Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-18 / 239. szám

* 6 hLLSHtÉK Bözödi népmesék.* A siró-kacagó szömü kiráj Bözödi György gyűjtése Hol >**i li vi I uriu \ ót, tor-íiiifoii i? hit vöt, vöt ciriii íjjjtv kiráj. Aauuk j ki r :i inak .1/ rüü> )k ^önie ói iikkr »irt. a mű- >ik «zöme örökbe kacagott- V/.t moustvu :t Iciroui kirájurfi. luömnrack be .* kérdő/./*-», uirjc ;t/. úpjoktí*'. 11«-• v.\ rogyik «zöme mért -ír » a másik mért ki’i.ig. Iióuiouvöii a nagyobbik lijtt az apjához as/.t mólig) a a/, apjának: agg'ou i.«t<*rt jona pot ! ö segös át) am.-\i.“you isten fiiam, mi a I*i ^ Vzért jöttem lie. bogy kérdÖ7*em ui»‘iţ lolsóirös. átvámtól, a/ égpyik s/öiiir mért »ír > a inj«ik örökké mért kacag­Vót ott ti/, ns/.talon é^*2) ua^y kés. Iulkap; i a kiráj. iig' liro aha jicr»a a kést, a/ utjolian megállótt a ké . A kirájurfi lueejedütt, el" mont s otllialía az api»;. Béniöuvüii a középső, inon;:) a .»/ apjának: agg'on isten jónapof, íölsegös át vaui. — Aggyoa itten fi jani hú mi a baj.’’ — Azér jöttem bé. kiráj átyáru, fiuc) kér- döz/eiu in eg. a/, éagyik >/»>mr méri sir « a urúeűk örökké mért kacag. \ ti hoz is ugv héazavágta a kést. az ajtóba meţcullott a k*-~. Az is iocpjedott, c futott, otthatta az apját. Bémönvöa a logkii-sob'.iik Mongya az ap­jának: aggyou isién júuapot, íólségüs atyám. — Agevon isten iiiam, hú mi a baj? — tát azér jöttem bé. íőDégüs átvárn, Iioíy kérdüzzem meg. a/ éggvik szÖuie mért sir s a masak örökké tűért kaoog. Abboz is úgy hézzavágta a kést az ajtóba nvegállott ;» ké«. Kivös/i az ajtósból a kést. elvitte,, az apja mellé lelőtte az iwtarri. \ iwzaniönt az ajtóihoz. — Hát ugyan föiségös átvált* ne komáz* zék velem, meuggya me;, a/ éggyik szűrne »ért sir, a másik mért kacag. Megint liézzav ág ja .t kést úgy. bogy az aj- I tóiba megállóit a Les. Megfogja, az ajtólnil kivöszi a keit, visszaviszi az apjához az as/.* tarra. A isszaáll az ajtó mebé. — Há ugvau fulséaös átváui, ne kom ázzék velem, monggya jueg. az éggv ik szómé íuéit sir s a másik mért kacag. — No iijam — aszongya — meg is mou* dóm neköti. Látom — aszmougya — emböi* vagy. Nézd meg. mikor anyátok rnegvót, éu a hettejü sárkánnyal hét esztendejig vereköt* lem azért, bogy anyátokat ue vigye ek De mégis elvitte. Az ésgvik »zömöm azért sir örökké, bogy látom — a színe agya — hogy legalább épkézlábak váltok, a másik szöuiüm azért kacag, hogy ügyes fijuk vartok. Lve* osztán kimönt a kirájurfi a szábábiil, bé a máskeltőhöz, el&oróta a uiáskettőnek, hogy mit mondott az ápjok. Asat mongva a nagyobbik kirájurfi, bogy ő addig monyon- arniz az ánnyát megkapja s elhozza az ánnyát. Bémöut az apjához a ez á báb a, mon- gya az apjának, hogy neki tamnyájoo föl, mert addig möuyön, a óiig az ánnyát meg' kapja, hogy elhozza. Ászt mongya az apja, én i őtarisnyáliiatok, de nem vagy emböre, hogy elhozd, te nem céinisz abból sömmit. Lovat nyergeit s megindult. Mikor éggy darabig elmönt, hát éggy nagy medve mo­nyon vélle tzömbe. Megjedött, visszafordít t s visszajött. Ászt mongya a középső, oiár most ő tö* szón éggy próbát. F.buönt bé a kirájhoz s mongya a kirájnak. no íőlségös atyám, most tarisnvájon föl uékörn, mert én monyok el most. A?zl mongya a kiríj, én főtarisnyúllia* tok, de a tijédből «eu» Jössz sötnmi. Fötarisnyált s megindu t az is. Mikor éggy darabig elmönt, hát éggy nagy farkas mii* nvön vele szömbe. Megjedött s visszafordult s yisszamönt az is. Ászt mongya a iegküsebbik, már most ő indul meg. Elmöuyön Lé a kirájhoz, mongya a kaájaak, na főlségös átyám, most neköm tarisnyájon föl, mert én monyok már most- \szt mongya az. apja, na én most föl is ta- nsnyá ok neköd. mert én tudom, hogy em* l»ör vagy. Föl is tarisnyált. A kirájurfi goudóta ma­gáim. hogy aráig útnak nem indul, elmöuyön bé a városba kicsit sétálni. El is mönt ki a városba, találkozott éggy szegény nyomorék embürrel. mint amijén éu vagyok. Kért tobe, flggyon neki éggy alamizsna krajcárt. A kiráj urii ésszeszitla az t tu bort: mönnvöa dógára, me nekönj nagyobb dogom vau annál, mint­hogy magával most szólva ájjak. Az ernbör kapta mágiát, tovább is állott. A kirájurfi sétált tovább. Az embör visszafordul, a ki* rájurfival szömbe ál-t. — Fölsegöä kirájurfi, hát neiue, maga út­nak aicar indaui. én tudom jól, de maga Li­lába indul útnak, amíg velem nem beszél. Kirájurfi, maga el akar menni az édösannya után, hogy keresse meg valahol, de mönuyön e? haza, mönnyöa bé ai apjához s mongya meg az ápjának ászt, hogy arnék karddal ve* reködött a bétfejü sát-káimyai, ászt a kar­dot ággyá elé. Amék fegyverrel vereködött. a»^t is aggva elé s akkor amék kántár az ipjíttíűy ü lova fejiKe ,yáíj mtl i* g^gva elé. \kk Q[■ mugii '<i‘. 'c u kául.ii I a kézibe s | iiiöinivon ki a dögkciuc \ dugkerbe vau ojau hifii, .imckiol a imului ak mind Ív «lick a husi, rak a osont van nieg a*zt a káutárt .ild.ia a -olobc huz/a hídé. Mikor bclclnizla, ubliól j .illan eggv ló ki. aval el Ind inönui. *lr mussal nem. El ni önt az apja elé, kérte as/t a kardot, ászt a fegyvert, miiekkel bél rsgtc.iidejig a i liétfejü sárkánnyal vereködölt s e ékérte ászt a kántáil b Elmönt a dügkcrhc v éppeg a»/t a lóf«*jut meg *s talalta, a kiutált belehúzta ~ ojan gyémáutszőiii paripa ugrott ki belülié a világon áuná jól b nein 'óit. Megnyergól* te s megindultak. Eecör a>zt mongya neki a * lova. na nézd meg rdö*> gazdám, le anyád után akarsz inönni. de ahol Jr^elsöbben ko- 'úeslakárt kapsz, ott vasaltaes ki ingömöt ezüst patkóval. ívéináutszöggrl. me nekünk ó ggv naev éveglii*zyön ke*l kiinonni s anéb kül ueiu leltet kimönui az éveghogyön Högtön. ahogy kovácsiak árra akadtak, égybe megállóit a lovai k«,i«ló/le( van ezü»l patkója s gyémánt szögié' -- Vau, ászt mongya a kovács — Na azonnal neköui e»zt a lovat va ml J# ki, Kivasalták a lovat, kifizette s megindultak óimat. Elérték ae/t a nagy éveghügyot. akku­ja vöt. hogy mintha éggy nagy ház ódalán inöntek vóna ki. As/.t mongya neki a lova. — Na édö* gazdám, eddig