Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-25 / 245. szám

10 41 október 2 t.

r. ki .KHZ ÜK

Chicagótól — Budapestig

Beszélgetés Lőrinczí Mihály Háromhetes ut —

I. közlemény.

BÚD iPEST. októl,er 25. (Az Ellenzék tu- tlóüi tójától.) Megnyerő arccal, vd.'irn tekintette’- ismerős ember nyitja re ám az ajtót az elmúlt napok egyikén. Három esztendeje nem láttuk egymást, s amist beszélgetésünkből hamarosan kiderül, egymásnak küldött leveleink, különösen az utó só esztendőben nem értek eél lukhoz. K három év' alatt nagyot fordult a történelem kereke és a rom ín megszállás alatt; Erdő yből a trianoni Magyar’ ország földjén keiesztiilutazott barátom, a megnagyobbodott ország boldog földjére érkezhetett haza. Sokat beszélgettünk érdekes mondanivalóiból az a'áhldakat olva-oink figyelmébe ajánljuk.

„Helyet kaptam egy spanyol hajón“

— A háborús viszonyok között amerikai tanulmányutarnat egy esztendővel rneghosz- szftbYiitottara. De m:ír június vége felé egye' her sem csináltam, mint készülődtem az útra — hazafelé.

Augusztus legvégén Sürgönyt koptom ftew- a orkhól, emebben a spanyol hajót váll ólat értesít, ha összes előirt vízumaim jetidben vannak', a szeptemberi hajé:járató': helyet biztosit számomra. Vizumjaimat a nyári hónapok a’art mind beszereztem s isy nyugodt reménységgel búcsúztam el Chicagóban barátaimtól s a MeadviiJe Theological School dékánjától, dr. Sydney í>. Snow igazgatótól, akit Erdéyben jól ismernek. hiszen 1920- baa és később is, vezető egyházi emberekből álló b'zottság élén látogatta meg Érdé yt s a magyar igazság érdekében irt könyve .Amerikában közkézen forgott. Dr. Snptv dékán urat ?. szegedi egyetem diszdoktorai közé avatta, s miután a szegedi egyetem hazatért ősi székhelyére, ö ma tulajdonképpen a kolozsvári egyetem tisztelethez tudora Három esztendő alatt tanulmánya’iiibar, vezetőm, atyai jóharátojn volt s minden igaz unitárius és magyar ügy jóbarátja ma is.

Marqués de Comillas fedélzetén

—• Szeptember 9-én indultam el Chicagóból és szeptember 12-én már a spanyol hajó fedélzetéről néztem, hogy hogyan rüouek el mögöttem az amerikai partok. A hajó Déiamerikából indult s Newyorkbsn már alig tiz-tizenöt utas kapott helyet A hajó utasai között spanyolok, portugálok, délamerikai j álamok kereskedői, » velük együtt a dél- I amerikai államok német konzulátusok sze- j mély/étének egy része, akiknek úliomáshe- j lyöket el keleti hagyniuk Newyorkbau néhány üzletember s pár hazatérő francia szállt velem együtt a hajóra. Cuba felé indultunk s a Bermudáknál átestünk az angol ellenőrző vizsgálaton. Angol csatahajók állanak a kikötőben, miközben angol katonák és vám- lisztek lepik el hajónkat, minden csomagot átvizsgálnak, minden kabátzsebet kikutatnak. Udvarias, de igen részletes a vizsga'at

Tiz szem kockacukor tragédiája

— A bermudai angol vizsgálat két irányban alapos. Elveszik az utas összes amerikai újságjait, még a kofferben csomagolópapírnak használt, valóban régi újságok sem kerülhetik el sorsukat.

.Ven? szabad egy néha teáit vagy bármilyen élelmiszert hozni. Egyik utast ár síinktől tiz darab kockacukrot koboztak el. mert élek miszert Amerikából Európába hozni nem szabad.

A Bermudák után a spanyol hajó egyenesen Európa felé vette útját A tengeri ut egyhangúságát ma nem vidám társasági szórakozások. hanem a nappal és éjjel is felharsanó riad ópróbák tarkítják.

— A spanyol hajó ma a legolcsóbb közlekedési eszköz Amerika és Európa között. A hajón nem volt amerikai vagy angol utas.

A délamerikaisk mellett sem’eges államok és tengelyhatalmi országok polgári utaztak ha- zefelé.

A rádió mellett állandóan nagy hall gat ósúg iih. Örömünk nagy volt. amikor a szfcet- eéges seregek újabb győzelméről, Kiev vh esUíkcr értesültünk.

Tizennégy napi hajóul után ka Coruna spanyol kikötőbeu értük e1-' az európai partot. .Santander érintésével Bilbaohan hagytam el a hajót, abban a reményben, hogy vonatán í olyfaihatom utamat.

Bilbaóiéi —• Madridig

Az ut a bilbaói kikötő és az ország fővárosa között 4ÖÜ lun. A háborús szcméU- vouaí 23 óra alatt „azaiáuita be“ ev.t a távok ságat. A vonaton li. oszîâ’yon igen kedélyes a társa*«g. Az utasok a kecakókét úgy viszik magukkal a fülkébe, mint nálunk otthon a kutyát vagy a Bwmlte, A ***»,tau döteiwöamerikai tanulmányutjáról hazatért unitárius lelkésszel spanyol hajón, német repülőgépen és vonaton

gek îs ulaztak. Spanyol marokkói hmsziilött katonai egyenruhás, daliás férliak. \zi hittem csillogó pompás egyenruhájuk urán, hogy tábornokok és törzstisztek, míg végre, m-uány nve vet kerékbetörve, utas társaim felvilágosítottak, hogy egyszerű gyarmati katonai altisztek.

Madrid a polgárháború után

— Este érkeztem s reggel a belvárosban korcsai indultam az elmúlt .polgárháború nyomait. A belvárosban azonban nem találkoztam ve ük. A történelmi emlékekben gazdag belváros érintetlen s a pusztulás nyomait eltüntették. A Pradoban ma ismét láthatók a mükiuesfk. Ve asrjuez és Murillo szobrai s a 1 spanyol történelem em'ékmüvei sértetlenül ! megmaradtak a parkokban és tereken. Azt 1 hinné az ember, hogy mind a két fel baliga- I tólagos megegyezéssel kímélte □ városnak ezt i

a részét. Ezt lát1 zik bizonyulni az N, hogy a külvárosokban még rna is átható u pusztulás Hqmbadőlt házsorok, üszkös gerendák nyúlnak az ég felé.-— Munka van elég. Nagyon sok a katonai egyenruha, a falangHtáh egyszerű díszét mindenütt látni lehet. A spanyol ember «Úridig az utcán van. szinte ru*if\ iá tudja »z ember, hogy mikor i.ş dolgoznak. Pénz azon' ban iáthatóan kevés van. Este nagy a iorga- lom az utcákon. Elsötétítés nincsen.

— Spanyolországban a luitulmas amerikai arányok után minden roipiaiümek tűnik. Kicsik u villamoskoes k kiesi' a pénzdarab aprók a házak. El epben aránytalanul hatalmasak a spanyol múlt emlékeit bTdctő szobrok és emlékművek.

— A városon belül sok az autó. Azonban autón a városi elhagyni csak külön engedély* •yel lehet. Bemin és autógumi korlátozás itt is vau.

Találkozás Ameri ka felé igyekvő emigránosokkal

— Már Bilbaohan u hajó elhagyása után az európai inára7lül.t minden részéből össze-1 gyűlt emigránsok vettek körül, akik minden pénzért dollárt óhajtottak volua vásárolni. A do lárra a hazautazáshoz nekem is szükségem volt, de a hatósági szabályok nem engedik meg a szabad valntaforgalmal.

Az Európát elhagyó, nagyrészt zsidó emigránsoknak- fogalma sincs Amerikáról s cmikor beszélgetés közben egy pár igaz szót mondunk a helyzetről, bosszúsan ott' hagynak,

hogy saját á-omkép elképzelésükben ringassák tovább magukat, legalább a valósággal való találkozásig. Sokan máé egy éve élnek spanyol és portugál íö dön. várva, hogy a kvótán sorra kerülve:, a vizűmet megkapják.-—- Vonaton nem folytathattam utamat s igy repülőgépre kényszerültem, amit az

anyagiakat nem számítva, mert a Madrid— München repülőút ára kb. 6ÜQ pengő — nem bántam meg. A német Lufthansa hatalmas, körülbelül 70 utast befogadó gépén még kb. 10 üres hely is volt.. Madridiból elindulva, Barcelona. Marseille, Lvon vo’tak (megállóhelyeink.

A [épet legnagyobb csodálkozásomia sehol

sem kisérte hadi repii'ogép.

A meg nem szállott francia főidőn alattunk mindenütt zsibongott az élet. Am’kor a Rhone folyó gazdag völgyébe» haladtunk át, alattunk a kertkultúra művészetét 'ittuk.

— Észre sem vesszük s máris elhagytuk a francia—-német határt s haladtunk tovább München leié. Az alattunk elterülő német földön pedig alacsonyan czá-ltunk, sehol, sem látni a háború nyomait. Mindenütt read, tisztaság fogad s a repülőtér vám- risztjei a, legtidv aríasabbak, annak dacára,

Csodáin í

fogják

hibátlan, hamvas arcbőrét, ha rendszeresen használj a a híres

nagyenyetli KOVáCS KRÉMET

Eltünteti az arc szépség hibáit, már rövid használat után.

