Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-23 / 192. szám

FIIFN7FK

8

íiml uuoraniaaBKnBHnK

IPelrcczcni I.átzló*

■Mwnuuenx*« a t^üäurcarxw»

llzleá és Yáa'©sa,eo Jészeé

A hirdetőbercndozések kereksével im’1? nem merül ki a/ iizletiesség izlésrontó munkája. \ merkantil szellemnek rgv másik kinövése a kiütköző vitrinek. a ..uag\ portál"-ok tulteugese. A sokutmu- tató kirakat a föléje terhesedő kombinált cégtáblával szintén sajátos kísérője a merkantil izmus elhal almásod ás attak. Nagy üzleteknél ez még luu kévéssé feltűnő, tie gyakori eset, hogy apró kis boltocskák i> ..nagy üzlet” nek akarnak feltűnni s arányaikat jóval meghaladó portálokat ragasztanak helyiségük homlokzatára. Általában ezen a téren is azl a kéfes- értékü propagandát látjuk: fogni a Közönséget szemkápráztató dolgokkal, többet mutató eleganciával, nagystilüséggel, fejbekólintó lukszussal. Pedia: mindenki tudja, hogy nem is mindig a legfényesebb kirakatban van a legjobb áru, legfeljebb a drágább De ezúttal mellőzzük az elvi fejtegetéseket és annak megmutatását sem részletezzük, hogy a nagy pori álokkal való lukszusüzes is miként drágítja meg közvetve a közönség életét. Mert nyilván. ebhez a saját sikeresebb elszéditte- téséhez maga a vásárló kell megadja a szükséges obulusokal. Miből tartaná fenn az üzlet ezt a luksznst. ha nem a vevőkre kiveteti árdrágításból?

Vannak azután esetek, amikor a szűk helyiségeket igyekeznek megnövelni azzal. hogy a kirakatot tágitják — az utca rovására. Emilt csak busz centit, amott csak harmincat harapnak el a járdából, de a félméteres térfoglalás sem ritkaság. És ha korlátlan lehetősége volna az önzés terjeszkedésének, végül már talán az ut közepére könyökölne ki a sok egymás! megelőzni akaró „Auslag'4 és vitrin.

A kombinált, portálokat eredetileg a vasredönyek — nemkülönben az ernyő- ponyvák — bevezetése tette szükségessé. A felgöngvölt vasredönynek és ponyvának megfelelő helyet kellett biztosítani a lezárandó kirakat felett. A falbaépités költséges és körülményes munka lett volna, a x-edönyt tehát kívül, a fal elé szerelték megfelelő szekrénybe s elől a eégtáblával fedték el. Ilyenformán valóságos önálló építményeket kelleti a boltot magábafogadó ház elé szerkeszteni. Ez mindaddig nem is volt különösebben baj. amig a portál kizárólagosan csak az eredeti cél kívánalmainak megfelelően épült. De rövidesen előtérbe kerültek a portálok rejtett „lehetőségei”: a sokatmutalás, a „tértágiíás.“ Attól fogva kezdtek aztán megszületni azok a poilálmonstru- mok, amelyek már határozottan nem kívánatos elemek a város házain, bár az utca madarainak nagy örömére voltak, dús fészkelési lehetőségeket biztosítván számukra.

Az igy kiterebéiyesedö portálok azután teljesen kiforgatták az épületek alsó részének mivoltát és megváltoztatlak struktúráját is. Sokhelyt teljesen eltűnt a földszinti részek architektúrája 3 ezzel együti eltűnt az emeleti részek „tartásának” érzékeltetése is. Egy-egy ilyen vitrinekkel aláfurt, üveglapokon és vékony fakereteken „nyugvó“ emeletes ház látása bizony akárhányszor megbi- zsergeti az ember normális biztouságér- zékét.

Sajnos azonban, bogy a befogadó épületek alsó részének architektúrája olykor nemcsak képletesen tűnik el a portálok uralkodása miatt. Az egyik Hunyadi-téri földszintes háznál például a rzép dór- jellegü uj klasszikus homlokzatból éppen csak, hogy látszik valami a portálok sora felett. A többit, mi alább volt, lefaragták: a fal előtt álló oszlopokat még ott is, ahol pedig nem is volt szükséges. És ez nem egyedülálló példa ezen a téren. Újabban már nem építenek ugyan ilyenfajta redőnyös portálokat, de mig a régi fajták, csak az üzlethelyiségek közvetlen frontját foglalták el, a maiak már a fal nagy sikjait igénylik maguknak s még nagyobb áldozatot követelnek a ház architektúrájából. Csak közelebbről is két főtéri házon faragták le az alsórész építészeti elemeit azért, hogy a por falok jobban elhelyezhetők legyenek. Kö- Rülük egyik az Iparos-Egylet házának, Kolozsvár legszebb uj reneaszánsz épületének csele, ahol a földszinti homlokzat eredeti Kiképzése teljes egészeben ..eltűnt”, hogy modern ii végesem pézcsnek

adjon helyet.

A portálokkal kapcsolatosan megemlítjük még a különböző falruszerelt vagy önálló vitrineket is, melyek néhol igen Ízléstelenül vannak elhelyezve, máshol pedig a közlekedést akadályozzák, de ezek közül legfőképpen a régi művészi jellegű kapuszárnyakra aggatott üvegszekrényeket Kell kifogásolnunk.

*

Az elmúlt negyedszázad egészségtelenül megduzzadl Kereskedelme beépítette a régi házak tágas, boltozatos kapualjait is. Mint valami betegesen fejlődött Kaptárban a zugépitmények, úgy lepték el, szállták meg liliputi üzlethelyiségek ezeket a kapuholtokat. A központ felé való zsufolódás eredményeként a forgalma sabh utcákban alig van már régi kapualj, ahol ne volna valami összcszorult „üzem“, műhely, trafik. ..szalon41, tűzfészek vagy másfajta egészségrontó kocţy ráj. Az udvarokra, az épületekbe már csak szűk és huzatos, sötét és szennyes, olykor egészen kavernaszerii folyosókon lehet bejutni miattuk. Mintha a házak élete és közlekedése csak lizedrengu dolog volna s csak ez élosdi üzletek léte volna a fő.

Ezek az üzlethelyiségek azután olyan átalakításokat igényeltek, amelyek mindenütt csak kárára, szegényilésére voltak a város régi kulturális emlékállagának Az épületek külsején legelsősorbau a régi faragott kapuivek tűntek el. A mii vészi kapuszíáxnyakat pedig eltüzelték ' agy eladták s még jó. ha legalább egyel valahol a külvárosban felfedez az ember, bár megcsonkitolian i-, de legalább a régi hivatásában alkalmazva. De nem egy X\ I—X\ II. századi boltozatot, ajtóía- ragványt i.-merünk, amely vagy megrongálódott. vagy egészen hozzáférhetetlenné vált e beépítések miatt.

Kétségtelen, hogy a kapualjak beépítésének elburjánzásában a letűnt korszak szegénysége is nagyban részes. Sok háztulajdonos kényszerült jövedelemforrássá tenni minden értékesíthető helyet és sok kisegziszlencia továbbtengődésére, adtak lehetőséget ezek az aránylag olcsó üzlethelyek. De az is kétségtelen, hogy ez csak a kisebbik rész. Nagyobb volt a háztulajdonosok általános jövedelemhajszolása, hiszen a legtöbb ház nem volt szegény emberé. Egész sorát tudnók említeni az olyan házaknak, ahol a tulajdonos nem volt arra szorulva, hogy az üzleti tülekedés prédájára adja házának utolsó felhasználható zugát is. Csak erősítik ennek a megállapításnak értékét azok az esetek, ahol viszont, 1)ár meg leli volna a ráutaltság, még sem éltek a jövedelemszerzésnek ezzel a lehetőségével. De azt is tudjuk, hogy ezek a zugboltok számos esetben voltak olyanok kezén, kiknek nem az élet minimum megszerzésére. hanem csak a gyorsabb meggazdagodás lehetőségének biztositására kellettek.

Sokan azt vélik, hogy ez a zsufolódás az élet, a forgalom, a fejlődés jeleit mutatta. De mi tudjuk, hogy ezt nem az igaizi fejlődés hozta magával. A régi, nyugodt és tágas életforma pusztulásának volt jele ez a zsufolódás és sokszor éreztük, hogy ezt a komoly, megalapozott életformát lassankint önző haszonlesés és ideges világ váltja fel és hogy csak a hirtelen gazdagodás és a speku láció világának „fejlődéséről4' lehet szó itten. A város központja lassan vásári központtá, finomabban szólva, üzleti negyeddé kezdett „előlépni.” A szolid élet helyett cserébe a nagyzolás és ?. szeszély jött. A művészet és kultúra megbecsülésének helyébe a kapzsiság lépett. A művészet helyébe pedig a lárma, a bóvli és a szemét kerekedett És joggal merül fel a kérdés: vájjon sem az üzleti élet, sem a város nem fejlődött volna, ha nem lettek volna megszerezhetők ezek ti régi kapualjak? Mert. azt már bizonyosabban tudjuk, hogy az esetben a művelődési értékeink pusztulása kisebb mértékű Lett

volna s a \ uroi-are 1 nyuüodlahh é, |i-/. tuLdi maradt vol»a. A kárunk irkát m» donkrpprn krvrurbl* volna

