Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-23 / 192. szám
/ <í4 1 a ii gusztus 2 3 93 :• l.íOuNwsr.fc'íWi» ELLEN Zj/SK A csíki Magánjavak muítj jelene és jövője Irta: cs. PÉTERFFY JÓZSEF U.'SS'JOi Csikvármegyé ősi székely lakosságának a Magánjavak néven ismert vagyona nemcsak erdélyi, hanem országos viszonylatban is egyike a legszámottevőbbeknek. A kulturális és jótékonysági célokat szolgáló vagyon a kő" vétkezőkből áll: 1. 54.515 k. hold erdő. 8014 k. hold legelő, rét, és szántó, összesen 62.604 k, hold. 2. Csíkszeredában egy emeletes kőház, amelybfln polgári leányiskola és interna tus volt gazdasági épületekké!. 8. Ugyanott a „Vigadó“ épület színház- és bálteremmé!!, teljésen felszerelve. 4. A „Vár“ néven ism/ert honvediaktanya. 5. Két egyem’îOetes és <egy földszintes bér ház. ő. Ugyanott 150 k. holdon földmű vet iskola. 7. Csiksomlyón 90 székely gyermek ingye ne:s művelésére berendezett és. apácák altaíl ve’zerelrt „Árva- és Szeretetház“ teljes felsálról és sei. 8. Borszéken egy 22 szobás villa teljesen berendezve, a vagyonhoz jogosult székely betegek részére. 9. Gazdatiszti és tisztvisefliői lakások gazdasági épületiekkel, irodák és vendégszobák tejesen berendezve, Békásban, Szárazvöffigyön és az Uzban érdőőri lakások. 10. A birtok különböző részein az erdő ki- rerm?lé:éhez vízmüvek és fűrészek. 11. A osiiki Magánjavak hozadékából és a székelyek ör.icrejéből alapított, altruista jellegű ..Crik—Gyergyó—Háromszék Kisegitő Takarékpénztár“, melynek vagyona 1916 ban 2,813.532 aranykorona volt. Az itt elsorolt vagyonból hiányzik Csíkszereda legszebb részéről a volt „Gazdasági Fel' sőnépi&kola“, melyet a románok (leromboltak .és helyére emelték, á hitcorsosok hiányában üresen álló beszerikát. Ugyancsak hiányzanak mindazok az értékes Ingóságok, amelyeket a míegszállólc, \ , < - r ' - e], vittek. Az elsorolt vágyon értéke 1914 évi, — tehát amikor a magyar valuta Európa egyik Jegjobb pénze vo’t — hivatalos beeslés szerint 103.820.000 arany korona veit, a Hűk helyen említetten kívül. A Magánjavak múl'ja a megszállásig, keletkezése és fekvése A Magánjavak erdő, legelő és kaszáié birtokai Gyergvóban és Békásban a Kisbeszter- ce és a Békás patakok, AH csikón» pedig az Uz 'völgyében fekszenek. Mindkét helyen Magyarország é9 Románia közti országhatárt képeznek. Tengerszin feletti magasságuk 600 —1800 méter között helyezkedett eb Tehát ott, ahol a lomberdő megszűnik é? kezdetét veszi a tü’evelü, vagyis fenyő. Évi csapadékmennyisége 1200 m/m.-rel épnen kétszeres az országos átlagnak. Hőmérséklete az alha* vasi és havasi kiimáknak felel meg. Geológiai adottsága igen változatos, mert a harmadkorban, mintegy 150 millió év előtt Európa legnagyobb vulkánikus hegységének, a Hargitának északi vége itt törte át a pa- ieorí korszak kristályos paláit. Az üledékes t9 tömeges kőzeteknek ebből a minden emberi képzeletet meghaladó birkózásából adódtak: Bélborban az arany, Hollóba® az ólom, Tölgyese® a bauxil, a Babác3 keleti oldalán a szén, a Kisbetszterce mentén a borszékivel azonos savanyu viz, M. patak palás közéltében a megtalált bitumines nyomok. Mindezekhez járul még a Calcium, vagyis mész. A földrajzi, éghajlati és geológiai itt elsorolt adottságok Szerint, amíg az é-szalkii szélességi fok meg nem változik, a Magánjavak területén