Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-30 / 198. szám

még finnvár-ak vagyunk, s Iiojryscni ezt a/, elbánást vállaljuk, elvonulunk, '»agy — mert hiszen ime. magam a fórumon ágálok — az érdé yi művészek félre állanak. A helyükön pedig iir támad. Nem kulluréhség, nem az a nemes szomjúság, amelyet csak alkotással lehet oltani. Csak üres felületek, a közélet ben és a falakon: négyzetméterszám fel- és lebecsülhetők. Ezt az. űrt nem is szükséges belő leni: csak el kell takarni a mintha nem is volna. A megrendelő körülnéz és senkit sem is­mer uj állomáshelyén. Kénytelen hát régi és otthoni ismerőseihez forda ni a megrendelés sei. Akik hiszen fürgén ott is dörgölőznek az orra alatt, józan észscl nem is kívánhatod, hogy minden egyes idehelyezett hivatalve­zető jártas és otthonos legyen a művészet ci- gánysorán. Szerelik is — ugv 'ettem észre — a központból, fenntről való kormányozta tási; a központnak pedig, ugylátszik, nem ju­tott eszébe, hogy Erdélyben kuitnrmunkások is élnek. (Nem sokáig.) A Statisztikai Köz­lönyből értesülök, hogy a Felvidék visszacsa­tolása után a kormány elrendelte, hogy a közmunkák versenytárgyalásán csak odavaló vál alkozók ajánlata szerepelhessen. Valószí­nűleg Erdélyben is megcselekszi ugyanezt: a kőmivesek érdekében. Szépmivesekében azon­ban dehogyis. így érthető, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház erdélyszerte nem kapott 194 1 augusztus 3O. ELLENZÉK egy művészt, akinél a Kormányzó Ur arcké­pét. megrendelhesse. Kénytelen volt impor­tálni egyet. Vi ágért sem arra gondolok, hogy holmi monopóliumot, vagy annyira kedvelt cgykéz- rendszert létesítsenek az erdélyi művészek javára. De éppen mert a gyeplők javarésze messziről jöttek kezében van, nem ártana legalább egyenlő esélyeket biztosítani azok­nak, akiknek nem régi ismerőseik ez uj urak. Mert a do og mai állása szerint tisztességte­len a verseny. * Istenem, nincs igazam Nem tisztességtelen, mert verseny nincsen is. Nem versengenek az idevaló művészek s nem kiáltozik az er­délyi szellem, hanem — a sajátosan magyar rend szerint igazodva — centrifugálisan tá volodik a hatalmi központtól Furcsa párhu­zam ez a néprajz ismert léte ével, hogy a népi kincsek is centrifugálisan helyezkednek el: mennél távolabbra a központtól; a szé­leken. Szellem és nép. Ez lett vo na a végvárak motorja is? Ha pedig nem huzódhatik a végekre, el húzódik a végletekbe: vagy önmagába. Csi­gaházak és sündisznók népesítik Tiindérker. tét. A nagy- kő pedig repül. x At Ellenzék egyik legutóbbi* 1 *’ szarná' ban „Magyar műveltséget44 címmel igen megszívlelendő vezércikk jelent meg. A cikk közművelődésünk egyetemes alap' vető kérdéseit 'tárgyalta, széles látókör­ben, alapos körültekintéssel. Az erdélyi közművelődési mozgalmaknak természe­tesen csak Kolozsvár lebet a központja. Éppen ezért Kolozsvár városának a. ma­ga érdekkörén belül valóságos iskola­példát kell adnia a népmüveiodési fel­adatok megoldására. Ősz felé járunk. A szabadságok lejár* nak. A hivatalokban, intézményekben rendszeres munka kezdődik. Erős meg­győződésem, hogy a város bölcs vezető­sége Íróasztalán is folyik már a. munka a város népmüveiodési kérdéseinek ki­dolgozásán. A lakosság a város kulturá­lis bizottsága iránt nagy várakozással van belelve. És ezt a várakozó bizalmat nem érheti csalódás. A győzelmes há­ború után egészen uj érdekkörük nyíl­hatnak, amelyek nemcsak gazdasági, de kulturális életünknek is komoly mégha* tározó tényezői lehetnek. Semmi kétség nem fér ahhoz, bogy a város kulturális bizottsága a legnagyobb körültekintéssel, a legjobb szándékkal és gazdag tapasztalatokból kiindulva oldja majd meg városunk népművelési kérdé­seit. Azért talán még se lesz egészen ha­szontalan dolog, ha a népművelési kér­déssel kapcsolatban néhány szerény gon­dolatot felvetünk. A Népművelési Bizottság szervezési munkájához nem kívánok hozzászólni. A Tanulmányi Csoportnak természetesen mindenki tagja lehet, annál is inkább, mert az előadások nagy része ingyenes, vagy csak éppen fillérekbe kerülhet és a tagokra nézve semmiféle anyagi köte­lezettséget nem jelent. A tagok erkölcsi, szellemi hűségét és ragaszkodásai viszont biztosítja a Népmüveiodési Bizottságnak az a nemes célkitűzése, hogy munkájával a magyar nemzeti kultúra megismerését, terjesztését és kimélyitését kívánja szol” gálni. A Népművelési Bizottság első évi mun­káját nagyban meghatározza a jelenlegi kolozsvári, az általános erdélyi és a fo­lyamatban lévő nagy európai átalakulás teremtette helyzet. Minden magyar pro­blémát, legyenek azok politikai, gazda­sági, vagy kulturális természetűek, az európai politikai, gazdasági és kulturális erővonalak erős figyelembevételével kell vizsgálódás alá venni. Magyarság tfudoinány A Népművelési Bizottság munkájának első gondolatcsoportja a magyar ságtudo- m-ány kérdéseit ölelné fel és szabadegye” tem formájában lehetne a Tanulmányi Csoportok tagjai előtt ismertetni. Ezek az előadások az értelmiségi tagoknak szólnának leginkább, de nem jelentené .-zt, hogy az iparos-, kereskedő- és mun­kásrétegek előtt nem kerülnének tárgya­lás alá. Ellenkezőleg. A magyarságíudo- rnány előadásait a legszélesebb rétegek elölt kell megtartani, csakhogy forrná* jukat ismeretterjesztő előadásokká kell átalakítani. A megnagyobbodott Magyar- ország, az egyetemes magyarság kérdé­seit káíészerüleg kell mindenkinek ismer­nie. Ennek a gondolatcsoportnak főbb kérdései lehetnek: 1. A magyarság számbavétele, Az anya­országhoz hazatért magyarok: Felvidék, Kárpátalja, Észak- és Keleterdéíy, Dél* vidék. A külföldi magyarok sorsa: Dél- erdély, Regat, Szlovákia, Amerika. Az együtt és idegenben élő magyarság ka­taszteré! mindenkinek lelkében kell hor­doznia. öntudatosan. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha a számbavétel meg­történik. 2. A megnagyobbodott Magyarország. A 22 éves kisebbségi sorsban, a ma ép= pen javakorában lévő nemzedéknek ál­talában kevés alkalma nyilt arra. hogy Magyarország és most a megnagyobbodott haza történetét, földrajzát, társadalmi ösz- szet'ételét megismerje. Különösen ál! a nem értelmiségi osztályokra, de áll az értelmiségi rétegekre is. Elöadássoroza- tol kívánatos tehát tartani: a) A magyar nemzet történetéről, kü­lönös tekintettel Erdélyre, és a szomszéd népek történetére. b) Magyarország leiró és gazdasági földrajzáról az erdélyi és szomszédorszá­gok földrajzi, adottságainak figyelembevé­telével. c) A magyar társadalom összetételéről Ezek a magyarságtudomány központi problémáit képező eíőadássot ozatok a i anulmányi Csoportok tagjainak olyan önbizalmat biztosító öntudatot nyújtaná­nak, amelyeknek kihatása családokon keresztül egy egész nemzedéket változ­tathatnak át könnyen a mai idők egyete­mes követelményeinek megfelelően A magyar ScuAssra esssaereács A magyarság!’adomány kérdéseinek megismerése önmagukban azonban nem elegendők az öntudatos magyar élet ki- alakitásához. Hogy teljes legyen a gon” adatcsoport problémáinak feltárása, fel­tétlenül szükséges a magyar kultuca kér­déseinek tárgyalása is. Ezen a téren iga­zán nagy feladatok 'árnak a Népműve­lési Bizottságra. Az erdélyi kisebbségi élet nemcsak az úgynevezett szélesebb ré tegekben, de magában az értelmiségi osz­tályok szellemi életében is nagy szakadó” kot jelentett, a magyar kultúra megisme­résében. A hiányt mindenképpen pótolni kell, legalább városokban, ahol lehet, ahol megvan a lehetőség szabadegyete­mek formájában. A széles népi rétegek­ben ez a nagy nemzeti szellemi veszteség -— sajnos —• úgyis veszteség marad. Gaz­dasági sérelmeket lehet orvosolni, de' kul­turális károkat nem lehet reu deletekkel, törvényekkel pótolni, helyreigazítani. A román állami iskolák, kultur/ónák, fana­tikus, jól megfizetett tanítók és papok munkáját csak ugyanazokkal a.z eszkö­zökkel és módszerekkel lehet átértékel­ni. Ennek a kérdésnek a megoldása az EMKE-re tartozik. A kolozsvári részt azonban a Népművelési Bizottságnak kell magára vállalnia. A magyar kulturismereteket négv elő­adáscsoportban kaphatnák meg a Tanul­mányi Csoport tagjai: 1. A magyar irodalom múlt ja és jelene, különös tekintettel az erdélyi és az uj Székelyek esküje Irta: PARAJ Dl LAJOS A legénység feszes vigyázzba merülve, moccanás nélkül állt a huszár laktanya tágas lovaglóterén. Ha a magyar honvéd, figyelme és fegyelme még fokozha­tó. akkor mindkettő az emberi teljesítő” képesség felső határáig ajzoftan volt ez alkalommal. Magyarázat: tábori mise volt az átképzésre bevonult székelyek részé­re. Helyszín: egyik tiszaparti nagy ma­gyar város, hol a polgár nem ismert ide­gen uralmat, a cégtéiblák nem voltak ma­gyar fülnek bántó nyelven irta s honnan az • uj magyar élet hullámverése szerte- áramlóit mindenüvé, ahol magyar ember tartja megszállva a földet. Az oltár két oldalán öblöstor hu farac" ltok ásítottak a ragyogó alföldi égboltra Emitt fegyverek gúlában, tovább vihar­vert géppuskáik. Magyar kat oruihivatást tudatosító keret a székelyek eskütételé­nek. Székelyföld fiai állnak a sorokban, beszegélyezve az oltár előtti kis terel, melyen honvédtiszlek helyezkedtek el. Székely legények (ha nem tartanók igen nagy tiszteletben a titkokat, megmonda­nák azt is, milyen korúak, meri ez a ka­tonás magatartás fiataloknak is becsüle­tére válnék); egyszerű emberek, otthon kisgazdák, fadöntők, szénégetők, napszá­mosok, munkások, tanítók: és a középosz­tályba csimpaszkodó kistisztviselők, itt jó katonák. Szemükben az öntudat és cél- ismeret tüze. parázsliM. Az érzések fel akarják tépni a keblet. Aliik egykor ide­gen hadseregben, keserű kenyéren és ért­hetetlen. vezényszavak mellett hányódtak hét-három esztendeig, lám., most ismét összekerüllek. Akkor tisztiszolgák, lóvá- szoíí, kutyarnosók, szakácsok és hadimun­kások voltak, mert az uralom ellenség­nek tekintette. Ma katonák, honvédek, mint honszerző ősapáik. Félbehagyták otthon a mezei munkál. b<jöttek fegy­vert forgatni, hadművészetet tanulni. Nem kényszer hajtotta, a haza hívta s ők engedelmesen, örömest jöttek. Az anyaország úgy fogadta őket. ahogy csali jó testvért lehet. Mindkét. fél érezte, hogy a magyarság nemzet tudata kétévtd zedes testi széttagoltság után most raj­tuk keresztül folyik- ismét bonthatatlan leiki egységbe. Rövid ittartózkodásunk a meglepetései; sorozata volt az izzó magyar alföld ugyancsak kemény fiai számára is. Azzal kezdődött, hogy a székely fiuk testületi­leg felajánlották teljes zsaluinkat a Horthy Miklós Nemzeti Repülő-Alap cél­jaira, c. magyar honvéd légi haderő fej­lesztésére. igaz, hogy az a jó néhány száz pengő talán elenyészően csekély összeg a diadalmasan fejlődő magyar repülés­ben. De a tett. mint magatartás, észhez- tériíően józan, követést párán csőióan pél­damutató. Mert r. marhofúnyosné ivójá­ban is maradéktalanul el lehetne költeni ezt a tiznaponként fizetett párs-áz pen­gőt. De a székely tudja, hogy neki na­gyobb kötelességei tannak, mint a többi magyarnak, a haza többet vár lóle. Másik meglepetés a vendéglátóknak, hogy a székelyek dalolva kelnek, dalolva fehüsznek. Nappal, szünetben a gyakorló­téren is csoportokba gyűlnek s hazulról hozott nótákat dalolnak. A lisztek és át­képző-tisztesek boldogok, mert a daloló székelyek páratlan készséggel megtanul­ták a honvédség hazafias katonanótáit is. A városban menetelve úgy harsogják az éneket, hogy az üzleteitőlkiskapuk és ablakok nem maradnak gazdátlanul. Va­lami városból dszalamodott borbélyle­gény egyszer kétértelmű, régi vágású ha- kanótákat akart népszerűsíteni közöttük Mereséiről, akinél.c tetszik a vakarás. Meg­hallgatták. mert parancs volt. De soha nem énekeltél;. Az ének '.gazán ízlés dol­ga. lelkiség megszólalása. Eleinte maga az egész erdélyi szellem rejtély volt azok előtt, akik itt közelről tapasztalták jelenlétét. A székelyek, mi­kor kelt fárad ion jöttek haza. Mikor i>' népi irodalom képviselőire. 2. A magyar tudományos világ és kép­viselői. 3. A magyar zene — népi zenénk, hanglemezekkel és zenei bemutatókkal. 4. A magyar képzőművészetek, vetített- képes előadásokkal. Tekintettel arra, hogy a közönség a kulturális vonatkozású előadásokra nem szokott tolongani, a Népművelési Bizott” súgnak erős szervezettel kell megrendez­nie ezeket az előadásokat, annál is. in­kább, mert ezek az előadások a nemzeti öntudat kialakításában a legnagyobb je­lentőséggel birnak. ?ie sm z eí is é gek A megnagyobbodott Magyarországnak a nemzetiségei is megszaporodtak. Ezzel a lénnyel számolni kell. Ismernünk kell egymás gazdasági és kulturális életét, célkitűzéseit, érzéseit, akaratai. A nem­zetiségek kérdése külön előadássorozatot igényel s mint egyik legérzékenyebb problémakomplexum, igen nagy körülte­kintést kivárt. Adott tényekkel, számot­tevő nemzetiségekkel élünk, lehat komo* lyan és alaposan kell szembenéznünk a kérdésekkel Nem elég a jelenlegi hely­zetet megismerni, teljes ismeret keli, ah­hoz pedig feltétlenül szükséges, hogy a magyar földön való történelmi szereplé­süket is ismerjük. A nemzetiségi kérdé­sek vizsgálódásánál elsősorban az erdélyi problémákra esik a hangsúly. 1. A szászok Erdélyben. Letelepedésük, történelmi szerepük, gazdasági és kultu­rális életük. 2. A románok Erdélyben A kontinui­tás elmélete, letelepedésük, történelmi szerepük, 22 éves uralmuk, kulturális és gazdasági életük. De nem lehet figyelmen kivid hagyni az ország többi nemzetiségi kérdéseinek tárgyalását sem. Ha általánosabb képek3 * S ben is, feltétlenül számba kell- venni a ruszinok, svábok, szerbek s egyéb nemze­tiségek helyzetét is. E szerény sorok a Népművelési Bi­zottságra váró feladatoknak csak mini­mális részéi foglalják magukba. Csak hal­vány elgondolása akar lenni annak a nagyjelentőségű kulturális megmozdulás­nak, amelyet a város Népművelési Bi­zottsága kell bogy valóra váltson. Szabó Lajos. derűsen, kacagva néztek a ketonafogások elé. Ha megtréfálták őket, azaz „kibab- váltak velükA akkor is jóízűen kacagtak. Ok ne értenék meg a mókát, a játékot, akiknek élete és sorsa csak a tréfa eny­hítésével elviselhető? . . . S most itt állnak, hogy a papi be­széd után esküt tegyenek a magyar fegy­verek iránti hűségükre, a magy at nemzet katonaeszményeinek szolgálatára. A fő­hadnagy, aki a beszédet mondja — bár soha nem látott székelyt — - érzi. hogy ezúttal cl kell hagynia a szokásos buzdí­tást. Ezeknek a fiuknak nincs szüksége rá. Nem csupán a vérükbe ojtott termé­szetük. de az utóbbi két évtized sok sú­lyos tapasztalata is fölöslegessé teszi, hegy éppen nekik beszéljenek a magyar megmaradás fe'tételeiről, kitartásról. a közösség szolgálatáról. A hadnagy olvasni kezdi az eskü szö­vegét. A fiuk áhítattal mondják utána Az eskü engedelmességről, zászlóhüség- Töl, c. magyar fegyverek becsületéről, a magyar ember. minden magyar ember elemi kötelességéről: a hősi életről s ha I kell, c. hősi halálról szól. Mondják, mond­í jók a legények. S közben itt is, ott is el- í csuklik egy hung, elhallgat cgy száj. A. szomszéd oda sem néz; érzi, mi történt, hiszen ő is dig bírja valahogy elfojtani a könnyeit. Sírnak és esküsznek magyar esküvel, hogy ezen a földön, Szent Ist­ván király földjén többé nem lehet már sok dórid ója. Mikor elhangzott a végső szó, ismételt cgyudörgés tett pontot az ..Isten minket úgy scgéljen“ után. Agyudörgés kiáltotta belé a város vasárnapi nyugalmába, n magyar élet ünnepi hangulatába, hogy a loghatonásakb, legönfehíldozóbb magyar fajta e pillanatban kemény esküt mon­S a székely nemzetgyűlések szelleme, a Gábor Áronok lelke, körösi Csorna kon­dorok és Orbán Balázsok kit Vitása bizo­nyítja, hogy ez a népe vére hullásán tut is állja a szavát. A magyar nép látta s még majd meglátja, a történelem felje­gyezte s még majd feljegyzi, hogy meny-J nyit ér 0 székely esküin. ■ V7T Linul.glMp-ra^ »tmr'll V " 1 ...................................................................... — Ía/C Hi /BF* «■> Jas» bk ssa $4 Kris' *3 ,«?>' *• Hoiozs^effH iiepi5BiBvei®®esi H e* ij ar P kérdések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents