Ellenzék, 1941. szeptember (62. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-18 / 213. szám

/ r LB fi UK cvv: asHSBC?^ssjíxs,noHiUMnnMMHit J 9 11 tt7 c pt c mh c r ÍR. IWMI 1.-.Put in.h' ‘'.A f:«». külföldi r-jdioillcmü- *ok, umr\tk c-lroto» é* Iv'nHitott hirCirte. « rkkcl lekozock clmcrgcHt» ni RnlgáiV» KiiMv:«;:■•<»>!»*I:iit. V Lit.l;■ ar kormány IM'm tini úrról. IM-"\ l.ánni'yon kiiK’nÜv''hb es<'lck* iu<-it> történt ni’ii: I L. ír területen a Szov- j tm.Io c .<m\ < ■ nm-t hallottu először a/t. lu: \ rá\.ftck a >zovjet katonai uRasé scatii li'/tjére. S % i:{ tánuuLNok mialt bo'gúr rév». ;.t mar UMwör >olt alku’« m megbe?/élést folvlatni a sz«aje.képvi-c'ett 1, úgyhogy f’y ük I gtel: n ezekre a légi támadásokra vbz- s itt rni. \ ho’gár terület el'eni támadásokat N.-*»vj«*tsr«’-;.»'k hajtották végre, ezt nemeink a Ic»írhrlt hembrk »lkat lé-rus bifoil. iljáJ*. ‘le az ejtöartiNi’ k i', ooiHychcek *YCdctet kike mii k«>l‘rghr> unhat «Mumii ntCgál apMani. Egyébként. «mi a In‘pár ^jt.» magatartá­sát ületi, t’z a sz«>\ jetráiliu a *■/.«>vjetsajto irány >i rálátták v b szuhutú''». \ Indgár l'ir- máru kénvt<T n a leghatározottabban megcá­folni, 11<*M> Bulgária a S/n\jrtuiii«» ineptă maiin ara L< -'ühidnc. A sV’ov jetkorumny néhány olyun lényt U említ amelyek Ilidgú- ria belső életéhe tartoznak. Egyébként hiány* vak minden ok arra, hogy Bulgáriát Ufni hí­jái i magatartú! ad. vagy támadó ‘ZÚudékknl lehe sc*n megvádolni. ^\1! I.) Hairé’i^íi 33 Ssaiáíos áldozata van a teguíéubí súlyos Icgifiámadásnak STOCKHOL M, szeptember HL (DM!.) Mint uz Iftonbiadet Isztambulból jelenti. Waive! tábornokot Tiflisbi várják. Azt várják — írja a lap. — hogy TijUsben egy angol—szovjet kotorni: bízol hág n ve delem folytatására terveket fog kidol­gozni. I Az egyiptomi belügyminisztérium hiva­talos közL lilémszerint a Kairó ellen in­ti zott legutóbb: súlyos légi támadásnak ,'!ó halálos és V '< stbesiiU áldoznia ran. . I Tlénr{t haderő szeptember 10 ári is folytatta sikeres támadásait lobruk (dien. Sátortáborokra és gépkorsiösszei onásolc- re. igen sok bombái dobtak le. (MTI.) Kin físpnaft 6él?sáéSíi cinlcücrsßgi ? BUDAPEST. szeptember 18. (MTI.) A Honvédségi Közlöny az u ábbi 1 gfebö elha­tározásokat közli: A m. kir honvédelmi miniszter felterjesz­tésére a magyar Délvidék visszafoglalása em­lékére emlékérmet alapítok és azt adomá­nyozni óhajtom: 1. A ni. kir. honvédségeu belül azoknak, akik olyan mozgósított alakulatnál, parancs- cokságnál teljevitettek szolgálatot, amely a mozgósítás végrí hajtása után mozgósítási ál­lomáshelyét alkalmaztatásából kifolyólag el hagyta, továbbá a Délvidék megszállása kap­csán mozgósított repülő, légvédelmi és dé-i arevonalon mozgósított határvadász-ulakulu- tokboz és parancsnokságokhoz beosztottak­nak, végül a m. kir. Szombathelyi Ili. és a pécsi IV. hadtest ama alakulataihoz beosztot­taknak. akik mozgóvitást ugyan nem hajtot­tak végre, d<‘ békf’ú.lomúnvon a megszállás­ban közreműködtek. 2. A in. kir. csendőrség, rendőrség, pénz­ügyőr ég. a katonai közigazgatás. va*amint a ni. kir. á lamvasutak és u posta tagjai és a közigazgatás azon pegári személyei részére, akik hékeá’lomáshelyüket a visszafoglalt Dél­vidékkel kapcsolatban teljesítendő szolgálat céljából 1911 április 7. és április 30. közötti időben elhagyták. Minden a fentiekbe0 fel nem sorolt alaku­latokra. illetve személyekre vonatkozólag az. egyes adományozás jogát magamnak tartom fenn. Kelt Gödöllőn, 1911. szeptember 1. napján. HORTHY sk. ' "" vitéz B ARTH A sk. izmet Inonü Az 11jHűv olvasó mos tanában gyakran talál kozik 1/rnet Inonii. a linók köz tűi - :i • á:r »-1 nőkének nevével. Nem i- r-oda, In zen I ö- rökorszúg a liáborn ku önbii/ó vzaku'/.ui vo­nni és az eseménvek íil.ikula a I oly tun olyan lielyz.ctbe gyakran kerül, hogy a b ii/t.ii-a-á'.'i elnök szemelve a tbrléné-ek előterében ■• repel. 1/met inunüoek a legutóbbi idők •.)- run már jó néhányszor Le lett rendkívül fon tos döntéseket hoznia és az (•‘•alt in igától ér­tetődő, hogy ilyenkor mindig búzája \ Malis érdekeit túrija e-uk szem elölt. A török köztársasági elnökről két éirkiviil kevesebbel Ind a középeurópai ember, mint világhírű c údjcrol. Kínnal Atatlirkiöl. aki- nek neve egy befont az nj I Örökország fo­galmával. Pedig l/met inonii a mostani 1 ii- örökország evv^k legkiválóbb eg\énisiüre és nem véletlen liogv Kemal Alatürk halála után öt választollák meg •« tijrök köztársaság e nőkévé. Izmet Inonii, aki ez év t/eplem herében lesz ötvenlieleves, Izmirben (azelőtt Sziuirna) s/u etett és olt végezte el az. elemi iskolát is. Katonai pályafutása A kis diákot apja, Il< siti. aki po gári, majd hadbíró volt, a sivvsi katonai iskolába adta és Izmet Inonü itt kezdte meg közép­iskolái tanulmányait. A Mülkiye-liceumban tanult tovább, majd végül a Haliciog n ka­tonai mérnöki iskola növendéke lett. 1903 augusztus 19 én avatták tüzér-alhadnacgyá, de még tovább tanult és 1906 szeptemberé­ben fejezte be végleg katonai tanú mányait. amelyek következtében vezérkari kapitányi rangot kapott. Még ebben a hónapban ki­nevezték a második hadsereghez, két cv múl­va pedig a II. lovashadosztályhoz helyezték át és ezzel egyidejűleg e-söosztály u kapi­tánnyá nevezték ki. 1919 elején a ycmeni haderő vezérkarához nevezték ki. amikor is Hudeydébc ment. Itt esett át a tűzkeresztségen, mert Török­ország akkoriban harcba keveredett ^ emen­nek E háborúban kiválóau szerepelt és ezért soron kívül őrnaggyá léptették elő. majd két r wm iwwMia—m—w i FigV8l£inl Rsndhiviiü premier ai EBiSÖW MQZOÚdSN. - Teleíonszéns: 31-60. Az amerikai legendák hőse a ff Z" js FEKETE LOVAS (12 fe^ezetben, 2 és fél órás előadás.) — Főszerepekben: JOHN CARROL, NOAH BERRY és HELEN CHRISTIAN. & .. eeögis fegyveresen izé ;; z ; :* az angol és vörös megszállókkal ISZTAMBUL, szeptember 13. (D1SB.) Mint a teheráni rádió közli, az iráni mi­niszterelnök a parlament keddi rendkí­vüli ülésén többek között a követh^zul^t jelentette ki: Minthogy az angol- és szovjeícsapatok megszállták országunk egyes részeit, igen nehéz helyzetben vagyunk. Az angolok és a szovjetek megígérték, hogy nem fog­nak nyomást gyakorolni ránk. Most azon­ban a szovjet csapat oh előrenyomulnak Teherán felé. Megfelelő katonai intézke­déseiét tettünk, hogy feltartóztassuk az előrenyomulást. Mint a Reuter-iroda jelenti Teherán­ból, a sah elhagyta a fővárost és Ispahán- ba utazott. f Ideérkezett jelentés szerint a szovjet pán­Bgwi1© inkább a kurdo lázadása SZÓFIA, szeptember 18. (DNB.) A Zára ankarai jelentése szerint a leg­utóbbi napokban Iránban tovább bo­nyolódott a helyzet. A kurdóknak és más törzseknek északi és északkelet» területen kirobbantott lázadása még jobban kiterjedt, mint ahogy arról a lapok értesültek. A Teherán felé irá­nyuló előnyomulással kapcsolatban azt jelentik, hogy hétfőn egy szovjet gépe sitett hadosztály hagyta el Tebrint. Török pol tikai körökben valóságos versenyfutásnak jellemzik) a Teherán irányában kifejlődött angol—szovjet előnyomulást. Bizonyára számollak az- zaJ, hogy aki elsőnek éri el az iráni fővárost, meg i«s tartja s71. i Gatidhv — m*nt Bangkokból szár­mazó hírek mondják — nyilvánosan rosszalta az angolok Iránban foganato­sított rendszabályait, (MTI.) eélos kötelékek él oszt aga már megérke­zett Teheránba. Brit repülőgépei: ugyan­akkor csapatokat tettek földre Tei.\rán közelében és a britek is résztveszneh a város megszállásában. Teheránból származó Reuler-jeientés szerint úgy vélik, hogy a brit és a szovjet­csapatok szerdán bevonulnak az iráni fő­városba. (MTI.) tassBgHEBCBPSSgra ^^«iaaugaEMaaiaBcwgCTroarraracn StatáFiális tárgyalás van ma Habreeesitbem DEBRECEN, szeptember 18. Balog Jó­zsef béres szeptember 2-án a légvédelmi elsötétítés ideje alatt felgyújtotta a bi- hermegyei Csökömő község halárában fekvő cirkópusztai káptalan egyik istál­lóját. 14 ökör és 29 tinó az istállóba égett. A tűzvész által okozott kár 50.000 pengő. A debreceni királyi törvényszék rögtönitélö tanácsa szeptember 17-én osz- szeült, hogy ítélkezzék. A tárgyaláson Ba­log József tagadta bűnösségét. Azzal vé­dekezett, hogy az istálló teteje a geren­dára akasztott lámpától gyuladt ki. Át bí­róság bizonyításkiegészitést rendelt el és a tárgyalást csütörtök délután három órá­ra tűzte ki. ClflfSIfS (Posta háta mögött) csütörtökön^ szeptember 18-án délután 4 és este tél 9 őrskor szzfözéesás elosztás világhírű artisták felléptével. A sxéficsi szev?eflk§vetség esetödjai elhagyták Bulgária területét ISZTAMBUL SZEPTEMBER 18. (BÚD. TUD.) A SZÓFIAI SZOVJETED VÉTSÉG TAGJAINAK HOZZÁTARTOZÓI ISZTAMBULBA ÉRKEZTEK. A CSALÁDTAGOK SZÁMA TÖBB. MINT SZÁZ NŐ ÉS GYERMEK. ELUTAZÁSUKAT A BOLGÁR—SZOV­JET VISZONY ALAKULÁSÁVAL HOZZÁK ÖSSZEFÜGGÉSBE. év tun va kinevezték :i >«*rur* 111 hadeio ' e véi kari főnökének. I /után nnn-.o! í r a < I hagyta Hitdeylét. mert ; / t ztambiili főpa­rancsnok-ág cl-ö n-ztálváiii került. I01.{ a ii <; ii > /1 ii -ha n •-1 i f 11 i < lót/.ijr a kit.i- II ö katonát a jmlitika zellöje. Kin'v'-zi.-k a török küldöttség katonai tanár1 adójának <s <■/ a török küldöttség tárgyat akkut il ari, a llalkáirháhoru végén, a bolgárokkal Egy év múlva kitört a világháború. ’/ ölök* ország is elrendelte jiz általános mozgósítás!. Izmet Inonüt ekkor a/ I hadsereg vezérka rához nevezték ki. ő■ ■/r\ pedig a főparancs noksag I. o«ztá yáho/. !%.• rí«!t át. A világháborúban ’.ov i!;!) ivelődött !** katonai karrierje. 101") december 1-én ez re­des lelt és egyken kinevezték a II. hadsereg vezérkari főnökévé, J-.gv év múlva mar had- testparaue női. volt. 1018 október 21-én fiad ügvi alállamtitkár Izmet Inoníi, majd kine­vezik az előkészítő kék'bizottság tarjává. Egy év Ffiu telt el, amikor hadlcstparancsno- ki eimmel és jelleggel kinevezték a legfel­sőbb haditanács általános hadműveleti veze­tőségébe. Izmet Inonü ekkor elhagyta Isz­tambult és 1920 márciusában Ankarába érke­zeti. Igen nevezetes dátum ez Törökország történetébe ii. mivé 1 örökország Kenia! Ata- türk vezetésével ekkor kezdte inog felszaba­dító háborúját a lealázó páriskörnyéki béke­szerződéssel szemben. Meg ez év novemberé­ben. mint hadtestparancsnok, a uyugati front északi szakaszának lett vezére és 1921 ianuár 10 én Inonüben és Kutahyában véghezvitt dicsőséges tettei miatt hadosztályparancsnok­ká nevezték ki. Amikor később a török név- választási törvény megjelent, Izmet Iuoi^ü e híres haditettónek színhelyéről vá asztoita nevét. 1921 november 10-én. miután előzőleg Sakaryánál több dicsősége?, győzelmes csa­tát vívott, átvette az északi front főparancs­nokságát. Haditetteinek elismeréseként a tö* rök nagy nemzetgyűlés nyilvánosan szereu- csekivánatait fejezte ki neki. A következő év augusztusában döntő győzelmet arattak a törökök és ebből a aposan kivette részét l/r met Inonü i«?, akit érdemei elismeréséül had- 6cregtábornokká nevezték ki. Gyakran mondott !e Ezzel aztán egy időre véget is ért Izmet Inonü katonai pályája, mert még ez év ok­tóberében rálép a politika útjára. Külügymi­niszterré választják meg és ezt a tisztet két évig tölti be. Ez idő alatt Izmet Inonü elnöke volt a török küldöttségnek a lausannei bé­kekonferencián. ahol a török hadsereg t^l je- sitménycinek hzt.i-a alatt igyekeztek orvosol­ni Törökország sérelmeit. Közben azonban miniszterelnök is lett Izmet Inonü. aki meg- tartotta magának a külügyminiszteri tárcát is. 1924 március 6-án lemondott, de újból mi­niszterelnök és külügyminiszterré választot­ták. A török köztársaság elnökének ezután: politikai pályafutása meglehetős mozira ma« képet nyújt, illetve görbét ir le. 1024 no­vember végén megint csak lemondott, de a következő év tavaszán újból miniszterelnök­ké választották. 1926-ban hadseregparancs­nokká nevezték ki s mint ilyen, a következő esztendőben nyugdíjba ment. Közben ejárt képviselői mandátuma, mire Izmet Inonii lemondott, de 192T novemberében ismét mi­niszterelnökké választották. Vagy három évig vezette Törökország ügyeit, amikor kor­mányválság tort ki be-pclitikai események miatt és Izmet Inonii, hogy ne befolyásolja Kemal Atatürköt, megint csak lemondott. De viszont újból megvá osztották miniszerel- nökké. Ez az eset megismétlődött vele a kö­vetkező évben, sőt 1935-ben is. Két év mu ra. 1937 szeptember 20 án egészségi okokból másfélhavi szabadságra ment és ek­kor újból lemondott. Ez a lemondása azon­ban már végleges volt, mert izmet Inonii nem tért többé vissza a miniszterelnöki székbe. Közben nervanis meghajt az uj Törökor­szág nagy fia, Kema- Atatürk és a török nemzetgyűlés 1938 november 11-én köztár­sasági elnökké választotta Izmet Inoniit, aki most már harmadik éve tclti be az államfői tisztet. Kiváló munkatársaival, Saydam miniszter- elnökkel és Szaradzsoglu külügyminiszterrel páratlan ügyességgel kormányozza Törökor­szág hajóját a mai események ugyancsak vi­haros tengerén és a jelek arra mutatnak: minden igyekezete oda irányul, hogy megóv­ja hazáját a háború borzalmaitól. Arra tö­rekszik. hegy Törökország kívül maradjon a háborún. Kérdés, sikerül-e neki. FÓTHY ERNŐ■ R5üid3sen rűíiSi&dí]a Törökország a magrer szerződési ISZTAMBUL, szejitembcr 13. (Búd. Tud.) Illeni körökben úgy tudják, hogy a török nemzetgyűlés rövidesen ratifi' kálja a legutóbb Magyarországgal és Svájccal kötött kereskedelmi szerződést.

Next

/
Thumbnails
Contents