legjobb növény volt és marad a fenyő. Mindem egyéb szerves termelés csak mint méílékhaszouvétel jöhet számításba. A Magánjavak hegyeit sziilő gyürodéses és vulkánikus erőkből ma már csak a gyöngyöző borviz az utolsó jelenség. A természet erőinek küzdelmeit felváltotta az embereké, mely a Javakért századok óta tart. Ennek a küzdelemnek legutóbbi részéve! behatóan foglalkozott dr. Nagy László, ă kiváló fiatal tudós, kinek tanulmánya megvilágitja a Tavaknak, mint közbirtokosság! vagyonnak keletkezését és elvételeit. Szerinte a Javak minden időben magyar fenh&tóság alatt állottak és os«k a XVI—XVIII-ik századok zavaros Hszörny-aá közt kerültek a moldvaiak kezeire. 1783-ban, amikor c határki- igazitáe Erdély és Moldva között megtörtént, az Erdélvhez csatolt területeket II. József a csiki Székely haftárőrkatonaságank adományozta. Az adományozásnak kettő« ecöíjá volta egyrészről megszüntetni a harcot, melyet a máifélirtM ém sétáét» _ Ukditba ment — eredeti tulajdonosok indítottak a területért. mi< részről segíteni a határőrök súlyos terhein. A csiki székely határ őrezred, a Csíki Székek mentén visszakérő t birtokát i',84 tavaszán birtokába vette, azt bérbeadta és a befolyt haszonbéreket az egyes családok közt egyenlő arányban felosztotta. A bérfel- osztás? később megszűntették, helyette ,,Ez- redi közös ruházati pénztárt“ alapítottak, j hogy a ruházkodás terhein kÖmnyitseiniek. Mivel a székelyek az 1848—49. szabadság- harcban a habsburgok ellen fogtak fegyvert, a veszteti háború után I. Ferenc József a székely hat ár ores redóket feloszlatta, vagyonukat elkobozta, melyet csak a kiegyezés után, 1869 nov, 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával adott viasza. Az uralkodói elhatározás szerint: „örökre, yi&szavonhatatdalínul, teljes tulajdonjoggal“ az 1. székely határőrezredet alkotott közösségnek, vagyis a határ őr családoknak visszaadiafott. az egész elfoglalt birtok azzal a megszorítással, hogy annak jö vedel mei oly közhasznú célra íordittassa- nak, amelyek a székely nemzet jólétét képesek előmozdítani. A vagyon tehát a székely j katonaasaládok közösén használt magántulaj- j dona, amelyhez csak a keizHés ©Ifenőrzéséhez ! vau a1 a psz a b á ly s z eráüti joga a fölsőbb ható- í Ságoknak, a tulajdonjoggal járó szabad hanz- málsBt korlátozása nélkül! A kezelés és a jövedelmek mikéntjére, a . j vármegyei statútumok szerint készült álláp* ; szabályok voltak az irányadók. Az alapsza- j bályokban előírtakat a vármegye legelőire* j lőbb embereiből alakult igazgatótanács őriz- j te ellen, A kezelés éa ellenőrzés pontosságát j igazolja az a tény, hogy a számadásokat felülvizsgáló val ás- és közoktatásügyi miniszté riiuu azok ellen soha kifogán nem emelt. A Ma gánjavak jövedtímót (nemcsak a tulajdonos katonacsaládok leszármazottai, Hanem a vármegye többi lakosai, sőt, mint a földműves iskolánál, a Gsikvármegvéai kívüliek is élvezték. Die nemcsak a földműves iskola részére megvásárolt 250 holdas gazdasággal hozott a termelés és kultúra egyetemes közösségének áldozatot a Magánjavak, haniem a Csíkszeredái rom. kath. főgimnázium mellett épített fiúnevelő intézettel, a gyergyószentmikllósi főgimnázium megépítéséhez való jelentős hozzájárulással, a csák- szsiredai polgári leányiskola felépítésével és fenntartásával, a osiksomlyói árvaház 'létesítésével és sok más, az oktatást támogató intézkedésével. Az 1900-as évek a jövedelmek állandó emelkedését mutatták. Eztlk arányában kezdődött a komolyabb alkotások eaés/ sorának mindig szélesebb ailapokom való kibontakozása. Megbénu’t és szárnyaszeverten hullt minden a porba, mert jött a hármas csapás: a világháború, a forradalom és az oláh megszállás. A Magánjavak sorsa a megszállás alatt A Magán javak rendeltetését, a csiki szó- ; kelyek gazda-ági és kulturális megerősítését derékba törték Nagy-Magyarország trianoni hóhérai. Erdély s vele együtt a Magánjavak o’áh kézre jutottak. Kisajátítás című alatt megindult a föld a magyarok iába alatt. Az 1919. és 1920. évi rendelettörvények egy előre kivették a kisajátítási eljárásból a volt határőrvidékek erdőit és legelőit s ezzel a román kézben lévő hasonló természetű vagyoninál együtt a csíki székelységet is. , t -> Jt * *, -j Kim» *j-Ja > , i , f. A/. * V. y, . \ . hozták ; a ma is érvényben levő földreformtörvényt, amelynek 24. §-a kimondja, hogy a vagyonközössé' gek tulajdonában lévő kaszáló- és lege ő- földieknek az a részé, amely a vagyonközösségek tagjainak normális marhaállományához szükséges területet meghaladja: kisajátítható. Ennek alapján a Magánjavakból elvettek 27 ezer k.-holdat, d lenbén érintettemül hagyták a Javakéhoz hasonló természetű t; a Szód vidéki 197 ezer, a hunyadi és krassószörényi egyenkéntit 200 holdat meghaladó területiket, lévén azok fej és hitsorsosaiké. Ez ellen a sérelmes és egyo’dalu eijárás élőéin minden elképzelhetőt megtett a Magánjavak Igazgatósága és a Magyar Szövetség. De hiába volt minden lépés, mert nemcsak hogy jóvátétel inem történt, hanem a kisajá- titáfíi ügyek legfőbb fóruma, a Comitetul Agrár, Constant inescu földmi veiésügyi miniszter elnöklete alatt, 1923 febr. 23-án a Ma- gánjavakra a következő határozatot hozta: „ ... oz összes javak teljességgel és joggal a Román állam rujlajdonát képezik, — minek folytám rájuk vonatkozó kisajátításnak nincs heilye — éspedig mindemnemii kártérit^oi kö- telezetr-ég né'kiil, amellyel senkivel szetaben n^m tartozik 9 az ezen javakra vonatkozó, bármiképpen létező igazolás, átmegy az államra. mint ezen javak tulajdonosára". Ezt a határozatot indokolták a következőkkel: 1. n. József a kérdéses vagyont 1783-ban csak használattal ée nem tulajdonjoggá!! adta a székely harárőrezredet alkotott csika családoknak. 2. I. Ferenc József 1851 ben ezt a haszonélvezetet is ePkobozta. 3. I. Ferenc József ezt a vagyont csak használatra és nem tulajdonul adta vissza éspedig mean a széke^ határőr-családoknak, hanem Csikvármegye égész közönségének. 4. A Román állam, amely amueyis teljesíti azokat a feladatokat amelyek céljaira I. Fű' reuc József a vagyont visszaadni rendelte. Ezek alapján az összes ingó és ingatlan vagyon elkobzása 1923. március 26-án megtörtént. Ezeket az elkobzások at magyar iskolákban tanult, mint erdész a Magyar állam szolig állatában állott Tímóc, ( .., j, foganatosította, úgy, hogy napokon át vraegálTa a Magánjavak igazgatóságának, folytatólag a tölgyesi kezelŐségek pénz és vagyonisizámadásait azért, hogy az emlitétt határozatot és indokait legalább egyetlenegy tárgyilagos okkal 3^ tudja támasztani. Minden érdeklődése hiábavaló volt, hibát talá'ni nem tudott, m , \. j j i o,( Ki*», . ,, , , f V. /f f y • - ' s~, ^ a > -A , J *1 I •* * 1 ■* i l \ x ;> r ■ - # 7- y ! 