Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-29 / 222. szám

ÍjNÍ nvéptűmbét 29. ELLENZÉK & íMM A magyai* pap i'B.) Mily jóleső most leírni, mindegy , egészen, hogy katolikus c, raj or nur tus-e, vagy unitárius. Vájjon melyik vttUr lujn lehetne ezt másutt így elmondani, mint ahogyan mi mondhatjuk Erdélyben. Maiéban mindegy. A magyar papról van szó, akinek szerelnénk őrök emléket áUi~ tani kisebbségi életünk legszerényebb, de Ugmar adandóbb harcaiért, a falu magyar papjainak, e legnévtclenöbb hősöknek hű­ségéért és önfeláldozásáért. Mindhárom felekezít papjai egyenhint és i-ctl amennyien a magyar pap nevét visel­ték, az evangéliumi szeretet testvéri ar aíval hajolva a szenvedő, vagy csüggedő fölé és az izzó magyarság kiapadhatatlan történelmi erejét sugározva minden ma­gyarra, kinek sorsát templomuk, vagy pa­rókiájuk koré rendelte a sors. Egyenhint, hűlöm külön vastag kötetek­ben sem lehetne méltó módon beszámol­ni huszonkélesztendös missziójuknak ál­dozatáról és eredményéről. Ezért ha most azt mondjuk: magyar pap, ha az Élnie múlt harangok Siniándi tiszteletesének arcát nézzük hálásan rajtuk, érezzék hu- lön-külön, személyesen, egyenhint nekik' szólónak a reájuk srögződő tekinteted, mellyel hálát, becsülést, cl nem felejtés!, büszkeséget és végtelen tiszteletet szeret­nénk sugározni teljes lelkűnkkel feléjük, hogy méltókép tegyünk bizonyságot Er­dély egész magyar társadalma nevében valóságos történelmet formáló magyarsá­gukért. Ha magad is vártad, magyar pap-test' vérünk, hogy zörgessenek az ablakodon és vagy a parókia muskátlivirágjáért, vagy a vasárnapi prédikáció textusáért, vagy a fa­lu szélén tett esti látogatásod alkalmával mondott bátorító szavaidért, vagy a kita­lált tengernyi jogcím- bármelyik kockáza­táért számonkérjenek, faggassanak, vagy el is hurcoljanak — akkor is szemed nera c magad sorsán vizsgálódott, nem a csa­ládod, a házad holnapját rendezte, hanem a többi magyar testvéredét. Akltor is azon gyötrődtél, ki álljon helyt utánad a jó magyarok közül, ki vegye át a kényszerű pásztorságot, hi legyen helyedben a hű­ség postása, a biztatás szelíd korsója és a védekezés kemény fegyvere, ha szelíd hivatást harcos magyar önvédelemmel egybevetve, kiforrott missziód teljesíté­sében aliadályozással fenyeget a kisebbsé­gi sors. És ha sietve gyűjtötted a szerencsét! e- Ttiil jártnál: a segélyt, ha vitted a beteg­nek és nélkülözőnek a nehezen szerzett támogatást, vájjon kérdezhette-e valaki visszautasítás nélkül tőled magadtól, hogy hát a házad táján nines-e még erősebb nélkülözés, beteg anyádnak van-e pénzed orvosságra, gyermekednek kollégiumra, el­látásra, könyvre, húgodnak, lányodnak sorsára, menyegzőjére. Mialatt másokat tanítottál, buzdítottál, erősítettél, honnan is vetted a magad okosságát, buzgalmát, erejét az annyifelé, jutó mérhetetlen forrásokat, melyekből szakadatlan menthettek az emberek, sok­szor a messzibb községek népe is?! Isten volt Benned és veled, magyar pap- testvérünk, a magyar sors leküzdhetetlen igazságának minden magas burjánon kn- rcsztiilegyenescdö termése és a lelked volt a végtelen talaj, mely vihar állón,, arm vízállón, üszögállón bírta, ontotta a bő­séget a magad legsivárabb szegénységében és szükségében is. Most, hogy divattá leli az önelismerés Van szerencsénk a „Waíiurasára “ varrógép tulajdonosok tudomására hozni, hogy október hő végén egy ingyenes géphimző-tanfolyamot tar­tunk a dresdeni SesdsJ <& Séű&i» manet-nyár egyik hímző szak­értőjének vezetése alatt. Jelentkezéseket a tan folyamra e hó végéig elfogad a „9iaumann* varrógépek erdélyrészi képviselete: az „OtriGn“ Fémművek r f. kereskedelmi osztálya Kolozsvár, Mátyás király-tér 32. c« n szenvedések multbctjnel&gitó láng1 jóinál a süthérezés, sokssoi a kétkedés —■■ nem nyújtunk át diplomát, vagy fényes elismerést minden lépésedért, sőt összes lépéseidért sem, mit macskaköves, vagy eső áztatta utcáidon oly folytonosan tettel a történelmi sors beteljesedéséért. Csak mélységes tisztelettel és hálával megállunk most Előtted és köszönetét mondunk. Itt vagyoni:, egész magyar társadalmunkban, valamennyien emlékezve és még erősebb, még messzisnézőbb, még szabadabb mun­kát, együttműködést kívánva a jövőre. Nem- szeretjük és nem aktá juk, hogy a magyar papok szerepe, jelentősége e coin* páson kipróbált nemzetfenntartó és nem- zatnevalo képességekkel cl halványodj él: a bürokrácia tényezőinek ináshivatásu jelen­tősége melleit. Nem kivárniuk és nem- sze­retjük-, ha a rnáslúvatásu célok és fontos* súgok ezt a pásztorbotot is a maguk kezé­be akarják venni. A magyar pap falure­zei ö hivatása kipróbált utat rágott a maga áUloztos munkájával a l-Cgrnaradan­dóbb történelem form álás céljai felé. Mér­hetetlen hiba volna ezekről az utakról más uj és járatlan ösvényekre terelni a fi­gyelmet. Erdély magyar papsága lélekben, szív­ben, az egész magyar néppel és sorssal egy lett. Érezze ez a papság. hogy vele és az ö sorsával is egy ez a nép. Ötszörösére lakozzék a gázgyár termeléséi 600 eser pengős hmufsâsâss kölcsönnel áftalsfclÉj&k a gázgyárai KÖLOZSVÁR, szeptember 29. A fel- szabadulás utáni magyar városvezetőség előtt a kolozsvári gázgyár kérdésében két lehetőség állott: a gázgyár működésé­nek azonnali megszüntetése, tekintve az elhanyagolt csőhálózatot, vagy a zavar" talan működéshez szükséges nagyarányú munkálatok azonnali elvégzése. Kolozsr vár város törvényhatósági bizottsága az utóbbi elhatározás melleit döntött és 600 ezer pengős költségvetéssel meg­kezdte a városi gázgyár rendbehozata­lát és további fejlesztését. A munkálatokhoz a szakértői vizsgálat után azonnal hozzáfogtak és ez<ek még ma is tartanak. A napokban megérkezett a városházára a kölcsön kormányhatóság: jóváhagyása, amely szerint az összeg amortizációját öt évre irányiíották el#, számolva a földgáz közeli bevezetésének lehetőségével is. A gázgyárat a várossal annakidején kő" főtt szerződés alapján egy belga társaság létesítette és a szerződés értelmében ueji az épület, mint a berendezés jó karban tartva 1933-ben a város tulajdonába kel­lett átmenjen. A belga társaság a szerző­dés lejárta előtt már évekkel semmine" mii befektetést nem eszközölt. A beren­dezés avult, a csőhálózat pedig egyre romlott. Ugyannyira, hogy a felszabadu­láskor már a katonai közigazgatás meg­bízottai és szakemberei megdöbbenéssel állapították meg a gázgyárnál uralkodó visszás állapotokat. Kiderült, hogy a ro' mán városi tanácsnak az volt a terve, hogy a gázgyár működését 1941 január el­sejével megszünteti. A magyar szakértők vizsgálatuk során megállapították, hogy a gázgyárban elő­állított gáznak 6 százaléknál nagyobb az oxigéntartalma, ami- minden pillanalb<m katasztrófát jeleiithetett volna egész iá~ rosrészekre. De a robbanáson kívül ve­szélyt jelentett a csőhálózat nagyfokú megrongálódása, sőt részbeni elpuszlulá- sa is. Ennek következtében a gáz 71 szá" zaléka folyt el és könnyen idézhetett MÉRA, szeptember 29. (Az Ellenzék kikül­dött munkatársától.) Ragyogó osz.