Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-18 / 239. szám

F

III I r V 7 ( K

'AitüAkfUíítiXÁ

194 í Október /*

Látogatás Luwg Schuster konzulnál aki ’izénkéi éve vezeti a nagyváradi német konzulátust

NAGYVÁRAD, október 18. A uag> \ ánuli

urán t konzulátus Üziut Lj'z!o*té rl hívású lábán egy uiUídlak adjuk. .i álogutók i kiUu- < >ft. Schu>ier Lud\* :g konzul n: uiifcmk ;t 1° rali. u lelict«W'ţ;lu‘a hépcvt uiimh'nt •flinrtcv. kedves és k<>/ M'rii. cMvloilottan t.dán meg senki sCm távozott ebből a hi\ ataáiot'.

\losf lio.v kis .,) ig.iiuik 1 ‘J mV <-v fordulóján s/.t fuben ü-link Síbn in koiizuftzL

:i beszélgetni« során ug> ere /ük. bo.y u>m

csak :i német birodalmat képvi-« i \ arn^iiik' bon, liau'm igen vi)kioor i könny t-kbéK ma itvarsú m:'tk a lunutoru v. akik igen hamatr m ~ ultáJk a nevét. Az első világháború i'.a’.i mint u monarch-iu tábori vailá- .• ki'pi- ánya t-eljvsített -zolgá'atot most ^szinte hilxr. ivriv-k hangzik, rgyt ticn tej irókis- asszonnyá! iuiézi u ko zuiáru» rengeteg uuukut aiio ügy óit, mert binnen a kitér jetii kér .-keihdmi kjpcsolatokou kivii. az éli"' ezernyi bajával hozzáfordulók panas á:i *s segitett. különösen a int'g.-z.'.ftá* a •*! ify «*" giC mo»t i$, mert egyszerűen úgy érvi. hogv ^egiteui kötelesség.

Schuster megszólít áPa: Kapitány ur Igv szólítják Váradon a l<*gsaivc,sebbt?n azt a Jta onát, akinek a Mária Terézia Rend kúp a- anja a tiszti arany vitézség! érmet adomány ózta az olasz fronton véghezvitt tettéért, amtîyd egv hadosztály egész vezéiricarár mentette meg,

A konzuli hivatalban lefolyt beszélget«* során ma már a történelembő* jól Jámert ne* vek röpködnek a ievegőben. Mint katona, a tcamersci badapród iskolában kezdte karrierjei. ahol később kapitányi rasigban az isko- a tanóra volt, 1914 nyarát! az ekok között volt, akik a hsdüz«ief lázas óráiban front- ;iolgá!atra jeilentkeatek. Az oro*z harctérre került. ahol a csibék árulása követke/rében fogságba esett. A Habarovszk köe-elében levő, keserű emlékű Krassnaja rjetecbka tábor zernvi szenvtxfését élte at. Ebben az időben halálhíre jutott ti hazájába. Az akkora apók oldalakon keresztül parentáiták ei a

vitó./. Lupi tán % z b i /-‘k ‘I leket bői ku’.é.dvii .1- i/jyyiijiiirt cikkek C«s rék»zvctt:iviri<io( ma .1 f(it*' ohu :i vz.t .d;i 'luk • okuk d^.d IU g- módúit furcsj és szokutlau emléke.

A hu idtúborbúk •■•»•U; több-i/ür; kocká/lu .tárával, muşc tog i/.v.doiit é> kaland köze* juxte ’kfrt"!: ..- szőke-. lítí.OOO k lomílCíW \trt ;i bujdosott és bolyongott m’ Íj;. frourn kon keii’s^.ţii . amu; i'inér lia/ai iöidre ért. !i liotl aztán i'Utct 1 aő dolga \ olt. bogv fron;>zo( illatra jelentkezett.

19i°-ö'it ktiö j N. try váradra. Megi/niiPTtc rado mini uh OS | \ í

r,adtak is ni(*psZc*ri t rt*.k a li.V.t, ak"! a ti«-/.* lirico kivit! íz ős/.inte -/'*r - ™vt tesz körüli és

r K-preii-nyomon érzi -s .mikor .: kon- kÖ/isni r’ alak;.; f.*lr{U\ik . forralni as isi cakón.

Konzil-ága 12 eves jubileumán l'lginkább őt, lejjszívesebben katona; cmö'-keiröl beszél Ludwig Schien'r birodabtii konzul. Reng’* tor; Jó l ó le m ón y érő . komoiş eredféity-'s mii- költéséről nem sziveden n> ^átkozik.

A uiaevar 1c nJ‘m felejti el n mor#jtUá alatti magiatorráfiát, kiállását a mayyarjag meneti, anii miatt nem e»y>z>‘r tüntettek is ellene és beverték a konzuliéit' ablakait. Nem felejti el a f,vW,abadir!irt b'>Hdo:r pillanatait umikor h kivonuló rominuk elől f“. nodéket biztosított olyanoknak, akiknek ekkor ez volt az etryetVv lebe ő égiik. Nem felejtik el azt a boldiorsmely ott ra- «rvogotr 87. ;trrá<n. Rinikor a diszpáho'tvban ő is o t lelke edett Kormányzó írunk és a m.J.vvar honvédség, a ré<ri ff rs e«*rtársak md- »ó utódai és mostani szövetséges bajtársai láttán A katonának nem ezokása a dicsek- vés és Schuster ma is karolta.

A fogadásnak vécé. Konognak az ajtón. Valamelyik környékbeli faluból iöt»t valaki tanácsot. vajry segítségei kérni. Nincs mvg- állá}. ,

A következő látogatói- kéri a Lapiránv ur.

N. A.

folor^îrWrtlnîlît'r. német H 9 B í Vt 3 f O I y 3 CT1 cl i.

Beirati ••: Iiétkbznaponkén osie IV—8 órái ?, Deák i eren >u ca (Német üzleihcl, »Jégben.) — Beiratkozási <Jij: 0.— 1>. la idíj mnc >'

. LiXMliti-ixmiru. - -> ■--»■jidB-j ■Miu/nrat ,.1flSŰSttlStfijjJjMtík+tG. xyWMfcri

jlís'z&ű', frai'Sű’iáé Sű'...

út

AUoí iueudeiak fyty&íbí a iiáwfok

Uetiiiüa i$Uo á'(á&. ,H

KOLOZSVÁR, október 18. (Az Elleniek tudósítójától.) A Hitlert úr egyik házának ablakai előtt járók naponta ritmikus vidám muzsikát hullanak kiszűrődni az utcára. A zenét furcsa zaj kiséri. Tab tsra üli az írógép billentyűit sobsok fiatal kéz odabenn. Mint t ólami ritmikus jazz, olyan az egész, amelynek kíséretét irógépbiUentyük fémes csattogása adja.

Odabenn a Fabri Henriiül gyors-, gépes szépiró"iskolájában azt mondja Fabro Henriknek, u „gyorsírás atyjának" leánya;

Amint látja, ebbe a kis mellékszobába szorítottak ki bennünket a növendékeink. Szűk már ez a helyiség úgy, hogy november nlsején a Szentegyliásriikca l. szám alá költözünk, a Magyar Olasz Bank épületének első emeletére. Ez aztán tágas, világos és napos iskola lesz.

Arra kérem, mondjon valamit az. édesapjáról. akinek képe ott um az egyik terem falán.

— Igazi puritán tudós volt — mondja az emlékezés és szeretet hangján Fabro Henrika —. az ö módszere alapján építette jel Radnay az egységes magyar gyorsírás ma is tanito't híres rendszerét. Tíz nyelven beszélt s négy nyelven gyors' irt s ha valaki. mondjuk, németül diktált neki valamit telefonon, azt ö azonnal magyarul vagy más nyelven gyorsírta le, olyan hirtelen kapcsolt az agya . ..

tnüádíákva peMfyHtk az uifok

A gyorsirás-óra folyik éppen az egyik teremben. A növendékek hangosan olvas" sák a szavakat. Szinte kívülről tudják a szorgalmasabbak.

Fabro Henrika iskolájának négy tanárnője van. Ómaga is tanít, tanár férjével, dereske’i Fodor Lászlóval együtt.

