Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-25 / 245. szám

«E «î : ■ifiiiiîilli muni itrnini - n------~-' BLLBNXÉK tSá* 194 1 október 24. SZAMOSF 4LVA, október „Vi. (A/ El* lrn/óh tudósítóját )1 ) S^rt-j». fehérre ioc szelt ház a lout meutere rajta /.«»kl he 1 észt s .,Fgés/>ea,ház‘* leiirat. Ebben a házban vau a falu óvóduja ó, almi éppen «•ra van. Sok kisgyerekhang ver^mom! • a hallatszik ki az utcára. Nagy várószo­ba vs terem vau az egészségim/. Msejf ben. Körülötte szép nagy Kerl az óvó­dásoknak. Fontos, nag> embermentó mun­ka színhelye ez a frit.-en festett, tiszta nagy ház. A preveutiv orvosi munka hí rodaima, ahol kétszer hetekini egészség' ügyi tanácsadás folyik gyermekek, sz/>p!<r tós és terhes anyák számára. A jövendőt -.zolgálja itt az orvo3 és a védőnő, akik­re nemzeti feladat hárul s akik szeretet­tel és lelkesen végzik ezt a nagy és ue- iiéz munkát A fahi bizalmatlanságának kőkemény falát kellett itt ledönteni s megtanítani arra az idegen uralom alatt ilhonyagolt falusiakat, hogy az orvoshoz nemcsak akkor kell szaladni, mikor nagy beteg valaki, hanem akkor is meg kell iizsgálfatni, be kell mutatni a kisgyere­ket, mikor az egészséges, vagy látszólag egészséges. Eleinte lassan, páran jöttek csak az or- iosí tanácsadásra s most. amikor a tiszti* ufvossal az egészséghúzba lépünk, oly so­kan várják a tanácsadást, hogy nem is térnek el a várószobában, hanem a zöld- keresztes nővér kénytelen beengedni egy részüket a rendelőbe íróasztal, vizsgálóasztal, inüsaerszek" rény, fali mosdó, kisgyermekinérleg és gyennekfürdőkad a hófehérre meszelt, tiszta terem berendezése. A tanácsra vá­rókat már előjegyezte a nővér, aki rend* szeresen látogat ja « falusi otthonokat, ta­náccsal és rábeszéléssel sejrif és főfeladó­ul: meggyőzni az embereket a preventiv orvoi vizsgálat szükségességéről. Eleinte csak tétován és húzódozva jöttek ezek a falusi anyák s most szívásén, örömmel hozzák el gyermekeiket, mert érzik az ál­lami gondoskodás eredményét, érzik, hogy (őrödnek velük és gyermekeikkel és há­lásak ezért. Ugv beszélnek a védőnővel és az orvossal, mint személyes jóbarátaík- kal- tele bizalommal, várakozással. A mintegy 2800 lakosú Szamosfalt?a iákén közül körülbelül ezer ember jár rendsze­resen orvosi tanácsadásra s a falu összes gyermekei ismerik már ezeket az ismét­lődő vizsgálatokat. Havonta egyszer az összes gyerekek orvos elé kerülnek, in­gyen cukor* és tejakcióban részesülnek, ingyen gyógyszert kapnak s szükség ese­tén kórházba utalják őket. Kartoték < endszerhen tart ják nyílván a tanácsadá­son a résztvevőket, külön a csecsemőket és kisgyerekeket, az iskolásokat, a terhes és gyerekágyac asszonyokat és külön 3 tüdő és vérbajosokat Aki tiidőbajgyanus, azt alapos vizsgálatra és átvilágításra a Tüdőbeteggondozóba utalják. ahonnan szükség esetén a tüdőkőrházba küldik őket. A vérbaj főleg Szamosfaíva nagy­számú ci-gáuvlakossága között pusztít, de gondoskodnak arról, hogy a vérbajos i rJ *«**&£/ / * / * _/ ~/^Í , '"ft Zo(cbl<y éjeA' c tsii&uuf/ ?