4 t A I , * >.A A J • i De térjünk vissza és vizsgáljuk meg a Comitent} Agrár határozata indokának helytállóságát: II. József adomány-levette szerint ,, . . . a havasok és területek, amelyek a moldvaiaktól szereztettek vissza, egyedül csak a határőr katonaság használatára és javára enge d fesse- ■lüek át“. Lehet, hogy a kifejezések jogilag hiányosak, e2 azonban nem változtat azon a tényeca, hogy .a magyar katona-családok egyéni tulajdonának tekintetett. Ha nem így Kit volna, a háromszékiek az ugyanilyen természetű vagyont nem Oszthatták volna fel maguk között az 1869-es visszaadás után és az nem képezhette volna a telekkönyvi tulajdonjoggal adás-vétel tárgyát. E sorok Írója a háromszéki kökösi Molnár JóasieffeD, •—- akinek örökségképpen jutott rész még meg- vu’t és aki vett is hozzá ilyen vagyont — a 90-eo évek végén bejárta Bouzafordult és látta a felosztott, túlnyomóan kasza (’» birtokokat. Ezen felosztás ellen a megszállók .oka kifogást eem emeltek, tehát elismerték azt, hogy a juttatott határőrvidéki kiabirtokok magántulajdonok. A Comitetul Agrár határozata indokolásának 2. pontja a tények légmererehb tagadása volt, mert I. Ferenc József 1869 február 16-án kelt határozatában megállapította a Javakhoz ... „a székelyek örökletes és fel- oszthatatlan tulajdonjogát“. Ettől számított 54 év aliatt, azaz: 1923-ig sem a magyar kormány, sem a vármegye nem emeltek kifogást a tulajdonjog ellen, hanem a Macánjavakkal, mint tulajdonossal, épületek használatára bérlileti szerződéseket kötöttek, ezeket a szer- Ködöseket a román hatóságok is vállalták — és 1923-ig a haszonbéreket meg is fizették. A szobanforgó határozat indokolásának 3-ik pontja — t. i. hogy a vagyon Csikvármegye összes lekosságáé —• ugyanolyan jogi alapon áll, mint a második, mí’rt a magyar kormány által jóváhagyott alapszabályok 9. <:j-a szerint a Magánjevakhoz való jogosultság «lápja a határőr-családoktól va'ó leszármazás. Végül láttuk a Comitetul Agrár csavaros okoskodásának 4-ik pontját, mely Siserint a Román állam teljesíti mindazon kötelezettségeket. amelyekre Î. Ferenc József a vagyont visszaadta. íme a támogatás: a Csíkszeredái polgári leány- és földműves iskolákból oláh- iskolákat csináltak, a székely gyermekek Somlyói árvaházát. nagyszebeni románokkal töiltötték meg, a borszéki üdülőházba székelyt niem engedtek, ösztöndíjat székely gyermek nem kapott, a havasi legel!őket oláhok kapták, a Javak magyar tisztviselőit és «rdővédszemélyzetét összes szerzett jogaik s befizetett nyngdijjárulékaik dacár i, nyugdíj nélkül elcsapták. -1 J t A Azonban tegyük fel, hogy a Comitetul Agrár határozata indokaival Ogyütt helytálló; még ebben az esótben is az egész eljárás rörvénye!lenes volt. Ugyani« a Comitetul Agrár határozatát az agrárrörvóny 5 *’• § ára alapította, noha ezen törvény 56. 3-a szerint a Comitetul Agrár, csak áz agrár kisajátítás kérdéseiben való határozathozatalra IMI szepíeisíbsr 21-28-1^ JeSsntkszési határidő: HOLNAP LEJÁR Felvilágosítást ad: a Wiener Messe masyarorszáni ki- renaslts^ye Budapasí, ¥., Vörös* marty-lér I. [Hanburg-toriba Linie), îelefoa; 183—059. í;'i jogosult, mégis saját törvényük ellenére, néni a kisajátítás kérdésében, hanem a magyar tulajdonjogok fdett határozott, ami az Erdélyben érvényben -evő magánjog azon rendelkezésébe ütközött, hogy a tulajdonjog Idlert csak bíróság határozhat. A Com de tvü Agrár pedig sem szervezeténél, sem hatáskörénél fogva nem birói szervezet Ó9 nem bir a biróságok leglényegesebb kellékével', t. i., hogy a király által kiszemelt Lírákból álljon, akik nem lehetnek a végrehajtó hatalom eszközei. Az dkobzó határozatot pedig a végrehajtó hatalom egyik tagjának. Constantinesen földművelésügyi miniszternek iclnök’ elével olyan bizottság hozta, amelynek tagjai a legnagyobb részben soha birói kinevezést nem kaptak. De a Comitetul Agrár megsértette az ai- kotmainytörvétty 12. §-át i«, amely szerint senki sem vonható el a törvényben biztosított bíróságától Nem vitás Uhát, hogy u Magánjavak elkobzását kimondó határozat én az erre épített összes eljárás nélkülözött mi lden törvényes alapot. Azonban a cél szentesíti az eszközöket. A cél pedig kimondottan a csíki székelyek tönkretétele voit. mit igazol Constanilinescu földművelésügyi miniszternek a kamarában 1923. december 7-én tartott beszéde, amikor a következőket mondotta: . . . „A Comitetul Agrár Ítélkezett ebben az ügybön. amely nemcsak jogi szempontból jelentős. de hazafias cselekedetnek is felséges, tekintve, hogy igazságot szolgáltatott s egyben elégtételt adott a múltban elszenvedett »nyomorúságokért. íme, képviselő urak, £z az a mód, ahogy én akartam é« elintéztem e<:t a kérdést, szem előtt tartva mindig a törvényt és az állam érd'ekeit. Ez az a védelem, amelyben én az idegeneket részesítem, hogy ne vonhassák ki magukat törvényes kötelezettségeik alól“. Ehh?z nem keit magyarázat. A\r.t „<<■ '/ r, ji •* y ' V'/-'- "'ÍJ!. *'í'_ ”, h»--W Harc a Népszövetség ellőtt Az eü’orolt törvénytelen intézkedéseit tervezetének teststölrése ellen, meghozataluk után repara ásáért a legmesszebbmenő erőtel jes küzdelmet harcolta végig a Magánjavak Igazgatósága, amely végső fokon a Nemzetek Szövetségéhez vezetett. A küzdel?mbő’ kivette részét az Erdélyi Magyar Párt tsikvár- megyei tagozata is, amelynek képviselői ás szenátorai az interpellációk és közbenjárások tömegével árasztották el a képviselöházat, szenátust és minisztériumokat. Azonban Iiu- ka Tértben mindem -erőfeszítés hiábavaló volt, tehát Gcínfhe-z kellett fordulni. Csakhogy a Népszövetség az angol és francia érdekeket képviselte, ezeknek pedig Románia képviselője volt a dédelgetett kedvence. Sok nldozaţ és fáradozással sikerült elérni, hogy a székelyek panasza a Népszövetség kisebbségi bizottsága elé került. Ennél a bizottságnál a román kormány nemcc-akhogv tagadta a panaszlók tulajdonjogát, hanem a j bizottság felhívására 1930. decemberében adott válaszában a székelyeknek azon jogár is kétséghevonta. hogy panaszaikkal a Nüm- zetok Szövetségéhez fordti hassanak. A Magánjavak ügyének magviZÉgala-yara a perzsa, norvég és angol tanácstagokból am kult bizottság a panaszírat ókból latta, K;. a csiki székelyek panasza uidokoit, hogyJ» kisebbségi szerződés rendelkezései megunnak sértve, látta, hogy a roman kormány védekezés alaptalan, miért is 19,x jaiuv.c 06-ón jegvzéket terjesztett a < an ács ele. amelyben kérte *>z ügy^h a R'gközc-thbi ülés napirendjére való tüzesét. Ez az ülés májusban volr, aoznban a panasz nem került tárgyalásra, mert a román kormány 8£ra való