ţdeji napsü' tésben üiít ünnepet vasárnap délelőtt Méra község. Megható voPt ez az ünnep külsősé­geiben és mélységesen je képes. A fel' szabaduláskor Mórára bevonuló mohácsi hou- védzászlóalj legénysége ország2ászlóra vaió pénzt gyűjtött össze köszönetül a testvéri fogadtatásért, amelyben Mérán részük volt. Szivárványhid kötötte össze ezen ti napon mindörökre Mohácsot, a nagy rnxgyär tragé" dia színhelyét Mórával, az erdélyi magyar kisközséggel ahol erdélyi elhivatottsággal Mohács után négyszáz évig tartották fenn lélekben a magyaréiig zászlaját. Az ünnepséget istentisztelet, előzte meg, majd a templom kerítése melleit .az ország- zászló ünnepéllyel felszentelése következett. A mohácsi honvédek egyik hadnagya lángoló hazaszeretetről átfűtött lelkes lieszeddel ad'úi át a zászlót a községnek. A zászlóit! Szabó Cézáné, a mérai református Wkész hitvese köszönte meg megindult szavakkal. A megyé alispánjának nevében Boga Béíl'a dr. várme­gyei aljegyző, a honvédség nevében, a járási volna tömeges gázmérgezést slő. A ro mán vezetés ugyanis megelégedett azzal, hogy gyanús szerződéseket kötött magán­vállalatokkal az úgynevezett cseppfolyós gáz szállítására és ezzel látták el a fo* gyasztókat. A magyar törvényhatóság által meg­kezdett nagyszabású munkálatokat nem­régiben megtekintette az ipariigyi mi* nisztérium XVI. ügyosztályának vezető­je, Kulcsár Győző miniszteri tanácsos, aki ugv a gázgyárnál, mint a vízmüveknél helyszíni szemlét tartott és az eddig vég zett munkálatok felett megelégedését fe* jezte ki. A gázgyár ennek következtében ina már nem tűzfészek és nem rejt ma­gában veszélyt a városra nézve, hanem annak egyik legfontosabb közintézményé­vé vált. ,, , Az általános és nagyszabású átaiakitá* si és javítási munkálatok után ez év decemberében sor kerül az uj gázfejlesztő kemencék beállítására, amelyekkel az eddigi 300 ezer m* ter­melést 1,500 000 nd'ra fogják fokozni. A vezetékkel nem rendelkező külvárosi részek fogyasztóit cseppfolyós gázzal fog­ják ellátni, amelyet a dunántúli lipsei gázkut szolgáltat. Jellemző, hogy a románok kivonulása­kor a gázgyárnak mindössze 170 fogyasz­tója volt, ma pedig egy év után — a fogyasztók száma 480 és ez a szám is napról'napra emelkedik. Mint fentebb említettük, a gázgyár kérdésének megoldása azért is nehéz volt, mert a hatalmas befektetés mellett a vá­ros vezetőségének számolnia kellett a földgáz esetleges közeli bevezetésével is. Ez a szempont döntötte el aztán a be­fektetések határát. Döntő szempont volt az is, hogy a földgáz bevezetése esetén is zökkenő nélkül biztosítani tudják a gáz- elosztás folytatólagosságát. A fogyasztók számának fokozatos növekedése minden­esetre bizonyítja azt, hogy leljes bizalom­mal viseltetnek a vezetés iránt, amely ma hivatott szakemberek kezében van. „Uleia* kelifobS# magyarok legyetek, mint véltetek“ #rs2ágzaszlóí sxeníeíá fcféra község Io venteparancsnok mondott ünnepi beszédet, majd Albrecht Dezső országgyűlési képviselő az Erdélyi Párt képviseletébeu emlékezett meg a mai nap jelentőségéről. —- Sol:at szenvedtetek és sokat szenved­tünk együtt — mondotta — és most. hogy ezt a fenséges ünnepet megüthetjük, önkén­telenül tolul ajkunkra a kéidcs, hogy mivel érdemeltük ezt meg, mivel vagyunk jobbak, mint azok a testvéreiül;, akik nem részesül­hetnek ilyen ünnepben. Nem jutalom ez a zászló, hanem parancs számunkra, hogy ele­get tegyünk mindenkor kötelességünknek. Nem kell jobb magyarok legyetek, mint vol­tatok, de egyetlen pillanatra se feledkezzetek meg testvéreitekről. Mohács óta 400 eszten­dőn keresztül nem volt szabad Magyarország és most Isten kegyelméből barázda barázda után tér vissza Szent Utcán isméi független birodalmához. Ezért a birodalomért kell dol­gozzunk és küzdjünk ennek a zászlónak a jegyében. Albrecht Dezső beszéde után Szabó Géza református lelkész kö tői szárnyalásu beszéd­del szentelte fel a zászlót. Emlékeztetett Mo‘ EGYETEMI TANKÖNYV KÖNYV LEPAGE^ hácsra és úgy mondotta, hogy az ott elesett hősök szel emei találkoznak ebben a pilla­natban Rákóczi öreg harangjának zúgása köz ben Erdély nagyjainak szellemével, hogy lé­lekben egyesüljenek azokkal, akik e törté- ne-mi helyen állanak áhűatos lélekkel a ma' gyár országzá«zló előtt­Gerencsér István mondott ezután lelkesítő beszédet ez egybegyűltekhez. Emelkedett hangon hirdette, hogy ez a zászló nem az emlékezés zászlója, hanem barei lobogó. A leventékhez fordulva, emlékezetükbe véste Zrínyi szavait: ,.Fegyvert, fegyvert, fegyvert és jó vitézi rezuluciól.“ A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Tamás Gyula iskola- igazgató mondott beszédet, amelynek során történelmi távlatokban ismertette az ország zász ú jelentőségét Több iskolásgyermek sza­valata következett ezután, majd a mérai le­venték elénekelték azokat a dalokat, amelye' két egy évvel ezelőtt a hovédek hoztak ma­gukkal. A felemelő ünnepség a Himnusz hang­jaival ért véget. Tekintettel arra, hogy az ünnepségen meg nem jelent főszolgabíró rendeletére közebéd nem volt tartható, a község vezetői csopor­tokra osztva látták vendégül az ünnepségen megje enteket. Délután a kulturházbaii ün­nepi ülést tartottak, a falu ifjúsága pedig táncmulatságot rendezett. Earths Király honvédelmi miniszter Kolozsváron KOLOZSVÁR, szeptember 29. (Saját tud.) Előkelő látogatója volt vasárnap Kolozsvárnak. Átutazóban rövid tartóz­kodásra kiszállott itt gépkocsijából Barthti Károly honvédelmi miniszter, aki nem hivatalos, hanem magánjelleggel érkezett városunkba s éppen ezért nagyobb híva* ialos fogadtatás nem is volt. A miniszter rövid kolozsvári tartózkodása alatt felke­reste a piarista gimnáziumot, amelynek közel negyven év előtt növendéke volt és itt is érettségizett. A miniszter polgári ruhában kereste fel Kari János dr. inté­zeti igazgatót, altit azonban más elfog­laltsága miatt nem találhatott meg, mer! az intézetben előzetesen semmit sem tud­tak érkezéséről. A miniszter régi diák- emlékeit felújítva, megtekintette a régi nagynevű intézetet, majd átment a szom­szédos tanári rendházba, ahol néhány ta­nárt Izer esett fel és szívélyesen elbeszél­getett velük, visszaemlékezve régi diáfr éveire. Rövid idő zés után a miniszter szí­vélyes búcsúi vett a megtisztelő látogatá­sért hálás köszönetühet nyilvánító taná­roktól. Has»mißcezei» kiló taipbőFt utalnak: ki a cipészeknek és csizmadiáknak BUDAPEST, szeptember 29. (MTI.) Varga József iparügyi miniszter még szeptember 4-én intézkedett, hogy az or szag területén vásári árusítás folytatása" ra jogosított csizmadiák és cipészek ré­szére 30.000 kilogram talpbőrt szabadít­sanak fel. Ez az intézkedés lehetővé te' szí, hogy a csizmadiák és cipészek vásári áruikat az őszi idényre kidolgozhassák. A vásárok forgalmának biztosítása a mező­gazdasági lakosság ellátása miatt orszá­gos érdek is. A kiutalt t.vlpbőrök elosztó' sával a törvényhatóságok első tisztvise­lőit hízták meg, akiknek az elosztás ará­nyára vonatkozóan az ipartestületek les/* nek javaslatot. Az elosztás aszerint törté­nik, hogy hány csizmadia és suszter tar­tozik az illetékes iparteslület kötelékébe. L'jpfeaés fsríSzés ftöseíkez- íájca msgíiaíí Réí gazda t/AGT ÁR, szeptember 29. Tnrjabisztra községben a szarvacmarhnállománybau lépfene megbetegedés fordult elő. Az egy­szerű gazdák maguk akarták az állatokat gyógyítani úgy. hogy megszurva az állat fülét, abból vért vettek. A „gyógyítás“ közben két ember lépfenével fertőződött meg. Az egyik, Kosztik Lászlóné. még Turjabiszlra községben szörnyű kánok ki zött kiszenvedeti. Apósa, Kasztrik Mi­hály gazda az ungvári kórházban hait bele a fertőzésbe. (MTI.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents