Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-30 / 249. szám

VM é C$ö!0rt^, 1S41 ftfctáfeer 33 m, íimm ksl süt* ÁRfi 10 FILLÉR Hgiét mi SíEfRfisziSsé§ ás feladébivatsi: Solazsv'r, jüiiHííci í$«, 1, elitek Teista»: 11—3». Rnrafo: fgyeíea*aíca $. stam, Teleiőíí st.: 2S—23 RLIPiTOTIl: SBRTHfi MttlLÓS KlatfátDlaidonas: PßttSS Sí. L Äöißzsvär. Előlitelásl árak: Uatanl* Lit- fisgíeáétre 8. fóíévra 18, esást ém ti P8H8§* A mai termelési remi. az irányított d z-h és kötctt gazdálkodás föltétlenül meg» *ávöj| követeli, hogy a termelőket átfogó, egységes szervezetbe fogjuk össze, /láma amely szervezet alkalmas arra, hogy az ii államhatalom ezen keresztül irányítsa io sa az ország érdeke nek megfelelően a 3rr;iaj termelést. Ez a szervezet kell hogy teşi» végezze a hihetetlenül megnövekedett eö és szerteágazó adminisztráció egy ré­tésf. szét, biirokráciameríteseíi, decentrali» sviár zálva, tehát a helyi viszonyok pontos ' xnsi ismeretével, rugalmasan és az érdekeitek ?ovoí?. bevonásával és így kiegészítse az állami teqsg gépezetet, amely ma rnár nem birkőz* a ifid hat meg a megnövökedett feladatokkal. Másrészt a Termelők érdekvédelmét *s iio>í kell hogy biztosítsa és jelentse ez a rssí; szervezet, amely a benne tömörült tér* ölem melók nevében egységesen jelentkezik ő zé és teljes súlyt ad jogos kivánságaik­.'áan nak. Égésien különösen nagy jelentő» agőe sége van ennek most, a háborús gazdái» kodás idején, ara kor a termelés folyto» ■;-?son nossága, fokozása és irányítása vitális merr nemzeti érdek. Fűnek skere nem ér* öíoxl hetö el pusztán hatalmi szóval, hanem ‘A’&zj csak a termelő rétegek öntudatositásá­da vat, hogy tisztában legyenek hazafias kötelességükkel és azzal, hogy- az or» gßsí szag érdekeit szolgálva, egyben a saját fiiío: fennmaradásukat és boldogulásukat is dsíd biztosítsák. v ill Ugyanakkor azonban fontos államér­dek, hogy el ne vegyük a termelési kedvet, ne kényszeritsük a termelőket veszteséges termelésbe, mert az a leg- drákóibb intézkedésekkel sem tartható fenn, nemzeti vagyont rombol és a köz» elfe ellátás csődjét jelenti. Háború után sem vészit azonban semmit jelentőségéből a termelés szer* vezete, mert az uj Európa, ha nem is a kötött, de feltétlenül az irányított ga^» dálkodási és termelési rendnél fog me­hr-: radini, hogy a termelést ne öíleíszelrüert a legnagyobb profit lehetősége, hanem a nemzeti érdek irányítása, a szociális szempont és export érdekek szerint és megteremtése az összhangot a különböző Tű termelési ágak között. Hazánk legnagyobb, de egyben leg­rosszabbul szervezett íermelőrétege az Őstermelőké, a meőgazdaké. Pedig ez mindenesetre egy'k, ha nem is-a legfon» tcsabb termelői ág, amely az élet alap* feltételét, a táplálékot és a ruházkodás ipari nyersanyagát állítja e!ö. * Ha végignézünk a trianoni Magyar­orr 2 ág mezőgazdasági szervezetein, azt ăl - látjuk, hogy nem az a baj, hogy nincs szervezet, hanem, hogy a kelleténél is jJ több van. Hivatalos érdekképviselet, a kénysZertársutason alapuló mezőgazda* sági kamarák, szabad társuláson alapult vármegyei gazdasági egyletek, állattenyésztő egyesület* gyümölcster­melő egyesület, számtalan k’s különféle egyesület, állatra, veteményre, méhre, stb. hét-nyolcféle gazdakör, különféle intézmények által alakítva és különféle intézményekbe kapcsolva, vagy sehova sem kapcsolva szabadon az űrben* mint Mohamed koporsója. A gazdának nin­csen meg az a szervezete, amelyikben míndent megkap, ahol Összes mezőgaz­dasági ügyeiben eljárhatna, m ndeure útbaigazítást kaphatna 03 tudná, hogy ö szorosan odatartozik, tehát bízik szervezetében és támogatja an, mert az érte van és érle dolgozik. Ma a gaz­dának h vataîos ügyben a gazdasági fel­ügyelőséghez kell fordulnia, segélyek ügyiben a kamarához, állatügyben az állattenyésztési egyesülethez, gyümölcs ügyben a gyümölcstermelő egyesület­hez, szőlővel a borászati felügyelőhöz és így tovább, csaknem minden ügy máshova tartozik, nem iş mindenikröl j szóltam. Üt másfelől a kény szer társul«- son aiapuió mezőgazdasági kamarákra kívánnám az egész mezőgazdasági szer­vezést aiapitan . Az, ellentmondás nem áll fenn, mert a kettőnek értékeit kell hogy az uj érdekképviselet egyesítse. I Erdélyben az EMGE-böl kell az er­délyi mezőgazdasági kamarát k építeni, beievéve az erdélyi gazda Öntudatát, egyletéhez való hűségét és szeretetét, bizalmas, közvetlen viszonyát és bizto» stani kell azt az önkéntes társuláson alapuló öntudatos gazdaköri életet a fa inban, amely annak alapjait és kiinduló pontját képezi. A kamara feladatát Er­délyben tulajdonképpen az EMGE vé­gezné, egy olyan szervezet, felállításá­val, amely erre tökéletesen alkalmassá teszi és amely az anyaországi uj szer­vezetnek megfelel. A már meglevő kerületi kamarák pe­dig meg kell hogy szervezzék also ta giozataikat. ahol ez még nincsen meg, tehát, a vármegyei és községi tagoza­tot, a vármegyénél az életképes gaz­dasági egylet bekapcsolásával, a köz­ségben mindenütt gazdakör szervezé- j sével. Ezek a gazdakörök keil hogy a ! magyar kisgazda öntudatositóívá, neve- ! lő vé váljanak, melyekben tömörülve ! alkotóan kapcsolódik be a szervezetbe j és a gazdasági életbe. A kerületi kama I rakat másodfokú mezőgazdasági köz- i igazgatási szervvé és egyben mezőgaz- I daságl önkormányzati szervvé kell ki- I építeni, akkor fog céljának tökéletese« I megfelelni és akkor fogják a me^őgaz- i dák azt valóban érdekképviseleti szer- I vüknek tudni és el smer ni. Meg lehet ezt valósítani, csak nem szabad tulságo ián a meglévő szabályokból kiindulni ? görcsösen ragaszkodva a ktaposott ős» 1 vényekhez. Uj korok uj feladatai ui ] eszközöket és szervezetieket követelnek ] meg. Elvesz az a nemzet, amely nem I ismeri fel az idők szavát és megáll a : haladó világban, ahelyett, hogy azzal I lépést tudna tartani. I Már a Donee hidf&jéért I harcolnak a honvédek A Magyar Távirati Iroda jelent': A DélkeieFUkrajnában eiönyomuló szövetséges hadak ott folytatott hadmü- j véleteikkel a Dor.ec-medence iparvidékének legfontosabb szakaszát veszik birtokukba. Ezzel a előretöréssel a Szov* I iet részére legfontosabb vasútvonalakat vágják el. i A magyar seregtesiek az egyik doneci hídfőért harcolnak. - * A véderőíőparancsnokság közli: Német gyalogos hadosztályok a légi erő egysége-vel együttműködve, makacs Itarcok után áttörték a Krim*féisziget védelmi vonalát. Az erősen kiépített védelmi vonal áttörése során október 18 —28. között összesen 15.700 foglyot ejtettünk, valamint 13 páncélkocsit, 109 löveget és nagytömegű egyéb hadianya­got zsákmányoltunk vagy pusztítottunk el, A német csapatok üldözik a megvert ellenséget. | A romári csapatok elfoglalták és az ellenségtől megtisztították egy, az Azovi-tenger partvidékének közelében lévő szigetet. A Donec»medencében sikeresen folytatták a szövetséges csapatok a hátráló ellenség üldözését. A keleti arcvona! északi szakaszán a spanyol kők hadosztály átkaroló támadással több helységet elfoglalt és is mét sok foglyot ejtett. Nagyobb harci repülőkötelékeink éjjel*nappai robbanó és gyujtóbombákat dobtak Moszkvává. Nagy tüzeket és robbanásokat figyelték meg. További légi támadások irányultak Leningrad ellen. I Tengeralattjáróink napok’g tartó ütközet során egy Gibraltárból Angliába tartó, erősen biztosított hajókat a- váriból eisüly eszí ettek 14 súlyosan megrakott ellenséges kereskedelmi hajót, összesen 47.000 tonna űrtartalommal, valam'm elpusztiíotiik egy brit rombolót. A hajőkaráván nagyrésze megsemmisült. 1 Harci repülőgépeink az október 29-re virradó éjjel Anglia délnyugati partvidékén kiköt őberendez éjeket és el­látási üzemeket bombáztak. Egyes brit. bombázók a szerdáravirradtö éjjel sikertelen zavaró támadásokat intéztek Nyugat* és Közép-Né­met ország ellen. Október 22—28. között a brit légi erő 48 repülőgépet vesztett, ugyanez ’dö alatt a névbet veszte­ség 7 repülőgép volt. (MTI.) , Német Jelentés m magyar és német csapatok előnyomulásáról BERLIN, október 30. A Nemei Távirati irodával a szerdai hadijelentés kiegészítéseképpen közük:. 