Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-20 / 215. szám

ELLENZÉK

*1941 **ept* aaff er Zti.

mtmm

SZÉCHEHfeJ! HETE

Irta; SPECTATOR

Béesben született 150 esztendeje, S m<íri<a kezdődött a sok „szent éllcmnon dás" s lángoló következetlenség, mely akkor még színesebbé tette történelmi és személyes alkatát* Csodálatos ez: a császárváros, » iütÉriairí ér

t* Yl iw t vt f *1 Min« r ftV 41 ", l->' h

(!i'ţ<: íl t ’ i 4 ’41 »W VáYtüay,' mint a „legnagyobb magyar'1 szülővárosa és a lobögó barokk, tüint áz empire és bie- défffiayéf kő&or, vastag szemöldökű em- béréöék a bölcsőiénye?! A család önként élt, főúri szokásból ott, az idegenségben, pedig a nemzeti föuzeulnöt alapító apa, fényes állásokban s a legnagyobb rend- jeíéktől borítva s tulajdonkép dinasztikus és Udvari ember Íét,ére kérsz er is bánatóSgR VisSiíSfordult ä közélettől, tőikor a jözéfinizöiUs és reakció VeszélyéZ- téfíé áz áílíőtffiáhy halódó külsőségeit. Dó fezépi temfdoinok és katolikus tudósok laktak ott... A fiü mégisiiiétii fiiajd ezt a iheghasonlást: tulajdonkép hli mü- räd á láügészt állandóan keresztező és kisebbítő dinaszfikűmnöz és céntráliz- músHoz, mégis báréba száll takart vágy- titkos utakon vele, a szent-szövetségi és Bach-fendszér korában, a sorsfordító reformokkal, majd a Dobi in gböl pörölyh csapásokat mérő „sárga“ Biickjévél és a borzasztóan szép magyar szatirivál, holott pályája nagy részében a tÖrfénelmiség ilvkép, mint a magyar mult és alkotmány, kegyelet és szeretet nélkül aposz- tatája érkezett — „Magyarország nem volt. hanem lesz“ — mondta, más szavakkal ugyan. De már a regényes kor dereng, merész kezdeményezésekkel és lovagi ömlengésekkel s az ellentéteknek nincs vége. A gondos nevelésnek és alapos tanításnak, mely magyaros szándék ellenére sem alakul tősgyökeresen ma- gyár irányzatúvá, hamar végészakad s a 17 éves ifjú a barcmezőkÖn a szénvedé- lye>s és könnyelmű élet veszélyébe sodródik, bár tanulékony, önképző, erős és hős lesz s itgylátszik, a végzetes tűzben inkább áeélozódik, mintsem ölvadóz; ez a művelet aztán sobă se ér véget. .Aztán ellentétbe kerül az igazi militarizmussaí is, tálán a mohó tudni- és lenni vágyás miatt, mely eleinte kalandokba és szerelmekbe fullad, igaz, hogy kegyetlen lelkifurdalások árán. A győri viadalban az uralkodó elismerését kivívja s a népek csatájában világhírű katonai 8 diplomáciai ^ később az öngünytól hazugnak minősített — sikert arat, mégis, 18 évi szolgálat után sem vitte magasabbra huszárkapitányságnál és többre néhány kisebb érdemrendnél, amit a polgári pályán — Ausztriában és főur létére 1— sein tudott soha emelkedéssel helyrehozni. Ámde a lélekben is repedések és hasadások támadnak, igaz, hogy páratlan fények és tüzek áramlanak át rajluki. Még a magyar tömegekhez és főleg a magyar nyelvhez való vászonv is különleges, szinte keresett vagy ahogy különösen mondják: bizarr. A tömeget, még a nemesít sé szereti és szinte Ostorozó és epés lenézésével îngerii maga ellen; viszont a magyar paraszt iránt valóságos bámulatot érez s alig azért, mert csak ötödik ősapia ,,kezdte meg a családot“. hanem a biztatásért, amelyet az patrimoniali» és pietikus hajlandóságának nyújt. A magvar nyelvet igazában huszáraitól és erdélyi barátaitól tantrlfa meg s naplói tanúsága szerint mindvégig nérnétül beszélt önmagával; noha nem- csűipán kápráztató tiizekhén égő rápazo- difeüé és giinyöS beszédei, liánéin Írásművei — cSápöngő láitgé=z kifogy hatatlan ötletei s pontos megállapításai — szintén ineféSz rögtönzéskép hatnak, e különc. gyakran cinikus éínber mégis cSák a mag-var nyelv tulajdonképpeni nevelő- atyja lesz: ..nyelvéhen él a nemzet“ és a nemzetiség, hirdeti vateszként s nekilát. hogy az annviszor elodázott akadémia megalanitásával pallérozó otthont szerezzen számára s felsőházi beszédeivel kicsikarja hivatalos nyelvvéíételéf mindenütt. pedig raita van máskor, hogy a nemzetiségi kérdésben rejlő veszedelmet elhárítsa. De nyilván ős igék hez viszzar tért művésze is e drága magvar nyelvnek. mint nägvszstnfi szállóidéi is hi vő - nyitják, és méltán jutalmazzák inog érte