Éjjeli használtra kék j ,á h Nappali használatra sárga \ ^soTttagoiásaan,

hogy kérdéseikre inkább-»angolul lelelek, mint németül.

Németországban rendben folyik az élet

—- Münchent r.z amerikai iapjelentéiek már sokszor tönkrebombázták- Ennek a valóságban semmi nyoma nincsen. A városban legteljesebb a nyugalom A- idegennel udvariasan bánnak, pedig csomagjaim és beszédem után amerikait sejtenek bennem. Leszámítva a pontosan végrehajtott elsötér tiié»t, a keleten dúló élet-hala harc egyetlen nyoma a2, hogy az utcái* sűrűn látni katonai és pártegyenrulíáa férfiakat.

Ismét itthon, magyar földön

—- Münchenből elindulva, szinte siettetni szerettem volna a gyorsvonatot. Végre Ke* gyeshalomná!, ahol három evvel ezelőtt 3- trianoni ország csonka földjét elhagytam, ismét magyar földre léptem s könnyes örömmel gondoltam arra. hogy innen most már uíiwél, vámvizsgálat és mindenfét1 ellenőrzés nélkül utazhatom tovább Budapest, Kolozsvár. Székelyudvarhe.ly és egv kicsiny erdélyi fa'uban Szentábrahánton reára váró édesapám, édesanyám és testvéreim közé.

Beszélgetésünknek vége szakad. De meg* ígértük, begy másnap folytatni fogjuk s akkor lőrinczi Mihály amerikai tapasztalatairól ad számot lapunk olvasóinak.

FERENCI JÓZSEF.

i

be- 15

legyek lehetővé a migán^izsgálcai az erdélyi ipari szakiskolákban

KOLOZSVÁR, október 25. (Saját tud.) A szerencsétlen végű világháborút követő fő' hata omváltozás alkalmával úgyszólván az egész erdélyi magyar köztisztviselői kar kénytelen volt elhagyni állását. Ennek az anyagi nyomorúságba sodort társadalmi rétegnek termesaétszeruleg gjrakuaai* kelleti eddigi hagyományaival annál is inkább, mivel ép' pen a gazdasági nehézségek miatt képtelenné vált érielmieégi pályákra képezteti tovább a következő nemzedéket. így az egykori köz' tiszt vise'ők gyermekeinek javarésze gyakorlati pályákon igyekezett elhelyezkedni. Hi" szén ha valamelyiküknek volt is anyagi lehetősége a tovább tanulá-ra, a könyörtelen román iskolapolitika legtöbbjüket megakadályozta tanulmányai befejezésében

Ezek a néhány középiskolát végzett ifjak aztán a gyakorlati szakképzettség megszerzésével — műszaki tisztviselőkként nyertek alkalmazást anélkül, hogy a román szak" isko'ák oklevelét a felmerülő akadályok miatt megszerezhették volna.

A felszabadulás után nagyrészük ismét kísérletet tett tanulmányai folytatására, illetve kiegészítésére, abban a reményben, hogy a nyelvi nehézségek elhárításával ez a Törekvés komolyabb akadályokba nem fog ütközni.

Annál inkább szükségét látták ennek, mivel a magyar társadalmi éét minden gyakorlati tudás mellett feltétlen megköveteli az iskolai képesítést, még ha csak szakmai képzettségről vo na is ázó.

Az egyéni kísérletezések nzonbau meddői: maradtak, A magyar iskolai örvény ugyanis

nem ismeri n magántanuló rendszert a szak- iskolákban. Már pedig legalább 300 ilyen el* méleti eg ,bevégzeTÍen képesítésű értékei tagja van az erdélyi magyarságnak, akiknek gyakorlati képzettsége él önképzés utján eddig elért tudása feltétlen biztosíték volua arra, hogy az ország megfelelő szakembereket kap bennük, éppen ezekben a napjainkbaer Î annyira időszerű pályákon.

Erre való tekintettel az Erdély részi Magáa* tisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének központi vezetősége saüksé' gesaek látta, hogy r cuüszak> tisztviselőkként tagjai sorába tartozó egyének érdekében egyenesen a kuhuszkorraányzathoz forduljon. Az egyesület beadványában az ern-itett indokok alapján arra kéri a minisztériumot, hogy rendeleti utón tegye lehetővé a magánvizsgú- hat az ország vas. és fémipari szakiskoláiban — korra való tekintet nélkül — mindazok* nak az őskeresztény magyar nemzetiségi át- < am polgároknak, akik bármilyen középfokú iskola alsó 4 osztályának elvégzését igazolni tudjak és legalább 3 éves műhelygyakorlattal rendelkeznek. Természetesen, ha az illetők a kolozsvári, vagy a visszatért országrész valamelyik más középfokú szakiskolájában már vizsgáztak volna, ugv a minisztérium rendelkezésében tekintettel ezekre a bizonyítva' nyokra is, a következő osztály vizsga letétele esetében.

