Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-23 / 192. szám
RDSctt 10 ellenzék 1 9 4 I a ii ff u * z t u K 2 3. I;o£v küzvoilfu uk:ir tArjya'ni it piuiíi>zt) .okkal, kérte a tárgy «Ui* »lliab t.i'.it V I.urm2u1vn.uk urm a \ uif u célja, liO;'\ t ur.;\aljon, hanem u/ idóhuvuc, mit « pit uh 1 t)«i 1. novemberében Uc i«t je»en- lettek a 1 iinúrvnuk, mire az 1931. évi ja* i’Hiári i: napirendjére tiiztr a Mugá'iijav ik ügyét. A Tanács határozata M i\el u Magánja vak Igazgatósága panasza I»au rámutatott- a törvénytevő eljárások fent ismertetett egész sorozatúra, a Népszüvet- se:; u 1. döntenie kel eil volna. A Népszövetség < alól kibújt az 1922. szeptember -ki uu . : ik azon határozatta alapján, me V szerint a Népv.öv. tség uzza mozdítja elő a jóviszonyt a különféle kisebbségi szerződéi* kér aláíró államok és fünhatóságuk alá lie- lv. 'it kisebbségek közt. ha igyekezik a barátságos viszonyt a kormácyokka' fenntartani. Ikhat az eröte'j 's intézkedésék helyett kapott a Magánjavak képviselete tárgya’áso- kut, melyek eredményeként végre 1932 fz 'pt 27 én a Tanács a következő határozatot hirdetté ki: 1. A esiki Magánjavak Igazgatósága vissza- i'.llilvutík saját alapszabá yainak megfelelően. 2. Az összes városi ingatlanok, valamint a regi adminisztráció birtokában talált vagyon tár a vak visszaadatnak az 1923-i leltár szerint. 3. A borszéki üdülőház szintén visszaada tik. 4. A Román állam birtokában maradt erdő és le.előterületből visszaadatik 6t04 hektár. (11659 kb.) Ez az elvett területnek mindössze 19 százaléka. 5. A Román állam átveszi a Magánjavak volt alkalmazottainak uyugdijterhét. az állami alkalmazottakra fennálló szabályok szerint. , Ez a határozat minden józan ésszel ellenkezik, mert vagy jogos tulajdonosok toltak a székelyek és ekkor az egész vagyont vissza kellett volna adni, vagy nem, akkor a 19 százalékhoz sem volt joguk. Lévén pedig a Nép- szövetség akkor a legnagyobb földi hatalom, a széke vek most már csak a Magyarok Istenéhez felebbezhettek. A bécsi döntés A román kormánynak könnyű volt a helyzete, mert jóidéig nem, később is csak rész letekben hajtotta végTe a határozatot, amelynek te jes egészében való foganatosításáért kezdődött az újabb kálváriajárás. Végre az interpellációk hatása alatt a román kormány 1934-ben o'van törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely szerint •. . „jelenlegi állapotukban“ fognak a népszövetségi döntésben az elsorolt dolgok visszaadatni. I r , _ . •* r < • < _ tr » • t 1 ' 7 \ ‘ * "* * T'* "" J z .« k ' A Magán javak J ágyúnak végleges rendezését a bécsi döntöbi- ! réséig Erdély részbeni fehzabüditéiséra vonat- i kozó határozata és az i nnék aupjéin a Székelyföldre bevonult magyar hadsereg hozta meg, A bécsi döntfthirőság i■ ■ irozatát megelőző tárgyalások alult történték olyan lépések, amelyek célja volt, a Román lvuronauraua- lom tölpvesvidéki erdőiből ideiglenesen anv- nvit a Magánjuvakého - csatolni miuib.ddig, amíg és amennyiből a lulvaknak törvényellenesen okozott károkat a Román állam jóvá nem teszi. Ha ez nem is volt elérhető, az. u tény mindeneseire a Magán javukhoz fűződik, hogy a.z említett jóvátétellel egydejiileg tör* i tűnt előterjeszti s hozzájárult gvergyótölgyesi járásnak megmentéséhez és a régi országhatár visszaállításához. Azonban ezek annyira i iij történések és szerep öik annyira közel állanak, hogy a részletek ma még nem hozhatók a nagy nyilvánosság tudomására A Magánjavak Igazgatóságának a i. j. hatalommal folytatott, a fentiekben ismertetett,, közel kétévtizedes küzdelmén, mint vörösvonal húzódik végig a meg nem alkuvás cs le nem mondás. Ez a vas- erejű következetes eljárás apáink örökségeként szállt rájuk. Oukhogv amiz őseink , , a.sa bszolut idők uralkodójával nl’ottak szembe, addig a mai igazgatóságnak Mare Rumaniuval és a Népszövetségen keresztül :.z égisz világgal kellett ! birkóznia. Érthető tehát, hogy ez a makacs S ellentál ás kiváltotta a hatalmon lévők bosz- szuját. Az ellentú list szervezte és vezette Gaál Endre dr.. a Magánjavak Í918. évtől igazgatója. Vele szemben a hatalom Ígéretekké', alkudozásokkal nem boldogult, tehát elővette megfélemlítésnek a börtönt, ahová minden bírói eljárás nélkül kétszer is becsukat- ta. Azonban ezzel a megszállók semmi; sem értek el. mert 61 napi vizsgálati fogság után kiszabadult es a vármegye, legelőkelőbb embereiből álló igazgatótanáccsal, é én Györpal Domokos dr. elnökkel folytatta a megkezdett harcot. Ezt a küzdelmet a legmesszebbmenőén támogatták Balogh Arthur dr., Pál Gábor dr. é László Dezső dr.. a román kamarában és szenátusban az erdélyi Magyar Párt esik" megyei tagozatának képviselői és szenátorai. Amit végeztek, férfimunka volt, jó munka volt. éppen ezért megérdein ik. hogy a késő utódok okulására, az enyémnél hivatottal!) toll örökítse meg nevüket annál inkább, mivel ma is határőrök vagyunk s mert századok tapasztalatai igazolják, hogy az idők változók. Mintha az apokalipsis rettenetes jóslata teljesedett volna be, a föld a. világháború után megindult az erdélyi magyarok lába alól. Ez az őserőt tápláló, örök tulajdonnak tekintett ingatlan, ingóbb valami lett a zsebben hordott tárgynál, mert ez menthető volt, az nem. Megindult a csiki székelyek lába alól is a Magánjavak és még ma, a felszabadulást követő egy év múlva sem tért visz- sza. Megvan a javaknak a fentiekben igazolt telekkönyvi tulajdonjoga, megvan a vagyon, megvan annak az oláhok é# a Népszövetség á tál is igazolt szerve, az igazgatósága és még sem látunk azokból a tennivalókból semmit, amelyeket a gondos gazda kötelességével már 1940 augusztus végén, de legkésőbb szeptemberében meg kellett volna indítani. Az igazgatóság, ame y másfél évtizedet meghaladó időn át emberfeletti munkát volt képes kifejteni, mint szárazra jutott hal vergődik, a termelés megbénult, a Javak jövedelméből támogatott intézmények megrövidültek, mert a Javakat máris számszerűen megái lapítható veszteségek érték. Ki vá lalja mindezekért az erkölcsi éa anyagi felelősséget? Nem tudjuk, pénzhiány, vagy valamely kérdések tisztázása váltották-e ki ezt a sajnálatos körülmény.! Már is suttogások hallhatók, amelyeket meg keh előzni azzal, hogy a valósággal egyrészről a tulajdonosok felvilágosításáért, másrészről a javadalmak alapszabá yszerü felhasználásának megcsonkításáért, az igazgatóság kell hogy a nagy nyilvánosság tudomására hozzon. A pénzhiány nem lehetett ok a termelés megakadályozására, mert az oláhok által közel 100.000 lejjel bélelt kasszával elvitt ösa- szeg hiánya miatt az Igazgatóság az államtól kért 30.000 pengő kölcsönt Ha ezt az összeget a kincstár nem folyósíthatta, abban az esetben a bankkölcsönt kellett volna igénybe venni. Ezé’*t a köze' 106 milliós, tehermentes vagyon bőséges fedezetet nyújtott volna. Ha valamely kérdések vártak tisztázásra, azokat a termelés megbénítása nélkül, attól függetlenül kellett vo na tisztázni. De pénzhiány nem lehetett az ok azért sem, mert a román állami autonóm erdőpénztár cca 12.00 m'\ a csiki Magánjavak erdeiből feldolgozott anyagot hagyott vissza a kimenekülés alkalmává', amelynek értékesítésé" bői igen könnyen 5—600.000 pengőt lehetett volna azonnal kivenni. Nehogy pedig az a vád érjen, hogy ezeknek a kérdéseknek a felvetése nem tárgyilagos, ime a máris megtörtént és jóvá nem tehető mulasztások, valamint a fenyegető veszedelmek: A világháború a Javak értékes ingóságait e pusztította. Ezek helyett az 1920-as évek elején, az akkori nehéz ipari termelés miatt, i nagy költséggel újakat kellett szerezni, ame- ; Iveket most a románok hordtak el. A fen- ! tiekben igazolva vannak, hogy úgy a román i törvények (a Comitetul Agrar bírói eljárása), I mint a népszövetségi határozat szerint, min“ 1 den leltári tárgy a Javaké. Mert a háború I most folyó véres napjaiban nem lehet tudni, I hogy annak végével Európa a Népszövetség helyett nem kap-e valamely más bírói fórumot, ahová jóvátételért lehet fordulni, vagy ha nem is ezért, de a Románia és Magyar- ország közti elszámolásért a Javaknál e ső teendő lett -volna az üzemtervek alapján megállapítani a tulvágásból származott súlyos károkat, a lebontott épü etek értékét és a leltárak alapján a hiányzó tárgyak összes értékét. Évek múlva állítani össze ilyen számlát?! A vágásokban visszamaradt száraz fahulla“ dék állandó tűzvészedé1 em. Aki ismeri a fe- nvoerdők tüzét, az tudja, hogy még a hu- ! musz is, tehát a teimő talaj is elég, amit I évszázadok termeltek. Jóllehet, hogy a folyó j évi csapadékdús idő eddig védett, mi lesz a ! jövő száraz idejévé, vagy a gyújtó foszforos I celluloid-égőkkel. Csak ezen a réven rette- , neles károk fenyegetik a Javakat, mert a hulladékok nem voltak összegyűjtve. Ma, amikor a faszéngáz-motorok raeginj dúltak és a szénárak nagyou is emelkedő irányzatot mutatnak, a íentemhtett fahul iadékokban képviselt érték, ha el nem ég — e'korhad. Mindegy a Javakra, igy is veszte- nég, úgy is. Pedig a legjobb szenet a fenyő ága adja. A románok az impérium után a tölgyesi erdőgondnokságot egy fajtájukbeli fiatalemberre bízták, kinek legnagyobb gondja volt a magán üzlete. A Javak ottani kezelősége tehát maga vette kezébe a bélbori és tölgyesi csemeteiskolákat, a világháború miatt elvénült többinillió fát kiszóratta, a talajt forgattatta, magot gyiijtefett, pergetett, vetett cs a csemetéket munkáltatta. Ezeket a munkákat ismét meg ke lett volna kezdeni és fo'ytatni, mert ha a kezelésbevétel a mult ! év őszén megtörtént volna, ma már millió szám volnának a csemeték. Ebből az évből A Magánjavak jelene í ha még két hónap elte.'ik, olvrszrtt két t»* 1 jes ív, mni n/.t jelenti, hogy amikor a később ültetett csemeték én tt erilővó fejlődnek, a/.ok melluiagassági átmérőjéből hiúriyzani fog legalább is 1 cm. I jubb súlyos, soha jóvá nem tehető kár a Javak terhére. A borszéki székházból, irodákból ellopott bútorok helyett, igen jutányosán lehetett volna a/ elmenekült idegenek itthagyta es Csíkszeredában a múlt év őszén elárverezettekből másokat beszerezni. A mai magas és az elárverezettek közti különbséget szintén a Magán javaknak ke 1 megfizetnie. Az 1921-ben megindított és bérbeadóit tnészégetés számottevő mellékjövedelmet lio zott a Magán javaknak. Mert az égetés tábori kemencékben történt, az ebből eredő egyesi jövedelem már is elveszett. A Javak eminens érdeke lett volna a területén található és már ÍV tárt ásványi kincsek zárkutatmáiiyozása —- semmi sem tör tént. Azokon a hasznosítási terveken, amelyek jövedelmezőknek Ígérkeznek és amelyek a vármegye gazdaközönsegének érdekeit volna- I nak hivatva szolgálni, már is dolgozni kel- ett volna. Igen súlyos tétele a szóban forgó mulasz tásoknak az, hogy 62 ezer katasztrális holdnak, bf-ririe JÎ! ezer hold erdőnek nines ma felelő , véds/eme 1 vz< Ir. 1 ■ \ kő/ • am ie van néluínv zúz. hold erdője, l.ól'lei annai. őrt tai tani, 62 ezer holdnak azonban n 1 s. Ezt még uz oláh »•< m turte voluta el. Azt, liogv az elkolz.e utján rón án állami vagyonná minősített Magánjava1, tt a m ig .ar állam vette át, logikusnak kt 1 tekinteni, mely visszavéti llel egyidejűleg I ellett t ulna adódnia a liiajdonosi jogul ii/szaullituiéi. nah-. Ez lelt volna egyedüli ulia a mir is felm ‘ridt l/niok és az erdőket fenyegető tűz- veszedelem elkerülésén! h A vagyont a tulajdonosoknak- a magyar kormány megbízásából C ikvánm •■•</, ma már országos tekintélynek örvendő kepviv • lője: Paul Gábor dr.. mint ideigleno- miniszteri kiküldött kezeli. Érthetetlen, hogy a/.-.-ta miért nem lehetett foganatosítani a re.gyónnak a tu ujdonosek részéit való éiiadéieit, to ' vábbá mindazokat a teendőket, amelyek *• v ] gondos gazdának n legelemibb kötelesif A Jai rik fentebb elsorolt veszteségei miatt már i- súlyos károsodás érte mindazokat í</. inlé/tm nyek'-t. amelyek a támogatásra éppen no.t, a 22 évi rabság után varinak legjobban ráutalva Nem oknélkü i tehát az erkölcsi és anyagi felelősség kérdésének fel" vetése. A Magánjavak jövője Csíki körökben, ha a Magánjavak szóba kerülnek, azonnal elhangzik a jót a n ács: ezt kel , azt kell tenni. y égzett szakember mondta: minek erdő? .,Abo! cjak fii nő helyette, ott ki kell irtani és be kell rendezkedni uagy állattartásra “ Ilyen és hason ó boldogító elgondolásoknak kellő értékére való szállításáért ke lett a fentiekben a Javak geológiai, földrajzi és éghajlattani adottságait ismertetni. E sorok írásakor zajlottak le a kolozsvári gazdasági tanintézetben azok a tudományos előadások és az azokat követő kísérletek, amelyek az elkarsztosodás okaira kézzelfoghatóan mutattak rá. A mult- és folyó évi nagy árvizek okai végső fokon nem annyira a bő csapadékban, mint a Felvidék és Erdély erdeinek a iucgczállók által történt .. / erdőirtásaiban keresendők. Tehát az erdők védelme elsőrangú nemzeti érdele. Amint láttuk, az erdei fák közül a fenyőnek lelcl meg a Magánjavak terű ete. Tehát a Javaknak volt és marad legfőbb növénye a fenyő és ennek is sok fajtájából a legértékesebb a Picea v. és a lucs. A székely körvasút megépítése magával hozta az erdők s ezzel a Magánjavak értékének az emelkedését. Az hoey a Magánjavak erdei a vizvá as/.tón túl fekszenek és nem erre a vasútra irányulnak, az erdők értékének emelkedésén mit sem változtat, mert a fa ára világszerte emelkedik. Az emelkedő irányzat állandó, mert a fát ma már nemcsak építésre és bútornak haszuáják. hanem jutta, papír és az ipari cikkek egész hosszú sora készül belőle. A fenyőfa árának eme kedése hozta magával a Javak éleiében a komolyabb alkotások állandó növekedését. Ennek eredménye a Csíkszeredái polgári leányisko a. a I földmüvesiskola, a csiksomlyói árva- és sze- j retelkáz, a gyergvószentmiklósi főgimnázium építésének jelentős támogatása, a csikszere dai Vigadó, a státusi róm. kát. gimnázium nagyméretű, modern internátusa stb. Az állattenyésztés jelentőségével tisztában volt a Javak kezelősége. Már megvoltak a S tervek a tehenészetre, csikónevelésre és joh- ; tenyésztésre az adott viszonyokhoz méretez- I ve. Ugyanis a Javak területén nincs — ué- } hány apró kis parcellától eltekintve — abraktermő terület. Ezt tengelyen legalább is I 35 km. távolságról kellene szállítani csak Töl- ! gyesig és onnan ismét a felállítandó te'epig, ’ ami azt igen megdrágitaná. A ló csontozata emeléséhez zab, a tejtermeléshez dara és a j sertés hizlalásához tengeri kell. A gyapjáért tenyésztett juhnak is nélkü özhetetlen az ab- ! rak. Hogy ezek a szemes takarmányok nem I állíthatók elő, azt láttuk az éghajlati viszo- j nyoknál. Az abrakot kényszerből a cigája és I racka juhok nélkülözik legjobban, tehát el* j sősorban ennek az okszerű tenyésztése volna I kivánato» inár csak azért is, mert nagyon Í9 I rá vannak utalva a csiki gazdák, hogy juh- j állományuk megjavittassék. Erre pedig van a Javaknak az alcsiki részen, a Csobánvosban, mintegy 600 kát. hold kiválóan alka más területe. I Azonban az á lattenyés/tés mikénti bérén“ dezésének első és alapvető feltétele a kaszáló és legelő területek bejárása fü minőségének és állattartó mennyiségének megállapitája. Azzat. hogy lipicai vagy mokány ló magvar erdélyi vagy pizgani tehén racka vagy cigája tartassák a vármegyei Gazdasági Egyesület és a gazdák képviselőiből a'akitandó bizottság foglalkoznék, hogy a meddő, költséges és a Javakat haszon nélkül megterhelő beruházások elkerültessenek. A másik igen fontos teendője lesz a ,Ta- j vaknak a megszüntetett régi gazdasági fe'ső ; népiskolát, a már emlitett földmüvesiskola I helyett újból életrehivui. A régi gazdasági felső népiskolából a tanult emberek egész sora kerii t ki, akik pedig nem tanultak tovább, azokból a falvak tanult, vezető gazdái j lettek Ebbe az iskolába mind C3iki székely gyermekek jártak. a szülők szívesen adták oda, mert ennek az iskolának 3 osztálya egyenlő tanérlékii volt a középisko ák 5, osztályával és innen latin különbözeti vizsza letételével'a \l-ik osztályba lehetett át épni. Az ország egyik kiváló tanítóképzőjének • igazgatója a milleniurn alkalmával kiadott intézeti értesítőjében megállapította, lies:;.' a Csíkszeredái gazdasági felső népiskolából kapta legjobb trnitváuy&it. kik a más középiskolák IV—V. osztályaiból odakerült tanulókat túlszárnyalták. Noha a fö dinüvesbkola Csíkszeredától elég távol, a Hargita oldalában van, mégis e sorok Írója úgy a magyar, mint a román Imperium alatt ellátogatott oda. A magyar időkben, az akkori igazgatótól nyert fe világositás szerint, csiki fiukat nem. vagy csal; alig kapnak. Akkor csak egy csiki tana ója volt. Ennek az iskolának 250 kát. hold területét a Magánjavak, vette. Ez az ingatlan a fenn említett legfelsőbb királyi elhatározás szerint a esiki székely nemzet jólétét kell előmozdítsa. Tehát ez a vagyont rendeltetése értelmében senki és semmiféle címen el nem vonhatja rendeltctésétő . Ebből a szempontból a régi, jólbevált gazdasági felső népiskola megszüntetése és helyette a földműves iskola fe állítása hiba volt. mert el nem vitatható az, hogy évek bosszú során annyi csiki gyerek, amennyit a régi gazdasági felső népiskola be" fogadott, iskola nélkül maradt. Ha a szóban forgó uj iskolát sikerű létrehívni, abban kísérleti teleppel összekötött olyan növénytermelést kell bevezetni, amely termelt vetőmagvaival hivatva esz a csíkiak ! termelését megjavítani. Ennek az iskolának végzett növendékei vagy a Somlyói tanítóképzőbe lépnek és mint kántortanitók Csíkban maradnak vairy a 3. osztáiybói hazamtnnek. A cél igy is el lesz érve, úgy is, mert a csíki gazdasági terme és látja hasznát, iizt az intézetet és annak tanulóit minden erejével tá mogatnia kell a Javaknak A másik fontos teendője lesz a Javaknak Tölgyesen a Pojánában egy nagyobb szabású I gyüm-ölcsoltványtermeiést berendezni, mivel ez a terület a rovar (vértéin) és gomba I betegségektől mentes, legalább 1923 ig az ! volt. Éppen ezért a Javak kezelősége már j 1922-ben többezer oltványt készíttetett ott ! Szilva, alma az egész vármegye területén ; haszonnal terme hető, de sikerűi a meggy és 1 a cseresznye is pl. Alcsikon. A fürdőkön ’ mind jól értékesíthető, avagy otthon kenyérpótló. A málna, ribizke, köszméte szintén bő termést adnak s ezekkel megindulva gyümölcsborok termelése. Minden iáéig enes kezelés sérti a tidajdo“ nosoknak autonóm jogát, megakaöá yozva azt, hogy a javak rendeltetésüknek megfelelően használtassanak. Ez ellen küzdött a mi" niszteri megbízott és az Igazgatóság. ■’■'pTII IIMi I