■ i atccaékoskodtu : . a v ’ lánnyal, szent igaz — de azért nem ket. éppen sötétben ülni. Az igazi megoldás: Krypton fény . . . A Tungsram Krypton lámpa áramot takarít meg — mégis ragyogóan világít. a? Csak jót nem mondtak Rólad Sanyii ami­kor Kovásznnn megismertelek. Apró kis kö* -ők vagy, úgy tizenkétévpsnek néztelek. Megragadtad n pályaudvaron a bőröndömet s fürgén. mini az evet. loholtál vele. Én szé­gyellem magam Sanyi, mondhatom, mert nem volt rá érkezésem, hogy kivegyem ke­zedből a súlyos táskái. Fájt éretted a szivem, egymást hergelte sok gondolat a koponyám­ban: Te is á dósat vagy, büszke fajtámnak kis árva hajtása, aki arra kényszerfiit. hogy n vasúton lesse, mikor jön valaki akinek fas’ kaját, bőröndjét, miegyebét kocsira segítheti. Utána jól megbarátkoztunk, Sanyi emlék- • zcl? Mulattad nekem a községet. Magyaiáz- tál. Később mondtad, tizenhatéves t>egy. Ez megmagyarázta karod ereiét — de szivem még jobban összeszorult: milyen életed lehe­léit. ha ennyire elmaradtál a fejlődésben? Fajtám minden szeretetével néztelek s min­dem hiúdéit am, amit megtehetsz, hogy az­után külön fizessek érette neked. Talán furcsa próba volt. amikor Téged, n his rongyos kolykól. bevittelek a kovásznál etterembe, ahol est énkin t cigány (és szomo­rú, de jazz is) szól Nagyon, büszke voltam Rúd., Sanyi, <a, kutt&BSAinat, úr- ranr gyos ruhádban úgy viselkedél, mintha otthon is mindennap inas szo‘gálno ki. Figyeltelek, titkon, néztem. hogy ne lásd. de láttam, mint vizslatsz engem, hogyan másolod minden mozdulatomat: hogy fogom u villát, mint markolom a kést. Büszke, nagyon büszke voltam Rád. Sanyi. Halkan mondtam önma" gomnak: ’jába. ez az igazi fajta! Ha rongy- bon is jár, ha cipője sincsen, de minden mozdulata, minden cselekedete olyan, mint­ha frájla vigyázta volna póiyőskorodtól min­den lépésedet. Azután sétáltunk még egyet a községben. Eleven eszedre is büszke voltam. A faluról, a fa'u életéről többet és tudatosakban tud' tál. mintsem gondoltam. Néhány dolgot más­tól is megkérdeztem — de Sanyiként, Neked volt igazad. Te tudtad jobban. Nagyon meg­szerettelek, Sanyi s igen sajnáltalak. Mert váltig azon törtem, fejem hogyan lehetne az é’etedet jobb mederbe terelni. Hogy képes­ségeid necsak a bőrönd eikaparitásában, szo­baszerzésben és kíváncsi idegenek többé-ke- vésbé oktondi kérdéseire adott válaszban me­rüljenek el Kissé fv regállóit am. hogy o faluban nem sokra tartanok, Sanyi. Ezt úgy magyaráztam — mert hiszen megszerettelek. S°nyi — hogy ügyesebb vagy az egyivásuaknál. Már pedig a különbnek ritkán jár ki az őszinte becsü­lés. Ezért még jobban a szivembe zártalak. Mondogatták Rólad. Sanyi, hogy ügyes vagy, de azt is. hogy túlságosan érted a csíziót. Sanyikám. ami ezután történt azt tudjuk; rendeltem nálad hu$z kemény tolást, mert akartam, hogy még kei essél néhány fillért. De Te üres kézzel jöttél, pironkodva mon­dottad. nem volt rá pénzed — azaz forgótő' kód nem volt. Mert amit csomagért, huinmi- ért és egyebeliért to-em koptál, azt hcsrutd- tad, ahol már igen kellett a garas. Azt akartam, hogy keressél — de meg. be' vallom, egy kicsit kiváncsi voltam — adtam tehát neked kettő ötvenöt. Te megígérted, hogy másnap reggel Q vasútnál találkozunk. Nyári komoly reggel volt. Nem voltunk sokan az állomáson. Azok sotában. akik nem voltak kint, ott voltál Te is. Sanyi. Úgy vél­ted, várlak az- utolsó pillanatig, majd . ha jön a vonat, a kettő ötvenért úgysem maradok Kovásznán Te meg megtartod Magadnak a pénzt. A héttő ötvenes. Igazad volt: így történt. Nem küldtem utánad csendőrt, Sanyi és nem is küldök éretted. A kettő ötvenet nem sajnálom azt sem. hogy mialatt másnap az erdőben kerestem az utat, igen rámtört az éhség és szikkadt kenyeremhez csak elképzeltem a to­jást. Nem itt van a baj, Sanyikám — mást- ( sajnáltam én: Téged, a fajtámat, amelyért felcsúszott Középcurópába a Balkán és nesz­telen, imbolygó járásával utolért, hajlékony, ocsmány kezével befont, alattomos gondola világával elhábitott, „khanitclthogy ám. így is lehet Lehet. Sanyikám, egyszer, lehet kélszei sőt netán lehet háromszor is. Mert Te ez/ hiszed, igy van a dolog rendjén. Ezt. ez: gondolatvilágot tanultad az idegenektől aki: nek Te tavaly, tavalyelőtt, meg még azelő!f hordtad a csomagját és mesélted mesélnie lódat. Ebben a gondolatvilágban nőttél l Mint szerencsétlen nincstelen, azol: iskoláját jártad. Te mondád. Ez az, Sanyi, amit most el kell felejtene Ez nincs többé: a Balkánt visszakergetj:Ő oda. ahonnan felkuszott A kettő öt vénét, remélem, azért szint.' n hazaadfad. Ezt, mát mondám, nem sajnálom Székelynek mondtad magad, tehát széki, kapta székelytől. Tizenhat éved alatt csak . láttad, hogy az idegen kisemmizett téged ' egész fajtádat. Ősi ösztön szólalt meg ben­ned, mikor megtanultad, hogyan kell •’c.- foggal fizetni. Ezt is jó tudni. Nem ár:, gyakorold a visszáját is: tisztességgel / hn szeretettel apuinak jelétt Többre t /f-v Sma& - - s. A. Ahol a lövő épní L Jiosafás Sxamosfaiván a Zöldkeresltes moiyalom Egészségisaxaösw ? unvu kellő kezeléssel meggy óg> uljou * 1 c/eknek az anyuknak c rc.scniŐ* mar 1 ' ;>és.-s«’-gCM*u jönnek ,i \ i lagra. \/ u^ynC I ve2(.jí ( srAádi törzslapon mimlcn lartacs 1 adásra i ró -zaruo.-frlva; « - .«Jácl un- gtuJűl- I ható :• ••/••!« a 1 ■!> «'gy-;zcn áfte* j hint és-a I u/onnal láthatjuk, hogy milye* j Ht-k I család égés séi iigyi é- sitociális vi- I s/onvíu bár.v «y érékük vau. vth \ inegvií -jállak kövii! soknak can I gyógyszerre ./ükst-ge .> ennek az ingyen* ^yógys/eiki szolga! l:itán.lk nagy c'őnve. i liugv az orvos nem a gyógyszerkészletből ad a betegnek orvosságot, hunéin egyene­sen a beteg számára írj* u legmegfele­lőbbet, amit a szegénv betegnek a gyógy­szertár teljesen ingyen szolgáltat ki. Sznmosfalván ezenkívül nemsokára megvalósul a vándor iskdafogászat rend­szere. ugyhoyv a gyerekek teljesen ingyen fogorvosi kezelésben is részesülnek maid. I /Víigv probléma ebben a faluban a meder \ ria leküzdése & épp ezert legközelebb tő* mezes vizsgálatra kerül sor hogy megál­lapíthassák a malarii« fertőzöttek szirmát. Szerencsére nagy kininadag áll a. betegség leküzdésére rendelkezésre, ugvliogv re- ménv van rá. hojrv a malárások «zárna a közeljövőben erősen csökkenni fog. Gyerekek és cdet~nyák Ott állanak a szobában gyerekek és 1 édesanyák, magyarok, románok, cigányok, örmények. Senki sem tesz különbséget közöttük, a fehérköpenyes orvos épp ; olyan gyöngéden veszi ölébe a kis fekete j eigánypurdét és hallgatja meg tüdejét, mint a ragyogó tisztára mosdatott kis ma- j gyár cseceeiuot. Egy román puraszlasz* ! szonnyul szives szóval románul beszél, i úgy magyarázza neki, hogy köhögő kis* i gyerekére langyos keresztkötéses boroga* I last tegyen. Ez a szeretetmunka bizalmat j I ébreszt az ittlevőkben. akiknek 80 szá' ! zaléka a falu legszegényebbje. Sok hat- \ nyolcéves maszatos kisgyerek anyás­kodva, ölben hozza a Tanácsadásra pará­nyi kisöccsét, vagy kishugát, mert az anya nem ér rá. Most kukoricaszedés van éppen s igy feltűnően nagy-számban van­nak itt ilyen kismamák, akik fejkendő- j ikben, dajkáló mozdulataikkal igazán mi­niatűr édesanyákra emlékeztetnek. Per­sze, a sok maguk ráhagyott gyerek között ! gyakori az apróhb-nagyobb baleset. így ; az egyik siró kisfiú fején fillérnagyságu I seb van. mert egy másik gyerek kővel be­verte a fejét. Apák is vannak itt. akik ügyetlen kézzel pakolják ki gyermekeiket az orvosi vizsgálatra. í egtöbb gyermek I egészséges, ezeket csak megmérik- eflenor- zík fejlődésüket. — Tejet és zöldséget adjanak a gye- reknek — mondja az orvos'— húst nem j szabad nekik adni.. Tejet .. De hogyan? Hiába áll állami pénz rendelkezésre: tej nincsen! Mert a 28 fillérre maximált tejet 40 fillérért : akarják adni az üzérkedő számos fali-mi i tejárusok, úgyhogy a tejvásárlás lehetet­len. Egyrészt nem szabad maximált áron 1 elül vásárolni, de ha szabadna, akkor sem adhatnak ennyi pénzt egy liter tej­ért. Így az a helyiét, hogy például az egyik vérszegény nyolchónapos csecsemő — amint édesanyja féltő szeretettel pa­naszolja — ma kevesebb Súlyú, mint há­rom hónapos koréiban volt, mert nem tud tejet kapni s ezt az értékes tápanyagot kisgyermekénél semmi sem pótolhatja. A csupacsont kisbaba csak egyik áldozata a mindenből hasznot hajtani akaróknál:, akiknek erőteljes randszabályozása a ma- g\ar egészségügy legfontosabb feladata. Mert itt igazán nem segíthet a hatósági orvos, aki tejet, orvosságot, cukrot, szap­pant utal ki a rászorulóknak, ha a köz’ ellátás terén lévő visszaélésekkel szeynben tehetetlen. Shő és n@v@fS kisbabák Csak úgy röpködnek a kérdések: Hány kiló a gyerek, mit eszik, javul-e? Néme­lyik kisgyerek mosolyogva megy oda az orvoshoz, sokan pedig egetverő visításba kezdenek a fehér köpenv láttán. Pedig csak fogukat, tüdejüket nézik s megmé­rik őket. Sokan kikapnak, mert nem egé­szen tiszták, sokakra rászól a „doktor bácsi“: Ne bőgj. ne bőgj. még eddig nem ettem meg e£y gyereket sem... Az egyik szép szőke kislány anyja azt mondja: — Már kétszer volt Magdalnak tüdő­gyulladása, pedig a széltől is óvom, én nem tudom, ruiaél jobban vigyáz rájuk I az ember, annál hamarabb megbetegsze­! ntk... S ránéz csöpp irigységgel egy suvick. ! fekete kis cigánygyerekre, akit hatéves j bátyja éppen vetkőzte« a vizsgálatra « egyenként fejti le ió!a a ruhának nem nevezhető holmikat, amelyeket leszór a földre, mig a nővér meg nem szólítja. A kis fekete gyerek kaiját kitárva, mezte­lenül megy a doktor felé, kutyabaja sínes, pedig a szülei, akiknek nyolcadik gyere­ke, nem igen tudják, hogy mi a higiénia. Csak egy kisfiú komoly beteg: közép" fiilgyulladása van. Két kis testvér sza- márköhögésgyaims. ezek injekciót kap­nak. Keservesen sirnak. szegények, aÜ£ leltet őket megvigasztalni... És jönnek egyre, anyák és gyerekek, szegények és legszegényebbek g mindnyá jukat egyforma gonddal és szeretettel ke­zeli az orvos a szamosfalvai egészgégház- ban. amely egyik kicsi, de fontos állo­mása a magyar egészségvédelem országot átfogó nagy munkájának (M. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents