Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-23 / 192. szám

IV ^ f 194 j anffusztas 2 3. ELLENZÉK MA FomáEOk töpténete A Foesani-i kapu nép© ni. R2E3 >od A A Focşani i kapu 80—100 km széles átja- íÍ a ä a Kárpátok és a Dunádé ta között. Euró ■kiöl E,a földrajzi tagozódásában való nagy jelea- 3*3§óéöőségére Teleki Pál tanulmánya hívta fel a 9ffll3^siio-yelmet. A Focsaui-i kapunak az a jelentő -d tOgJé^e, hogy ez az egyetlen összekötő kapóét £ctón,?urópa két nagy kii ső peremtája közölt: az saoirosz sikság és a Balkán között. Kelet or- ~dügáMágutja kanyarodik rajta keresztül délkelet iJÍub £s délnyugat felé, a keleti steppék népeinek 3 döjirök célpontjai- Bizánc és Róma irányába, ■su'd A Focsaui-i kapu két tája: az északi Moldva ■b ß e.s a dé re fekvő kelet-nyugati elliuzódásu '--äEVßffevas-Alföld valójában szoros egységet alkot, iiqeil 2 kapun át tulajdonképpen a keleti nagy 9(í(í3Jteppe egyik szélső öble húzódik le a Balkán ‘3 sldookfö eképpen tagozott tájai fölé. A két or ^Kuaszágrész, két táj elválasztóvonala: a Milkov > öyioóiyó éppen ezért nem határvonal, amit e iöí jkáj történelme bőségesen bizonyít. Állam alakulás a Foesaui-i Jsapufean il A A földrajzi helyzet magyarázza meg, hogy íiöinniért nem tud hosszú századokon át állan- utlirsöäosulni e táj népi és politikai berendezke .9ü3llése. Átvonuló népek ideig éne» szállása, rfgsaagy, megsemmisülő csaták szinhe’ye a Foc- i-inß-ani-i kapu és a hozzátartozo országok. Vég' : saga.eges államalakulás csak akkor mehetett raj- sáv Eta végbe, amikor már többé kevésbé megszi- dubiBlárdultak nemcsak Nyugat, hanem Dél és í9 slKe et államai is. Ez az időpont pedig az ögiotjuitGÍsó nagy keleti előretörés, a mongol invá ss öixió zajlása utáni idő: a XIV. század. Államot, íöíiEtartós néni politikai szervezetet pedig csak i E sraz a nemzetiség tudott itt alkotni, mely nem- i JÍaaxsak magát a kaput, annak egyik vagy má' 0 disik o dalát, hanem mindkettőn: az északi zhloi#íoldvát és a déli Havasalföldet is megszál- •cítollotta. t A A román szervezkedés előtt több határ is bóxndhuzódott itt a Dunadelta és a Kárpátok kö- díöszött, de éppen a földrajzi adottságok miatt -mim mindeneknek rövid időn belül meg ^kellett Emisa semmisülnie A IX. és Ä. században a Bo'1 ‘ 1 lüggár Birodalom északi határai húzódott itteni, névh elválasztva e megszervezett hatalmas balkáni j-ssio országot Etelköz átvonuló uraitó : a magya- Ádoi roktól, majd a helyüket elfoglaló besenyők­Joí tői. A XIII. században a Focşani i kapu a ezeH Havasalföldre összehuzódott Kunországot vá- :s8e! lasztja el az egyre veszélyesebb Mongol Bl- Eüo-t rodalomtól. A mongolok azonban áttörik a [eteri határt, elözönlik Havaselvét, sőt tnagát Ma' TE7$ gyarországot is. A mongolok visszahúzódása nstu után egy darabig bizonytalan e vidék sorsa. L A A XIII. század elején nagyaránvu magyar Isiid kitelepedés indu l meg északról és nyugatró1. doM Moldva és Havasalföld folyói mentén birtok- 7 ad ba venni a két kaputáji országot — azonban d E a kitelepülő rajok épp a Milkov érintkező ::i07 vonalát hagyták fedetlenül', a hazai viszo- ioyn..nyok megakadályozták az újabb kitelepülő- sasa seket s iey nem alakult egységes magyar öv--> í9s zet a Kárpátok keleti lejtőjén — csak szi 3í9§ getek folyton