Aztán egy terembe látogatunk el, ahol zenére tanítják a gépírást. Uj és meglepő módszer ez, amelyet magyarok találtak ki. de amelyet gyakorlati utón élőször c németek valósitoltak meg. Zenére tanulják itt a tizujjas vakirást, amely amerikai találmány s amely a zongoratardtás mód' szeréhez hasonlóvá teszi a gépirásiani- tást. Sajátos kéztartásţ kell megtanulnia a növendéknek, kit Fabro Henrika rajza figyelmeiét a falról, hegy üljön szépen, egyenesen. Minden újnak megvan a maga feladata s bizonyos billentyűket csak bizonyos ujjakkal szabad leütni. A gépre nem szabad nézni, hunéin a falon lévő hatalmas irógépbillentyüzet táblát figyeli a szem. mialatt az ujjak ritmusra ütik a billentyűket. A „Rózsa, rózsa, bazsarózsa“ pattogó ritmusára Imdül sok-sok fiatal lánv ujja s peregnek a SGrok. Az egyik kislány szinte táncol a széken, aztán, mint mindenütt, itt is azonnal látszik, ki

Római krónika

Rómába is beköszöntött az ősz; néhány esős nap jeleste érkezését és most in van langyos melegen, megfontoltan küldi le a napsugarakat a még élénk kék. hogy jusson, de maradjon a te* napokra is belőle.

Nálunk. Magyarországon, ilyenkor fűtött szobákból megyünk ki jól felöltözve a kert {be, ahol a legszebb színösszetételekben pompázik a falevél; itten, Rómában, a nyári per' zseő meleg tűz próbáján átesett és megma radt növények még zöldszinüek, mert az éjszakai hidegnek csak tél felé jön meg az ere' je, hogy sárga, meg rozsdaszinü ssinárnyafa tokát vigyen beléjük.

Figyeljük ezt a csöndesen atmeru tei kél évszak között, míg ebben a már szimbólummá lett városban műemlékek között járunk Sétáló, siető, nevető lakosai mennek e- me! lettünk, A nyári hónapok alatt lebarnult ka rok és lábak nem látszanak ki a hosszuujju szövetruháit alól és mos'- kezdhetjük élőről óz olasz divatot tanulmányozni. Az olaszok nyári öltözködési módja, férfi és női divat egyaránt, egyedülálló a maga nemében. Tar- havirágú, dús táncukba rakott selyemruhá* kai viseitek o nők: szabásuk szinte valameny - nyi esetben egyforma; a másik női ruhadarab, mely szintén egyenruhaszernen közös mindnyájuknál: a hófehér, frissen vasalt rö~ vidujiu kosztüm És este a fehér kabáthoz sima. szült fekete szoknyát vettek fel. Mindenki bronzszinüre volt lesülve, mindenütt iókcdtvü nevető embereket láttunk; egészséges fehér fogsorukat csodálattal néztük. Minien külföldi turistának Ieltűnik ez. Rómától, de méginkább Nápoly tói lefelé, még « legelhanyagoltabb szegényem bérnek is pasat fogni vannak. Kalapot senki sem visel nyáron Rómában, harisnyái is trak ritka esteben lát tünk a nőkön, A férfiak állandóan világos 'füzetet, hordtak, azt a bizonyos tipikus olasz szabásút- este pedig szintén fehéiet. fehér szmokingot

Egész nyáron Rómában voltam és mondhatom, hogy időm jól telt. A benszülött <d maiak júliusban és augusztusban nem szeret nek otthon lenni Nekik nem ö vezetes, míg mi. külföldi turisták, mily szívesen törjük rc hőséget csakhogy minden szépet láthassunk os Örök Városban. Meg aztán azok a kitűnő szórakozási és művelődési lehetőségek, melyeket a túrós vezetősége nyújtott, élénken az emlékezetünkben vannak még. Azok a re' mek párnázott autóbuszok és sze lös villanyvonalok melyek negyedórák alatt o közeli fürdőkbe szállítottak bennünket; s azok a szép hangversenyek, kiállítások, mind, mind.

Vájjon ősszel mit fos lehetni látni?

Aggódni nem keV, mert az újságok máris hirdetik közelgő események egész sorút. Ko moly szórakozás, vig időtöltés, műélvezet —• mindenre gondoltak előre.

Zene. Ezzel kezdjük, mert ahogy Oiaszov szagban rajonganal; érte. az csodálatos. A legnagyobb műélvezet itten c zene. tegyen az operaházban hangversenyeken, rádióban, térzene katonazenekar hangversenye. Élvezi, érti. átérzi ez a nép a hangok világát; előadóművészeit — ha nagyon jók — lelkesen megtapsolja V szivébe zárja.

A római filharmonikus társaséig, a Filhar monica Romana, 119 éves fennállását ünnepli az idén. Műsorát már krzlik o. lapok. Olaszország nagynevű művészei szerepednek, néhány fialni is be fog mutatkozni és külföldiek is szép számmal vannak képviselve. Zongora, hegedű, csetlő, hárfamüvészek fognak szerepelni, Meg zenekari hangverse.nyket is kilátásba helyezett a m. t. rendezőség. November 1 bén kezdődik.

A római operaházban már megkezdődött a Vérdi-ciklus. A halhatatlan obisz mester soha feledésbe nem merülő müvei kerülnek e'ö adósra, többrendben hogy mindenki láthassa. A végzet hatalmának van kimondhatatlan sikere.

A római operaház mámo a milánói Scalá' nak komoly ellenfele..' Mikor Mussolini intézkedése folytán restaurálva, kiépítve a legmo dernebb építészeti kivánalmaknak megfeler lóén, a Duce s a királyi pár jelenlétében I928~ban megnyitották, indult rJ o világhír ólján az egykor Teaíro Costansi. ma Királyi Operaház nevet viselő színház . ..

i Piacion, a rómaiak kedvenc sétnhelyén — ahol, szerintük, a világon legszebb a nap- lementé - ~ minden fegyvernem zenekéin ad nyílttéri hangversenyt. Puccini, Verdi, Liszt. Bdlini, Wagner vannak a karabiniérik, tüzérek. gyalogosok, miliziák. alpesi vadászok, repülők, huszáruk, tűzoltóh $ újabban a légek hárítok zenekarának műsorán A. közönséget

uz ügyesebb, az ügyetlenebb. \ un, akinél, csak úgy peregnel. keze dalt a beiül: s vari, aki sokat téved s gyakran megáll.

A gépírás tanítása, ami különösen a: elején unalmas, inert hisz épp agy, nvnt a zongoralanilásnál. skálázás van, azzal a hátránnyal, hogy itt egyforma tompa kop- panások hallatszanak, a zongorával szem’ ben, ahol mégis csak zenei hangokat hal- i lünk s éppen ezért kellett bevezetni a ritmikus zenére való tanítást, hogy a leşr nagyobb eredmény már akkor mutatkozott, amikor elértük vele azt. hogy az óráikra örömmel járnak s igy nem is veszik észre azt, hogy tulajdonképpen tanulnak, Előnye továbbá, hogy a kevésbé tehetséges növendéket nem engedi lemaradni. A tehetségest tiszont nem untatja a gyakorlás, (

A iízuft&s tmászte iiik&i

A tizujjas vakír ásnál mind a tíz ujjunkkal dolgozw kall. Tudjuk, hogy a bal kezünk rendszerint ügyetlenebb a jobbnál, ugyancsak a kisüljünk, a mutatóujjnak Tehát főcél a ritmikus zenére vaLó gép- irástanitásnál az, hogy a kezek és ujjak munkáját egyformává tegyük s ne kegyen időbeli differencia pl. a kisujj és a mutatóujj munkája között. Fabro Henrika rendelkezik ez egész országban egyedül ilyen irógépgalériával, tehát megvan minden lehetőség arra, hogy rövid időn belül Kolozsvár összes irodád el fogják 1 ütni a ma annyira rendkívülien nélkülözött gyors* és gépirómunkGerőkkel,

— Az a szőke kislány az első sorban biztosan gépiróbajnok lesz — mondja a tanárnő — nyolc óra után bámulatosan sokat tud máris.

A rádióba szereli gramofonra aj lemez kerül, a lecke tovább tart. Uj beiratkozok jönnek, főleg fiatal nők. Je t annak a gép- és gyorsírni tanulók között férfiak is s néhányuk az idősebb korosztályból. Sok előkelő kolozsvári társaság' beli lány tanulja itt a gép- és gyorsírás mindig biztos kenyeret adó tudományát s a rengeteg érdeklődő bizonyítja Fabro Henrik lánya iskolájának sikerét.

• (-?

Budapesti gépg/ir keres §

M3¥ári $zakmsik£$jk3!*

mint vasesztergályosokat,

gép akatos kát, A

gép munkásokat, g

vasszer vezeti lakatosokat, kovácsokat.

Lehetőleg fiatalabb munkások a ánlaiát i kor, családi áiiaott, eddigi munkahely 1 mesnevezise mellett rBjdaoesti gépgyár f| 4d2® jenére kér ük BLOCK NE R J. hír- Í detö irodába Budapest,I/, Városház-u. 10 ^

a 93,093 Sí, csckklipu»

á- ■f&mfMás-Úti ss-tyity-Ák úá{%v>& !

n< '~t\h. l\ i urm loh“t iiionit<:'i <i:t u < solida <>ZJ ii figyelmet, ;u< u legkisihli gyermek i» szótlunid iFl. hómul

\emeMik 11 .enehiuu-dzru/ gunáo.sl.odt<ik. o ttuloniútiyus f imthistji. Ince /ó- sem feled kéziek Huy. Ilóinu műemlékeit érdekes elő adéisukban ismertetik meg. meg pedig a helyszínen. Veres t< \észek és mü vésze t tűrt éné 1- i.jsrítJdmn előtt’ ielr.il: az előadás időpontját az előadó ret ér a hallgatóiul meg éppen rg\ elmegy, mintha valamelyik előadóteremben lenne s nem u szalad ég alarf Un ur ő!:sn Ovt/ü városát ismertetik Gyülekezés a helyszínen.

Amíg a hidre hr nem áll. u művészettörténeti ismertetések szabad ég uhut történ nel\ mennyied érdrkeseld ig\. A l óriim Roirituíuiu Palatirus hegy é* mindmegr nnyi, ,,/> su!: rseményt manóban reitö remekművet ismer iinl: nug. könnyen áttekint re. szinte ér- z étkeivé

Vau Hóméiban ry\ gyönyörű moz/ szel nyit hátú. öruisi kupola tereiével csillngvizs- •júlónak nézni. Nem sokat téiediiink, hu nem is é-ppen rsillagrizsgédö a Planetaria mozi, de a veutésre kérőn filmek kizárólag tudómé:- ti,, tárgYuak; legtöbbször ez égitestek rsa- dálutos élete kerül vetítésre, hangosfilm alak- iában Most az uisúgok a Planetuiio VITtk

/ síi!agásUlti piopa^uida kui-nsót I rd<‘'

A I:alföldiek rés- n u- I. li. L■ /• (léi/ 1 sag, ine \ a külfölddel tartja fenn a <>b kulturkapr inhllrdi:: / eii id 'n r i szu’t ■<>, . , rendezi <( ■; u,1.-ist. •bt*-, nye.r-, irodalom műrészt liii.érirti nini a! urnát mu~(’um' ' gátasokkal egybeköti • .

A Vasárnap Klub nevű kiránduló túr n \ág fo'ytiitjit hétről hétri rneg.'m'í'ödö !. >> nyékbcli I:■. rándulásul!, melyeken ?h százul kas u kedvezmény.

Az egész éven át túr tó sportesemény di. tornaié:, aratók egészítik ki a programot A közön. izb a mcoszldt ki ezt szereti, ki amaz/ látogatja.

Hekö*zliiitiüi < ő z. 4 nyár gondtalan, rtui-gidith’. <'t. tét. ter talmas, komoly szór akit’ rá nk I 1 if' ••'éil. n / "V kis bemutatót c.d tűni: heh . bt r "judoija a t olvasó hoí-v

Rómából -igxág hogy megszűnt

a nevetés. Dehc vurieté színházak táblás háza tapsot uj darabjukban szereplő kér .smeri, kedvenc komikusuknak.

SzinhéiUik nyitnak, mozik hirdetik előadó' saikat. Az emberek meg mennek, ahová leim. ahová kedvük tart a: a mindennap szőrit esésébe ~zinfoltokat /;< U beferinnl

Róma, 19 Í0 október 1H

Dr. DAM1X MARGIT.