Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)
1941-09-18 / 213. szám
IRA 10 FILLÉR LXII. ÉVFOLYAM, 2U. SZÁM «fal Sm&esztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, lőJíal-uíca 16., I. emelet. Teis.cn: 11—G9. Nyomda: fsyetL'fE-otca 8. szám. Telefon &z.: 23—23 aiapította: 91 ü 1 If Riadót a le időn 93: PSLLRS B. I. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.7S. neBYBtfévra 8, félévre la. cg^sz évre 32 pang5. MaMMOíB TVTimr’ HBgiffiWi' rfflVPWgiOi'VKtft A newyorlci ©aSly Sews szmíní NEWYORK, szeptember 18. (DNB.) A Newyork Daily News vezércikkében megállapítja* hegy az amerikai hajóhadnak adott tüzelési parancs nyílt háborús lépés. Amerika azonban most a katonai parancsuralom kezében van, arneíy úgy látsz k arra törekszik, hogy az országot a kongresszus megkérdezése nélkül háborúba döntse. Először valószínűleg lövöldözésre kerül majd sor a tengeren, azután expediciós hadsereget küldenek Európába és véres döntésre kerül a sor az európai kontinensen. Németországot ugyanis csak ilyen döntő csatában lehet megverni és még csak nem is biztos, hogy lehetséges. • ■ i'ß\ ■ -. • j .Washingtonból érkező jelentés szerint hivatalosan közzétették azt a paI rancsot, amelyet Roosevelt elnök adott az amerikai hajóhadnak. Az Egyesült- ' Államok atlantióceáni flottája az ízlandig terjedő tengerrészen kedd éjféltől kész az amer kai Ijadi és kölcsönszállitási hajózás „cselekvő fegyveres védelmére“. A Die Tat washingtoni jelentése szerint az amerikai hajóhad kedden reggel kezdte meg háborús szolgálatát. Ezt megelőzően az éjszakai órákban az amerikai tengernagyi hivatalban lázas tevékenység uralkodott. Stark tengernagy, az összekötő szolgálat főnöke utolsó utasításokkal látta el az atlantióceáni hajóhad egységeinek parancsnokait. BERLIN, szeptember 18. (DNB.) A Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz foglalkozik az amerikai politika legújabb alakulásával. A cikk többek között megállapítja, hogy Roosevelt elnök mindenáron összetűzést akar előidézni. Legújabb közlése, amely szerint északom erikái hajók érzek amerikai utasokkal, fegyverrel és lőszerrel felszerelve felkereshetnek caigol kikötőket, — többek között a Vörös-tengeren is —- újabb világos bizonyítékát adják annak, hogy az amerikai elnök milyen nagy sietséggel igyekszik utolérni a háborút. Most rnár nyit*, vánvtdóvá vált, hogy Roosevelt már három éve igyekszik meghiúsítani a békés kiegyezést az európai riépek között. Az elnök soha sem fog megszabadulni attól a felelősségtől, amelyet akkor hárított magára, mikor —• különösen (f müncheni értekezlet után — talán lehetséges lett volna a rendezés előmozdítása és a fokozódó bonyodalmak elhárítása. RoosevSt azonban nem riadt vissza a bűnös beavatkozás eszközeitőlj sőt a hamisítás eszközeitől sem. Mindent elkövetett, csakhogy elvágja a német birodalomnak más országokkal való InapcsolaIáit. Ma már aligha lehet képmulatás nélkül állítani és helyezkedni arra az álláspontra, hogy Északamerika a demokrácia, a kultúra és mindenek felett a szabadság érdekében száll síkra. Az elnök, aki saját országában sem veszi figyelembe népe akaratát, mely kétséglebenül kifejezésre juttatta, hogy távol akar maradni a háborútól, most fenyegetésekkel avatkozik be más népek életébe. Látszólag igyekszik elkerülni azt, hogy súlyosabb kérdésekben szembekerüljön népe akaratával, de ugyanakkor csalástól és bűntettektől sem riad vissza célja elérésében. Ma már az elnök egyénisége és politikai megnyilatkozása szinte fogalommá vált az európai ember előtt, aki az amerikai közélet és kultúra bizonyos kinövéseit visszalaszi- tónalc taléilja. A Nachtausgabe az angol és amerikai kormánynak azzal az elhatározáséival foglalkozik, hogy egyenlő mértékben támogatják hadianyaggal u bolsevizmust és kijelenti, hogy Roosevelt nemcsak politikai, hanem tényleges előharcosává vált a bolsevizmusnak. Az Egyesült-Államokban gyártott hadfelszerelésből joga ian annyi, fegyvert átengedni, amennyit a kremli gonosztevők óhajtanak. Az amerikai fegyverkezési ipar keres a kongresszuson. Roosevelt, hogy leplezze népe előtt ezt a tisztára a bolseviznms érdekeit szolgáló határozatát, kénytelen a végtelenségig fokozni az atlanlióceáni kihívásokat. Éppen ezért most Washingtonban hivatalosait bejelentették, hogy ezentúl minden ammikai hajó a brit világbirodalom minden részébe szállíthat hadianyagot és utasokat. (MTI.) Martinique szigetének megszállására készaS Amerika NEWYORK, szeptember 13. (DNBJ Mint az Associated Ps-ess NewOrleansból jelenti, Hoowel republikánus képvise’ő az Egye:ult-Áilamoksak a karibiaj tengeren lévő tengerészeti támaszpontjain tett felügyelő útjáról visszatérve kijelentette, hogy az Egye- sült ÁUamok a legközelebbi jövőben mfg fogja Száilani a francia fenhatóság alá tartozó Martiíjjqué-szigetet. Mim Reosevtlf elnök hétfői jelentésében már említette, ezúttal Délamerikára is alkalmazzak a meghat a'mazásra vonatkozó törvényt, illetve a megszavazott kétmilliárd dollárt, amelyet legközelebb újabb hatmilPárd dohárral emelnek fel. Ennek az összegnek Cgyrészát támaszpontok vásárlására fordítják Bélámerika egyes országaiban az Egyesük* Államok haderejének használatára, másrészt azt tervezik, hogy összevásárolják Délamerika összes kivitelét, hogy igy Európát elvágják Délamerika kereskedőimé lő’. Rooseveknek azzal a kongresszussal közök döntésével foglalkozva, hogv a bérleti és köles ön törvény érvényes ezentúl a Délumerikával v&’ó viszonylatban is, igy vélekedik a Deutsche Allgemeine Zeitung: Roosevelt Anglia megsegítésének örve alatt módot Szerzett magának arra, hogy Dél- amerikában továbbiizze zsaroló politikánk. Dollárt csak támaszpontért hajlandó adni. Roosevelt — mondja a lap -— odáig akar menni, hogy felvásárolja ay, ibériai áramok kiviteli feleslegét; hogy ebzoktassa ezeket az országokat az Európával való kereskedéstől. Etzel rászedi Angliát, mert máshová fordítja a bérUV és kölesöniiirvény rendelkezésére áMó pénzforrások egyrészét, rászedj Déíamerikát is. mert a képtelen Ígérgetésekért nagy felségjogokról mond !e a zsaroló javára, rászedi végül a kongresszust és Amerika népét is, mert a bérleti és kölcsöntörvénv számára előteremtett anyagi eszközöket más célokra fordítja (MTI.) Az Egyesüli népe bicéik fklvén|«8 a háborúi NEWIORK, szeptember 13. (DNB.) A Newyork Journal American vezércikkében újból mega lapítja, hogy az Egyesük-AUcnmk népe nem kívánja a hadbáfépést. Idéz Holt voit szenátor közléseiből, ívki az Egyesült Államokon keresztül lett 2ÖÜÍI mérfüldes útjáról visszatérve kijelentette, hogy sehol sem figyelt meg háborús lelkesedést. Az angolok, a szovjetoroszok és a kínaiak lelkesedés nélkül harcolnak és most a hírverés az amerikai nép tartózkodását és kételyét is háborús lelkesedéiként akarja feltüntetni. Duff Cooper és Lord Beaverbrook nemrégiben amerikai látogatásuk alkalmával az Egyesült-Á'lámok hadbalépését sürgették. Az amerikai népnek azonban — írja a lap — még mindig ig®n fájdalma? emlékei vannak a világháborúból. Sajnálják, hogy az áÜamvag)ónból a milliókat nem az* ország jólétéért, hanem a szövetségeikért adták ki. Hoover vo’-t elnök rádióbeszédet mondott és ebben bírálta RooseveUnek azokat az intézkedéseit, amelyeket a Szenátus és a közvélemény beleegyezése nélkül hozott, pedig ezek az intézkedések a háborút idézték elő. Hoover szerinţ a Szovjet támogatása he vett észszerűbb volna Amerika védelmét fokozni. (MTI.) !ísi®& 5&©§zé«Ie a Lüzvélesiíé^y háborús előkészülése WASHINGTON, szeptember 18. (NST.) A Lehár Házhoz közelálló körök azt hiszik, hogy Knox tengerészet ügyi miniszternek a frontharcosok nagygyűlésén elmondott beszédével (J kormeny eU> akarta készíteni a közvéleményt a hivatalos hadüzenetre. Az amerikai légió tagjai között mozgalom támadt, hogy a szárazföldi luni sereg is lépjen be a háborúba. Knox tengerészet ügyi miniszter a frontharcosok kongresszusán még azt is kijelentette, hogy az amerikai flotta számára kiadott parancs válasz arra a német fenyegetésre, hogy minden gőzöst ehidvesztenek, amelyik megkisérli az összeköttetés megteremtését Amerika és Anglia között. A Tarasimcno tó körül elterülő községek polgármesterei táviratot Írtak Roosevelt nek. mely a következőképpen hangzik: ..Igen tisztelt elnök ur! Nem szögezte le még azoknak a vizeknek határát, rres lyeket Ön a saját tizeinek tekint. Nagyon hálásak lennénk, lm közölné, hogy ez vonatkozik-e a mi vizeinkre.“ SZÓFIA, szeptember 13. (Bolgár Távirati Iroda.) A bolgár kormány a moszkvai bolgár követség utján szeptember lő én válaszolt a szovjetkormány szeptember 10'íki jegyzékért. A szovjet jegyzék azzal vádolta Bulgáriát, hogy nem viseltetik lojálisán a Szovjetunió iránt és az ország átalakult a Szovjetunió ei1 len irányuló német és a németekkel szövetséges támadások támaszpontjává. A bolgár kormány válaszában először is I visszautasítja azt a szovjetáílitást, hogy már a német—Szovjet viszály lei törése előtt Bu'l- j gária hivatalos barátsági biztosítékaival ősz* 1 sze nenu egyeztethető álláspontot foglalt el a Szovjettel szemben. A szovjetkormány azt állítja, hogy Bulgáriába német és olasz hadosztályok helyezkedtek be, amelyeknek száma még növekedni fog az Odessza és a h.ri- mi-fébsziget eben irányuló hadműveletekre. A szovjetkormány azt á'litja, hogy német és ‘ olasz erőket vontak össze a feketetengCsi bol! gár kikötőkben, almi Raeder tengernagy é? * a német haditengerészet vezérkarának más tagjai szervezik a német, bolgár, stb. hajóhad és tengeralattjárók támadásait. A bolgár kormány a legeréKeSebben kijelenti, hogy ezekből az állításokból semmi sem I igaz. Már hosszabb idő óta bolgâre'lcnţ® hauitooseveií nem riadt vissza a bunas beavatkozás eszközeit©! ürgék Berlinben
