - ez is meghelege- dé*»*e| jár. \ bett'gséget 1923 bau Huri- irta le először: éhség- é» «zom jiiságér/éssel jár, gyengeség, ingerlékenység lép fö>. sőt önki- v ii let 1 á!lfl|>otba esik a beteg, amibfd nem írliel magához téríteni, hacsak cukrot nem fecskendeznek a vérébe. NE SZÓLJ SZÁM, & nem íáj fejem! I. közmondás csak képletes. De tény az, hogy fejfájás, ideges IvMitalmak, női pyengélke- tlé-i, stb. idején kitűnő gyógyszer az 1,3 és 8 os- tyás dobozokban minden gyógyszertárban kaphat ó ALdOCRĂTIHE íme, egy rövid fejezet az emberi kzcrv* z*t kcmIújálról, (bak nagy vonalakban érintettünk néhány h/erv működésével kapcsola to« dogokat. Sokat lehetne metélni un’-g » tobozmirigv, a máj. a lej) a < ->••< »emötuirigv, a férfi *-b női ivarrnirigy müitödéséről is. (Sőt magából a szívből it készítettek Lizouyov hormonki vonatokat.) Érdekes megfigyelés az iB. hogy a hormonok igen közel állnak a vitaminokhoz. Az élettan tudósai azt té-tflezik fel, hogy* ősidőkben maga az állati tejt 1» előállította a vitaminokat, de később elvesztette ezt a tu lajdonságát. mivel növényt táplálék utján elegendő kész vitamin került a szervezetbe- Például egyik legfontosabb vitaminunk, a C vitamin a borjú, a lm ka s a madarak szervezetében mint hormon keletkezik, inig az ember csupán táp álék utján, kész vitamin formájában India beszerez»*. Nobel díjas tu* dósunk, maga S/ent-Uvörgyi Albert i« állati mellékveséből vonta ki lrjgelőszür a C-vita" mint. Éjfél után is friss vacsora, BABLEVES. Remek cigány- és jazz-zene a Cmam*« ^ * * étteremben, I KABAY ERZSÉBET, a budaf y Unió-u. 14. I pesti „Palais de Danse“ éneklő sztárja és PATAK V GIZI, a közkedvelt dizöz szórakoztatják a n. é. közönséget. — Szolid árak. Nyitva este 10 órától éjjel 3 óráig. Hálás utókor Irta; Thury Zsuzsa A fiú hétéves és esténként nujséln^m leéli neki. Ha csalni akarok, méltatlan' kodra félbeszakít: 1 árj! Iti kiliaftylad, hogy: ..Kis tiik‘ rücskein, mondd meg nékem" . . . knftrdehnescn visszakozom a kis ink- rücsl.t mhez és Ind ad unk toníbb betiiröl' be fűre — a gyerek élesen figyel, nem akaróira ismét elsikkasztani egy mondatot. U is ásít. én is ásítok, de nincs kegyelem. Est énként követeli (l mesét, min' dig ugyanazt. Egyszer csak meist gondolok. — Meséljek A apoleonról? — Igen. Ki az? Hogy ki az a Aapoleon ... A mese kissé együgyű, hogy ö is megértse és én se süljek bele. A történelmi sorrendhez nein ragaszkodom. . . . Franciaország és Olaszország között van a tenger. A tengeren egy sziget. Korzikának hívják. Itt élt egy Etonaparte nevii ügyvéd. Szegény ember volt. sok gyerekkel. Egyik fiát Napóleonnak hiv' Iák. Napoleon Párizsba került. Iratonais- kolába. Nagyon jó tanuló volt, szorgalmas, tehetséges diák. — Mi az. hogy tehetséges? Tehetséges . . . Milyen egyszerű dolgokat kérdez ez a fiú... Tehetséges annyi, mint . . . egyszóval, tudod, jó feje volt. könnyen tanult. Amikor kineveztél: had' naggyá, Franciaországban kitört a forradalom. — Állj! Mi az u forradalom? Forradalom... forradalom... a szegény emberek fellázadtak... Nem jó. A szegényei: több kenyeret kívántak, m it éhesek voltak. Elát kérlek, a forradalom győzött, a francia királyt lefejezték és a kis ismeretlen Icatonatiszt, Napoleon, hamarosan tábornok lelt. majd első konzul, végül francia császár. — Hü! — mondja a gyerek. Kitört a háború, mesélem tovább. Napoleon háborúskodott az egyiptomiakkui, angolokkal és győzött. Végül egy csatéi• alveszitett és ekkor Elba szive lére száműzték. — Mit tesz az. hogy száműzték? Hál száműzi ék. Elűzték Franciaország' bői, nem érted? Fogoly volt. Elba-szigefén. —— Szegény Napoleon — mondja a fitt. — És? Elbáról barátai segítségével megszökött és visszatért Párizsba. Közben feleségül vette az osztrák császár leányát. Kisfia is született. Rövid ideig ismét uralkodó volt Franciaországban. Ekkor újra száműztél:, most már egy távolabbi szigetre, Szent Fon ura. — Megszökött? \em szökött meg. A szigeten nagyon vigyáztak rá. -Meg már fáradt is volt, beteg. A fia Pécsben nevelkedett nagyapja' nál. Napoleon meghalt anélkül, hogy a fiat viszontlátta volna. A fiú suttogva mondja: szegény Napoleon! Most már sietve befejezem a mesét. Napoleon hamvait később Párizsba szállítottál:. Szép síremléke? állítottak neki a Szajna partján, hamvai ott nyugszanak ..a francia nép között, melyet annyira szereteti." A koporsó mélységben van elhelyezve. u közönség nem mehet le hozzá, csak föntről, egy korláton át tekinthet le Napoleon sirjéira. amely mát lányból ke' szült. — Mi az a márvány? — Kemény kő, szép, csillogó, na aludj jól. jóéjszakát. — Jóéjszakát. Kimegyek, behúzom az ajtót. Csend van, a fiú most már alszik, gondolom, mikor suttogva szélit egy tuhilági haar goes Ica. sürgetőn. Bemegyek hozzá. Felül az ágyban, homloka szigorúan redős. — Mondd ... ha a sir ott lenn van és nem lehet odamenni, akkor hogy törülik le róla a port? Hiszen akkor nem csillog a márvány, ha a por . . folyton csal: száll rá és senki sem törődik vele . . . Majdnem, sir, ahogy hadar nekem izgatottan. Megnyugtatom, hogy kis ajtó vezet le a sirhoz. .-íz ör mindennap lemegy és gondosan letörli a port Napu~ Icon sírjáról, amely igy csillogva, ragyogva. szépen, tisztán várja a látogatókat, ne félj. aludj most már. Nem hisz nekem. 1 is száj eh szik a párnára. a mennyezetre bámul, aggodaimu- san és méltatlankodva súgja maga elé: — Szegény Napoleon! Hangszepekeí, harmonikákat, gramofonokat, lemezeket, kottákat legolcsóbban az ősrégi W Á G N E R hangszerkirálytól Budapest, Vili. kerület, József krt. 15. Árjegyzék ingyen!