*

Mindez pedig nem kívánatos továbbra ü. Mert igy nem fejlődhet egészsége cu a városkép és nincs városkultura. csak zűrzavar. Amit talán indokolt, egy szóin or 11 időszak sok anyagi nyornoruiága és sok erkölcsi kényszere, vagy megengedett a város leikétől idegen világ vezetési politikája, az nem folytatható a jövőben is. Azt \iszont minden elsorolt példából láthattuk, hogy ha egyszer az üzlet valahol tért foglalhatott, akkor azt a teret teljesen a maga szellemének halai inába is hajtotta. S a szellem prdig, amely ma irányítja az üzletet, nem tűztél semmit s nem alkalmazkodik semmihez, de kíméletlenül alakítja a maga érdeke és gondolkozása szerint mindazt, ami felett reridclkezé-,e lehet. Nagyon érdekes lii net, hogy inig ez a szellem a pénz megszerzéséért bármivel megalkuszik, a pénz birtokában már könyörtelen: nem tarii szentnek semmit, előtte nincs semmiféle tekintet, mindent csak a saját érdeké nek és szempontjának rendel alá. Művészet, kultúra, stilus, hagyomány, városkép meg éppen mind semmi, csak ő élhessen. Itt nem várható az önkéntes józanabb belátás. Ebben a kérdésben tehát szintén nincs más rendezési megoldás, mint a tervszerű irányitó beavatkozás.

A hirdelőberendezésekre vonatkozó szabályrendeletet ki kell tehát egészíteni portálok építésére é? a vitrinek elhelyezésére vonatkozó részletesebb utasításokkal is. Úgy tudjuk, hogy a főtéri plébánia már eddig is szerződében kötötte ki a házában lévő üzletek portáljainak magassági vonalát, hogy valamennyire iá rnegvédhesse az épület szép és nyúzod! frontjának egységét. Ez követendő példa lehet másutt is és egyben ösztönző az idevonatkozó szabálvrendeleti pontok tekintetében is.

Úgyszintén rendezni kell az eltorla- szoit kapualjak kérdését is. Itt, ha nincs mód a város fejlesz! ésre és a városrendezésre tekinteni, kell legyen mód a vá- rosrenJászét szempontjának érvényesítésére. Mert ha semmiféle művészi szempontra nem tekinthetünk, akkor is pusztán a régid, az egészség, a közbiztonság kívánalmaiból és az egyes épületek forgalmúnak kívánalmából is meg kell szüntetni ezeket az állapotokat. De bármilyen tc'kintet érvényesüljön is: a főtéren és az öt központi főutcán, mindazoknál az épületeknél, amelyek irűiem- lékszámba vehetők, ezt a rendezést okvetlenül végre kell hajtani. E tekintetben műemléknek kell venni minden házat, amelynek homlokzata 1850-nél régibb és minden más házat is, amelynek ujabhkelbtü homlokzata mögött XVI— XVIII. századbeli épitkezések rejtőznek. És műemléknek tekintendők az 1850 előtt készült kapuszárnyak is, amelyeknek vitrinektől, tábláktól való meetisz- titását szintén keresztül kell vinni. Természetesen, e meghatárolásokon kivid a városrendezés bármely más épületen elrendelheti az ilyen fránya tirztogatást, ha azt valamely okból kívánatosnak látja.

Kolozsvár, a nyugodtság cs a művelődés városa, lehet abban kezdeményező, hogy útját vágja a város-kultura szem pontjából nem kivánt és egészségtelen tullengéseknek. A merkaníiiizmtis megmutatott kinövései pedig kétségtelenül idetartoznak. Ezek a kinövések lehetnek jellemzők arra a szellemre, amely létre hozta őket és élt velük, de tőlünk idegenek és idegenek a várostól: minket nem jellemeznek. Minket legfeljebb csak kompromittálnak. Tehát véget kell vetnünk túltengő uralkodásuknak Ha valamely tekintetben megkívánjuk a város- rendezéstől, hogy a város »'relékében keresse meg a módját a rend és az ízlés érvényesítésének, csak olyant kívánunk, amit senki, aki a város szépségét és rendjét jó ügynek tekinti, sérelmesnek nem tarthat. Ugyanígy nem lehet semmiképpen sérelmes a rend és az összhang érvényesítését sürgető kívánság akkor sem, ha az az üzleti szellemnek itt megmutatott tultengéseivel szemben — ■ s mint láthattuk: joggal — jut kifejezésre. Ismételjük: a város harmóniájának jogát lisizt/feletben kell 'tartania mindenkinek. Ebben kivételt magának senki sem sze- rftzheU . ' ^ ' 1

I 9 -/ / a 11»/111 / 111

mm wm wmm mm

Romániai hírek

A közellátási miniizloi mm r»sa<if— let* ért ein« »kan mindon t-:i k In •

krllrit ji-lmteiii fenjerik*.tiniét augn / tus 20 ig.- A temesvári árelícnörzo hivatal u város területér» felemelte u bus- és kenyérárakat.

Hivatalos rendelettől vény jelenu meg, amely szerint a munka utókat felini- tnlmuzzák, hogy közvetlenül a mozgód lottak családtagjainak fizetők ki a julmşi o ?0-iki Hivatalos Lapban közük rendeleti'; törvényben előirt járandóságokat.

A Rador jelentése szói int a nagyszebeni mintavásárt szeptember 14 és 28H- I űzött rendezik meg.

A Rador jelenti, hogy 0 közeljövő >.'< ken megkezdik annak a prtróleumvez-.- -> leknek építését, melv Romániából indul!: ki és hiúmén át Triesztig vezet.

Az aradi városi közigazgatási Hívj- 1 ' i lal rendeleti* értelmében tizenöt naoon kelül ki kell cserélni azokat a cégtábla- 1 '• kát. melyek nyelvtani, vagy inondatszer—noK? kezeti hibát tartalmaznak.

123. számú feladvány. Sa'atdini E.-től.

abeeletgn

Világos- Kg-l, Vfl, Pb6 és h4, Ff7 és g7, ,7g

Hcl és c2. gy: a2, b4, d5, e2, f3, g5, 14 drb. .dil

Sötét: Kc4, Ba8 és el, Hc3, gy: dó. f-4, ít

gó. 7 darab.

Matt 2 lépésben. (Megfejtési határidő 3 hét.)

A julius 26-án közölt 119. sz. feladvány - i

(Eschauzier) megfejtése: 1. g2—c4. Helye' .*

sen fejtették meg: Camarasan J., Czitrom J. .1 Nagy E.j dr. T. L. (Kolozsvár) 27 pont. Ke- -í gedüs Gy Kolozsvár) 25 pont. P. P. Kolozs- vár) 12 pont.

A dr Euuc—Bogoljuboiv között lejátszott tK

meccs eredménye: 6 és fél—3 és fél a hol- -is

Inad exvilágbajnok javára. Alább közöljük áü

a mérkőzés harmadik játszmáját.

Világos: dr. Euice, Sötét: Bogoljuboiv(Porosz huszárjáték.)

1. e4. e5. 2. Hf3, IIcó. 3. Fc4, Hfő. 4. 4

Hg5, d5. 5. eXd5, Ha5. 6. Fb5-f-, có. 7. dXc, bXc. 8. Vf3! (Megepetés! Eddig az elmélet csak 8. Fe2-t tárgyalta.) 8. ... cX b5. (Bogoljubow a védekező FdT vagy Fb7 helyett minőséget áldoz és támadással akarja Euwe uj változatát meardönteni.) 9. VX a8, Fc5. 10. 0—0. 0—0 11. b4r FXb4. 12.

Hc3, Hli5. 13. Hf3. Hf4. Í4. Bhl. FXc3.

15. dXc3. HXg2. 16. BXb5! (Természetesen nem KXg2, Fh3+ és vezérvesztés miatt.) 16 . . . Hc4. 17. Be5. Hd6. 18. Bdl, e4,

19. Fg5, Vd7. (Világos visszaverte a támadást és precíz játékkal néhánv lépésben győz.) 20. Vd5, He3(?) 21. He5 (Vg4+ fenyegetett.) 21. ... Vh3. 22. FXe3, Fg4. 23,

VXc!6 és sötét feladta, mert 23. . .. Ff3, 24. HXf3, eXf3. 25. Vg3 után az anyagi túlsúly dönt.

OLASZORSZÁG KILENCEZER KILOMÉTERES HÁLÓZATON VILLAMOSÍTJA VASÚTVONALAIT. A fasiszta Olaszország 1932. óta dolgozik vasutjai- nak villamosításán. Aiz erre vonatkozó terveket, amelyek 9 ezer km.-es vasúti hálózat villamosítását ölelik fel, Cons- tanzó Cianó gróf, az olasz külügyminiszter nemrégiben elhunyt édesatyja dolgozta ki. Mint most Venturi közlekedésügyi miniszter, a Caraftere e. olasz folyóiratban kifejti, körülbelül 5200 krn.-en az elektromos vontatást már beis vezették. Ezzel Olaszország csak a mult évben 1.2 millió tonna szenet takarított meg. 1942-re Olaszország további 2500 km. villarnosi-' tását vette előirányzatba. A megfelelő számú elektromos mozdony megépítésére a munkálatok mar folyamaiban vanaaâc