Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-30 / 249. szám
1 ii 4 i 0 k t é b & r 3 4). BLLENZBK im Hunról 0 lyMMWBgaaaagaa mm 3 1 EsiSZSăgVicfdOT, @glszs%âp@llis; xen®i ©$©méöy ! K A »Äta «no» t>ta;V tî> »ioÄ ‘i^si .Ah .101 ainT iqaih 9iî9’.r âVim S.*Xi i > m> no\i Jnm '<noI f\ io\ \şan\ vrsnv 1 *Vr& B3Â__i» ms«?. sta? a rralta taît>A vşoâ »X hn\«h »ŞVR îsr'iHĂ tsh*. ssásé »Ahn J«019 s Aó\ teis\ ^1\9Í ,Í\9Í D*niu sţşIYs ţ^vO :âînv itno\ ijh)b ,a$V\ bwh X 13%M gsl3 qni» T9Ü9 Ü«9Í ,<Ab nbi* nam tt>m Ş»9J hoţ) &V* 5929 AM nini ■2,0 1 &ioţ L«9” mh uVo { D om iad tb\ • eOS, iut 10\ >»9 *r> liA j '9î 90 im jA an m in oi ai m oi Iría: fîeSsî 3 jzsJ Kolozsvár törvényhatósága nagyszabású elhatározásra szánja magát, midőn a mai i örvényhatósági közgyűlésén kimondja a kolozsvári egészségház fel állítását. A pa io.át a Pctöfrutcában húzzák fel $ ezzel Kolozsvárnak cs vele Erdélynek egyik legnemesebb szociális intézményéi létesítik. Az egészségház feladata lesz Kolozs' ■vár, sőt nagyobb vonatkozásában egész Erdély egészségvédelme szolgálatának a kiépítése. Ezt a védelmei részben és köz* vétlenül saját intézményeivel szolgálja, midőn tüdőbeteggondozót létesít, ifjúság- vizsgálóintézetet szervez meg és közfürdőt állít fel, részben pedig közvetve, midőn tanácsadásaival iparkodik a társadalmat a betegségek megelőzésére kioktatni. Lényegbevágó feladata tehát abban a kettős munkában merül ki. mely az egészség megfelelő ápolásával egyrészt a föllépett betegség könnyebb elviselésé:', illetőleg a kigyógyulás gyorsaságát és biztonságát segíti ülő- másrészt pedig ellenállóvá teszi nőszervezetet a ráleselkedő betegségekkel szemben s igv a fertőzésektől óv meg. Az egészségház tehál‘ ápolva véd a betegség ellen, vagy abban a formában, hogy el ne hatalmasodjék rajtunk, vagy pedig abban, hog?,- meg se közelítsen bennünket. Kétségtelenül n agy fon t osságunk ezek a feladatok társadalmi vonatkozásban is, mert ma mái- mindenki megkívánhatja heéegségenkivi'di életének olyan irányiiá‘ sót, hogy azzal megelőzze a ráleselkedő betegségeket, illetőleg, ha az már elkerülhetetlen, akkor az ellenséget vagy oly erősen fogadhassa, hogy az felette ne váljék úrrá, vagy pedig olyan életkészségek felett rendelkezzék, melyek az ellenséget h; iprásóval szüntelen gyengítik és Így a betegséget elviselhetővé teszik. Kétségtelen, hogy nagy vívmányokhoz juthat a társadalom, ebben a betegségmegelőzésben, illetőleg a betegségre való előkészítésben. Gyermekkorunkból ismerjük azokat az intézkedéseket, amelyeket védőoltások formájában alkalmaznak és azt a sokoldalú nevelést, melyet, a lakás, az öltözködés, az étkezés és a tisztálkodás egészség' tanában megtanultunk. Kérdés azonban, hogy az egészségház intézménye kimerülhet’e a védekezésben'-1 Elegendő-e az egészségápolást csak arra alapítani, hogy védjem magamat a külső ellenségek, illetőleg a már elkerülhetetlenül fellépett belső ellenség ellen. Kérdés, hogy az egészség csak annyit jelen be számomra, hogy általa ellenségeimtől mentesüljek. Kérdés, hogyha a társadalmat egyfelől betegeskedő, illetőleg a be' teség lehetőségének kitett félre, más ot' dalon pedig a soha %netn betegeskedő, egészséges félre osztom,, akkor vájjon az egészség kérdése nagyobb százalékban melyik téren fontos Kérdés, hogy nemzeti szempontból mi rejt nagyobb értéket: a mindig egészséges emberek egészsége, vagy pedig az esetleg és alkalmilag, illetőleg a sorscsapások miatt mindig betegeskedő emberek egészsége. A kérdés ilyen kiélezésénél határozót" tan azt kell megállapít műink s egyúttal örvendetesen, hogy többen vagyaink egészségesek, mint amennyien betegek. S igv a jövő szempontjából azt, hogy többen maradunk egészségeseknek, mint ahányon, betegek leszűrik. Ez nem azt jelenti, hogy tehát az egészségházra nincs olyan túlságosan nagy szükség, mert az egészségesek túlnyomó számánál fogva az nem nemzet- fontosságú tényező. Az egészségházra az egészségeseinek is szükségük van. mert az egészségnek fokozatai vannak. Vannak egészségesebbnél egészségesebb emberek, kiken mahhegész3égühnéÍ fogva nemcsak semminemű hetegég nem. fog, hanem akiknek tér emlők épességüket úgyszólván semmiféle fáradság sem csökkenti. És tannak kisebb fokú egészségiéi dicsekedő emberek, akik soha se betegek ugyan, azonban munkabírásuk és munkakészségük min die csökkent és teremtőerejük aláhanyat' lőtt. Nyíl vánvaló ezekből, hogy az egész' ségháznak feladatát nem merítheti ki n nemzet ama kisebb százalékának szolgálata, amely gyengeségből vagy vigyázat- l an sóéból betegségeknek van kitéve; nem merülhet ki az egészségház élete abban, hegy az egészségesek százalékát növeli a betegségtől megmentettek százalékával., illetőleg a betegeskedők betegségi fokának ttokként ésével, hanem nyilvánvaló, hogy az egészségháznak nemzeti jelentősége akkor emelkedik ki, ha nagyobbik hivatásául tüzű ki azt, hogy az egészséges emberek egészségét fokozza és ezáltal a nemzetben a munkavállaló hajlamot meg" erősítse, illetőleg a nemzeti teremtés és termelés százalékát fokozza. ! Én általán mély lelki meggyőződéssel vallom, hogy nemzetépités szempontjából nem elegendő, sőt nem helyes csak a ve delemre berendezkedni. Nietn elegendő erős és kemény honvédséget felállítani! Isten és Hadúrunk segítségéire! erre is bel áthajt lan szükségünk van. d& még belő ihatatlanabb az a szükség, melyet a hon- építés terén meg kell valósítanunk. Nem elegendő « nemzetvédelmet a hái-istermek foly ton továbbgyarapodó legkülönbözőbb társadalmi intézkedésekkel, társadalonr biztositásókkal megvalósítani, hanem mée nagyobb és még eleven erővel hozzá keli fognunk a nemzetépités kérdéséinél: megvalósításéihoz, a nemzetnek q cselekvő munkákra való megszervezéséhez. Nem elegendő megszerveznünk a családvédelmet, a házasságvédelmet! Ez is felette fontos, de még fontosabb az, hogy a megkötött házasságot s n megalapított családot: termékeny .$ vagyonban és Csabidépítő erkölcsökben erőssé és >u:gygyo. tegyük, hgyanús a védelemmel és a védelmekkel még csal: áhapolokat tartunk fenn. az építéssel azonban az állapotaidtól fellendülő fejlődést tesszük lehetővé. Az egészségházba tehát az egészség- védelem mellé, sőt talán föléjekerehldíj- leg is be kell költöznie az igazi egészség ápolásának, az egészség építésének. Ott meg kell tanulnia Erdély s egyáltalában a haza társadalmának, hogy kell keresnie az ifjúnak azt a párt. kivel föle egészségesebb és munkabíróbb gyermekek szán máznák, mint milyen ő maga volt. Meg keil tanulnia azt, hogy utódai hogyan válnál: hivatásuk gyakorlására alkalma' sabbá és kiválóbbá, mint amire 5 maga jó volt a magyar közéletnek. Meg kell tanulnunk azt, hogy hogyan kell étkeznünk ahhoz, hogy a táplálékból, mint befek‘e■ lésből, munkánkkal a legnagyobb tőkét nyújtsuk a magyar államközösség számára. Meg kell tanulnia a szellemi munkásnak, az ipari munkásnak, a kereskedőnek és a mezőgazdasági munkásnak egyaránt. hogy kinek-kinek milyen légyen a máiétól eltérő falatja, kenyere ahhoz, hogy munkáját legjobban végezze. Meg kell ta' mânia mindenkinek azt a nagy és nehéz feladatot, hogyan táplálkozzunk, bárminő feladjál ág!ran is dolgozunk, hogy munkabírók tegyünk. hogy ne fáradjunk a munkában. Meg kell tanulnunk a beosztást a munka és a pihenés között, hogy napi állagban a pihenések helyes mértékelésével kevesebb munkaidő alatt is többet tudjunk dolgozni, mintha látást ól-vaku lésig szüntelenül nyünők a munkát.. Meg kell tanulnunk az évadhoz, a múltához, a pihenéshez helyesen szabványozojt öltözködést, Meg kell tanulnunk istentől ingyen rendelkezésünkre álló egészség' ápoló eszközöknek helyes használatát': a sugárzó nappal, a friss levegővel, a fel' üdítő vízzel s a bennünket övező tarka természettel a helyes és a szükséget mindenképpen fedező együttélés-. Meg kell tanulnunk a testen túl Lelkűnknek és lelkivilágunknak helyes gyakorláséi, telítését és ellátását, kedélyünk helves építését: és akaratunk helyes iskolázását ah hoz, hogy imagini csak egészségünk o log- nagy óbb fokú termelésre képesítsen ben' ItlHVTH—IfiWiíllílH iisÉf Ede hegedűművész hangversenye november 8.-án este 8 órakor a Mátyás király teremben (Farkas-u ci 3.) Zongorán kisér:- LAUR13IN MÍKLÖS. - Műsoron: BACH, BEETHOVEN, CSAJKOVSZKIJ, HUBAY, ZSOLT, stb. jegyek 1.50 pengőtől 6.— pengőig Jegyelővétel az lüenzéis könyvesboltjában Kolozsvár, Mátyás kiráiy-tér 9. szám. — Telelonszám 11—99 nácikét. Meg kell tanulnunk az egészség- házban a mindennapi asztali imának szükségét ahhoz, hogy az Istentől megáldott mindennapi kenyér fogyasztása teljes erőnk pó lusára forduljon s meg kell ta nulnunk általában azt az erkölcsös életet, amely nemcsak megóv bennünket erőnknek oldalim pazarlásától, hanem amelv biz'ősit ja számunkra izmainknak a józan erkölcstől fűtött lendületet és inain Imák n soha meg nem szakadó feszülését. Ha az egészségház mindezeknek a magasztos feladatoknak kellő rászánisággai, kellő megfontoltsággal és a szolgálati terek kellő megszervezésével s mindenének felette megfontolt önbelátással rendelkezésünkre fog áJlani, akkor nemesül védő karjával tárjeszkedil; szét a jelenleg meglévő város és n minden mozduló lot Kolozsvártól váró jelenlegi Erdély felett, hanem nemzetépitÖ munkát végez a jövendő Kolozsvár, a jövendő Erdély és a jövendő magyar haza számára. Legyen hát a kolozsvári egészséghúz o magyar egészségvédelemnek és a magyar teremtő erőnek egészséges forrása. Leleplezték az országgyűlés álfa! állitaü Széchenyl-emléSdábláií BUDAPEST, október 30. A Magyar Távirati iroda jelenti: A gróf Széchenyi htrán születése ISO. évfordulója alkalmából az országgyűlés két háza által állított \ emléktáblát szerdán délben ünnepélyes ! külsőségek hozott lepleztél: le. Az emlék~ I tábla leleplezési ünnepélyén Bárdossy Í László miniszterelnökkel az élükön megjelentek a kormány tagjai, továbbá Albrecht' királyi herceg ás József királyi her- í cég, gróf Széchenyi Bertalan, a felsőhöz I elnöke, Tusnádi-Nagy András, a képvise í , , , T,»«—«»n—■ . I lőház elnöke és a felsőház és a képviselőhöz sok tagja és számos más előkelőség Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, azután vitéz Somogytári Gyula képviselő alkalmi költeményét adta elő. Az ünnepi beszédet Eabinyi Tihamér in. hir. titkos tanácsos, felsőházi tag móri dotta, amely után Széchenyi Bertalan gróf a felsőhöz. Tasnádi'Nagy András a kép viselőház nevében babérkoszorút helyezeti el az emléktábla előtt. Az ünnepély a Szózat eléneklésével ért végéf. M€giiaf£üif ii naüar Állami Tcmífőh £g9esai€i€iieh morosvásámeip tagozata MAROSVÁSÁRHELY, október 30. < Saját tud.) Tegnap délelőtt tartotta meg a Kultúrpalota dísztermében alakuló közgyűlését a Magyar Állami Tanítók Egyesületének maros vásárhelyi tagozata. A gyűlésen Lőrincz Ferenc tanfelügyelő elnökölt. Megnyitó beszédében vázolta az erdélyi tanítóságnak az elmúlt 22 évben folytatott küzdekueií. — A mi kormányunk — mondotta töb bek között — megbecsüli azt a tanítói, aki arra méltó és nemzetiségre való te kintet nélkül helyén maradhat, ha hüsé ges fia marad Szent István hazájának. Nem kívánja, hogy magyarul tanítson, nyugodtan használhatja anyanyelvét, mert az az Isten legnagyobb áldása. Nem a nyelv, hanem a szív a fontos és nem szabad erőltetni a dolgot. Utána Domokos Pál Péter, a kolozsvári tani tóképző intézet igazgatója mondott beszédet, Beszédében kifejtette, hogy a nép felmérhetetlen kincseket rejt magában és a tanítóság rendkívül boldog, hogy ennek a kincsnek a feltárásánál ott lehet. Be szedőben kitért az anyaországi szó basz nálata ellen. Ezt a román uralom csőké vényének tekinti. A magyarnak ugyani* anyaország nemcsak a Duna—Tisza köze, vagy a Dunántúl, hanem Marosvásárhely és Gyulafehérvár is. Megemlékezett a fe lekezeli békéről is. Véleménye szerint nem szabad különbséget tenni felekeze tek és felekezetek között Erre különben ki az erdélyi magyarságot az elmúlt 22 esztendő igen szépen megtanította. Nagyon üdvösnek tarlja, hogy ennek a tanulságnak az eredményét az egész nem zet köztudatába átvigyrék. Alkotó munka vár az egész nemzetre és ez kizárja a f.r lekezetek közötti torzsalkodást. A beszédek elhangzása után kerüli sor a tisztikar megválasztására. Elnök lett Ferencz Gábor, titkár Kiss Lajos, jegyző Simanffy Ferenc, pénztáros Riszka Gedeon, ellenőrök Bodonyi Kálmán és Go- gyi Dénes. lgy®feiH Mai naptól kezdőüőleg az amerikai filmművészet csúcsteljesítménye ál ASSZONY, six ORVOS és ta HARMADIK SPENCER IRIGY és'HEDY LfiMftRR Főszereplők: Művészetben, szépségben, gazdagságban és drámai fordulatokban íe’ülmulja mindazt, amit eddig a fümgvárt’s produkált, jegyekről tanácsos előre gondoskodni. — Jegyelővétel délelőtt 13 — 1 óráig.
