Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-25 / 245. szám

6

ELLENZÉK

I O I J o*Iohrr M.

I

—■

Űíizödi népmesék:

A szegényembörből lőtt kiráj

BÖzodi György gyűjtése

letör »ót égtv széjjdH t'mlrör. «> ií sxrgeü' ■♦ut, «li«; tmloTi éggyik napi'«»1 a másikra fiúi.. Erre ó in ont. Lova ] ^ inünt, oa«f*

«»labugv e fiC'íö i. Kii-üü-ir a<VI. KurU|».i'tahoiL főijei tol t'.^> malom, Iiţty lr<i iák. a ma!

iuüt. u sajgó malom. \ mar c^ingyafot^ jn»«'/- ia malom vő1., a >z«*g«‘i ivem bőr rrjakapolt

arra a malomra. (Romlót# magába. hogy ° oda lírái! mónárnak. Ha valaki vilim1 éegy kicsi gabonát. bog» kapna valamit. hogy r hóim- behăite.

\ őr tj[“v hej. alio! a madarak ivem lt>

1 ütLéh lei a malomport a kőpadról, hiuiüui a ázégényeiubör vizzel niORlocsolta máltai S maloDipori.t'. béhiutölte magát. 1 a ii cgs.v rsákánt s a esákáa*il>l a kövei krvtc vágni. Ivecür mony ön arrateV éşijt y rt»ka. As/ongvi a- róka !io tv «stégén» t’mliiir, hutás* cl tr :alu>\a. jó;ÖM hrjibe jót vari.

\ s/égée v.riiibór t-ggy nagy rost-/ uja.i-a! a rókaC béiakarta. Focii uuinyön kőt vádás/ arrafelé, a»/t kérdik 1 öl-le. Ir .-/corny nióiur, jirui láttál errefelé '■"?>' rókát tlwünui? A,<U uiougya a ui ön ár, hogy éppen iuu»t íHÖnr ázom a högyüu köröv/.tiik I láiíita a 'a <lu:/.ok. Ami*; körö*i>,tii'imont)t>k \ona a iiü- ţjyiiu, akkor «sat moiri.i a róka. :io már mo'l V«idd róUaiu a/, ujast. A immár levötte a/ njaesát. a*zonta a róka. m> te szegény inó- ;Iár, marino*; in ^ kivan«/ t<* magadnak, hogy az éoMömöt megmönlóitnl?

A szegény múnár uem futta. mit kévány" uyon máganak. Aszongya a róka, na átoui, J-vm kés át»/ sömmit magadnak, én mondok éggye', tv ma tvpságlól ingva t»- légy oihiu- kiráiurfi. Itt van a városba é-ggv vöröshr’n kiráj. állunk a léjáuyát te el fogod kajírű fe- kségiit.

Na jó. tilt, múlt az iidő. a róka kapta magát s duiöur a vürüsbélii kirájlioz. Oda érközött estére, köss ön a kirájnrk.

— Aggyon isten jóe^téi foséges atyám.

— Isten Iio/.ott. róka komám. Mi járás- béli v egy?

— A osihánk rájurfi kiidött ide ingom, hogy fö’ségöd a léjáuyát aggva reki I elesésnek.

—Háj biizöu hallódé, én éhtütube sok 'lehájról hu .ottani, de csillán kir.ijurhlMik hi' rit nem haiotlam. Hidd ide. hogy ássam meg. akkor a léjáiiyomot odaadom neki feleséin-, k.

A*zi mantya a róka. hogy ide is hívom. csak kéne valami jc!. hogy fuggya. hogy itt ’írtam. Akkor a kirájk utazzon odaat^i az aranygyűrűt jeggyiirun k.

Klmönt haza, odaatta a Csihánkirájurfinak. hogy huzza a/ ujáfsa. Megint kapta uiágát s 'bMzaiuönt a vöcögbélü kirijboz.

