Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-18 / 239. szám
Énekeinek a stúdióban a bűzöd! székelyek <v.:y- /-"Ä \ rádió Hl. -záron stiuuojaban egy csoport íchérharbnyás székely gazüa ili h in borvörö* itáríouya z ckok£■ r, ('gv másik síeltek atyafi pétiig a nagyterem középére fel- ál'S.’rotr ui’kroi'on előtt áll ét, várja a jelt, lictfv kígyvJijon a piros lámpa, amc-ly a/.t; jiw- Jenrí. hojr> fene az meleten, a „vágó" teremben sz uj lemez kéaaeu úti, a viaszmetszők • elvégeztek munkájukat és: ,,Irt dúlhatunk“. De egyelőre még várul kel?, ugylátzzik, a m'illegi tettel nincsenek ké *-z odafeni- A terem .-lkában kottákkal és jegyzatekke: hori tolt asztal fölé jellegzetes arcú, őszülő őréig nr hajlik: Kodály ZoLtán, az tij magyar zene megteremtője és legnagyobb mestere. Az üvegfallal elválasztott ügyelő»zobábau pedig Lajtha László, r*. Néprajzi Muzeum igazgató- őre. a népi zeßg kiváló israerojso és gyűjtője végzi a fáradságos munkát a« „laditóaszta!!'” mellet Népdalgyűjtés, Illet ve népdalfel vétel folyik a rádióban. Az udvarhelymegyei IJözöd községből hívta fel énekeli a magyar raü.u Budapestre ezeket a székely gazdákat, akik u legtöbb régi népdalt tudják. Lajtbu László tjr. ugyanis néhány tároávai a nyár fciya- múu he járta a Székelyföldet, ahol fonográf ra volte a még élő régi dalMaraokat hogy megruenbse a feledéstől A Néprajzi Muzeum kiváló \fizetőjo fáradságot és kölr&cget nt‘m kímélve, sietett ia,egragadrti az első alkalmat', hogy a húszon kétévi riszukitottság titán a széiik-lyek közé mehessen és pótolja ezt 1 munkát, amit a kétévtizedes rommi meg- szállás megakadályozott'. Ma már nem szűk séges fejtegetni. misi’ysu óriási jelentősége és értéke van a magyar uemzefC és a magyar tájiéig Szempontjából a népdaloknak, a J!ep» zenéinek. Kodály Zoltán é<s Bartók Béla gyűjtése és munkásága ercdmcaiveként ma már tudjuk, bogy ősi Mkuségiiuk Íegje*£etn' zőbb sajátosságait a népzene őrizte meg leghorn isitatüainabbul és ha semmi mis bisonyi- ték nem volna, a magyar mópi z&nc egymagában is megcafolhatatlaaul bizonyítaná .vzármazásunkac és népi rokonságún kar. Fonográf helyett gramofanlemsz í . I a külső szempont, sokkal fontosabb Címéi és megnehezíti s?. nJőbbi munkát hogy az egy lemezre kerülő dalokat úgy kell öcsze- válogatni, altogv a zerueáség: daliam, hangnem és számtalan más zenéi fzempont meg- kivánja. Légi tapasztal?,T. hogy ugyanazt n népdalt mindenki bizonyos mértékben, másképpen énekü, de ugyanaz az énekes is változtat rajta, ha többször énekli. Nem egyszerű a munka A felvéjelre kerülő nótákat a fonográfból már U kotr áztak, Kodály Zoltán most ezek között válogat. ujraéneÍEeltsii őket, hogy égy-égy hang ponios fSejegyzését tisztázza és a változatok közül kiválasszák a végleges dallamot. Gyakorlott énekeseknek t.aJáa nea» nehéz a felvételi technikához vaío alkalmazkodás, de ezek a faluzi emberek, akik megszokták, hogy kedvük szerint azt éneklik egymás után, ami éppen esz ükbe jut, most alig tudják betartani, hogy amint a piros lámpa kigvu!, csak ázz, az énekei, agst a strófát énekeljék, amiben előre megállapodtak és abban a sorreadJjüu, ahogy Kodály professzor ur megszabta. A most készülő lemez, éppen nagy nehéz* légekkel jár, mert a reá kerülő három dalt három énekesnek kell egymás után, fo'ytató- lagosan elénekelné. Négy-ötszöri kísérletezés után a próba már egész jól megy. de ahogy bekapcsolják a mikrofont és a piros lámpa kágyud, mindjárt megtörténik a haj. Az e&ső énekes még be -em fejeate a maga nótáját, a következő iiaay sietve már elice«-4 du, mire hirtelen megszólal egy éleset berregő ci ngő, a piroAámpa kialszik: a lemez eírom lőtt. » Sokszor két-három lemez äs etrombk, tűig végre sikerül hibátlanul felvenni. Különösen, az öreg Ádám György bácsi egyik nótájával van sok baj, mert a szövegére mâr «era vfcii- üékfzik, cSak a dallamát tudja dúdolni, de j a dáliám olyan érdekes régi katonanóta, hogy Kodály Zoltán Így. szöveg nélkül is feltétlenül. lemezre akarja venni. Miv/el a uó- t táruk nincs szava, & mmiképpiöa sem lehet a í nyolevainévert Gyuri bácsinak eszébe juttat- I ni, várni keH az alkalmat, áruig a kellő pH- í lanarban önként emlékezetébe ötnliik. Bizony nem köiXnyü ez a fejlett te obou kával folyó népdalgyűjtés, az émeke&ekei és a felvevő zenészeket egyaránt kimeríti, így ama csoda, ha egy nap. délelőtti éss délutáni muo- kával mindössze csak bárom lemezt lehet v'jikészíteni. A daloló székelyek De nézzük az énekeseket, kik szók. akiket ez a nagy megtiszteltetés ért. hogy a rádióba énekelhetnek? Mert mondani eem kell. mihelyt a hanglemezek elkészülnek — pár hét múlva — a rádió nyomban műsorába iktatja, hogy az egész ország hallgathassa a székelyek szép enrikeit» Az Öreg Ádárn György bácsit már láttuk, ő a logídörebb, rk* nyolcvan eszteindejét. olyan könnyen birja-, hogy a pesti urak nem győzik csodálni é» irigyelni. Viruló, egészséges atcábau szemei csak úgy mosolyognak, nagy csizmás lábait pedig hetykén mozgatia a nóta dallamára. Egészséges fajának példás képviselője. Büszkén mondja- hogy m;udig a maga embere volt, \’Jogéletében goba sem Lapba László a nyár folyamaim Hároms-zé- kat m Udvarhely-megyét járta be fonográffal! és szép eredménnyel tért vi-seza Budtr pfts.rrr. Az ősi székely népdalokra meg igen tok faluban, emlékezlek, de az sem mtka, hogy az örégebbek a régi balladákat is el tudják még énekelni. A romáu uralom ä pusztíthatta cl ezt a népi kincset, hiába tiltották a román, csendőrök az éneklést és a t á nemül atságokbam s magyar nótákat, a székely falu fiainak leikéből nem tudták kitörölni azokat, igaz. hogy » fiatalabbak már csak a legritkább esetben ismerik a régi énekeket köszöntöttük az újabb keleti1, éx kevésbé értékes népdalok, meg a városi nóták. De annál sürgősebb az öregek által még ismert régi dalok megmentére és a Népraj- zi Muzeum most uj módszert vezetett be a népdalok gyüjíé .e és ierögzitése terén Mostanáig c^ak a fonográfba való éneklés volt ismeretes a népdalgyűjtésnél. aminek előnye volt, hogy a fonográf könnyén hordozható egyik faluból a másikba, de nagy hátránya is megvert ugyanakkor: nem Khe- feíl> a felvert lemezt sokazomvdraná, de maga az eredet; is idő múltán ejlhalvúnyodik és a hang eltorzul,,Ezt a két fogyatékosságot küszöböli ki most az újabb módszer, amelynek alkalmazását a rádió teile: lehetővé: az énekekor ma már nem fonográfra veszik fii, hanem gratuofoniemezre, amely .Jótálló és t e t-"-/'ér szerinti .Számban sokszorosítani lebet. A fonográfra vétel ma csak előkészítés, amelynek alapján a dalokat Cs az énekeseket kiválogatják, hegy enaek alapján végezzék a daloknak hanglemezre való énekeitelGsér. A Lajtha László által a nyár folyamán ké; szított íonogiáf-frivételeker vísözatórv» alán a Néprajzi Muzeum és a magyar rádió részéről közös zenei bizottság hallgatta le, élén Kodály Zoltánnal és ennek alapján* megállapították. hogy melyik fainból és lelt- azaz melyik énekeknek a tudóját iiivják fel Budapestre, hanglemezre énekelni. A rádió hivatása magaslatán állva, magára vállalta a háti elemezek elkészité-séuek kölrségét, az énekesek utazási és elszál ásolási költségével együtt. így indult meg az a nagyszabású és ujrondízffrü n ép dalgyü ftéri munka, melynek eredményeként a bözödii székely atyafiak most a stúdió mikrofonja előtt állasak. „Hí sMrj rázsáro .»