4 Donee“medencében a német és magyar csapatok napról-napra nagyobb te mietet foglalnak el, mert a Szovjet itt nilnndóim visszavonulásra kényszerül. A Moszkva körüli térség a német zuhanóba mb ázó gépek sűrű bombazápora alatt ált. ! keningrádot szürkületkor bombázták a né met repülők. Mint a Német Távirati iroda illetékes helyről értesül, némtet harci repülő gépek kedden ttjabb támadást intéztet. Nereis kikötőberendezései ellen. Találato kat értek el kikötői épületekben és riadó berendezésekben. Egy üzemanyag rakta. ! bomba, eiitdiálai után ieegeti. A Keros melletti tengeri területen német repülők el süllyesztettek 3, összesen 3000 tonna > I szovjet, kereskedelmi hajót és kát kis hajót. Erősen megrongáltak még hét, összesen 3000 tonnás hajul. (MTI.) tudja biztosan, hogy hova,, küldik egyik helyről a másikra. Ha pedig általános gazdáérdekröl van sző, amit a törvény hozásban vag3- kormány felé hangsú­lyozni keliene, nincsen az az átfogó szerv, amely mint a gazdák öszsességé» nek képviselője jelentkezhetnék. Ha ezt a Mezőgazdasági Kamarák központ­ja, a Országos Kamara leginkább meg- közel ci is, mégsem éri el tökéletesen, mert u különálló különféle egyesületek, földművelésügyi, közigazgatási hálózat stb. esetleg külön vonalakon mozognak és ellensúlyozhatják vagy hatását csők» kent,hetik. Erdélyben valamennyire ked­vezőbb a helyzet a gazdákra nézve, mert a husz-onkétéves kisebbségi élet egymásrautaltságában egységesebben alakultak) ki a erdélyi magyarság szer* vezeteti, a szegénység és takarékossági szempont is szükségessé tette, hogy a legkevesebb szervezettel oldjuk meg a kérdéseket. A kisebbség! élet idején új­jászervezett EMG^ ben Erdély magyar gazdaközönsége felismerte azt. a szer­vezetet, amely érdekeit maradék nél­kül, egységesen tudja képviselni és szolgálni. Ma fennáll a veszélye annak, hogy a legjobb indulattal, segítő szán- déiekai, hiszen nagy szükség is van a huszonkétéves elnyomás utáni elesett* ségben a segítségre, olyan uj szervek íéteisittetnek (gyümölcstermelő egyesü« let stb. és különböző termelési felada­toknak a közigazgatási vonalon való megoldása), amik szétbonthatják a* erőket, ahelyett, hogy összefognák azo­kat. Célszerű volna ezért a meglevő erős szervezetbe építeni be minden újat a gazdaság terén. Ezzel ezt egyrészt még jobban erősítenők, másrészt azon» ban az uj ágazatoknak is a meglévő szerv erkölcsi tőkéjéből adnánk át és igy egységes elgondolás szerint folytat nők az építést. Hogy mennyire szükség van a gaz» dasági szervezetek egységesítésére, am' feltétlenül a mezőgazdasági kamarák tökéletesebbé, tételével érhető' el. azt legjobban mutatja a mezőgazdaság fe.i= liszteséről szóló törvénytervezet ügye. Ez a régóta várt, nagyhorderejű és ha­zánk mezőgazdasági fejlődésének hatal» más lendületet adni hivatott, törvény sikere azon fog eldőlni, hogy ki, miiyen szervezet fogja azt végrehajtani. Vilá­gos, hogy ez csak egyetlen átfogó szer vezet lehet, melyben az összes termelők résztvesznek, mindazok, akikre a szét­ágazó, a mezőgazdasági termelés min­den ágára k terjedő törvényjavaslat vonatkozik, A mezőgazdasági közigaz­gatás függőleges vonalon kis felületet nyújt, ma is túl van terhelve, remény sem lehet arra, hogy ezt a hatalmas ui feladatot, vállalhassa: a tisztviselők szaporításával pedig csak a bürokráciát növelnék. A jól szervezett érdekképvi­selet széles vízszintes vonala alkalmas arra, hogy ezt a hatalmas feladatot át­vegye és a termelők öntevékenységét és ellenőrzését is igenybevéve, végre­hajtsa. Egyben nagyszerű alkalom ez arra, hogy a közigazgatás és a termelés közt oly múlhatatlanul szükséges leg­szorosabb kapcsolatot megteremtsük és a mezőgazdasági közigazgatás vonalát az érdekképviseletbe szervesen beépít sük. Ez képezné alapját a magyar me­zőgazdaság valódi fejlődésének, helyes irányításának és felvirágzásának. Látszólag talán ellentmondást lehel­ne itt véíni az EMGE ügyében fentebb mondottakkal, hogy m g egyfelől ott az egyletben rejlő nagy erkölcsi erőről, an* nak fenntartásáról és fejlesztéséről Wezogazíiasági éfJel«líép¥lseÍe‘l Irla : gráf f eleiki II éta

Next

/
Thumbnails
Contents