A kérdés elintézése nemcsak az érdekeltek" nek, hanem az, iparosodási folyamatot hangoztató magyar társadalomnak ís egyetemes érdeke,

Hektar hőstette

Irta: Diászeghy ÍHikfös

Apróság az egész. Hogy mégis elmorr dorn, annak nem éppen utolsó oka az a groteszk jelenetf amelyet egy Amerika- ban élő magyar orvos most hossza levél* ben megírt itfciii rokonainak. Az orvos nemrégen hajótörést szenvedeti. Nagy üggyel bajjal mentették ki a haragos hűk látnokból és félig ájulton tették a rnentö- hajó fedélzetére.

Hogy aztán mi történt, arról itne leve- lériek a következő része:

«..i szóval nem elég. hogy halálra• válton, sápadtan dideregtünk amikor a kikötőben partot ériünk, jött egy újabb csapás és ezek az amerikai újságíróit vök tok. Képzeljétek, ott áll az emln-r Isten* ben msrült lélekkel, a megszabadulás alázatosságával s akkor jött agy idegen em‘ bér papírral, ceruzával a kezében .< ide' gasen a következőket kérdi:

— Lttd-e történetet kutyáról, macskáról. majomról, papagájról?

Első pillanatban azt hittem, hogy ra* leírni őrülttel akadtam össze. Végül kidé' rédt ti tényállás: az újságírókat érdekli, hogy a, hajó sülycdése pillanatában miként l imitednek az állatok- s hogy a cikküket érdekessé tegyél:, az olvasóközönség szórakoztatásu céljából kutya-macska históriákkal spékelik a hátborzongató eseményről szóló cikküketI

Nem vagyok hajótörött, de a minap < enélkül is nem mindennapi kulyaese/nel: i roham a szemtana ja. Még egy amerikai

újságíró is megirigyelhetné.

Vasárnap vendégségben jártam egy ti' déki földbirtokos barátomnál. Tizennégyen ültünk délben a hütalmas ebédlőben az asztalnál, amelyen a magyar bőség étkei terül tej;. Hosszú tálakban éppen a ropogós

, nagy műgonddal kisütött kacsapecsenyét hozták be. Valóban iny- csiklandozó látványosság volt a pecsenyéi* táJak sora. Éppen Icináfni akarták a pi' fosra si'dt, gusztusos falótokat, amikor hirtelen, rettenetes kiabálás haUatszoit. Robajjal kinyílt az ajtó s János, a parádéskor sis IfeldáltotUi. mint valami végit életet.—• Ég az istáUó*

Nincs az o mozgósítás, amely olyan gyorsan pergett volna, mint ahogy mi felpattantunk az asztaltól. Nyomban kiürült az ebédlő. Kunit termettünk az udvaron, ahol már látszott a leton Idcsapii láng. Szivattyúkkal. vedrekkel, (xdtákhe! mindenki dolgozott, villámgyorsan len' dühek a karok. Végül is mintegy hw.se- perces pánikszerű, roppant erőfeszítés után silicriilt megállítani a lováhbhara- pódzó lángokat, sőt el is oltottuk a tüzet.

Er.töröhük verejtékez homlokimka*. majd mindenki a fürdőszoba felé tódult, hegy megmossuk kezünket, letakaritsuk ruhánkat. Megkönnyebbülten indultunk vissza az ebédlőbe, hogy f oly Lassúk ez étkezést.

Amikor az ebédlő ajtajában megáll" lünk. a következő látványbaji volt ré~ sziink: Az. asztal közepén soraljozufi n négy kacsapecsenyével megrakott túl. benne érintetlenül u kacsusiUt. Az ebédlőasztal körül vagy hat macska, négy kutya ostromolja a terepet, de a házigazda Krfyén ott állt egy hatalmas kuvasz. Hektár fehér, rövid, göndörszőrii állat. Két hátsóiéba tj széken, két elülső lábú ez asztalon. Villámló szemekkel morgoft a macska' és a kutyahadra. Kiderült. hogy egész idő altitt, amig az istálló egeli. ?;* gyázott a pecsenyére, nehogy megegyék a macskák és a kisebb kutyák. Hu kellet!, cgy-egy pofont is lehetit. dühösen morgóit, ugatott, de nem. engedte a- tálakhoz a falánk népséget.

Megkötöttem néztük Hektár szép g°sz tusát. És már le akartunk ül ni. hogy vegyünk a tálból de a házigazda megszólalt:

— Bocsánat, a sorrend megváltozol!.

És ezzel kivett hét gyönyörű, ropog-K combot s odaadta Hektornak. aki íme. elvette a polgári kötelességleljesitcs jutalmát ...