/' Közben már elő is készítették set uj lemezt. Lajtha László dr. bemondja az indító- asztal mellől a m-egafoaba, hogy „Indulhatunk*'. sietve jár a keze az ituHtóasztal százféle kapcsolóján, közben másik kezében a stopperórát tartja, inert másodpercnyi ponto*- Sággal keli alkalmazkodni a htfflgiísue* időtartamához- A stúdióban feszült c^nd, a ezernek u piros lámpára szemeződnek. amely egyszerre esek kigyul és ettől kezűre a icg- kí.c-bb mozdulatra is vigyázni krit- mert amint a lámpa alá függte:: lőtt felírat figyel* meztei: ..Míg a piros lámpa ég, mkubíiii hab a közönség“. A nyolc van esztendős Adam György bácsi pedig rákezd a régi jó ‘keserve» saa'Jceíy nótára: Ne si-irj rózsám, ne ke-ea*rogj. M‘'r én este hézzúti monyok. . Két-három nóta fér egymásután egy le - mezre. aztan kialszik a piros lámpa, egy lern czoldal felvétele befejeződött. Nyomban megindul a következő \temcz elkészítése, axat ii?m megy olyan könnyeit, mint gondolni Lebe! ne. Az énekek különböző hosszúságúak, a lemez ídői'rtaina pedig változhaCatáan»limeg van -,/tbva technikailag, tehát az éaékbket ugv kell csoportosítani, hogy kerté, vagy hs- | rom iionto?«rt betöltse a lern ezt Dö ess csak i volt ráutalva senkii sznlgálisára, a vig uui- lat-ágokaí pedig „nem vetieWe meg“. A korban utána kövotkező Bágyi Járn*- éppen az ellen tété: összeesett, megrokkan* szegény ember, öregebbnek látszik a többieknél, pedig ctak óó éves. Egész é’elében másokat ezo%álJ, vagy egyes gazdákat, vagy ez egész falut, egy emberöltő óta pásztori életér él. Ú tudja a legtöbb éneket, tudománya egy egész falunak elég volna, emellett nagy m vtemondó is. Egész életében az ének '■CgiíiO’U rajta, fonnék révén mindenhol megkedvelték, a katonaságnál úgy, mint a eivil- éiethen. Mióta elöregedést, c*ak a tdténcsoi- Hátiak, meg a kecekftnyáj«ak émkeJt naphosszal « mezon s mly*t a mesebeli kiráKfit, innen szóültoUs el Lajtha Láázló tir. a fényes stúdióba, a rádió mikrofonja eáé. Nem is tudja, hova logyon el hröancbsri, hogy ezt is megérhette, A halott édesanya éneke De a többiek: László János, Marosi József gazdák SrCrn vallanak szégyent énsktudományukkal a nagy vb ág színe előtt. Csak úgy folyik ajkukról a «svebbnéi-szebb nóta, keserves és vidám egyformán. Amiat mondják, azért ia érdemes volt a huszonkét esztendőt kivárni és elszenvedni, hogy énekeiket eléne- kelhessék a magyaroknak s hogy Budapestre jöhettek. László Jánossal egyébként is érdekes dolog történt, A feávétiölek során derült ki, hogy Vikár Béla 1902-ben végzett székelyföldi gyűjtése alkalmával atz étlosanyja U énjeit a fonográfba és néhány nótáját Bartók Béla, aki a gyűjtést feldolgozta, le* kottáxvi kiadta gyüjtemétryéböíi. Most a Néprajzi Múzeumban kükere^ték az esgykori lekérését és leforgatták í.ássdó János előtt, «kit így az a megható öröm ért. hogy Bada- peste-i halhatta a közei ha>z év óta halott édesanyja hangján és énekét. A mont uj lendülettel és uj módízemri megindult, népdalgyűjtésnek egyőbek xutHett felbocsjí'hetetlen nevelő hatása van. A falt. népét ráébreszti, hogy érlek van a dalaiban. ..az uraknak G jobban tetszik", mint a városi shígerdalok. Tehát öSssföazL hogy i ég! énekeiket f<4ri<tvCnüt>ék. Bűzödön például mióta a fonjográfos tanár tjr őrt járt. mindenki azon tori a fejét, hogy a réei, lé ig elfelejtett nóták eszébe jussanak, mert ni íme. Pestre jöhet menni velük. De ne vegvük tréfára a dolgot, az ilyn kiilső és ferde irányba Térő indítékoSnak is tag"van a ió batáta és ez a fontos. A népi hang!:íqezek természeTescn nemcsak a maisam és a rádió számtjr« ké-zü - nek, hanem bárki megveheti, aki «rcté-fi az igazi magyar nótát. A kö-zépiskolákbap pedig a zenei oktatásnak néiküiüzbeírc.hn *$/ közeivé váiaíik, Bösödí Cyörgy • bútorgyár re t, állandó kiállítása Appén Gyula építész lakberendező mintatér* méhen Kolozsvár, SzenJegyltáz-ulea 2. emelet feleion : 24-23. Érdekes könyv- újdonság / f / * S3 U Ale S Prániiéma Csodák és misztikumok. A keleti /o?ik és jakltok tudománya. A főbb fejezetcímek: A jogik és fák írok. — Érődiváltozlaij . gondolatkoncentráció, maniramok és helyes lélegzés által. Pránijáma : a helyet ét:gzés tudománya. Mi a levitádé» ? — Pszichikai módszerek. Szuggesztió és te- epátia. A gondolaterő kifejlesztése. A: emberi delejesség, az ód. — Gyógyítás magnetizmussal, stb.stb. Âză P. í.SO, Kapható az Ellenzék könyvei- e»o fláöJí?, Mátyás király-tér 9 zz Vidékre ztánnitd is umimal szál Utjai'
