Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-04 / 227. szám

• Hi 19 4 1 október 4. ellenzék Hétlsőznapolc Regényeimnek is beillik ez a fogalom es fi/.ó s cíakugvan a regénvoiiuek iránt legfo­gékonyabb lángelméi véletlenül a magyar szellem egy ragyogó csilláma használta is ily minőségben. De mi most az igazi, a szó sze­rint vett hétköznapokról szólunk, majdnem Ding an eich, ulig parányi átvitt értelemben s igy inkább csak gyöngéd árnyalati hang­súllyal emelve ki a mindenkor használt ér telemből, szóval az ünnepeket követő egysze­rű és mégis csak sokssserii napok jelentősé­géről akarunk emlékezni, minthogy az éle* tünket szakadatlan „értelmekkel“ most halá­los komollyá kell tennünk a/, európai embe­riség élethalálharcának csodálatos drama Il­kájában. Ama hétköznapokról beszélünk, amelyeket a kisebbségi kor elején, a ..hőskor­ban“, szerettünk ,,mivesinapok“'liak mondani egy egészen ki ucm bontakozott klassziciz­mus némi hivalgás* szerint, a hősisedhez és a közfájdalomhoz mindig érthetően és meg­ható módon kapcsolódó régies pózolással, amelytől a szigorú kisebbségi életvitelben se tágítottunk éppen. „Testvérek“ voltunk . . . Nos, leperegtek a fönséres évfordulók, szeptember 15-én az utolsó és most már min­den egyes nap a munka, újrakezdés, restitu­tio in integrum, helyrehozatal, jóvátétel egy­éves emlékeit idézi. A hétköznapok emlékeit, amelyek azonban sokáig regényesek voltak. Minduntalan kilövelt a munkás szemből tör­ténelmi boldogság fénye s kibuggyant a for­ró ajkakon az ünnepi ének. De a muuka folyt azért lázasan, óriási nehézségekkel bir­kózva, Csak most látjuk, milyen fenséges erőfeszítés voh ez is, nemcsak az ijedt és re­ményteljes várakozó a lényegbevágó fölsza­badításra, majd a lázas ünnepekre, szept. 5—15-ig terjedő „aranykorszakba“ való be­lemerülő«. A hétköznapok is szinte ünnepek. Csak most jutunk igazi tudatára, hogy az egyévi beidomulás és rendbehozatal művele­te —— ma se ért még véget — szintén óriási méretű és fönséges volt. A nagy kezdemé­nyezők halálveritéke és tragédiája, tömérdek munkateljesítmény, rengeteg elköltött pénz külső bizonyíték erre. de nem kevésbé ha­tásos tanú a belső valóság tényei, Erdély uj életének hatalmas fölzsendiilése és lendülete. Szép és megható tények ... A világért se mondjuk, hogy nem voltak lényeges kellet- lenségek és kártevő hibák. De minden kiváló emberi alkotás egvütl járói azok. Minden vihar, még a legszükségesebb és legtisztitóbb vihar is szemetet kavar föl és épp a nagy korszakokban óhatatlanul jelentkeznek a sze­rencselovagok, tornyosodnak föl ingprlő aka­dályok. Minden szentnek maga felé hajlik a keze s Macauley szerint a seregek nyomába gyüíevész prédálók járnak. így volt néha és esetleg. De hol vannak már ezek?! A vihar nemcsak fölkavar, de le is szitál. Eltűntek az idő rostáján. Az akadályokat pedig a célt és eszközöket bölcsen látó állami társadalmi akarat célszerűen és bölcsen hárította el vagy hárítja el még mindig Nemcsak arról volt szó, begy az elhagyott hivatalokba most már uj magyar elemet ültessünk, átrendezzük a köz és magánéletet, az elvitt eszközüket és javakat sürgősen pótoljuk, hanem óriási értékű és értelmű gyakorlati munkát is vé­gezzünk, gondoskodjunk a megzavart közol- látásról. iparról, kereskedeh mről. as elha­nyagolt közegészségügyét és fölből ygatotí közoktatást gyors mederbe vezessük, az átvá­gott forgalmi utakat összekapcsoljuk, a töxik- jretelteket megjavítsuk, cgvben birkózzunk meg a háborús nehézségekkel és az elemi csapásokkal is Mit mondjunk még? Ez elég egy esztendő nagy történelmének érzékel- t ötösére. Vajéban, ma még elbeszélbeietlen munka folyt, le, egy valóban hősi küzdelem, a ter­melő és teremtő munka honvédségének ve- iejteKes épo<za. lía gondolunk az ünnepek évfordulóira, gondolnunk illik a hétköznapok évfordulóira is, joggal fényes érzéseket és gondolatokat vegyítve az emlékekbe. Való­ban ki kell naponként szegeznünk lelkünk vörös falára minden mont következő napon, megannyi nemes évfordulón, a munkát di­ni stol SZÁLLODA 91 BUDAPEST DÜHIPIRTON Etákeiöcsalátíi siál- Sotfa, olcsó árokkal. Egyágyas szőke 1 pengőtől. Kétágyas szoba már n pen­gőtől. Kitűnő étte­rem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás!!! csői tő les szellemi lobogókat s vidáman len­gedező oltalmuk alatt a munka eszközeinek fid) Ionos igénybevételével ünnepi za jt és ün­nepi zenét csapni. A munkát méltóan uj munkával ünnepeljük és méltatjuk. Es erre a munkára egyre égetőbb szükség van. Er dély beillesztése a teljesen összezárko/u ma­gyar egységes éleilbe, a mull eltakarítása rs a helyrehozatal egésze még nem történhe­tett meg véglegesen s egyre jobban kell ]»<>- tolnunk, amit a háború és természeti csupa sok áldozatul kívántak, no meg egyre in­kább kell fölkészülnünk a közelgő békekor- szak nagy újjáépítő föladataira. 1 isitaba kell jönnünk, sogv még több munkára lesz és vau szükség a fagyó napok számának nö­vekedésével és nem szabad remélnünk az el­lenérték és jutalom foltétien érkeztet, Áldó zati munkára van szükség, önzetlen szolgá­latra, állítató« cselekvésre. Áhitat volt a ki­sebbségi költészet, szolgálat volt n kisebbségi egyházak, áldo/ait volt a kisebbségi lényeg három gyönyörű jelszava. Nekik ismét vilá- golui és ragyogni kell előttünk a hétközna­pokon. Erre int bennünket különben egv is mét közelgő és határtalanul időszerű, í<>Isé­ges értelmű, nagy ünnep, a legnagyobb ma­gyar születésének 150. évfordulója. Széche­nyi a szakadatlan cselekvő munka s a g) a- korlali érdek legigazabb képviselője volt. a „zarándok“ szenvedély é» önfeláldozás bőse. Q is figyelmeztet most, hogy a nagy hétköz­OBERE Franz Schuber! ta22 $ % SIEMENS RÁ DI Ó, 342 ml NAGYSZERŰ TÁVOLSÁGI SZUPERVEVŐ napok áhitatos áldozatával szolgáljuk a ma­gyar népet, államot, szedőmet és az uj vi­lágtörténelmet. Meg kell fogadnunk a cenki sir kemény utasításait. Szentté avatni a Hét­köznapokat, melyek a magyar naptárban tu­lajdonképp félüunepek. Sp. Hogyan éli üevai a bolsevista réiiiiis,aie&ai aiafó A Popolo d’ltalia ntkin&atarsának érdekes beszámolója Rendkívül érdekes helyszíni riportot kozol Emilio Ceret'.i, Mussolini lapjának, a Popo’io d'ltaliánnk. Ret alba küldőt! tudósítója. Ceretlinek r napokban meg­jelent cikkéből közöljük az alábbi részle­teket: A „Küld Lom“ szállodában ezeket mondja a telefonoskisasszony —— kezűi cikkét az olasz újságíró -4- „A boLseviki uralom tett olyanná, amilyennek lát. Erő­teljes és egészséges lány voltam és most egy idegileg, testileg, lelkileg tönkrement csontváz vagyok.“ A telefonoskiasszony története hasonló száz és száz más revali észt lány törte* neléhez, akik csaknem belepusztultak a bolsevisták rémuralmába. Ez a fiatal telefonoskiasszony meséli, hogy a bolseviki uralom első napján Re­val tökéletesen megváltozott. Minden nő­nek ki kellett cserélnie megszokott ruha­darabjait. Durva cipőt és harisnyát kel* lett hordaniuk, uniformisszerü dísztelen ruhákat, nem -«olt szabad hajukat onda- láltatni, sima, rövidrevágott bajjal, fes­ték és púder nélkül járlak munkahelyeik­re. De ez volt a legkisebb és legjelen" féktelenebb változás. Az igazi szenvedést az örökös félelem s a biztonság hiánya okozta. Ennek a fiatal leánynak vőlegé­nyét. aki banktisztviselő volt, mindjárt a bolseviki uralom kezdetén letartóztatták, mert a szerencsétlen fin piros nyakkendői viselt, amire azt mondották, bogy anti- marxista gondolatai külső megnyilatkozá­sa s azóta sem tud róla semmit. . Óriási tömegekben érkeztek Révaiba azok az oroszok, akiket a bolseviki kor" mány ide akart telepíteni. Az árukészle­tüket még megtartott boltok előtt olyan hatalmas tömegek állottak, bogy meg­akadt az utcai forgalom. A mestersége­sen el férfi as it ott szovjet nők tálolt száj­jal bámulták a kirakatba lelt eelyerribol- nűkat, amelyekhez hasonlót a fiatalabbak életükben nem látlak. Még a népbiztosok feleségei is áinulva nézték a selyemha­risnyákat és fehérneműket, amilyeneket álmukban sem láttak eddig. Egy revali uriasszony meséli a követke­ző mulatságos esetet, amely az orosz meg­szállás első heteiben zajlott le az Estonia nevű nagy szállóban. A Moszkvából ér­kezett politikai személyiségek tiszteletére estélyt adtak ilt, amelyen két népbizosné Edison Tílozgó (Telefon 3160.) Az ame­rikai filmgyártás csúcs­teljesítménye. A csodás Grifa Garbo legtökéletesebb alakítása, a díszes selyem hálóingbeu jelent meg. Ez az uriasszony egy észt mérnök felesége •volt, akit ugyancsak száműztek az oro­szok valami ürüggyel. A szerencsétlen no mindent elkövetett, hogy férjét megsza- baditsa, de nem sikerült neki, házát el­vették n csak azt engedték meg neki, hogy eddig saját házában a portás sze­repét töltse be. Az észtországi orosz ura­lom tizennégy hónapja alatt fantasztikus dolgokat latot! ez a nő a portásfülkéből. Szerencsére a németek érkezésekor elő­került férje is, természetesen tönkremeu" ve, a kiállóit szenvedésektől megöreged­ve. De a mérnökék esete nem volt egye­dülálló. A házakat és földeket elvették, az embereket kiűzték lakásaikból 5 a megmaradt lakásukba belezsufolták saját embereiket. Észtországban is szokott, kedvelt mód­szerét gyakorolta az orosz rendőrség. Éjjel csaptak le áldozataikra, akiket ar­ra kényszerilettek, hogy huszonnégy óra alatt hagyjanak olt mindent, otthont, csa­ládot. biztonságot. Nem volt ház, nem volt lakás, ahol ne lettek volna s ahol ki ne kutattak volna mindent. Az ér­téktárgyakat és pénzt elvitték. A kisze­melt áldozatoknak azonnal csomagolni kelleti, csak a legszükségesebb holmikat vihették magukkal. Azok a polgárok, akiket a holrevikiek „kapitalista“ jelző­vel láttak el, még ezt sem tehették meg. Révaiban az úgynevezett kisbirtokosok száma 1940 júniusában sokezer ember volt P az oroszok ezeket mint a kapita­listák közé sorolták. Ez a rettenetes in­tézkedés ólomsulyként nehezedéit minden emberre, senki sem tudta, mikor kerül rá a sor. Még lelki vigaszt sem kaphattak, mert a templomokat bezárták, vagy meg­kezdték átalakításukat szórakozóhelyek­ké. A papokat letartóztatták és számozták s azokat, akik mégis megpróbállak isten­tiszteletei tartani, vagy. ezen résztvenni, börtönbe zárták, úgyhogy a templombujá- ráe Kosi cselekedetnek számított. Nagy arányokat öltött r. kémkedés és besugás is. Mindenütt vannak gyenge jel­lemű emberek, akik talán saját életük és biztonságuk védelmére képesek voltak ismerőseiket feljelenteni Ezek a ni eg! é" vedf, gyakran ellenségüknek ártani aka­ró besúgók aztán mint jó hazafiak sze­repeltek az orosz hatóságok, (lőtt, dicsé­retet és pénzt kaptak. LasSönTassan az élet kibírhatatlan és gyűlölete« lett. n véres erőszak, a félelem és rettegés föld­jévé vált a valamikor békés és boldog kis északi ország. Egyetlen kiejtett meg­gondolatlan szó, vagy rosszul értelmezett mozdulat a szenvedések hosszú poklát zúdította a szerencsétlen emberekre, akik­nek élete egy pillanatig sem volt biz­tonságban. Szovjetoroszon zágban senki sem tehet egyetlen lépést anélkül, hogy, a legkínosabb és nehézkesebb formaságo­kon ne essék keresztül, de még ékkor is nagyon valószínűtlen, hogy egyik belvrőt* a másikra engedik menni. Ez a tragikus helyhezkölötíség valóságos idegroncsok iG formált azokból az emberekből, akiknek' legközelebbi családtagjait mindenféle ürüggyel ismeretien helyre hurcolták. TE* nemcsak más helységbe nem mehettek, hanem alig mozdulhattak munkahelyük', ről. Az olasz újságírónak elmesélte egv re* vali asszony, hogy egy forró júliusi na­pon engedélyt kért, hogy fürödni mehes­sen Reval legjobban látogalott strandjá­ra, Piritába, a várostól néhány kilomé­ternyire fekvő tengerpartra. A júliusbai* kért engedély szeptember végén érkezett meg, amikor már hideg őszi eső zuhogott a városra. Minden embernek állandóan lakhelyén kellett lennie, hogy a GPL" ügynökök esetleges kérdéseire felelni tud­jon. Minden mozdulatukat ellenőrizték, minden lépésükről tudtak, nem volt egy nyugodt percük. Mikor ezeket a történeteket hallgat­tam — fejezi1 be cikkét az olasz újság* iró — eszembe jut egy orosz fogolytá­borban tett látogatásom, amikor az egyik foglyunk kétségbeesetten zokogott, mert elvették az útlevelét. Az orosz saját hon­fitársait vádolta az útlevél eltűnéséért és kijelentette, hogy anélkül nem élhet to­vább. Mikor látta, hogy esete érdekel, kétségbeesetten mondott«: ..Oroszország­ban egy útlevél nélküli ember olvan, mint másutt egy szivnélkiili ember.“ (-> írógépek Mindenféle gyártmányú Standard, Portable és aktatáska-írógépek beszerezhetők leg­olcsóbb árban, kedvező fizetési fel­tételek mellett. Speciális javító­műhely iró-, számoló-, sok­szorosítógépek részéve. Kirifiendy Mihály Kolozsvár, ösák í-era^e-utca 24. Telefon: 2S—821 az elbűvölő táncos­nő, a leghíresebb kémnő. Partnerei: Ramon No varró, Lionel Barrymoore és Levis Stone. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents