Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-29 / 222. szám
2 Pt t.PMNT.ßK 7941 iTVpré'etniűr 2f. Oa Geraniio Bitonina emléke Megható ünnepség kere cbsn leplezik Se a nagy magyar ifiőaevülő emléktáti já! — Kcjyetóies zaráíííokiás a luzsongárdi íemeiöbii müveit, nemesit II,n honleányokat adni <• (Un •jn hazának, Hiert a müt tilt nö teremti men n müveit nemzeteket.“ Ennek a/. eszményi ncvelésuek legfontosabb eszköze u h/eretet. Hitvallása haját szavai szerint «•/. volt: „Az iskola adjon szeretetet 111»*t<>!>!> szén-irtot óh szerétnél! \ '■ a legnagyobb KOLOZSVÁR, szeptember 2,). (V/ Fiion- ! ók. munkatársától .) Meghatóan .-/ép ünnep- j ►ég keretében leplezték le vasárnap délelőtt j i>e Gerando Antonina, a uagyiuultu, régi ko- j Joasvúri leánynevelőintézet e ső Luzgatónő4 j jenek emléktábláját. Erre az ünnepélyes al j halomra megjelentek mindazok, akik va aha ennek n leányiskolának a falni között tanultak és készültek fel az életre Megható vo t j látni, hogyan sorakoztak fel a régi intézet folyosóin, udvarán és tornatermében százával és százával azok az uriass/onyok, akik a hires pedagógustól, a magyar nőneve esnek valóban úttörő apostolától, De Gerando An- touiuátúl kapták az első oktalóleckót és a legnemesebb utravalót az é-elrc. Eljöttek mindnvájan, bogy néhány urára összedobban- jon szivük az intézet mai növendékeivel és elmondják, lelkűkbe véssék nekik is, hogy ki volt az a nemesszivü, nagvtudásu icazga tóuő. akiuek emlékét évtizedek távolságában | sem fe ejtette el senki. Azokból a beszédekből, amelyek az ünnepség során elhangzottak, tisztán csendült ki a hódolatnak, a kegyeletnek, a megbecsülésnek és szeretetnek hangja, amely mutatni fogja az utat az elkövetkező évtizedekben és később is ennek a nemesha- gyományu régi kolozsvári kultúrintézménynek a falai között tanuló leányifjusásruak. Császár Károly tír. tanügyi főtanácsos ünnepi megnyitója ; A lélekemelő ünnepséget a Magyar Hiszekegy vezette he, ame’yet az intézet énekkarával együtt énekelt a tornatermet zsuto' fisig megtöltő közönség. Ezután dr. Császár Károly tanügyi főtanácsos, a kolozsvári állami leánygimnázium igazgatója üdvözö te néhány meleg szóval a megjelenteket. — Az Isteni Gondviselés iránt érzett mély- j séges hálával elte’ve — mondotta megnyitó- j jában az igazgató — őszinte meghatottságtól elfogóava állok itt, hogy ünnepi prológus le- ! gyek. Ünnepet ü ünk ma. Századok múlhat- ' nak el s az utánunk következő nemzedék ; nem fog hasonló ünnepet ülni. Mert ma, amikor a De Gerando Antonina eszmévé fi' nomult nemes emléke előtt, az iskola meg- szentelt régi zászlója alatt fejet hajt az egykori tanítványok, a tisztelők, utódok és a mai nemzedék eszményeket kereső serege, emberi lényünk belső alkatának legjobbillatu és legritkább szépségű virágaiból fonjuk az ünnephez koszorúinkat. A hála ez — ember- lelkűnknek e nagy időközökben nyíló és il latozó aloc virága— Szivem egész melegével köszöntőm, mint házigazda a dezserandisták országos testvéri közösségét, az ősi tűzhelyen összejött egykori tanítványokat- a közokatatásügyi kormányzat kolozsvári tankerületének vezérét, az áldozatokra mindig kész és lelkiekben kincses város nemes polgármesterét, az ídő-sebb testvérnek, a mi büszkeségünknek, az Egytemnek nagytudományu Rektorát, az egyházak képvise óit, a testvériskolák vezetőségét, iskolánkat megtisztelő vendégeinket s a nemesveretü hagyományokon épülni kész drága gyermekeinket. fi Ihgy N?w;!§ emlékét idézik a régi tanítván ak... A lelkes melegséggel fogadott ünnepi meg nyitóbeszéd után az intézti énekkar e’éne- kelte Liszt Ferenc „Ünnepi Dal“-át, majd dr. Glatz Károlyné Fogarascher Anna mondott szívből fakadóan szép emlékbeszédet. Minden szavát, minden gondolatát mélységes megilletődés hato>tta át, hogy megemlékezhetik a hajdani felsőbb leányiskola épületében a nagynevű első igazgatónőről. — Hálát adunk a Mindenhatónak —- mondotta — hogy megértük ezt a napot és a visszatért Kolozsvár 62. éve őrtá ló leányis” j kólájában magyar szóval, magyar szívvel beszélhetünk a magyar szellemiség egyik kiváló alakjáró'. Ami belőle múlandó. 27 év óta i házsongárdi temető sötétlombu fáinak árnyékában piheu. csodálatos szelleme azonban most is itt él, itt van bennünk, betölti ezt az intézetet, áthatja egés-z Kolozsvárt, Erdélyt, sőt Magyarországot is. Ez az intézet az 6 igazgatása alatt a nem' zetőségektől körülvett Kolozsvár városában a magyar talajban mélyen gyökerező ma- gasabbrendü nyugati műveltséget terjesztette. Védőbástyája volt a magyarságnak, ezért nemzelmenlö munkát végzett. Kitűzött célja az volt, bogy a magyar nöne- ve'ést, amely éppen Erdélyben volt a legelhanyagoltabb. felvirágoztassa. De ehhez előbb rneg kellett nyernie magukat a családokat, meg kellett változtatnia egész gondo kodásukat, hogy megértsék, hogy a lányok tanitta' tása nem fejeződhetik he az elemi iskolává-, mert a testvérek, anyák, feleségek, művelet" len&égét megsínyli az egész ország. Meg kellett szabadítania Kolozsvár és Erdély családjait az idegen szellemet terjesztő külföldi nevelőnőktől és magánisko áktól. Bizalmat j kellett iskolája iránt keltenie, hogy lássák: • a/ iskola szívvel hiró, érző lény és eé ja bogy a növendék már uz iskolában elő legyen készítve arra. bogy egykor a hazának derék polgára s a társadalomnak hasznos tagja legyen. Te jt sen Széchenyi elgondolásának volt nemcsak követője, hanem megváló' silója is. Sem ő, sem tanári kara nem riadt vissza semmiféle akadálytól. Valóban, a magyar nőneveié nek hőskora volt ez, a tervez getésnek. kiizde c.nnek, erőn felüli munkának kora és mégis azt mondhuljuk: akkor volt De Gerando Antonina a legboldogabb! Amilyen magasröptiiek gondolatai a hazáról és annak szeretőiéről, éppoly nemesek, oly aposto i bittel vallottak n nevelésre és tanításra vonatkozók is Célja, mint ahogy Széchenyi kivánta, ez volt: ..Müveit, valóban hatalom a vi ágon. A mély liutn-i kc-tett és nagy tetszéssel fogadott Cmlékbcs/éd után (.elfő Salamonin: árkosi Veress Ilona mondott közvetlen lion gon az emlékektől és kegyelettől áthatott beszédet a volr tanítványok Hevében, inig a mostani tanítványok ré-zéről Bahnt Gizella IV. gimnazista növendék köszöntötte a régi tanítványokat és fogadalmat lett. hogy méltó utódai lesznek mindazoknak, akik ezt az iskolát édesanyjukként szerették. Dr. Biró Ba áz-'ué kiss Margit tömör sza' vakkal, pompás szónoki lendülettel mondotta él az emléktábla történetét és azt, hogy mikor Erdély és Kolozsvár idegen uralom alatt sínylődött, az egykori kolozsvári dezaeramlis- ták már tervezgették ízt a mai ünnepséget és lassan készült, készült az emléktábla. „Hordozzák e márványba vésett belük!...“ Az emlékbeszédek elhangzása után a jelenlévők százai átvonultak a tornatieremből az emléktábla elé, aliol Vásárhelyi Jánosáé Csiky Amia bekből fakadóan., közvetlen, keresetben, ni c,eg szavakkal leplezte le a klasszikusan szép, gyönyörű emléktáblát. — Ez az emlcklábla az összötartásnak, az áldozatos kötelesség tudásnak legyen bird •- tője! — mondotta —. Emlékeztessen szüuU- 1 értül de Gerando Antonina áLdottszivü munkásságára és éleiére, mutassa a helyes, az igaz köCefl-Vsaégtudás útját úgy’ nekünk, mint a jövő nemzedékeknek. Az igaz saivbőí jövő, Szép beszéd után dr Császár Károly tanügyi főtanácsos, igazgató, mán* a kolozsvári állami leánygimnázium jc illegi igazgatója átvette a Varga Oszkár által készítet* művészi emléktáblát és foga* dalimat tett, hogy azt a legnagyobb gonddal fogják megőrizni és sohasem felejti el az intézet hálával adózni de Gerando Antonina síron turról is hazajáró áldott emléke eJőrt. S e pillanatban ott állót» a leleplezett gyönyörű emléktábla, amelynek baloldalát de Gerando Antonina no.mesveretü klasszikus arca díszíti, ezzel a két évszámmai: 1811— 19141 Magán a márványtábJán ez a felirat áll: Hordozzák e márványba vésett hetük Hogv (l>l»cn az intézetben a magyar nőnevelés úttörő apostola, DE GERANDO ANTONINA Az intézel alapításitól kezdve 32 évi igazgatása alatt nemzetmeutő Munkát végzett A baza és az ifjúság javára. Hálás szeretettel tanítványai 1941. Virággal borítják el a Hagy Navelő sírját Az ünnepség urán megnyitották a de Gerando Antonina múzeumot s az emlékkönyvbe beirták nevüket a régi tanítványok. A muzenm-megnyhó b^zédet ugyan csak dr. Császár Károly tanügyi főtanácsos igazgató mondóira. Ezután a jelenlévők az intézet öreg zászlójával hármas sorokban kivonultak a ház'Ongárdi temetőbe, ele Gerando Antonina sírjához, ahol Őt. Páskándy JánoSné Tomka Ilona mondott kegvelet.es beszédet, utána pedig az egykori tanítványok és az Intézet mai, ifjú növendékei helyeztek vgy-egy szál virágot a sir hantra, amelyet őszirózsák és fehér szfkfük halmaza borított be a csü- lugó szeptembervégi napfényben. (g•) Október 4.-én és 5.-én gyiijtőntspokat rendez a Magyar A Magyar Vöröskereszt a városok polgármesterhez felhivást bocsátott ki, melyben — többek között — a követ ke" zőket mondja: „A bolsevizmus elleni keresztes hadjárat a magyar honvédség harcbavetését is szükségessé tette. A most folyó háború a Magyar Vöröskeresztre is különleges, még az eddiginél is nagyobb feladatokat ró. amjelyek megvalósítása csak a nemzet minden egyes tagjának legmesszebbmenő áldozatkészségével oldható meg. A Magyar Vöröskereszt a rnuitévi országos gyűjtés óta immár harmadszor áll helyt a honvédség melleit, mert alapsza- bályszerii és a nemzetközi egyezmények" ben is lefektetett elsőd?eges kötelességét képezd a hadrakelt seregek fsebesülijei- nek és betegeinek az állami gondoskodáson túlmenő ellátása. Ehhez sokmillió pengőre van szükség! Ezért a m. kir. Belügyminiszter Ur 1 évi június hó 25-én kelt 162.034—1941. V. sz. rendeletével megengedni méltózla' tott, hogy a Magyar Vöröskereszt céljainak megvalósításához szükséges anyagi eszközök részbeni előteremtése érdekében ..Vöröskeresztes Napok“ elnevezés alatt 1941. évi október hő 4 és 5. napján országos gyűjtőn upoluit rendezhessen. A Magyar Vöröskereszt ezután felkér" te a városok polgármestereit, igv Kolozsvár polgármesterét is, hogy az országos gyűjtés minél eredményesebbé tételét elősegítse. Kolozsvárra a Magyar 1 öröskereszt 500 gyűjtőivel küldött s ezekkel az ivekkel keresik fel Kolozsvár társadalmának nemes lelkű asszonyai és leányai mindenki háza táját, azzal a kéréssel, hogy ve' gyen részt a Magyar Vöröskereszt munkájában, mert a Magyar Vöröskereszt mindenütt ott vám, ahol segíteni kell. Természetesen a gyűjtésből kiveszik a részüket a különböző egyesületek, igy a leventék, a cserkészek, az ifjúsági vörös- keresztesek, a tűzoltók és nőegyletek, va* lamint a Közjóléti Szövetség Tizesszerve- zete. A Magyar A öröskereszt számol a felszabadított országrészek, igy Északerdély elszegényedésével, de viszont tudja, hogy ennek az országrésznek lakói hü fiai maradtak a magyar hazának. Meg vagyunk győződve arról, hogy Kolozsvár városa ez" úttal is példát mutat magyar érzésével, hiszen pénzét olyan célra adja. amely magyarok fájdalmát enyhíti, magyar sebeket gyógyít és magyar könnyeket töröl le. Az egészségesek, az ország rendjében és nyugalmában élők gondoljanak a harctereken hősiesen harcoló katonáinkra és október 4-én és 5"én a Magyar A öröske- resztre!44 Egy hét óta minden előadáskor minden jegy elkelt a Royalban« A Nobel-díjas George O’Neil irta az INTERMEZZ O-t, Leslie Howard és Ingrid Berman játsza a főszerepet: ffimíiek mép ilyen s'kere nem volt. Két napra, IcedtiUff prolongálta a Royal, hogy aki látta, még egyszer megnézhesse. Tel. 3705. I I I I I j Berllű-Róniű-Tofeíó I Most ünnepeltük dsö évfordulóját annak a történelmi jelentőségű esi- menynek, hogy Németország, Oln* / ország és Japán képviselői aláírtál, a háromhatalmi egyezményt. A vi lágháboru után kisemmizett, fejtörő nagy népek összefogását jelentett a/, egyezmény, amely Európa és Ázsia uijáformaiéinak közös arcvonalba tömörülését valósította meg. Az elmúlt esztendőben a különböző államok hoss/u sora csatlakozott ehhez az egyezményhez, közülük elsőnek Magyarország. Az egyezmény alapján indult meg a háború fegyve reinek zaja közepette az uj Európa fölépítésének munkája. Nehéz és áldozatos munka ez. Egyfelől a háború követelménye nek kell eleget tenni, másfelől pedig építeni kell a békés jövendőt. A földközitengeri hadmüve leteket a legnagyobb probléma megoldása: a bolsevizmus elpusztítása követte nyomon. A világtörténelem legnagyobb arányú háborúját kell ezért a célért megvívni és bár a messzi keleti harctereken még min- d g óriási méretű hadműveletek folynak, annyi bizonyos számunkra, hogy a bolsevizmus veszélye megszűnt Európában. De a hál-nruva! egyidejűén óriási méretekben folyik az újjáépítés és egybehangolás munkája *s. Európa mindinkább az európaiaké le-sz és a Távolkeleten a Ali kádó isteni hatalommal felruházott patriarchalizmusa terjed ki minden népekre. Tűtök Laci Vegyienhalodik évét járta, de mindenki csak Lacinak hívta. Nagy csillogó góbészeme sovány, mosolygó, ezeridegü arcából oly gyermekes vidámsággal, oly tréfát kutatón, kacagást okozón világított bele a műsok éleiébe, hogy idősebbnek, higgadtabbnak, mint Lacinak, dehogy is lehetett volna képzelni, vagy nevezni, Öntő volt az Ellenzék és Esfilap nyomdájában, nyolc esztendő óta, gyorskezii, mindig a munka lázában égő, sebesgon- dolatu és sebesbeszédű. eszes, nyugtalan székely, akit fenn a Házsongárdon, szén- utcai kis lakása körül szívesen hallgattak az emberek, borítás közben tréfacsináló történeteiért, vidám ötleteiért, jószivéért. Élete büszkesége az i tyukfarm voh. mit szerény fizetéséből rendezett be. Kiállításokra küldte fajtiszta. Hollandiából telepített majorságának szebb példányait és nem egy dijat, elismerést, oklevelei szerzett tenyészetével. Vasárnap a Sporttelep kapujában, jegyváltás előtt, hirtelen holtan esett össze. Szivszélhüdés érte. Emlékét újságírók, nyomdászok s fenn a Házsongárd apró házainak jó magyar népe sokáig szeretettel őrizzük. r ____ _^_jnmaai Szőrmék olcsó beszerzési forrása, átalakításokat pontosan vállalok JilZSíF szíicsmester, Wesselényi Mlk- lós-utca 25 szám. (Kapu alatt.) Értekezletet tartásiak a tankerületi fülgazgaték KOLOZSVÁR, szeptember 29. (Az Ellenzék munkatársától.) A közelmutban miniszteri rendelet jelent meg a tankerületi főigazgatóságok hatáskörének kiterjesztéséről. A rende- let azonban részletkérdésekről nem intézkedett. A főigazgatóságok és a minisztérium körzeti tevékenységének végleges elhatáro ására a kultuszkormányzat október elejére szü- kebbkörii értekezletre hívta meg az ország összes taukerülelének főigazgatóit. Az október elejére kitűzött értekezleten — amelyen Ko ozsvárról dr. Illés Gyula tankerületi főigazgató vesz részt — h szakminisztérium vezető tisztviselői is résztvesznek. (ssekutz: Gyógyszerek és gyógyítás, két kötet, kötve 1228 lap, vá* szonkötés, 36.— Lukács: A csecsemő táplálása 4.— Boros: Helyes táplálkozás 4.40, Bélák: Rhenmatologia kve 23.— Beznák Élettan II. 32.— Kérje a magyar és német orvosi újdonságok jegyzékét Lepagetól. Kolozsvár,