Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-16 / 237. szám

csüíoftSü, 1941 MdMtt «S . **• *««■* «i. 0f fi# M Alifii

I^SÜHKB

Sîermzîfisâg és sstaéótoívaial: Katóm'r. lá'sai-nísi t$„b snílsí. T8Í3l9is: íí—39* ^sula: tereiea-atüa 8. szám. Telefon sz.: 29—23

sißPüoiTa:

BÍRTHi MIKLÓS

RltdAflflftltfdflOS! f 3 l L 2 S R. L Kolozsvár EiăfizEtâsl áraX: hamu 2*78. negyedévre 9, Séiéyra 18, egész évre 32 mtfGondolatok Erdély ét az anyaország

Hzen a hűvös kolozsvári őszön, am!* kor a távoli napnak az a törekvése, hogy meleget árasszon, inkább tréfá= itak tiinik fel. mint eredményt sejtető elhatározásnak, hajlamos^ az ember arra, hogy aekivesse magát a történé" seknek, Nem bptotr kísérlet ez? Vájjon nem inkább a történelem játszik ve- lünk. mint mi határozzuk meg őt. Hitemet nem adom fel: a magunk sorsát a dolgok legmélyén mi alakítjuk. Eil» merem, ez a megállapítás paradoxonnak tűnhetik fel, de mégis vallom, neiţj az. Igaz ugyan, hogy végleges és halálos döfés érte azt az életszemléletet, amelyik mindent „magunkból — ma® gurukhoz" vitt s nem volt hajlandó a „palánkon túlra** 1 * * * * * tekinteni, de az sem igaz, hogy tehetetlen rönkként kell rábízzuk magunkat az idők eszeveszett sodrára. Tudomásul kell vennünk, hogy — miként Teleki Pál is oly sokszor feí- emiitette — nagy összefüggésekben élünk, századokban kell gondolkoznunk és magyar embernek sohasem volt olyan egzisztenc ális ügye az, hogy szemhatárát kiszélesítse, mint éppen a mai magjarnak. mégis nem szabad el= könnyeimüsködnünk saját portánk ügyeinek rendezését sem. így jutok el Erdélyhez, miit amelynek az ország szellemi vérkeringésébe való bekapcsolódása az ország egyik legfontosabb problémája. Ha abból a megállapításból indulunk el, hogy csak az válhat k problémává, ami sz vünk ügye, akkor Er délynek és az anyaországnak a szellemi viszonyát úgy kell rendeznünk, hogy abból Hazánk szellemi kincstára javára is közhaszon származzék,

Mit tud Erdély adn, helyesebben: mit kell abból kötelességszerüen elfogadnunk, amit Erdély olyan szeretettel kínál? i

\ élcményem szerint legelső sorban azt g reális &etszemléletet, amelyet olyan nagy felelősségéjr?ette! és szív- béli melegséggel hordozott az elmúlt idegen rmpérum alatt is, de amely mindig meghatározója volt magvar és európai történelmének. A „valóságot meglátok gyülekezete volt Erdély irr n- dig" — miként Bethlen Gábor is megállapította. Mind g hic et nunc mérte meg sorsát, ahhoz fegyelmezte idegeit, türelmét, áldozatkészségét, igényeit, de ha kellett, robbantotta fel egész hitének lángját. Ehhez járult azonban két jellemvonása. Először tudatában volt annák, hogy történelme van s ez a felelősség súlyát v ál Iáira rakta. Másodsorban, hogy szellemi tekintete mlnd’g messte nézett. Miként egy régi erdélyi történész is megállapította: „Azerdélyi kollégumok ablakai mindig Nyugateu rónára néztek, a nagvenvedré például Hekleíbergre". Fogadjuk el Erdélytől az“rt azt az intelmet, hogy a mai uj időknél is fontos, hogy a régiek h léből, tapasztalataiból, magyarságából és bölcsességéből merítsünk. Jó volna azért, ha régi, örökre elment erdélyi magyarok porlepte, elfelejtett szellem'1 arcok restauráció la gyorsabban menne, mint eddig. Ugyanebből a reális élei- szemléletből kozhasznosithanánk Er* délynek azt a történelmi! tanítását hogy az egyszerű — önálló ÉrdéIvuéí fennéi- tó — cf plomáciai rendből például sohasem hiányzott a kuli uralta chei állás, illetve szolgálat. Ma. amikor inter arma silent Musae egész Európa néma, mi kell hogy vállaljuk azt a felelősséget, hogv az# öreg, Hör vő, vérben ázó Európa helveţi énekeljünk, 'rjunk. aí kössünk, dolgozzunk, azaz Európa javára is magunkat helvesen megmutassuk. Hasonlóképpen ebből a helyes erdélyi valósávszeretétből folyik az, hogy az uj magx’ar közgazdasággal foglalkozó nemzedék kialakulásánál okulásul, nemzettievelői elvként felragvogtaAssuk azt az Erdélyben oly hatásosan munkált gondolatot, mely szerint egy k s nemzetet naggyá a minőség iránti féketzhe- tetlen és szenvedélyes szerelme éf szolgálata teszi. Ez áll a földnek a művelésénél éppen úgy, mint a „commer- c alis arí iculusokkal való kereskedés- néí". Mindezekből könnyen érthető, ha azt állítom, hogy7 Erdélyben &z értékek megítélésénél helyesebb skála uralko dott. Az emberéket nem hódította cim, rang, külső disz, rokonsággal való kér kedés. M űdig jutott arra idejük, hogy

befele nézzenek és ezáltal egy betlyes értékelési rendben számbavegyék erejüket s n-e ringjanak a sírva vigadás végletekbe repítő hintáján.

S m t adhat az anyaország? Először ís azt a fogalmat, amit az anya szó jelent. Az egyetemességet, a védelmet, a szereteted, a messzebbre való vitel jár- nitanitó karját. Á telefonközpontot, mely messzebbre kapcsol. A biztonság’ érzetet és amire a folyton növő erdélyi ifjúságnak mai helyzetéből folyóan existenc álisan szüksége van — a történelmi folytonosság tudatos biztosítását. Lelkében és életében. Ez a mai erdélyi ifjúság az idegen Imperium alatt n&m tanulhatott igazán, szabadon és alaposan magyarul és magyar törté íveimet. Hiányzott életéből az a nagy nevelői faktor, melyet úgy hívnak, hogy szabad magyar közélet. A régi magyar

életre csak a* apák nemzedéke emlékezett vissza. Járult öregedő lelkéveL és hitével az elpergett história mes- gyéire, ahhoz a sokszor paradicsomnak feltűnhető múlthoz, mely Jean Paul szerint „az egyetlen párád csora. honnan senki sem hajthat ki bennünket*, A történelmileg magyar ontudatositás kü teíessége ezzel a fiatal erdélyi nemzedékkel szemben az anyaországét

Ma, amikor vér, füst, pusztulás, halál csúfítja el a világ arcát, jó ha eítü nödve arra is gondolhatunk, hogy «z a problémánk is van, mert csak úgy lehet, hogy Erdély egy része újra a rn énk s kis magyar gyermekek nem hiába imádkozták az iskolákban minden nap kétszer is „Hiszek "Magyarország feltámadásában". És óriási peda gógiai és magyar jelentősége v&n, hogy nem hiába imádkoztak! i

4 páriskornyéki béke sevskozossége szorosan összekovácsolta a magyar és m bolgár nemzetei

m moiicIoMa Báráö«ssy lászlő ár* Fil@v bolgár kormányfő iiszieieéére fdíszvacsora pohárköszoaiőjébeg

4 koroiányzé IsgaÉa a bolgár miniszterelnököd

BUDAPEST, október 16. (MTI.) Dr. Filov Bogdán bolgár min üz terel nők és kozok- tatásügyi miniszter szerdán délelőtt feleségével és kíséretével négynapos hivatalon 14- togátá&ra Budapestre érkézért. Együtt jött vele a különvonatoin Arnothy-Juage-t ME Láiy szófiai magyar kövér ír. A Keleti pályaudvaron fényes külsőségek közötl fogadták a bolgár kormányelnököt. A pályaudvar tornácán Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter és felesége, Human Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter es felesége, továbbá Tosev budapesti bolgár kövér és felesége és báreiházi Bárczy látván államtitkár várták a bo%4r miniszterelnököt. Megjelentek a fogadtatáson Perényi Ztag- mond báró. a Felsőház elnöke, Tors Tibor, a képvisalőház elnöke, vitéz Keresztes-Fi- scher Ferenc belügyminiszter, viitéz BartHa Károly honvédelmi miniszter, Györffy-Ben- gyel Sándor közéUdmezési miniszter, Varga Jó?scf ker-eskeckínii és iparügyí miniszter, Badocsay LászKó dr. 5gazságügyminisz^|r br. Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter, Rcményi-Scbneílc-r Lajos pénzügyminiszter és sok más előkelőség' Pártkülönbségre való tekintet nélkül több országgyűlési képviselő is jelen vőEt a fogadtatáson. A különvonat a bolgár Himnusz ban arjai mdlletí fatott be a pályaudvarra. A szalonkocából lelépő bolgár kormárnyelnökőt eb-őnek Bárdos,-v Lás/,- Só miniszterelnök és külügyminiszter üdvözölte melegen, majd Hóm:jn Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter fogadta szívélyesen. BárdoSsv Lâţzlonâ és Homan Báliníiué virágcsokrot nyújtottak ái> a bolgár minis«- tererlnök feleségének. To=ev követ felesége Amóthv-Juncefrt Mihály feleségének cdott szép rózsacsokrot. Ezatáiiu Bárdosé? László mindtereflíiök bemutatta a bolgár kormányéin öknek a m'‘giderít előkelőségeket és röviden elbeszélgetett a vendégekkel. Ugyanekkor Bárczy István minisztienelnoksegi államtitkár Filíov miniszterelnök felezéeéniek mutatta be a fogadtatására megjelenteket. A térségen egvhegvült nagv tö«eg pero"keti át melegen iiranepeilţe a bolgai korín wnvelnö- köt, aki BárdosSv László rníri's/tere’nfikkel diépett a dliszszázad előtt, miközben a zenekar a két nemz ét himnuszát játszotta.

Bárdossy László miniszterelnök és felesége, Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter es felesége gépkocsin elkísérték a bolgár vendégeket a Dnnapa^i szállóba, ahol msrt.őí.kodásuk al-aít laknak. Budapest közönsége mindenütt igán nagy Ie*ke*edéss8a3 ünnepelte a bolgár vendégeket.

Filov miniszterelnök éa közoktatásügyi minászter a déli órákban feliratkozott a Kormányzó Ü.r Öfőméitősagánál és a FőcaáL

I tósága Asszonynál, majd Birdossy Lásoió j miniszterelnököt látogatta meg a miniszter1 elnöki palotában, később pedig Eóraan Bá- Imt va5l£s- ée közoktatásügyi mín>»zéert m krftmaummsJér iumbaa.

KiliíslIgaíésoEi a LorsnásiyzőRál

! Fäov boigár m^oísatereloök ée közoktatás

I ügyi miniszter és felesége tiszteletére Hó" I man Bálint vaüás- és közoktatásügyi mintóz- ter és felesége fzerd'án délután ebédet adott a Ce'Ilért-száHóban. Az ebéd után a bolgár miniszterelnök megkoszorúzta a Hősök emlékkövét. A koszorúzás ünnepélye» külsőségek között folyt le,

A Kormányzó Ur Öfőmé^tóáágs dálirtán öt

órakor fogadta Filov Bogdán bolgár mirnsz- terelnököt. Ea aikilómmal átnyújtotta n€kí arcképét.

A Hősök emlékkövének megkoszorúzása és a kormányzói audiencia otása Birdossy Lási- ió miniszCPrelnök és külagymlniszber. majd Hóm au Bálint vallás* és közoktatásügyi mé* aiszter a Dnn-apadöt^-szállóban viszonozt* Filov nrítow^terelnok és közoktatásügyi mi* nisarrerxiek délelőtt náluk tett látogatását..

Bârdosîy László m. kír. tirkos tanácsod, miniszterelnök ós külügyminiszter és felesé” ge^ . Bogdán Fílov bolgár királyi uciinisztea-- elnök és közoktatásügyi miniszter és felesége tiszteletére 1941 október hó 15-óc, tw

dáa este fél 9 órakor estebédter adott a miniszterelnökségi palotában. Az eetebéd során Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter a köve'keao pohár köszönVn móri«****

BárJossy miointereSnok pohárláoszöniője

MINISZTERELNÖK UR!

Meleg és szívélyes Isten hozolt-tol üdvözlöm Nagyméltóságodat. Olyan meleg szívélyességgel, ahogyan csak régi Intrá- tok köszönthetile egymást. Régi. szilárd és életerős barátság érzelmei fűzik össze népeinket. Ez a barátság mélyen benne gyökerezik népeink tudatában és áthatja vezetőik gondolatvilágát. Alig van a világon két másik nép. amelynek a történelme olyan csodálatot párhuzamban alakult volna, mint a mi két népünké. A történelem mindkettőnek kemény nevelést adott. A szabadságért és függetlenségért, a tűzhelyért és a hazai, rög védeL inéért vívott elkeseredett harcok hossza egy. ásutánja ez a történelem. De a harcos Századok jól is hoztak. Neveinkben állandóan ébrentártották a hazaszeretet, lobogó lángiát és kiapadhatatlan erőt adtak népeinknek ahhoz, hogy higyjenek a joglran. és jövő]ükben. Ez az izzó haza- szeretet, amely a népet és földjét szorosan egybeköti az a bátorság es áldozatkészség, amellyel hazájukat mindenkor védelmezni tudták és a maguk kiildeté szerű jö-vőjébe vetett lul rendíthetetlen ereje, íme; ezek azok u rokonvvnások. amelyeket népeinkbe kemény sorsuk bt lenevelt és amely őket egymáshoz fűzi. A páriskornyéki békekötések, Nevi'íe *' Trianon tehát sorsközösségbe kapcsoltak bennünket. E rendsze reroszakos tettei a levegőt is el akarták tőlünk vonni azért, hogy e térségben idegen elemek hatalmi vágyai élhessék ki szálfádon magukat.

Nehazek voltak as erre következő évtizedek, de megtörni nem tudtak bennünket. Éppen a jogunkba és jövőnkbi1 vetett rendíthetetlen hit adott ehhse erőt nekünk.

Ez a sorsközösség szorosan összekoni- csclta a magyar és « bolgár nemzetet, de ugyanakkor még sokkal többet is tewn: tett. A m' sorsunk közösségét hozz.dórDíszvacsora a vendégek tfiszleleiére