vót. ahogy vöt, d*- most csippr-i'küggyél belém, me ha nem. lecsói. Egy nekirugaszkodott a 1»’* a/ cvrghögynek. tigv vágta v issza a patkói jav a1 uz cvcgdarabo* kot. begy mai napig az óvcgablako«ok abbé1 horargvák az évegüt. Mikor kiértek a bögv* nek a tctejirc. <»tt vót éggy nagy rétséir, amék sz-iöin füvet termött. annak a rétnek a kö/.epibe vót ógyv kút Ászt incudto a lova neki: — Na ódös gi/.ilám ezön a réten ere s/ *-l incöiuöt. paré/zak. A kut mellett áj me*r nie a bétfejü sárkánnak a íe'r*ége ide jár vízéi'. Mikor idejo. akku: st* szó, se beszél csak fogjad in> g s vigyük. Eccör a hétiéjii sárkánnak a felesége mönt viaér. a kirájurfi nieirolelt» iokapta » fö- ütek a lóra. A bétfejü «.álkánnak vót éggy j háromlábú lova. úgy döngette, igv rúgta uz ! málló ajtajút, boty majd szakait ésszé miu* dün. Kimünyöu a bétfejü sárkáu. kérdi, nu a kutyák vanuak veled? Ehetőéi, ’-hatnál? Vsat felelte » ló ueki: nem ehetnem, nem »hatnám, de viszik a féleségűdül. Ászt inon gva a hétfejii sarkán: ehetőmé. illatomé? Ászt mongya a lova arra: ebitől, ihatok még közbe uiegtörheec éggy véka díjút úgy is el­érjük. Elmöat bé a bétfejü sarkán, ölt, ivott. VÁRAD1 Szeritkeresztkevyi Kratoclncill Károly al'ú- bornafty. a váradi 4-ev honvédek és a legen’ dús Székely Hadosztály szeretett parancsno­ka. harmadszori bevonulása: tartotta Nagy' ráiadni. houy a Négyes Honvédek Bajtársi Köre által rendezett találkozási ünnepen vi­szontláthassa has bajtársait, kiknek élén ege­kor cr olasz harctéren adott örök bizonysát got a magyar honvéd vitézségéről. — Eljöttem ide közétek, az élő Uonzó- ssobrok I őzé — mondotta a: eléje seregien sokzzúz öreg harcosnak, köztük a nagyszáma székely hadfiaknak, kiír r.nm rest élték a mész- szí utat a intrces Erdélyből, hogy talúlkozluis saiiuk rajongta szeretett egykori parancsno­kukkal. —- Különös körülmények között vonultam Le többször Nagyi áradt a — (olytattu —Elő­ször a győztes, hős négyes honvéríeimmel 1918 októberében, majd egy éjszadra. mint fogoly vonultam he s innen a kolozsvári Fel~ légvárba szállítónak, ahol több mint egy étig tartott rabságban a román hadvezetőség. Most harmadszor jövök és szivem tele van boldogsággal. . . Felejthetetlenül szép volt ;■ két nap, me­lyet a hős .vezér egykori hátánál között töl­tőit. Kivonultál' a hősök temetőjébe társas­vacsora Tolt. melyen a: altábornagy na!: szánt lét album közül az egyiket Széli lerenc müasztalos remekét, átadták. Másnap csajk.ís ebéd., amelyen mindenki katonai felszerelésű edényből katonás menüt evett. A Bajtársi Kör egy díszes emléktáblái készíttetett az el- j esett hősök emlékére és ezt ez alkalommal a ! jelen!» gi 2~>. gyalogezred laktanyájában ün- ‘ ne pél \ esen leleplezték. ; KratoclvwM altábornagy szeretett volt ka- i tanúi panaszainak a meghallgatására egy nap* I i j;al meghosszabbítotto várnái tartózkodáséit. Egész napon át a négyes honvédek és a Szé­kely Hitdotelálybeli katonák ügyeivel foglal­kozott. Személyesen eljárt a HONSZ irodái.c j ban, ahol a t ok kantul, ügyeivel foglalkozna]:. i meghal Igát te. az előtte ' '-léseket és megbízta •név ó-egv \ ók.1 díjút megtört megölte ii”» I- elérlek, blvölli' .1 lel* -I'gll. viss/avill* Ml jini nrli.iltill.il.. V i"s/aloi diiltuk «liba a IÓ-iIm*. \kk*>r is lie II s/1 öl te a lov.it puió-.'iii s ö mc'.'úUoti a kul in* Hell. Mik»n inr,‘»állott a k11* melleit ;*'/.t mongya mki a lova: No é'lüe (tá/dáui baliga d Ilié:. Ó szel az én lie-/.édüm IV r! akarod viuni édösanyá* dot buza a Iu tii jii »árkánlód- <b‘ múltkép pen nem Imlotl »ilviuui, ef»l>r a kútba lakik eggv vaddisziiyó. Abba a di'/uyolia van egey kic^i inul. abba a kicui uyulba van éggy io- goj madár, annak a fogoj múdáruak a lóigvi- jie > an kilenc lódúrázs. Mikor a v ad*li z.nv** jő ki a kutbóil. ojan jellel io ki. Ihitv ii kntlia a viz meggyül tiszta lejer lánggal, mi kor a ifs/.üink, akkor meggyül tb/.ta kél. langgul. mikor a 1< s/.üiók- akkor meggyül tiszta piros iongsal s os/.láu akkor jő ki a vaddis./uvó a kutbol. Mikoi jö ki a kutbol a vaddisznyó, akkor iránvicsd úgy ászt a kar­dot, hogy úgy levágd, lmgv mozdulni éggyet se tuggyon. M knr as zlot főbasitottad bál akkor ilgyej. bog' a kicsi nyúl nehogy elfus­son belőle. Mikor a»/tot kihasítottad, akkor arra ügy ej. a fogoj madár nehogy elrepüljön. A fogoj madárnak a bügyibe v»o kilenc ló* uáráib, azt a kilenc iódaiázst mikor högyiből kieres-ztöd- fordai arra úgy. hogy nehogy éggy is elrepüljön mind lapozd ésszé őköt. Úgy ésFzí’tipmlla a kilenc lódarázs!, hosv a kilencedik már csak cl:g élt Akkor kapta inágát. elmönt a hétfejii ».írkánnak a laká­sára. hát akkor a hétfrjii -árkán már alif r/uszogoTt Már akkor elmönt vissza, a kilen­cedik fódárázst i- ó-s-zetipodt-*. egészen. Ak­kor kapta mayát elmönt a bétfejü »árkán iá­kására, bút akkor a hétfejii sarkáu már egé­szen meg vót halva. Akkor 'ötté az ánnyát magához, s megindultak haza Mikor úgy «-!- möutek, liogv az apja 'árosát meglátták, az egész város Lé volt kuz.va feketébe. Kérdi éggy. örcs>cózontól a kirájurfi. Logv mit gyáwo'nak itt A^ongya: gyán/ódiálunk, iné mcglnít a kirájunk. Akkor a kirájné rţ- ke/dótt »Írni, lic«ns a bétfejü sáikáu is inc >,* hót, ez is inegbót, ómmá hova Iügyön el. Amint rnönuek el. Iá sa a kirájurfi. hogv éggy kigvó inönyön az utón körösztiil- éggv szál fii van a szájába. Kérdi a kirájurfi ho­va visrötl aztot bé? — Hagg'a kirájur. í.e is kérdö/ze, me a fijamot a keiék elnyomta az utón, oda .i* szöin. hogy tá masez am lő v«-le. Aval megnyomta a kígyó* nyakát, kivötte ! a szájából a füvet. Akkor elniöntek a kirúji kastéjhoz, aim! az apja c! vót n*ujtóztaten, (.‘darnönt az apjához. *: t a füvet végighuzta rajta. Kölárnadott s egészen haruiineévesíé 'átoz.ott Akkor a íelcíégit meglátta, u kézit oszecsapta — i-lenem lögyön bálád, m g éecör a felet-óuümöl inec'átárn. \kkor i ..'kiáltottuk a knrszuít inditottak iuiu*lönlelé hogy a népek gyűljenek éssve. esiuújanak éggy iakadaiiuot. Akkor os2túu nek). s a irrprk ii lek éggy nagv lakadalmol. aki itét esztendeig t:’'t*;tt. Akkor a laknda" omnak 'égé lölt - az, én mesémnek is vége. (Mondotta Bájjyi János 6o éves, Bű­zöd, 1941.) NOTESZ Szcntmiklóssy Sándor íbtuigyot. a fíajtúrji Kör vezetőjét, hogy a rxmaszokat vizsgákul meg s umclyeltet Ingben elintézni nem lehet, I azokat terjessze fel hozzá. ie A bihari református egyházmegye, me. lyet a trianoni haíármegállapitás ketté­szakított, az anyaországhoz történt visz- s/atérésünk révén isméi egyesült. Most tartotta meg első ülését, melyen a Ki rályhágómelléki egyházmegyéi Sulyok Isi­ién püspök, a csonka bihari egyházme­gyét vitéz Nadányl János alispán és Mol­nár Vince esperes képviselték. Telegdy József fögondnok elnöki meg­nyitójában \ iss&atekinlett az elmúlt 22 esztendőre s megállapította, hogy elsősorban az egyház volt az. amely a magyarságot megtartotta, a hitet, a fel­szabadni ásba vetett reménységei ápol­ta. A K irályh ágó in eile ki. egyházkerület <t román megszállás éret alatt együtt tartott a legnehezebb időkben kétszáz* ezer magyar reformédusi. Molnár Vince köszöntötte az ősi egyház­megyét és annak tagjait, reméli, hog’y az egyesülés áldásos urunkat fog fakasztani. Soós István dr. polgármester, 'tanács- bíró hosszabb beszédben foglalkozol!: a beolvadásnak a kérdésével. — Közel másfélmillióra nő most a ti­szántúli egyházkerület lélekszámú. Tu­dom és hiszem, — nioitdolla — hogy a ..monstrum egyházmegye/* korniányzása ! nehézségeket okoz és kerületünk piispö ke, Révész Imre dr.. javaslatot fog tenni a kerület felosztására. Úgy érezzük ma­gyar egyházi és nem zen szempontból ne­künk jogun!: van a püspökséghez és a mosţflni megszűnteiéi csak iueiglencs, 19 11 október I H. M.ijil ii lümCge- állóji. e! röl In /»dl úgy talulj,i. hogy n liuz/.njui. ,,»jtod»itf oí .illí rtől nein mindig ;> L»ds»i rm rö/ i*t* bánom inkább a könnyidih»- érvény .•»i* váay liajtja, <z*rt a további j'-lentkezi .-»• IvtnM nagy»ihl> kundtokinte .el I.» II <1 járni. \ égül az. o{jyhazrn«-g\<■ Jialá ; gas/koda-úró>l »•- sz«*r»*t<‘t ér ű) In/to'itolla Sulyok litván püspököt 7 htiry Kőiméin dr. fögondnolnH. * Az a»yaoikzá^bóö átvett »z*'p »zokast l< ti Im • a nugyvái «*/« I par testület elnöksége. Ki akarja hangsúlyozni annak az. o-oruétiy mk u jelentőségét, amikor az iparo-lanoi»'- hói Heged válik, amikor az ina-» fels/abadnh -Mrllfjiik áll és U ti a valóiul l»aráti. uulog z.a- vakkal köti a ’dkiikre. bogv mint magyar ifiurossr“é<lok, mivel tartoznak munkatjr .uk- nak, munkaadóiknak, a társadalomnak és ley elsősorban a hazának. Az elnő ilyeu ünnepélye« se^édavaláa az elmúlt vasárnap délelőtt íolyt ‘e az Iparte»* liilut i.zékházáuak uag)termélien élénk érdek- lődés mellett. Kegge! gyülekeztek mégegyazer «/ ifjik az Iparostanonciskolábau, innen templomaikba vonultak és az istentisztelet után Szabó Károly ipurtestültti elnök foga»!* ta őket a székházban éa a Hiszekegy e'énok- lót:e. után emelkedett szellemű megnyitót tar­tott. majd Madarasty Gyula ipariskolai iga/* paló aval ta fel ünnepélyesen az nj segédeket, kikhez ' égül Darabont f',yula ipartcstU éti társelnök intézett igen lelkes oktató és bu:.- ditói beszéd» t. Hetvenhét férfi és harmincöt npi Iparai- segédet avatott ez all. alommal az Ipartestül ft óv a hangulatos ünnepségen nrmo;ak a hiva­talom személyek, de a küzőnteg köréből *s go* kau vettek részt. * A mostanában megindult színi szezonnak máris t^enzációja akadt a kulisszák mögött. 1 tárfuktl tagjai bosszankodva panaszoltál:, hogy az öltözőkből állandóan eltűnik egy és más értékes tárgyul:. A hölgyek pedig azt kifogásolták hogy az inspekció* tűzoltók eh lcitőrzé*i szende rímén i endszerint olyankor nyitna!: he az öltözőikbe, amikor ők éppen, intuit váltanak. .1 tűzoltóiknak táléiban joguk tan ahhoz, hogy bármikor meggyőződhesse' net: arról, hogy vájjon nem dokányoznal;-e. a színház; helyiségekben. Különösen uz egyik jiala.abh tűzoltó roll igen serény az ilyen el­lenőrzés gyah'.orlásában. de akiről az elveszett holmit. után megindított rendőri nyomozás során oz is kiderült, hogy nemcsal: a női bú* •el: tiltott látási élvezet.- miatt eJenürzi oly buzgón az öltözőket, de az el r eszet t tár gyök is ez ö kezén sikkadtak el. Sólyom Ferenc­nél: hívjál: az így leleplezett fiatal városi íiiz- ollói, aki eddig a ruházati ipar egyik- murr kása volt. de a szabúmesterséget megunván, a tűzoltói karba vétette fel magár, hogy igy színházi inspekció révén közelebb jusson ál­máinál: birodalmához, a színpadhoz. Minden­képpen ro:szuí kezdte s most az intézmény löl eltái(dilim, az ügyészség fogházában vár­ja büntetését. * A rendőrség nagy apparátussal és szigorral üldözi az élelmi cikkekkel visszaélő spekulánsokat. Nagy szenzá­ció volt at a leleplezés, mely e hét vé­gén ú pályaudvaron történt. Itt ugyanis egy hatalmas teher áruküldeményt tar­tottak v !ssza, mert kiderült, hogy eb­ben Barátky Béla hentes nagyiparos, a Husiparosok Szövetségének elnöke, ha mis árujelzéssel zsírnak való szalonnát akart kicsempészni a városból. A kül­deményt lefoglalták és Barátky Bélát ezer pengő pénzbüntetésre ítélte a rendóTbiróság, aki nyomban ki is fi=> zette, Ugylátszik megérte neki, hiszen — amint a fáma hireszteli — már nem ez volt áz első küldemény, mellyel a nagy zsirszükségleteí szenvedő lakossá got megfosztotta e fontos élelmi cik­kétől. * Erdély turistái bizonyára örömmel fo­gadják a hirt, hogy Bihar természeti szép­ségei jobban hozzáférhetőkké lesznek, mert Biharmegye alispánja, vitéz Nadányi János, aki a napokban OszvaJd János dr. főjegyző kíséretében gyalog bejárta a Rév-Brátka és Jádvölgy közti regénye­sebb vidékeket és megállapította, hogy e szakaszokon igen mostohák a közlekedési viszonyok, elhatározta, hogy a megfelelő utak kiépítése érdekében sürgősen meg- tttszi a szükséges intézkedéseket. így Er­dély természetjárói már nemsokára sok­kal kedvezőbb közlekedési viszonyok n»el lett fogják felkereshetni ezeket a gyö­nyörű tájakat. (R-

Next

/
Thumbnails
Contents