Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-23 / 192. szám

/ <í4 1 a ii gusztus 2 3 93 :• l.íOuNwsr.fc'íWi» ELLEN Zj/SK A csíki Magánjavak muítj jelene és jövője Irta: cs. PÉTERFFY JÓZSEF U.'SS'JOi Csikvármegyé ősi székely lakosságának a Magánjavak néven ismert vagyona nemcsak erdélyi, hanem országos viszonylatban is egyi­ke a legszámottevőbbeknek. A kulturális és jótékonysági célokat szolgáló vagyon a kő" vétkezőkből áll: 1. 54.515 k. hold erdő. 8014 k. hold legelő, rét, és szántó, összesen 62.604 k, hold. 2. Csíkszeredában egy emeletes kőház, amelybfln polgári leányiskola és interna tus volt gazdasági épületekké!. 8. Ugyanott a „Vigadó“ épület színház- és bálteremmé!!, teljésen felszerelve. 4. A „Vár“ néven ism/ert honvediaktanya. 5. Két egyem’îOetes és <egy földszintes bér ház. ő. Ugyanott 150 k. holdon földmű vet iskola. 7. Csiksomlyón 90 székely gyermek ingye ne:s művelésére berendezett és. apácák altaíl ve’zerelrt „Árva- és Szeretetház“ teljes felsál­ról és sei. 8. Borszéken egy 22 szobás villa teljesen berendezve, a vagyonhoz jogosult székely be­tegek részére. 9. Gazdatiszti és tisztvisefliői lakások gazda­sági épületiekkel, irodák és vendégszobák tejesen berendezve, Békásban, Szárazvöffigyön és az Uzban érdőőri lakások. 10. A birtok különböző részein az erdő ki- rerm?lé:éhez vízmüvek és fűrészek. 11. A osiiki Magánjavak hozadékából és a székelyek ör.icrejéből alapított, altruista jelle­gű ..Crik—Gyergyó—Háromszék Kisegitő Takarékpénztár“, melynek vagyona 1916 ban 2,813.532 aranykorona volt. Az itt elsorolt vagyonból hiányzik Csíksze­reda legszebb részéről a volt „Gazdasági Fel' sőnépi&kola“, melyet a románok (leromboltak .és helyére emelték, á hitcorsosok hiányában üresen álló beszerikát. Ugyancsak hiányzanak mindazok az érté­kes Ingóságok, amelyeket a míegszállólc, \ , < - r ' - e], vittek. Az elsorolt vágyon értéke 1914 évi, — te­hát amikor a magyar valuta Európa egyik Jegjobb pénze vo’t — hivatalos beeslés sze­rint 103.820.000 arany korona veit, a Hűk helyen említetten kívül. A Magánjavak múl'ja a megszállásig, kelet­kezése és fekvése A Magánjavak erdő, legelő és kaszáié bir­tokai Gyergvóban és Békásban a Kisbeszter- ce és a Békás patakok, AH csikón» pedig az Uz 'völgyében fekszenek. Mindkét helyen Ma­gyarország é9 Románia közti országhatárt képeznek. Tengerszin feletti magasságuk 600 —1800 méter között helyezkedett eb Tehát ott, ahol a lomberdő megszűnik é? kezdetét veszi a tü’evelü, vagyis fenyő. Évi csapadék­mennyisége 1200 m/m.-rel épnen kétszeres az országos átlagnak. Hőmérséklete az alha* vasi és havasi kiimáknak felel meg. Geológiai adottsága igen változatos, mert a harmadkorban, mintegy 150 millió év előtt Európa legnagyobb vulkánikus hegységének, a Hargitának északi vége itt törte át a pa- ieorí korszak kristályos paláit. Az üledékes t9 tömeges kőzeteknek ebből a minden emberi képzeletet meghaladó birkózásából adódtak: Bélborban az arany, Hollóba® az ólom, Töl­gyese® a bauxil, a Babác3 keleti oldalán a szén, a Kisbetszterce mentén a borszékivel azonos savanyu viz, M. patak palás közéltében a megtalált bitumines nyomok. Mindezekhez járul még a Calcium, vagyis mész. A földrajzi, éghajlati és geológiai itt elso­rolt adottságok Szerint, amíg az é-szalkii szé­lességi fok meg nem változik, a Magánjavak területén legjobb növény volt és marad a fe­nyő. Mindem egyéb szerves termelés csak mint méílékhaszouvétel jöhet számításba. A Magánjavak hegyeit sziilő gyürodéses és vulkánikus erőkből ma már csak a gyöngyö­ző borviz az utolsó jelenség. A természet erőinek küzdelmeit felváltotta az embereké, mely a Javakért századok óta tart. Ennek a küzdelemnek legutóbbi részéve! behatóan foglalkozott dr. Nagy László, ă kiváló fiatal tudós, kinek tanulmánya megvilágitja a Tavaknak, mint közbirtokosság! vagyonnak keletkezését és elvételeit. Szerinte a Ja­vak minden időben magyar fenh&tóság alatt állottak és os«k a XVI—XVIII-ik száza­dok zavaros Hszörny-aá közt kerültek a mold­vaiak kezeire. 1783-ban, amikor c határki- igazitáe Erdély és Moldva között megtörtént, az Erdélvhez csatolt területeket II. József a csiki Székely haftárőrkatonaságank adomá­nyozta. Az adományozásnak kettő« ecöíjá volta egyrészről megszüntetni a harcot, melyet a máifélirtM ém sétáét» _ Ukditba ment — eredeti tulajdonosok indítottak a területért. mi< részről segíteni a határőrök súlyos terhein. A csiki székely határ őrezred, a Csíki Székek mentén visszakérő t birtokát i',84 tavaszán birtokába vette, azt bérbeadta és a befolyt haszonbéreket az egyes családok közt egyenlő arányban felosztotta. A bérfel- osztás? később megszűntették, helyette ,,Ez- redi közös ruházati pénztárt“ alapítottak, j hogy a ruházkodás terhein kÖmnyitseiniek. Mivel a székelyek az 1848—49. szabadság- harcban a habsburgok ellen fogtak fegyvert, a veszteti háború után I. Ferenc József a székely hat ár ores redóket feloszlatta, vagyo­nukat elkobozta, melyet csak a kiegyezés után, 1869 nov, 16-án kelt legfelsőbb elhatá­rozásával adott viasza. Az uralkodói elhatá­rozás szerint: „örökre, yi&szavonhatatdalínul, teljes tulajdonjoggal“ az 1. székely határőr­ezredet alkotott közösségnek, vagyis a határ őr családoknak visszaadiafott. az egész elfog­lalt birtok azzal a megszorítással, hogy annak jö vedel mei oly közhasznú célra íordittassa- nak, amelyek a székely nemzet jólétét képe­sek előmozdítani. A vagyon tehát a székely j katonaasaládok közösén használt magántulaj- j dona, amelyhez csak a keizHés ©Ifenőrzéséhez ! vau a1 a psz a b á ly s z eráüti joga a fölsőbb ható- í Ságoknak, a tulajdonjoggal járó szabad hanz- málsBt korlátozása nélkül! A kezelés és a jövedelmek mikéntjére, a . j vármegyei statútumok szerint készült álláp* ; szabályok voltak az irányadók. Az alapsza- j bályokban előírtakat a vármegye legelőire* j lőbb embereiből alakult igazgatótanács őriz- j te ellen, A kezelés éa ellenőrzés pontosságát j igazolja az a tény, hogy a számadásokat felül­vizsgáló val ás- és közoktatásügyi miniszté riiuu azok ellen soha kifogán nem emelt. A Ma gánjavak jövedtímót (nemcsak a tu­lajdonos katonacsaládok leszármazottai, Ha­nem a vármegye többi lakosai, sőt, mint a földműves iskolánál, a Gsikvármegvéai kívü­liek is élvezték. Die nemcsak a földműves iskola részére megvásárolt 250 holdas gaz­dasággal hozott a termelés és kultúra egye­temes közösségének áldozatot a Magánjavak, haniem a Csíkszeredái rom. kath. főgimná­zium mellett épített fiúnevelő intézettel, a gyergyószentmikllósi főgimnázium megépíté­séhez való jelentős hozzájárulással, a csák- szsiredai polgári leányiskola felépítésével és fenntartásával, a osiksomlyói árvaház 'létesí­tésével és