Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-30 / 249. szám

2

ELLENIÜK

1*41 Oktober 10.

Zathureezky Ede

'sajátságos hhidntrn válla kosom Irr" lu.xv lm-ónk második fővárosa. Kolozsvár nuigu\kulturáiii közönségének hr mu tiltsam a .•égne\ i Eb óin miig'.rr heg< dii/nüt c*-l: /nl/ir I evzky Edét

Hurmedi»! iVtizcihirk (</\ g\<-lrelates története okolja meg őzt. hog\ erre n bc-mutatáSra egyidiabin szűkít g ran. /.v.thurev~A v Edét e,ívsz l.un.pu «• s iinerilm közeitbhröi ós jobban ismer', mint tulajdon hazánk legkedvesebb része: Erdely. Z.atlnr reczky Ede ugyanis, fair mindössze bor' HW&cnyolcáves •, legutóbbi huss észtén Jő alatt az egész müveit főidet be jurta s -c- fteriszúló hegedűiével, fis hangi erscnyluirutjai diadidutak voltuk mindenütt. Éppen esők Kolozsváron nem volt, mert a< tn lehetett

Huszonhétévé.* kora óta tanéin a /cm mű' "észeti Főiskolának. Eleinte Hnbn\ Jenőnek. A világhírű hegedűtanárnak a: u-sztstensc volt. A nagy mester mindjárt rálnzta az első osztályt. Hisonxittkáitl annak. mtl\ nagyra becsülte zseniális tanít ványai. bízóit benne hogy o legnehezebb pedagógiai munkál, <i zenei műveltségnek a kezdet kezdetén való megalapozását, az ö megelégedésére végzi el. Hubtry halála óla az ö helyét foglalja el Zathureezky, mint a világhíres magyar hege- dü mii részlte pzö isko'a vezető-tanára. I fia tol magyar hegedűművészek legjobbjai kerültek ki az ű keze ülői Csak példaképpen említem Alisért Ferencet, Xirovai Róbertét l.en nyel Gabriellát. De messzi országokból i., épp úgy özönlenek hozzá a hírét hallott hegedűs növendékek, mint unnál.idején Hu bay Jenőhöz. Zathureezky tanítványa példáid az ohisz 'sirio Perovesan, aki e héten ad Budapesten zenekari hangversenyt a nagynevű német karnagy, U eisbdch Huiis vezetésével De vannak Zathureazkynek finn. észt, süt amerikai ta' látványai is: ez utóbbiakat a háborús parancs sem bírhatta rá. hoty elhagyták művészi tanulmányaiknak az ö számukra egyedid, kilties forrását. Mostanában készül éppen Rómából egy fiatal olasz hegedűs leány. — világraszóló tehetség —■ Zathureczkyhez■ beiratkozni. Egészen természetes, hogy az olasz hegedűsök is öt választják tanáruknak. Hiszen Zathureezky Ede olaszországi hangversenyeiről a legtekintélyesebb olasz lapok is super' laiivusokban irtai-. A ,,Giornala d Dalia" sprint hegedű játéka olyan, mint G:gli a világ legnagyobb tenoristájának éneke. Ar .,H Teuere“ pedig .-a világ legelső hegedűművészé ' -nek nevezi. Éidekes, hogy Zathureezky véletlenül éppen Rómában adta tavaly két' századik hegedüestjét. Ebbe a kétszázba azonban nem számit a kamarazene, például azok a hegedű-zongoraesték, amelyeket ő és Bartók Béta adott éveken át a föld művelt városaiban. Sem pedig azok, amelyeket Dohnányi Ernővel rendezett.

Az utóbbiak egyikében gyönyörködött a napokban Budapest, közönsége. Beethoven, Slozart és Brahms egy'egy szonátáját adta

eíö a két nagy muzsikus, azzal a legmagasabb- renóü művészettel, amely a tökéletessé csiszolt artisztikumot a madár dalának bűbájos természetességével, szólaltatja meg.

Zathureezky Ede hegedühangja, — igaza volt az olasz kritikusnak, aki Giglihez hasonlította — olyan meleg, puha, zengő, hajié' korty, mint a legszebb, legműveltebb ének- hang. Amit zenei érzék és elmélet terén tudni lehel, azt mind tudja

Bemutatom Kolozsvár közönségének Zathu- reczky Edét. mert nemsokára: november hó bán, szemtől-szembe fogják látni és hallani Hangversenyt ad a Kincses Városban, Lauri- sin Miklós, a kitűnő zongoraművész kíséretével. Bemutatom Zathureezkyt úgy, ahogy magam láttam a napokban, a Zeneművészeti Főiskolának abban a zenetörténeti érdekességül tantermében, amelyet Hubaytól örökölt. 4 terem Jalát elborítják a kegyeletesen őrzött Hubay-reliquták. mellettük pedig Zathureezky tanítványainak képei sorakoznak.

Beszélgetés közben megkértem: meséljen valami kedveset. emléket, élményt, amely

koncertjeivel kapcsolatába maradt meg a lelkében.

— Igen ... — mondotta, miközben okos. inelegnézésü barna szeme messzire mosolygott. — Velencében a Teatro Fenice-ben vo>t hangversenyem, fiatal koromban. ISagy siker volt. Utána, megvárt a közönség a művész ki járóban. Egyszerre csak egy zordarcu fia- ta1 ember kikapja kezemből a tokjábazárt he: -ycdümet és szó nélkül elrohan vele. Képzelheti, hogy megrémültem. A Hbbiek biztattok, hogy- semmi baja se lesz a hegedűnek estik várjak. A tömeg a Szent Márk-tér felé -o- dort. Amint megtorpantunk o Campanile niatt. egyszerre előttem állt az előbbi zord' ■írni ifjú. És átnyújtotta a tokból már kicsomagolt hegedűmet. ,.És most játsszon“. — mondta határozottan. Elképedjen szabadhoz' tam, de végül láttam, hogy engednem kell a tömeg szere letérlek és lelkes hangulatának És sohasem felejtem el azt a forró sikert, amelyben ott voh részem, uzon a gyönyörű téren, amely a maga zárt szépségében egyike Európa legremekebb hangversenytermeinek.

— Boldog vagyok, — telte hozzá Zathír I eczky Ede — hagy temesvári hangverse' nyelni után most vénre Erdély székvárosában

is muzsikálhatok. OTT UK PÁLMAKinevezések és

a honvéd vezérkarban

líl ltAl'I SI, október m \ Magyar lú\ írüli Iroda jelui ţi: \ Kormány/'» l'r Ofü Hudtórágii I*>•! 1. évi október hó -T ón k -T leufelsőM» v’but.u ux:í*.iv al im\duh**:- I ével, llovrmbif I ranggal az >Gti rangs/ámii in. kii borivód c^íí álluiiiűnyosoporlhan Schind h r Szidni altábornagyot vczérezrcileHsé, Scliv if/t'.' J-L'.jii aháhoriiugyoit november Î óve! novcmihei l"i runggál a 2 raui;v/ámn á'Iomány főcsoport áíloniáliyc-oportjÁha

vezére/reticle vitéz Szoinbutherv i Ferenc altáhornugyol november I ével november I i ranggal u H a< rautr^/áimi i lomáiivc^oporlha \ c/.<‘r»“/.ix’tlc ssó !. aicv/!(.-.

\ Kormáin/ó l r Ofőnióltósáíra l^dl ok • • hpr !ió 2fi‘n kc’r h’pfcl'-óhli «Aluráro/ásd* sál s m. kir. honvéd'svg hivatásos á'loműnyá kan 1941 november l-óv»4 ős november 1» t'an^^al a táhorllokók kozó iltáhoroaggyá .i következő ve/ói'örnagyokat ricvf'vte k': Rus/' kiczav Rudiger Imróf. sít.óz nrims esikse'Cii't imoili I .tk.i'o (»ó/.tt. tó/ iif<* iláluo- k: M l.Ui'H.ít v ti / l'< ket11 ü'iiiy ( zeytlofi k iT'Mitxl. vitt’/. UcrCgfy karn yt, vitt-/. UóKlv Alajost. \ i»t / nemi > Dunavic/ky Ödönt.

A Kot'mány/o I r ()főinó|f'«V‘'ága l'M-l >»k

Iuhi';' hu 27 ón kiít li jtft l'uhh cdritaro/ása

\al 'n.ovfiuher 1-óve ós novtrmlyCr 1 i ranggal a in. kir ltonvótlsóg hivatásos á'lomáayáltdti

\ r/órórnaggyá HCvf/.t 1.i a következő i vrc (hűeket: nemes ozotti Kovar« Károlyt V'i’á- f:h\ l.á /.lúl vitéz V'/ta'ü' 'y Aladárt, nemi t hara /tusi Ki t-f vl.i ift.srhal t Károlyt vitó/ Oláh Józsefet. Sicmmcr l.ás/lót. Vasaily lir nőt. Tilgrr l'ri'c»irt I. vitéz. l! ósliázy Gábort vitéz S/ikias Györgyöt. Ilis/a l'errm-rt. Ko s árs* Tihoft. \ argya'sy Gyulát, Farka* í. Fe renert. Kivétessen r.s kegyeItinhő Korompay Brurntwirk Györgyöt rs Ankai Ancioi Győ •/őt. V honvrilorvosok közül örvos vezérőr- naggvá o1 \ fzte ki l)emkó Andor orvo> ezri*- dest.

99

kOLOZSY ÁR. oktuht r >Ü. (Az E len/.ék múlik a társa tót.) Az örök rejtélyből az cinbe’ ri élek közveijtéséved újabb rejtély fakad: a zene és vf’e együtt örök hajléka, a fKflubáz. Busulások és vigságpk évezredús s/Lnkelve* Pirosra ét> »ápadtra festett arcok közt feltűnnek néha fc>tétlen arcú művészek is. Ök is idt tartoznak. F. etük örömét ugyancsak a ■siker szolgáltatja. A siker pedig s/ázszrmii szörny: bol ide. bői oda kacsintgat. Üftut ége a Siker most a ko-tozsvári Nemzeti Színház folyosóm bujkál. S csakhamar rátalált ki választottjára: Farkas Ferencre, színházunk fiatal és tehetséges karigazgatójára.

Meg a Színház berkei bet* is aig néhány an tudják a birt, hogy f arkas Ferenc alighogy bt fejezte vigoperaját. máris elfedá/ra tógád ta el a budapesti opera. A bennitafó még ez évben megtörténik az ország első színpadán A szerző boldog és mi örülünk vele.

fl „Bűvös szekrény“

Farkas Ferenc vigoperája, amelynek eime • A bűvös szekrény" $ amelynek verseit Kun- szerv Gyula irta, az ezercgyé-j kedves keleti tájaira visz. Mesevilágba, hogy iuce'met éj figyelmeztetést sugározzon a juí életünkbe. Mulatságos mese, ezer1 zinii da‘Uunokkal tarkítva és körülfonva, fiaial pár él boldogan, de a vak félreértés börtönbe juttatja a férjet. Az aíszony ide-oda szaladgál, hogy férjét kiszabadítsa. A Kádi. a Nagy Vezér, a Mufti mind megígérik közbenjárásukat, ha ... ha az asszonyka fogadja őket egy pár „kedvesebb" órára. A feltétel sídyoS; azonban uagv az. asszony! ravaszság. Különböző időpontokban bivja magához a vén szere meskedő' ket. Kozb n egy asztalossal sietve készitterné I d a bűvös szekréaxyt, melynek három reke- 1 szó van, ha az'asztados ugyancsak nem szab a gyors munka viszonzásáért feltételeket: fogadja őt Szívesen egy délutánra. Az asszonyka részéről kész a beleegyezés, de a bűvös szekrényen immár négy rekesznek kell «minie. ' 1 r>!*

A Szekrényt markos leg én vek állítják be a szobába és a látogatók sora meg in dm.

Egyiket a másik diszkrét kopogtatása juttatja be a bűvös szekrény külön rekeszedbe.

Az asszonyka kezében ott vannak már a

EBBEf! az ÉVBEN az UTOLSÓ

gyors

m m m m

gépíró es

la

m

szepiro

Farkas Fsrenc kolozsvári karigazgató Bövlis sze r iiy“ elinti operáját a budapesti Opra fogja bemutatui

fl kormányzó válasza a Székely Hadosztály hódoló táviratára

K (ll.OZSVAR, október 30. (Az Film zék nuifikalárhá|i»l.) A Székely IlaiJu / la!v l.gye iib t K«»lu/~\;iri I öiz.t kének I i nökhégr yÁr/íór/<• iilelé*i ünnepéivé alk.il inából, amint emlékeznie- hódoló táviratot intézeti a Kormányzó kr Ofőméltó ‘•ágitbn/. A kormányzó a kabinetiroda ul ján u hódoló táviratra az alábbiakban vála-znll:

..4 Kormányzó l'r öfőimdlósűgu a 'székely Hadosztály Egyesület Kolözm á n l őszekének zászl ászéul elé si ünnepé- l\e alkui múltál táviratilag (Aüterjeszelt hódolatáért szives köszönetét nyifrá- liljtl.

Budapest, 1941. évi október hó 23 uupján. Cray sk.íi

Amíg Cin qiszik

.£ a Darmol dolgozói. Nvuaodt alváíát nem- zavarja, r.égi» \ meghozza reggelre az enyhe

• ! ;* táida.matlan Kijr_!rkt.

j -•

j Kelleitiet 1 haihajtc'

menlevelek. Szalad a férjét kiszabadiutui.

A -zm üres. A rekesz */ük. Az. idő telik és a négy póruljárt gavalér szabadulni kiváu. \ furcsa zajra a Szomszédok azt hívén, bogv a lakásban gonosz szrl'eini-k járnak, fd akarjak gyújtani a házat. A kiszabadított lérj é-* a bo dog atzoiiyka vidáman (nyitják ki a biivö szekrény r ş. a rn'-^-zégyenitett, kapzsi szí rcbiu-skedui akarók a szomszédok gúnyos kacajai közt távoznak. A Imáéban felcsendül a tanulság: az igaz szere em és az aaszo nyi furfang gyö/.cdelmc kedik a ha»talmat-ko dókon.

\ vidám és fordulatos mesét a művész szerénységével adta a szerző. Farkas Ferenc három éve dolgozik az opera meg7/ené- sitésén és itt Ko ozsváron fejezte be.

— Lassan haladfam muiikámmal a zajos fő varosban. — mondta — lío itt. ennek a városnak inese^zerü légkörében körű raj/ot- tak a dallamok. Inspirált és munkára serken- tett minden, a hegyek és emberek egyaránt. Már a Csongor és Tünde kisérőzt nejét is irC irtain. (Emlékezünk sikerére.)

—- Milyen a zenéje?- Nehéz erre éppen nekem feleini. Mán- dene.-etre szándékosan kerü.lem az. állandóan kínálkozó olcsó egzotikumot és bár a mise ke üti, mégis remélem, hogy külsőleges magyaroskodás nélkül is szembetűnik a zene magyarsága. Mozart. Weber s még annyian elzarándokollak a keletnek me ékkel t edt világába í iui; idom ellett a német muzsikát szol- gáíták. Sz'óretném, ha én is ekként járnék. . .

Farkas Ferenc, aki talán a legfiatalabb magyar operaiszerzők egyike, a volt Respighi- tanhvány. nyeresége városunk zened életének. Edd,gi müvei: Az ember tragédiájának és a Csongor és Tündének kísérőzenéi nemcsak a magyar városokban, hanem Hamburgban. Berlinben és Frankfurtban is figyeLem- ríméJró sikert arattak. Becsben, Kopenhá- gaban irt fi mzenéi ismertté tdíték nevét szakkörökben a határokon túl is.

— Tovább akarok dolgozni — mondta végül — és szerény tudásomat, tap asz találtaimat a Színház és a konzervatórium növendékeiben Szeretném gyümö'cs-öztetnL hogy Kolozsvár az egészséges magyar zO'rte központjává váljék.

Mindlezek megvalósulásának reményében, sok sikert kívánunk, viszonzásuk . . •

tanfolyamokra a beiratkozások megkezdődtek Magyarország egyik legmodernebb szakiskolájába Atiami vizsga ás bizonyítvány. — Fabrc~lskoia Kolozsvár, H!tler>tér 3, és Szentegyház-u. 1. ez.

flí kolozsvári ídrsas- gépkocsUc üq%e

Városunk közöiiscK^ érthető érdeklo- I Jéssel figyeli 3 társasgépkocsi-forga« lom engedélyezése kor-ii i felmerült vitát. ismerjük a kérdés jogi részét. Tud- iuk, hogy a kolozsvári autóbuszok a román impérium alatt magánszemélyek tulajdonát képezték, akik szervezetbe tömörültek. Ez a Rap d néven műk©» Jött szervezet annakidején a román vá* rosvezetöségtöl engedélyt kapott arra, hogy 194.3-ig a város területén a gép» kocsiforgalmat ltbony olithassa, illetőleg a város addig nem él a ház kezelés jogával. A felszabadulás után az auto- ’ busztulaidonosok szerzett jogaikra való hivatkozással, továbbra is a régi kere* i lek ko?ött akarták folytatni működésű- I ket. Később még s úgy határoztak, hogy szővetkezttbe tömörülnek és a szövetkezet működésére engedélyt kér j tek. Ezt a/ engedélyt nem kapták meg i és a minisztérium a társasgépkocsi-köz» lekedés ügyében szabad kezet adott ; Kolozsvár város tanácsának. A döntést

■ viszont az érdekeit autóbusztulajdono» j sok megfelebbezték.

1 Röviden összefoglalva, ez a jog: hely» I zet az autóbuszok körül. A városi ía ; nács legutóbbi kisgyülésén számos fel* j szólalás hangzott el a/ autobuszforga* ; lommal kapcsolatban. A vélemények ! egyrésze a szövetkezetbe tömörült kis i emberek feltétlen megvédésébe fektette j a súlyt, más vélemények v szóul a ko- j lozsvári íársasgépkocsi-forgalotn meg■ változtatását tartották szükségesnek. I Az Ellenzék hasábjain számtalanszor ! s*óvátettük, hogy jav ítani, kell a ko?

lozsvári autobüszíorgaimon. Nagy kér ! Jés azonban, hogy ha tnost kiveszik a i társasgépkocsl-kozlekedés jogát a szövetkezetbe tömörült tulajdonosok ke- ! zéböl. lesz-e remény arra. hogy a kö*

. zönség érdekében szükséges változta tásokat valóban meg tudják valósítani, j Tudjuk azt, hogy a szövetkezetbe to = j ir.öriilt autobusztulajdonosoknak hat* vankilenc társasgépkocsija van. Ezekből a kocsikból tizenhét egyáltalában j nem közieked k. Az üzemben levő ko*

I esik közül váltakozva harmincnyolc j közlekedik naponta. Sok kifogást lehet- I ne felhozni a társasgépkocsik külső és ! belső állapota, valam nt közlekedési rendje ellen. Figyelembe vesszük azonban a rendkívüli időket és tudjuk, hogy I a változtatás különböző nehézségekbe í ütközik.

I Kétségkívül szükség van arra, hogv Î Kolozsvár íársasgépkocsi-forgalma meg j feleljen a modern követelményeknek.

Ebből a szempontból minden újítást ) helyesnek tartunk. Mivel azonban véle j menyünk szerint más társaságoknak ! sem áll módjában, hogy a viszonyokon 1 sürgősen változtassanak, úgy t sztán I azért, hogv esetleg niás, nem helyi é»-- ) dekcsoport kapcsolódjék bele. egy ko j lozsvári üzletágba, egyelőre nem tartjuk helyesnek a változtatást. Leghelye sebb szerbjTünk a? lenne, ha a város házikezelésbe venné majd a társasgén kocsi-forgalmat — amikor erre lehető ség kínálkozik. — Ekkor ugyan s mód nyílik a jelenlegi érdekeltek megfelelő kártalanítására. Meglévő helyzeten azonban vátoztátni csak akkor érdemes, ha az valóban komoly biztosítékot nyuit a jövőre és az üzleti érdekeken túlmenően szolgálja a lakosság összességének érdekelt. (—)