a magyar irók, költők, tudósok, mikor több verset és könyvet írnak róla, íninl bármelyik nagy királyról, vagy niás nagy magyarról. Mint ahogy kijár ez a ma gyúr századfél é« talán az egész inagydr történet legnagyobb indivíduaiiMájának és szabadság bölcsészének.

Egyébként is döbbenetes, néha kísérteti jelenség, holott néha nem szabadulhatunk meg a gyanútól, hogy a kor érzelgősségéből és scinészies hajlamaiból merit, máskor szinte röptében a józan és hideg Kant-féle tiszta ész vezérli vagy gőg, hiúság és önzés is elragadja egy tiszta patriotizmus és önzetlen hivatás- tudatos vonalából. A sörs e csapdájában óhatatlanul magára hagyják s hihetetlen eredmények és érdemek ellenére is egyedül kell pusztulnia, nem is akarata ellen. A küldetés és hivatás embere „kifejezi a nfemzet legjobbjainak gondolatait ssjavak- ban és tettekben“, ahogy méltó ellenfele mondta épp ő róla, mikor legnagyobb magyarnak nevetőre, de víszönt aztán e „legjobbakat“ e.1 fe ta-szitja macától termékeny összhangtalanaágával. Bámulatos népszerűség közepette indul el az 1825-ös országgyűlésen é« l£> évet az ő korának hiv a köztudat. Dé barátait már akkor elvesztette Önvallomás szerint; családja zavartan figyeli, a Hitelt nemes rendűek elégetik. Metternich egy drámai találkozás és remek emlékirata ellenére is gyógyíthatatlan gyanút fog ellene s a hires nádor kedvtefésse! utasítja rendre szabadelvű szónoklatai miatt, holott az igazi szabadelvüséghez és a francia forradalomhoz semmi köze. Baljóslat! Mikor hatalmas ereje már megváltoztatta Magyarország sorsát s vetése érni kezd, valóban szinte magy.trázbalian iít a törés: talán mert se rnunkiít, se feDr. Becsli! Irén

orvos, gyógypedagógus iskolára előkészít nehezen tanuló, figyelmetlen, számolás-gyenge gyermekeket. Szellemileg visszamaradottaknál értelmi fejlesztés. Dadogás, beszédhibajavitás. Bennlakás is van.

Cim: Anonyntus-u. 3. Tel. 17—67.

lelősséget nem akar megosztani s telivér arisztokrata ellenére nem osztozkodni a vezéri végrehajtásban, ürügyként használt modor, ütem, taktikai különbségek cimén meghasonlik Wesselényivel, majd Kossuthal, akit egy ideig apai szemmel nézett, aztán szinte mindenkivel és kockára veti népszerűségét, mely nélkül pedig a magyar közéletben csak ő birja tovább. Idegíordulat? Vagy főúri elv? Vagy csakugyan politikai szükség? Nem ok nélkül emlékeztetnek ugyanis arra, hogy nem hirta jó szemmel nézni Deákot, mert késáeJ piszkálja fogát s Petőfi szerint még fogpiszkálóját is Angliából hozatja. Viszont mi meg ne feledjük el, hogy időről-időre sokkal bensőbb köte lékeket fis meglazított, önmagában is, vá- dolója, végül gyilkosa is birt lenni saját életének.) Azi nyilvánvaló, hogy alapját ban véve nem igazi politikai jelenség, irányra vagy világnézletre. vagy pártve zérségre hivatott — volt Széchenyi-párt Széchenyi nélkül, — mert sokkal hevesebb és nyíltabb is a kelleténél, viszont a politikai szemmérték páratlan ösztönöse- a negyvenes évek elején a forradalom elhárítására, melvben ő az első ludas, nem bir má3 megoldást elképzelni, mint a közérzület ellenéi-e a tÖrvéhy előtt való egyenlőség, örökváltság, ősiségtörlés, köz. téherviaelérs, hitel, szabad birtökszetzés, hivatalképesség, stb. után is a rendiség külsőségeinek és az Ausztriával szőtt kapcsolatnak fenntartását közjogi lemondások árán. anyagi jólét és közműveltség fejében, mert az ellenkező embertelenség volna. *

3 cső, kis dramlogyaszks s 3 huh lámhosszon Európa-vétel. A hérom- fej védjegyű ORION 2028 telepes rádió a viilanynélküli vidék nélkülözhetetlen kapcsolata a nagyvilággal Hullámcsapdákkal fokozott szelektivitás, permanens-dinamikus hangszóró: elsőrangú hanghatás

Itt a tiszta magyar humanizmus! Ez a „szive vérével“ irt Kelet népe s társainak aranykulcsa s eaa a Baílhyány-kor- ruáuyba való következetlen belépés egyedüli oka: Deák és Kossuth ellensúlyozására vállalkozott, miután a megsemmisítésükre kért diktatúrát nem kapta meg. Mindez több volt, mint amit elbírhatott. A kéhyszerképzetektől és látnoki bizonyosságoktól túlterhelt feszültség óhatatlanul kettéhasiíja lelkét, öngyilkossági kísérletbe, majd a döblingi önkéntes börtönbe dönti, ahol a későbbi látszatok ellenére feleségétől és a külső világtól lu- lajdonkép elszakad, a gyógyulás pillanatai pedig szinte féláiomban csak a Bach Sándort buktató káprázatosán fenséges kalandot s a halálbamenekiilést hozzák neki, hogy iámét „példát statuáljon“ — a Telekieknek és Griinwaldoknak. íme a lángész, mely mentői alkotóbb, annál kevésbé egységes, zavartalan, megérthető és talán soha sem egészséges. Igaz, hogy itt pontosan ismerjük a betegséget. Sot a forrásokat is: atyja vallási miszticizmusát, az aldunai maláriától vakszerencsé- seu gyógyult bajt, a fiatalkori kalandokat és a túlfeszített szellemi és testi munkát. Aki nem ezen a nyomon vizsgálja belső arculatát, nem birja kielemezni vonásait. Még a nagy Kemény Zsigrnond sem, de ő maga sem a csodálatos őszin- íeségü és bőségü Naplókban, ahol önmagára szinte ordítva, önmagát gyűlölve, önmagát vallatta, de ig áztál-anul, nem ismerve a büu szépségét és erkölcsét, magára véve közismert felelősségérzetével és idealizmusával a mások terhét is. De talán ezért még nagyobb a magánember, mint a közéleti.

Érthető, ha csupa kétkedő vagy kétoldalú kérdést állítanak ma is 3 Széche- nyi-gondolat elé. Romantikus volt-e a tűzemher, vakmerő csínyek, hires és tra gikus szerelmi kalandok, majd egyetlen asszonyra való 12 éves várakozás, theal- rális jeleneteket is használó ez a „korunk hőse“, vagy ellenkezőleg, szívós, gyakorlati, józan realista volt, ki akadémiai hires alapítványát is évi kamatokban fizeti s gondosain kezelt birtokainak gazdatisztjeit gyakorlati módon javadalmazza, szóval Bent Iram iskolájából való utilitarista s ezért gondolja, hogy a ren diség korlátáiból egyaránt a vagyonoso- dás útjára vezetbei az úri birtokost és 50 holdas volt jobbágyot, az idő kényszeréből ily valósági-'elvékkel? Szabadelvű-e, az egyéniség kezdeményező ere jére és szükségére timtató. szemben erő szakos jogi és állami védelemmel és beavatkozással, a szabaB ipar, szabad ke reskedelem. szabad sajtó, felszabadítás

,

A hires ^ gptfr ^ / %jTT* f ^f| $ szórakozó*

Minden este 9 órától éjjel 2 óhálg

RAGYOGÓ BANGHAY-GÖRLÖK Ölreetrtce:

KíVÁUÓ VARIETÉ-MŰSOR, TÁNC La Bella Novatha

Horthy Mlklós-ut 60. Tel. 25-74-30.

szorgalmazásával, mert a szabadság isten akarata, tovább pedig a közműveltség és közjó hívője, anélkül azonban, bogy a liberális politikusok és közgazdák hatását elárulná, avagy talán csak a kor kétségtelen ibaladását, lélegzetét, bőfokát figyelő, egy önálló magyar gazdasági rendszert alapitó független értelemre, ki a magyar nyelv, magyar törvényhozás, minden magyar adottság magasraemelésével a kor és a helyzet, talán még a tehetség felé is helyezkedik s a gyenge rétegek védelmét is keresi, szóval az egyéniségeken át Stuart Mill módján a közösség magas minőséget igyekszik elérni, mely képes még a rideg részvénytársaságban is a szövetkezési gondolatot kifejezni Mi már most ezekután, demokrata e, sőt forradalmár é, aki a nyugat minden lényeges természeti és polgárjogát sürgeti s belép a népképviseleti felelős kormányzat rendszerébe, ha már ez van, vagy pedig főleg a lóversenyt, kaszinót, szín iiázat, részvénytársaságokat alapító kou- eervaiiv arisztokratizmusé a lényege aki a helytartótanácsi kormányzással megbékélt és nádori megbizásokat és hivatalokat fogadott eh igy annak az iránynak alapvetője tulajdonképp, amely a Tiszákon át hűbéri, nemesrendi, uj kapitalista elemekkel megtűzdelt álszabadel- vüséget és fcldemokráeiát iktatott be? „Aki minden volt és semmi sem . . .“ \ agv pedig egyszerűen csak Széchenyi, felülmúlhatatlan, egyesegyedül egyszer érkező tünemény, hasonlóan a kor Lajos Fii- löpéhez. kinek esernyője jelentette csak a polgárkirályságot és a „gazdagodjatok meg“ jelszó a Lafayette szerint való „legjobb köztársaságot“ viszont a hamisi-< tatlan polgári s munkás gondolat sietett elseperni. ama óriás különbséggel, hoay a király a milliókból. Széchenyi az égből érkezett. Agrárius-e alapjában véve az ily átfogó szellem, a fiziokrata iskola küldöttje. a ló- és- a Sei vem hernyóién vész lés. a mélyszántás, fásítás az Ümge-alapi- tás, stb. szűk műsorával, vagy több. mint agrárius, aki e jelleg nélkül is tevékenykedett volna folvamszabályozás, lecsapo- lás, öntözés, centrális vasútépítés. Kos- suthellenes iparosítás, kereskedelmi köny- nyebbités. gőzhajózás. Vaskapum itá? érdekében. közben pedig four létére gyökeres urbanista polgár lesz. ellentétl»en a faluról nvelvujité Kazinczyakkal. vidé-* ken verselő Berzsenyiekkel. szállóban meghúzódó Deákkal, megyére építő Tiszákkal és kastólylakó századvégi pártvezérekkel: ezért lánchidat épit a sár és por városából a hüs dombok afagutja felé, követeli Buda és Pest egvesilését. Hunnia c. müvében világjárások alapján álmodozik egy igazi fővárosról, melynek még uj nevet is akar adni. Tulsdanai-e. honnét nyugat világi! at és ahol tulajdonképp gyökeredzik, vagy a tiszántúli lesz, ezt a tájat a nragvarsa«: bölcsőjének nevezve s a Wesselényi ménesén, a magyar lovas szikkadt erején át Erdélybe nézett s felfedezte patriotizmusát, ma gyár szerelmét, a magyar jövendőt? Vagy egyszerűen az első körmagyar, aki „egy egész nemzetet“ * igy egy egé&z hazát