— Aggyon isten jóesTét, főié^ö» kiráj

j montam neki, hogy •> onnét ue bujon ki, ! amit; i n v i- -/.1 nem kerülök. \ v. 1 balorkoi j tani iik i 1 (>-r“ö» vI\ átuhor., hogy a iötépün ! at y .mi adna »aluni gúnyát. » gyem H, hogy 1 oiü/ii' cm liil a knajnrlil.

Adott neki a kirjj gúnyát: 11a vigyed, őlüztCMl lök I linóul a inka odú.

.Na mar most t> o/egényvmbör. búj ki

i’Miiat.

KibuM otínat.

Na must uioegva meg.

Mcgborn'vá !ko/<<lt, megmo/sdntt s a kiráji guuyábu ló.olózöW. Mikor beóli.zötl. bál 11a gyón .-/épót inutaLolt. As/‘ ./okiak inondsiij. egy s/ép gúnyába eggy lat <>• ö/.tes4Cu"k lö. a/ is */rp lösz. Kim.i llek a kirájbo/. A k fáinak is m.‘gtercöt. de még a léjátiyának job ban. A kiráj od. alta a 'éjanyat ielevegin k, e-.iná lak éggy nap akadu'inot.

I tck. i dngélKk rggyiitr Sokajig. de a i nkái e li'lellöllek ege./«mi. \ s/égrny 1 nibor •

bői Jöir kuaj nagyon kevej löt’., kccör a t r luukiráj kimuiH az udvarra aétá ni, aszongva neki a róka: no f -/.egétiy uiottúr. akarsz é ti au izégén löitni, mini auiijen votár./ \'/.l moDgya a kiráj: bogy akarnék.' ne rsináhl, hogy o|un xuegén lögvik. mint amijen fihJig votam. A'Zt mon»va a róka. akkor Heköni «'Leóim jobban járjon ki. rn:ijt aiuijeffr edtlig \ ór. Asrt mongya a esitliáitkiráj a -zákáciiak. kii öiib ételt * itait aggyatiak. mint amijén cdJ'g vöt a rókának.

A tokának attak különb ételükül s ila o kot l’erör a,zuDg"ya 1 o*ihánkLrá; f le>ége. hogy ő szeredné látni, mijén pilótája van a/ urának. Nos/u már, ki bu-uja meg jobban mágát. mint a illánk ráj. hogy lmva v i«ve ö a feU'ség-r. mit muta»«on meg. amikor neki söniuiije nines. Kimönyün az udvarra s hu* -u . \s/J kértlii/i a lóka t«’»!'.% mért lituu«/. édö' gá.dáiu.

— Hogyne Itusuriék. .'mikor a fel ségöm r.k a/, a kc«|>«' bogy tnónnyüuk el s rnuta-" t;'m meg a/ én jia'olámot. liát én hova uiiiiiv- nyek. mi.t mnlusşsaj». niCg.

— Ne husuj édos gúzdáin. csak amikor u Unni akutok, mond meg neküiu. Akkor tárcsátok jól. rí elől megindulok > tii gyért ük ! ulanuaiu.

j A rókát jó tartották. A róka mcg.ndnt } r ó:, a osiliu.ikiTÚ) uránná liintóval, háudáva .

katonasággal. Aqrinr. möntek, a róka tálait é‘4gv nagy lócsordát. Asz-t kérdi a lőpásztorloi hoj!v ez a loi soid.i a kije? \*/o11 gy a,

lii);.;y 1 / a vaslogu habaj. . \-/ougya: ju )iátu‘t a «-'ili.mkiráj ícle-égöniöl lm keld (íz ni tá

Iája .1 felesége, Imcv kije i)c mond aszj, ho^v .< v a .fogú Jiábajé, lunnn nnnyvad u /L lm;’» ctiliánkiráj miije. Hát éu kuimjcn mond li 11 lom, es/1 moil!'.v a

Ni »in \ «in tovább a inka, ţiu r^v l!agv le bétu-soidúr. \ /L krrdo.l kije (•/ a nagy te béticfOI da. 1/ a vasl ogli báliájr. \v/iiiiiIV •;vu a róka bogy hátul jó a evilmrikiráj - a IVle. ségc, mongyad .1-/1 liogy a r-ihanknaj nrl je Mony ön tovább a róka « la'á1 «ggv naiv rög juboL Kérdi, c/ .1 nagy -riög juh kij«'*. Mullgya a pakulái. hogy 0/ a va»louu lm haj«*. Jő hátul a «1 diáukiraj ' a IeVvé-gi, móligvaih hogy a cnhankiiái urf’jé. Mönyön továhl> tóm «sggv nagy liné» * meddlitcliésji csordái. Ké.-dö/.i, kijé- • y a iu;\ töm s ml‘«h diitehén csorda. ICz a v slojţii hábajé. ^-/t

moiigvii a róka. Iiaiul jő a c iliiíok tfáj 11 I* !c>égc ha kénleni tahija, mond a /.t. hogy a <• liánkiráj urlijé. — Kin könnyen mondha Lom. jut/.r moligya a jiá>ztor. Min,vön tovább a róka. taV ég?v nagy «lis/nvöcsordar,

Kijé ez a nagy ilLs/nyócgorda? \s/t rnongva a ka'ldás/. r/. a vsvfogu bábája- Hátul jő a c<ibankiraj • a feit»é-gv. b« hérdciui Ta^ia. mond azt, hogy ’/ a csibáuktráj urfijé.

Iái küunvCji momllijtom. a-ztiuongy a.

.Mönyön tovább, tá á! «*ţ;gy nagy |>a otár. Hénni nydu a pv otába. )iá; a vavtojni bába ott kuporog a pacokba. A-zt mongva a vas* logil baba. fc rnka. ill mióta itt vagyok, még abat urni jary itt, hogy mérté1 id«1 béjniii. .Vsat money« a róka: hogv-rti* félnék, ba jö az * « « nvég. hal 0de. ;l bandája hogy szól. Huj - c te is. me 1 pos/titnik, ba nem. Nőt a var { fogú bába udvarának a kö/rpui éggy nagy J fcnekrtlon té». körű vé*r véve náilj-okkai. A I v asfogu bába nn gi «lőtt s .is/t mondva a ró- í kan:,k. bujn.- eh hogy ne kapjanak nvr«;. \

Í

róka asxt mougva no gyere, huj bé ds a náda közi né. fíélnitl « nádas közi, a róka I n*-ki' / • att, úgy niegtaszitntla. hogy a tó fe~ nrk ink a kö/epihe ruoiit s még ma is monyon. ba nng nem álolf vVuhol.

Akkor a róka ehnönt a c ihájLküráj (Aé: — no gvertük velem, llérrfs/fö';U- üköt a pa~ otába olt étek éggy darabig. Akkor clinün* tck haza. v iss/a apjához. A'/r mongya a Ijráiné .1/ apjának: na ápám. magán jk v.in. miije van. «Ic az én uramnak oután van! N an csorda f lieue. lova. Mirms juha disz* 1 yó>;< jiujka. gyönlyuk. réce, mludöaxféie van. *

Aliajt r»aj>!ítk éggy nagv akada^rnot, du a vendégségbe k• \é> é’,c* vo’. l.z ;r/. ört-g ^ as Jatleóba oIT áliori az ajvéi megüti s usé-g ma majslapig kupacon mamit a fej«-.

( WonroUa Búgvl Jánox 60 év'ts, fíüzZd. 1941.)

A vza&adaítoii Ucá&áfyan

át vára.

— Aggyou isten, róka komám, há iui a ‘baj?

— Csihánkirájurfj kiidött ide, hogy a léjá- nyát aggva meki feieségaiek.

— Amitvt montam, hidd ide, hogv llá»*a<íi *ueg.-— Ide iz hívom, csak kérnék valami je-1 C, bogy tiiggya, hogy il^ jártam.

Akkor a kirájkisasszou odaatta az ezüst gviirüt. Héjból lia-zamönt, oda is alia az Újába. Megint kapja magát a róka, megint elmönyöo a vöröébélü kirájhoz.

— Aggyom iederi jóestét. főségöe atyám.-— Aggyon isten, te róka komám. Há mi a haj?

— Csihánkirájurfi küdölt ide. hogy a léjá- nyát aggva neki feleségnek.

— Én oda is adom, amint morrtaui, már éccür hidd ide, hogy lássam mez.

— Ide is hívom, főségös atyáin, csak kér- uék valami jelt, hogy tuggya meg, hogy itt járjam.

S akkor a kirájkisasszon oda ik att« a gyémánt gyűrűt. Irejből el is indul a jellel s a»zt is odautţa. Előbb ászt mottgya a mónár- nak, na te1 szegény ntónár, mármost kés-züj, mer möüyönk a vöröabélü kiráihoz, hogv a fe’s.égödöt hozzuk «Î rőlle. Aszotgya a szé- génverabör, hogy mörsnék el oda, amikor nincs is k-iráji gúnyám. Ászt mongya a róka, íu Töroggy te sörnuuvek te gyere vegein

Vfeeindutak kettőn, naöndögéitek. addig arnig éagy erdőire értők. Amikor beértek, az

t mel’ott vót éggy nagy udva- fa. Ászt monta a róka a szégéfxyymbörnok, búj bé ebbe a falja, osztón amíg én viSaza nem jövök, addig te ne lnrj tanét ki. BéhuU y fa udyáha. a róka Himönt a vörö'sbéUi kirájlioz.

— Aggyon isten jóéi lét, foségöa átvám.

— Aggyon isje»n, te róka komám. Hí mi m baj?

— Hát. nagy baj van, főségös átyara.

—- Aliléia, t-i róka komám?

— Cfihánkirájurfit ho/,ta»i ide*, hogy mir fazani hé utágáriak, s exön az. erdőn ahogy jöttünk átak valami rablók megtámattak, eóihánkirájurfit levetkőztették s a gúnyáját fivitték. még az. é’.ettyit 'i# rdig tut tani meg- gQÜnteui. Éggv udva,s fába Irébutaitam, ászt

A Szabadalmi Birú-ájc portáulülkéjében a kapus elmerült arccal éppen kereszt- rejtvényt fejtett, amikor beléptem. De

azért felállt és barátságosan megkérdezte. mit óhajtok.

— Aziránt érdeklődöm, — mondtam vakmerőén és meggondolatlanul — bogy kinek a szabadalma a keres?trejlvéuy?

Neheztelve nézett rám, látszott rajta: komoly ember, aki nem szeret vadidegenekkel tréfálkozni. Aztán rideg, hivat« los hangon közölte:

— Első emelet, közzétételi terem . . .

Felmentem és kiderült, hogy rossz

helyre utasított zavarában az érdemes agytorná'Z. A közzétételi teremben m’nv- nyezetig érő könyvespolcok között vagy nyolc ember bújta a szabadalmi leírásokat és bejelentéseket.

Az ügyeletes tisztviselő kérdésemre, hogy hol találom a külföldi szabadalma' kát, tudatta velem, azok közt csak a könyvtárban, helyesebben az olvasóterem- Len válogathatok. Itt minden hazai.

Mindenesetre szétnéztem, aztán egy katalógust forgató fiatalemberhez for didi am tájékoztatásért. Szerencsére berr feutesre bukkantam szentélyében, aki jómaga is többszörös feltaláló és szívesen kiokositoti;

— Ha valaki — teszem fel — sűrített levegőből cipögombolót tud késziteni, akkor valószínűleg benyújtja kérvényét a szabadalmazást illetően. Felülbirálás után ebbe a terembe kerülnek az akták és itt is maradnak két hosszú hónapon keresztit!. Ezalatt bárki megtekintheti, hogy esetleg idejében tiltakozhasson: holló, én már régen rájöttem ugyanerre . . .

A gyárak, cégek, vállalatok időnkin! elküldik a 1 ka 1 mazo11aik,vt. nem akad-e

vaknak ami érdekeike! veszélyezteti. Ha a két hónapol elkésik, sokkal nehezebbé és bonyolultabba válik a szabadalomért a per. sokszor öt évig is elhúzódik egv kis

vigyázatlanság miatt ... — feje-xi be rósz

szalóan.

Megnézem az olvasgató búvárokat a hosszú aözluloknál. vájjon mi után kutatnak.

Egy őszhaju. szemüveges bácsit a rek- lamszakma érdekel. Előtte Italom könyv tornyosul, most éppen a rekiamnyoiuócipő szerkezetét tanulmányozza.-— A cipő kettős feüókíapja között fes* téktartó van...'— valami ilyesmit morog maga elé.

— Régi dolog az már. ha jól látom, kilencszáztizenegyes köte* — legyint fiatal kalauzolom.

Mellette élénkszinü pnlloveres, fiatal é.~ elegáns hölgy forgatja óvatosan a lapokat. Kíváncsiskodom: mit olvas?

— Kozmetikát — feleli élénken. —— Tudja, amikor forgalomba kerül egy uj arckrém, vagy rúzs, mindig eljövök ide és megnézem, miről is van szó tulajdonképpen . .. Utó végre j »gomban áll tudni, mit kenek az arcomra, nem igaz?

Kicsusatatja biborszinüre lakkozott körmei közül az oldal ikat és szivszagga- tóan fekóhajt:

— Csak az a baj, hogy nem sokat értek az egészből . .. Annyi idegen név, kémiai kifejezés... De mindegy, ez is valami . ..

Az ablaknál magányosan olvasgató és bajusza alatt mosolygó s/ikár férfiúhoz pártolok át. Vidáman ültet maga mellé*

— Nézze, uram! — kuncog csendesen, — hát hallott maga már nyelellen fogkeféről, ha csak véletlenül le nem törte.? Hallott? Mert van. Minden ellenkező híreszteléssel szentben állilom: van. A ; dokumentum a kezemben. Hosenberg Fc- j IV alkotta meg Berlinben 1806-ban. Nem remek?

Feláll, uj kötetre, írj .humorra4' bányászik.

Erről eszembe jut: én meg kereszlrejl

vétiyl o* 11 moujozok /\ I.• »o,ó/i b.ilia ni ! a/. i»1v;j (ilrrrm Hl a köinvluro- 1.j < / I -zonvori kivitt rnki

Ki-reszlrejtvény'{ Az kenni j ;* t • 1 I terv, gondolkozik. «1 h-r «ék u ize I I •/ojoyi o- ztál von éiih-klörlni. J11 ,1/ » * -•/ ■ világ '-/ahadji/iiairjak lés/hMc* jcjf•./óke I 1 « leirattá van ..csupán ’. meg .1 »za» iro 1 dúlom . . .

Igen? Akkor kérem a fecakeféxzek ■ 7 ' b*voa kéitzitéurhez okvetltnül szükeéges * uj habverőről íze re In ék egvet S mást

megtudni.

Hillanat türelmet kér/-k válaszul ke»zjiétreuen a kuasszonv •— és csenget j m; az altisztnek, aki par peie múlva egv ra ™ *• ka> könyvvel tér viasza a karján.

J ei*»ék. keresne, ki, auiit óhajt ura- ságod tanácsolja.

Jóindulatúan mosol)og és s/étuyitja az egvik kötetet. Kinai írásjelek ugraruk 1 eió kárörveudőn az avatatlan szem előtt

Ereilet» kinai /-/.ahadaJmi közlőn* büszkélkedik a kisasszony. — Fordi la* nme*, ha ...caetlog' rém tuil kínaiul, ,ua 1 énykcpezlegsen le néhány oldalt, hátha fc*'- éjtpen az au lo»z a habverője... Olda- ll -‘•-t lankint nyolcvan fillér a kópia, itt ké-1 szül .1 házban. Sajá lehoratóriumunk -• van.

Itt gyorsan és bölcsen levitézletlern. Biztosan azért, mert uündig elfelejtke

zem mászkálásom céljáról, a kenesztrejt' v énvröl.

A második emeleten hiába keresi a si/ rzójogot, ha egyszer az a harmadikon í vau belylelenke.-dik az altiszt fentebb | majd esett intve hozzáteszi:

Nagyon szép tárgyaháfeunk van a tanácsteremben. Nem kiváncsi rá az ur? |

— Nem, — jelentem ki határozottan immár a szerzőjoera mervek

Kár. — sajnálki»ztk — C9uda=zép v enyészeti dologról folyik pedig; a szó ...

A harmadik emeleten eg? szobával lo^ « vábh megyek a kelleténél. így jutok a. ..Szabadalmi Közlöny ' szerkesztőségébe. .5 Legalább itt megtudom: összesen 122.800«

1 a magyar -zabadatmak száma, éveokinti j mintegy háromezret fogadnak eL a tit-»- I kos szabadalmakon kívül.

A világháború előtt ctezree átlagxuzk volt. úgy látszik, aíckor mégú csak taiá* *i

lékonvabbak voltak az emberek. Anaeri- j kában viszont mo*tanabau 35—40 000

j copyright az évi termés.

I A szerzőjogi osztályou szomorú hir vá" j j rakozik rám: ‘ I

— A keresztrejtvény: ötlet,'» — 7iia~ j gyarázzák a tisztviselők — már pedig öt- ; letvédelem niucs. Azonban, ba minden

egyes keresztrejtvényt benyújtanának ide. akkor azt soha és senki rnégegvszer nem hozhatná nyilvánosságra Magyarországon. Különben gyakran jönnek felek hasonló ügyekben, sajnos, mást sosem mondhatunk . . .

— Sok érdekes helyzet avlódliat akkor.

— Rengeteg. Es mennyi fűm ember!

J ognap például volt iit eay esőcsináló nő. Azt állította: akkor rendez szép időt és akkor zubogtatja a záport, amikor akarja. Alig tudtuk lebeszélni, hogy rögtön he ne mutassa tudományát. Eljárását, igaz. csak ugv ..szárazon1' nem volt hajlandó ismertetni. Ka a középkorban áll elő ilyesmivel, elégetik boszorkányként. A múltkor egy uriasszony állított be és közölte velünk, hogy ő jónak látná a ..Nemzetek Tanácsú”-nak felállítását, ahol minden vitás kérdést megtárgyalnának és tartós békét teremtenének. Alig i - mertük megmondani, .hogy több. mint húsz esztendőn át ilyen irányban akart tévé-, kenykedni Genfbeu a Nimiretek Ttaaácsa

is, minden siker nélkül. A hir nagy meglepetés volt őnagysága számúra.

— Hány találmányt lehet benyújtani egy esztendőben?

— Akármennyit. Ki is használják ezt egyesek. Állandó vendégünk egy feltaláló, aki évenkint 150—180 szabadalmi kérelemmel fordul hozzáok. Különben itt a hivatalban dolgozik. ..közérdekű44, tevékenységér«? való tekintettel kisajátította az egyik altiszt Íróasztalát. Aratni egy terve kész, rohan az iktatóba. Néha egy nap készer is. Most már lügíöu ad ac!a tesszük árkusait . ..

///. Thury Zoltán.

Papír-asztalkendők

minden színben é» mia?áb&n legolcsóbban mt ELLENZÉK KÖN YTESBOLTJ ABAN, K«< lozsvír, Mátyás király-tér 9. Vendég őinek^ tukráftidÁkaak 5G0 feiuk H i-öih

■

i

»