sok más, az oktatást támogató in­tézkedésével. Az 1900-as évek a jövedelmek állandó emelkedését mutatták. Eztlk arányában kez­dődött a komolyabb alkotások eaés/ sorának mindig szélesebb ailapokom való kibontakozá­sa. Megbénu’t és szárnyaszeverten hullt min­den a porba, mert jött a hármas csapás: a világháború, a forradalom és az oláh meg­szállás. A Magánjavak sorsa a megszállás alatt A Magán javak rendeltetését, a csiki szó- ; kelyek gazda-ági és kulturális megerősítését derékba törték Nagy-Magyarország trianoni hóhérai. Erdély s vele együtt a Magánjavak o’áh kézre jutottak. Kisajátítás című alatt megindult a föld a magyarok iába alatt. Az 1919. és 1920. évi rendelettörvények egy előre kivették a kisajátítási eljárásból a volt határőrvidékek erdőit és legelőit s ezzel a román kézben lévő hasonló természetű va­gyoninál együtt a csíki székelységet is. , t -> Jt * *, -j Kim» *j-Ja > , i , f. A/. * V. y, . \ . hozták ; a ma is érvényben levő földreformtörvényt, amely­nek 24. §-a kimondja, hogy a vagyonközössé' gek tulajdonában lévő kaszáló- és lege ő- földieknek az a részé, amely a vagyonközössé­gek tagjainak normális marhaállományához szükséges területet meghaladja: kisajátítható. Ennek alapján a Magánjavakból elvettek 27 ezer k.-holdat, d lenbén érintettemül hagy­ták a Javakéhoz hasonló természetű t; a Szód vidéki 197 ezer, a hunyadi és krassószörényi egyenkéntit 200 holdat meghaladó területiket, lévén azok fej és hitsorsosaiké. Ez ellen a sérelmes és egyo’dalu eijárás él­őéin minden elképzelhetőt megtett a Magán­javak Igazgatósága és a Magyar Szövetség. De hiába volt minden lépés, mert nemcsak hogy jóvátétel inem történt, hanem a kisajá- titáfíi ügyek legfőbb fóruma, a Comitetul Agrár, Constant inescu földmi veiésügyi minisz­ter elnöklete alatt, 1923 febr. 23-án a Ma- gánjavakra a következő határozatot hozta: „ ... oz összes javak teljességgel és joggal a Román állam rujlajdonát képezik, — minek folytám rájuk vonatkozó kisajátításnak nincs heilye — éspedig mindemnemii kártérit^oi kö- telezetr-ég né'kiil, amellyel senkivel szetaben n^m tartozik 9 az ezen javakra vonatkozó, bármiképpen létező igazolás, átmegy az ál­lamra. mint ezen javak tulajdonosára". Ezt a határozatot indokolták a következőkkel: 1. n. József a kérdéses vagyont 1783-ban csak használattal ée nem tulajdonjoggá!! adta a székely harárőrezredet alkotott csika csalá­doknak. 2. I. Ferenc József 1851 ben ezt a ha­szonélvezetet is ePkobozta. 3. I. Ferenc József ezt a vagyont csak használatra és nem tulajdonul adta vissza és­pedig mean a széke^ határőr-családoknak, ha­nem Csikvármegye égész közönségének. 4. A Román állam, amely amueyis teljesíti azokat a feladatokat amelyek céljaira I. Fű' reuc József a vagyont visszaadni rendelte. Ezek alapján az összes ingó és ingatlan va­gyon elkobzása 1923. március 26-án megtör­tént. Ezeket az elkobzások at magyar isko­lákban tanult, mint erdész a Magyar állam szolig állatában állott Tímóc, ( .., j, foganatosította, úgy, hogy napokon át vraegálTa a Magánjavak igazgatóságának, folytatólag a tölgyesi kezelŐségek pénz és vagyonisizámadásait azért, hogy az emlitétt határozatot és indokait legalább egyetlenegy tárgyilagos okkal 3^ tudja támasztani. Min­den érdeklődése hiábavaló volt, hibát talá'ni nem tudott, m , \. j j i o,( Ki*», . ,, , , f V. /f f y • - ' s~, ^ a > -A , J *1 I •* * 1 ■* i l \ x ;> r ■ - # 7- y ! 4 t A I , * >.A A J • i De térjünk vissza és vizsgáljuk meg a Co­mitent} Agrár határozata indokának helyt­állóságát: II. József adomány-levette szerint ,, . . . a havasok és területek, amelyek a moldvaiaktól szereztettek vissza, egyedül csak a határőr katonaság használatára és javára enge d fesse- ■lüek át“. Lehet, hogy a kifejezések jogilag hiányosak, e2 azonban nem változtat azon a tényeca, hogy .a magyar katona-családok egyé­ni tulajdonának tekintetett. Ha nem így Kit volna, a háromszékiek az ugyanilyen termé­szetű vagyont nem Oszthatták volna fel ma­guk között az 1869-es visszaadás után és az nem képezhette volna a telekkönyvi tulaj­donjoggal adás-vétel tárgyát. E sorok Írója a háromszéki kökösi Molnár JóasieffeD, •—- akinek örökségképpen jutott rész még meg- vu’t és aki vett is hozzá ilyen vagyont — a 90-eo évek végén bejárta Bouzafordult és látta a felosztott, túlnyomóan kasza (’» birto­kokat. Ezen felosztás ellen a megszállók .oka kifogást eem emeltek, tehát elismerték azt, hogy a juttatott határőrvidéki kiabirtokok magántulajdonok. A Comitetul Agrár határozata indokolásá­nak 2. pontja a tények légmererehb tagadása volt, mert I. Ferenc József 1869 február 16-án kelt határozatában megállapította a Javakhoz ... „a székelyek örökletes és fel- oszthatatlan tulajdonjogát“. Ettől számított 54 év aliatt, azaz: 1923-ig sem a magyar kor­mány, sem a vármegye nem emeltek kifogást a tulajdonjog ellen, hanem a Macánjavakkal, mint tulajdonossal, épületek használatára bérlileti szerződéseket kötöttek, ezeket a szer- Ködöseket a román hatóságok is vállalták — és 1923-ig a haszonbéreket meg is fizették. A szobanforgó határozat indokolásának 3-ik pontja — t. i. hogy a vagyon Csikvár­megye összes lekosságáé —• ugyanolyan jogi alapon áll, mint a második, mí’rt a magyar kormány által jóváhagyott alapszabályok 9. <:j-a szerint a Magánjevakhoz való jogosultság «lápja a határőr-családoktól va'ó leszárma­zás. Végül láttuk a Comitetul Agrár csavaros okoskodásának 4-ik pontját, mely Siserint a Román állam teljesíti mindazon kötelezettsé­geket. amelyekre Î. Ferenc József a vagyont visszaadta. íme a támogatás: a Csíkszeredái polgári leány- és földműves iskolákból oláh- iskolákat csináltak, a székely gyermekek Somlyói árvaházát. nagyszebeni románokkal töiltötték meg, a borszéki üdülőházba szé­kelyt niem engedtek, ösztöndíjat székely gyermek nem kapott, a havasi legel!őket oláhok kapták, a Javak magyar tisztvise­lőit és «rdővédszemélyzetét összes szerzett jogaik s befizetett nyngdijjárulékaik dacár i, nyugdíj nélkül elcsapták. -1 J t A Azonban tegyük fel, hogy a Comitetul Agrár határozata indokaival Ogyütt helyt­álló; még ebben az esótben is az egész el­járás rörvénye!lenes volt. Ugyani« a Comite­tul Agrár határozatát az agrárrörvóny 5 *’• § ára alapította, noha ezen törvény 56. 3-a szerint a Comitetul Agrár, csak áz agrár ki­sajátítás kérdéseiben való határozathozatalra IMI szepíeisíbsr 21-28-1^ JeSsntkszési határidő: HOLNAP LEJÁR Felvilágosítást ad: a Wiener Messe masyarorszáni ki- renaslts^ye Budapasí, ¥., Vörös* marty-lér I. [Hanburg-toriba Li­nie), îelefoa; 183—059. í;'i jogosult, mégis saját törvényük ellenére, néni a kisajátítás kérdésében, hanem a magyar tulajdonjogok fdett határozott, ami az Er­délyben érvényben -evő magánjog azon ren­delkezésébe ütközött, hogy a tulajdonjog Idlert csak bíróság határozhat. A Com de tvü Agrár pedig sem szervezeténél, sem hatáskö­rénél fogva nem birói szervezet Ó9 nem bir a biróságok leglényegesebb kellékével', t. i., hogy a király által kiszemelt Lírákból álljon, akik nem lehetnek a végrehajtó hatalom esz­közei. Az dkobzó határozatot pedig a végre­hajtó hatalom egyik tagjának. Constantinesen földművelésügyi miniszternek iclnök’ elével olyan bizottság hozta, amelynek tagjai a leg­nagyobb részben soha birói kinevezést nem kaptak. De a Comitetul Agrár megsértette az ai- kotmainytörvétty 12. §-át i«, amely szerint senki sem vonható el a törvényben biztosí­tott bíróságától Nem vitás Uhát, hogy u Magánjavak elkobzását kimondó határozat én az erre épített összes eljárás nélkülözött mi l­den törvényes alapot. Azonban a cél szen­tesíti az eszközöket. A cél pedig kimondottan a csíki székelyek tönkretétele voit. mit igazol Constanilinescu földművelésügyi miniszternek a kamarában 1923. december 7-én tartott beszéde, amikor a következőket mondotta: . . . „A Comitetul Agrár Ítélkezett ebben az ügybön. amely nemcsak jogi szempontból je­lentős. de hazafias cselekedetnek is felséges, tekintve, hogy igazságot szolgáltatott s egy­ben elégtételt adott a múltban elszenvedett »nyomorúságokért. íme, képviselő urak, £z az a mód, ahogy én akartam é« elintéztem e<:t a kérdést, szem előtt tartva mindig a tör­vényt és az állam érd'ekeit. Ez az a védelem, amelyben én az idegeneket részesítem, hogy ne vonhassák ki magukat törvényes kötele­zettségeik alól“. Ehh?z nem keit magyarázat. A\r.t „<<■ '/ r, ji •* y ' V'/-'- "'ÍJ!. *'í'_ ”, h»--W Harc a Népszövetség ellőtt Az eü’orolt törvénytelen intézkedéseit ter­vezetének teststölrése ellen, meghozataluk után repara ásáért a legmesszebbmenő erőtel jes küzdelmet harcolta végig a Magánjavak Igazgatósága, amely végső fokon a Nemzetek Szövetségéhez vezetett. A küzdel?mbő’ ki­vette részét az Erdélyi Magyar Párt tsikvár- megyei tagozata is, amelynek képviselői ás szenátorai az interpellációk és közbenjárások tömegével árasztották el a képviselöházat, szenátust és minisztériumokat. Azonban Iiu- ka Tértben mindem -erőfeszítés hiábavaló volt, tehát Gcínfhe-z kellett fordulni. Csakhogy a Népszövetség az angol és francia érdekeket képviselte, ezeknek pedig Románia képviselő­je volt a dédelgetett kedvence. Sok nldozaţ és fáradozással sikerült el­érni, hogy a székelyek panasza a Népszövet­ség kisebbségi bizottsága elé került. Ennél a bizottságnál a román kormány nemcc-akhogv tagadta a panaszlók tulajdonjogát, hanem a j bizottság felhívására 1930. decemberében adott válaszában a székelyeknek azon jogár is kétséghevonta. hogy panaszaikkal a Nüm- zetok Szövetségéhez fordti hassanak. A Magánjavak ügyének magviZÉgala-yara a perzsa, norvég és angol tanácstagokból am kult bizottság a panaszírat ókból latta, K;. a csiki székelyek panasza uidokoit, hogyJ» kisebbségi szerződés rendelkezései meg­unnak sértve, látta, hogy a roman kormány védekezés alaptalan, miért is 19,x jaiuv.c 06-ón jegvzéket terjesztett a < an ács ele. amelyben kérte *>z ügy^h a R'gközc-thbi ülés napirendjére való tüzesét. Ez az ülés májusban volr, aoznban a panasz nem került tárgyalásra, mert a román kormány 8£ra való

Next

/
Thumbnails
Contents