fogyó, elmerü ő magyar szige- dsí tek képződtek. Tartós eredményre vezetett azonban az a másik szervezkedés, amely a kun eredetű Basszarába vajda havasalföldi román országát teremtette meg. Havasalföld, a magyar hűbéres vajdaság. többé-kevésbe önádó ország vofJt, mélynek hatalmát e isősor. ban az biztosította, hogy határa nemcsak a Milkov vonaláig terjedt, hanem. szántul Ke let felé is, birtokában tartva Moldva és Besszarábia déli részeit. A Milkov folyó csak 1165 után [te,sz ismét határfolyóvá. Nagy István hatalmasan fejlődő Moldov.ua terjesí- ti ki ekkor határait a Focşani i kapuig, a kapu két táján azonban akkor már ugyanannak a népnek két országa húzódik meg s ha gya­kori is köztük a harc, csupán két egyenlő erejű ország testvér-vetélkedése az, melv nem hoz újabb népeltolódást s nem hátra tatja Európa e nyugtalan tájának szilárdabb kialakulását. Végigtekintve a Focsani-i kapu államalakulasainak történetét a román törté­net és sors szempontjából való jelentőségéi, a következőképpen foglalhatjuk össze: címerre mohi veszélye s, s y ü q \ % \ a u mm* Deal* mmm \ f \ - FŐTÉR 7. SZÁM ________ Telefon 27-100 A Milkov fo vócska két tája adoti ott­hont, önálló települési területet es- ál antsl- kotásra való lehetőséget a XIV. századi kezdve a román népnek. A Focşani i kapu­kan a román nép tudott csak tartós szerve­zetet alkotni s ebben nem csekély része van annak, hogy akkorra érkezik ide a nép a Ba kánról, amikor a népvándorlás nagy híd' lámái már lezajlanak, valamint annak a sze­rencsés elhelyezkedésnek, amely tévén egy- időhen létesülnek a román szabások Mol 1 • vában és Havasalfölden is. Az. ami a XIV. században végbemegy, az olyan sorsszerű, mint a Karpátmedencének a X. században a magyarok által végrehajtott megszállása. A XIV. században a Focsani-i kapu — ez az örök „senki fü tlje“ — gazdára talált s a ro­mán nép, mely hazátlan pásztor veit a Bal- kán hegyeiben s mely erdé'yi bevándorló saival elkésve érkezett ahhoz, hogy a nyu­gati Erchegység — a Gyalul havasok — a Pdeszes és Máramaros vonu atának oldalait: teremtsen magának otthont, itt: Havaselvén és Moldvában és hangsúlyozzuk, hogy csakis itt, hazát tudott magának teremteni. A magyas bástya keleti kapuja Moldva — Havasalföld, a Focsani-i kapu tája nem tartozik a tulajdonképpeni Euró­pához, melynek határai lezáru nak a Kárpá­tok mentén. A keleti és déli Kárpátok 1000 km. hosszú láncot alkotnak s e lánc jellem- zője, hogy nemcsak magas hegyekből á l, ha­liéin 80—100 km. széles, sok helyt szinte áthatolhatatlan, . lakatlan erdő-övezetből *s. Összesen tiz hágó vezet át e hatalmas terme- szetadta falon s az egymástó- nagy távolságra lévő hágók átlagos magassága is felül van a 850 méteren. A Focşani i kapu vidéke még a legmeré­szebb római gyarmatosítás idején, még a traianusi Dácia fennállásának korszakában is, kívül esett a római birodalom limesén. Ami­kor pedig széthullottak a nyugatimmal biro­dalom összetartó erői s szerepét Európa egységesítésében és irányításában a római egyház vette át. annak misszió, lendülete csak a schizma, a nagy egyházszakadás ide' jére jutott el a Kárpátokig s nem volt már ideje és ereje, hogy tartósan meghódítsa a Kárpátokon túli népeket. Mo'dva—Havasal­föld nemcsak földrajzi elhelyezkedése, ha­nem népi szervezete és kultúrája szempont' jából is Európán kívül eső terülei, a rajta megtelepedett román nép nem a nyugateu- rópai, hanem a kelet és déleurópai népek műveltségi világának és sorsközösségének a részese. Nem állítjuk és nem állíthatjuk azonban, hogy nem létesültek szoros kapcsolatok e két kaputáji ország és Európa nyugati világa kö­zött. A Focsani-i kapu Ke’et és a Balkán kö­zötti átjáró, de egész hosszában az erdélyi határra támaszkodik. Erdélyre, mely Nyugat- európának Legkeletibb bástyája s mely ter­mészetalkotta uralkodó őrhely a Kelet cs a Balkán közötti átjáró fö őrt. Moldvában és Havasaiföldöoi megtelepülő román nép a Bal­kánról került ide, de itteni szervezetét azo. kon a települési a apokon építette fel, ame­lyeket a XIII. .századi magyar kitelepülés ve­tett meg; kultúrája, egyháza Kertedhez kap. csolja egész történetén át, de félreismerhe- tetlenc-k s különösein a kialakulás századai­ban döntőek azok az -egyházi és művelődési hatások, amelyeket a magyar politikai hata« ioni támogatása tartott fenn a magyar koro­na e hűbéres tartományaiban. E körülmé­nyek együttes hatását szemlélhetjük abban a történeti szerepben., amely a román népet s a Focsani-i kapu államaiakluílása i t, mindeu ellenkező tényező dacára, Nyugathoz kap­csosa. E történeti szerep lényegét leghívebben a iggeudáshirü moldvai Nagy István vajda fejezte ki. Naey István vajda magyar szövet­ségben veszi fel a küzdelmet a kelleti török hatalommal szemben s hadviselése támogatá­sáért követeket küM Nyugatra is. Veiletocébe küldött segélykérő levele nevezi Moldvát a magyar bástya kelleti kapujának. Ez a kifeje­zés pedig világosan mutat arra, hogy mikép« picin illeszkedtek bele a román törekvések a magyar eszmevilágba. A Hunyadiak korában általánossá válik egész Magyarországon az a tudat, hogy Magyarország hivatása, Nyugat védbálstyáj árnak lenni. Nagy István vajda lie vele a román állam hivatását és európai értelmét akarja megvilágítani —- s ez a ro­mán államcél legelső történeti mlegfogalma- zása — 6 azt csak a magyar gondolathoz kapcsoltan, a magyar hivatásterüliet részeként tudja meghatározni. A románság keleti hivatása „A magyar bástya keleti kapuja“ — ez a történeti hivatás a Focsani-i kapu természet- adta nemde!telesének a betöltése. A román történet kimagasló alakjai és eseményei e hivatás felismerésével lettek naggyá és ar> nak elvetésévé' hukrak el. Nagy István vajda után gondolhatunk Mihály Vitézre, aki 100 év múltán Havaselve történetében töltötte be ugyanazt a szerepet, mint Moldvában 1st ráírj, Mihály Vitéz történeti nagyságát azok a harcok alapozták meg, amelyeket magyar szövetségben!, Báthory Zsigmond támogatá­sával vívott kefct felé, a török ellen. Buká­sár pedig az idézte elő, amikor c küldeités- szerii Szerepét elárulva, vakmerő árulással Erdély megszerzésére indította meg hadait. De gondolhatunk az újkori Romániára is, l. Karoly fiatal román királyságára, mely 1883-tól nagy európai hármas-szövetség vé­delme alatt fejlődik, ‘ebben a szövetségben találva védelmet azzal az Oroszországgal ■Szemben, amely Elrabolta tőle Déibesszará- biát. Az egyre fokozódó romám irredenta el­takarta a román közvé emény elől ennek a szövetségnek az eredményeit és Románia fej­lődése szempontjából való jelentőségét és egyedül az 1918 májusában megkötött bu­karesti béke sejtethette volna meg a román vezető körökkel, hogy miiyeun eisztelenség né­pük szempontjából, ha hatalmi vágyaikat Kö- zépeurópa rendje ellen irányítják. A román művelődés történetének objektiv szemlélete is arról győzhetne meg minden józanul gondolkodó románt, hogy népük hi­vatása az, hogy Nyugat szövetségében Keiltet tanítói és apostolai legyenek. Nem kívánom újból hangsúlyozni azt a közismert tételt, hogy minden román kulturális megújhodás, mozgalom és alkotás nyugati és pedig első­sorban magyar hatásból jött léire. Inkább e tétel) másik oldalára kivánok rámutatni — arra, hogy mig Nyugattól mindig csak vett és kapott" a románság, addig Kelet felé ő volt a kulturaterjesztő és adó forrás. Focsá- niű kapu egyformán nyit Kelet és Dél felé is s valahányszor itt, e helyen erős kulturális élet (nyugati gyökerekből táplálkozó kuflltu- rúliz élet) volt, annak hatásai mélyen lehatot­tak a görög tájra s kihatottak a keleti vidé­kekre. VasiiHe Lupu moldvai vajdia udvara és utána mintegy másfél századon át a két ro­mán vajdaság a balkáni művelődésnek, a gö­rög könyvnyomtatásínak és iskolázásnak a középpontja volt. A XVII. század első felé­ben pedig az ugyancsak moldvai származású Movilă Péter az, aki megteremti a kievi orosz iskolát és nyomdát s kezdeményezésé­vel megveti az újkori orosz egyháza élet és művelődés alapjait. A román nép önálló politikai hazájának helyzete, múltjának legértékesebb hagyomá­nyai a románság keleti hivatása mellett; val" laniak. A földrajzi és .történelmi alapokon felépülő uj Európába bele kell illeszkednie a román népnek is. Ezt a beilleszkedést meg kell, hogy előzze a dáciai „kontinuitás“ ha­mis eszméjének a felszámolása és a középeu­rópai rendet felforgató dákóromán-irredenta megszüntetése. Uj román eszmér3 és nemzeti célra van a románságnak szüksége s ezt az uj hivatást az uj Európa követelményeként ál lithatja az alakítható, ifjú román nép elé. Ez az uj hivatás nem lehet má«, mint a romám m. ép legigazibb hagyományainak megfellelő. Kelet fé’-é irányuló népi és művelődési kül­detés. Hajdú István. A staféták. Irta: THURY ZSUZSA — Ideges mgyofi =• mondta a férfi és gu vgy simított végig homlokán, mintha kel- toi lemetlen és toldkodó legyet hajszolna to- ÜJ vább. I Ugyan, ugyan — csitlitotta az asz- tsz . szony. — Mindenki ideges. A férfi türelmetlnül agyoncsapta a lát’ ot\ hatatlan bogarai. Előrehajolt és szavakat yÁ keresett, amelyek kifejeznék idegeinek gőgös elkülönülését az általános hortü- nettől. Amikor beszélni kezdett, az asz- szony udvariasan összeseperie a pasziánsz- kártyákat és várakozón kiegyenesedett. i i — Egészen különös ,. . másnak nem is tí mondanám. De le olyan okos vagy. Talán tudsz valami megnyugtatót. Halálfélel’ n meim vannak. Elhallgatott, a feleségére nézett, várt, azután áttért halálfélelmének részletes ismertetésére. — Este lefekszem, közömbös napi ese­ményekre gondolok, üzleti tárgyalásokra, újságcikkekre, a filmre, amit latiam. Egyszerre eszembe jut, hogy igy fekszem majd kinyújtott lábbal, lezárt szemmel a koporsóban. Lehetséges, hogy akkor nem tudok átfordulni a másik oldalamra, hu elzsibbad a lcarom, vagy megfájdul a derekam? Ki akarom nyitni a szememet és nem tudom. Fel akarok emelkedni és nem megy. Mondd, mindez lehet? — Hogyne — bólintott az asszony. A férfi hangosabban folytatja és horti- tokán apró verejtékcseppek gyöngyöztek. — Nem lesz gondolat az agyamban. Betesznek négy szál deszka közé és le­eresztenek a gödörbe. Rámhajigálják a földet és az alól nem lehet többé ki­mászni. — Nem is akarsz majd kimászni — mondta csendesitően az asszony. — Nem tudom elképzelni, hogy ne akarjak kimászni! Ki akarok kerülni abból a szörnyűségből, amit végig sem tudok gondolni, mert remegek, jajgatok, a falat kaparom kínomban, Mar nappal is üldöz ez a rémség. Megállók az utcán és arra gondolok, hogy minden igy lesz akkor is, lesznek rikkancsok és gesztenye­sütök, sétálók, autók és villanyfények az üzletek fölött. Sőt, színházi és mozi elő­adás ok is lesznek és a vonalok másod- percnyi pntossággal bejutnak és elindul­nak és .. . — Bizony, ez igy van, drága fiam ' — De hát ebbe nem lehet ép éssszel belenyugdni. Félek, nem érted? Az asszony bölcsen és nagyon meg­nyugtatón mosolygott­— Mitől? I p— A. haláltól. Nem tudom elképzelni, hogy lesz élet és én nem veszek részt benne. A kapkodó, remegő ujjakat átfogta a két nyugodt, erős asszonyi kéz'. — Borzasztó, fiacskám, hogy ennyire szenvedsz. Hogyan segítsek rajtad? Ha azt mondom, hogy ne gondolj a halálra, annyi, mintha semmit sem mondtam volna. Pedig hidd el, ez az egyetlen meg­oldás. Miért félsz az ismeretlentől? Re­megtél félelmedben, mielőtt megszid ettél? Pedig akkor is mozdulatlan, gondolatok nélküli anyag voltál és nélküled folyt ez élet rikkancsokkal, vonatokkal és színházi előadásokkal. Nem tudtad, hogy a világra jössz és nem fogod, tudni, hogy eltávozol a világból. Nem sejted honnan jössz és azon se törd a fejed, hogy hová mész. — Igen . . . Éppen ez a szörnyű! — Nem szörnyű — mondja az asz­szony és nyugalom áradt kezének biztos szorításából. — Ha igyekeznél úgy te­kinteni a dolgot, hogy nem olyan túlon­túl fontos egyetlen ember szereplése itt a földön. Ha úgy vennéd, mint teszem a stafétafutást. Néhányon lefutnak száz métert a mezőnyben, azután kiállnak és átadják a terepet a kővetkezőknek, akik ismét futnak száz métert. Mielőtt kilépsz a sorból, átadsz valamit, egy botot, egy zászlócskát az utánad jövőnek. Mindössze ennyi a szereped és ennyi a másiké is. Egymagádban nem tégy jelentős tényező, (sah a csajait számit — akik elölted fu­tónak és aliik utánad jönnek. Értesz drágám? — Igen, talán - .. . A férfi végigsimitott homlokán, sápadt volt, de tisztult a pillantása és keze el­pihent a Jcarosszék Támláján. — Igen, ha mindig erre tudnék gon­dolni, talán megszaliadulnék a kínjaimtól. Te okos vagy és erős Magához húzta az asszony fejét, néhány másodpercig hallgattak, azután súgva, hadarva újra kezdte a férfi: 1 — Mihez kezdenék nélküled? Ha arra gondolok, hogy egyszer elveszítelek, elöl­ről kezdődik minden gyötrelem. Sokszor végigélem az egészet . Egyszer megszü­li Hí dobogni a szived, amely most olyan egyenletesen ver a ruhád alatt. Mozdulat­lanul fekszel és nem nyitod ki a szeme­det. Elvisznek tőlem. Jön a gödör és a mar éli föld, amit utánad veinek és zuhan rá a többi... Az asszony ólig észrevehetően elhúzó­dott és a férfi felnyöszörgölt. — Ha arra gondolok, hogy te is sta­féta vagy ... te is kiállasz a sorból és el­mész valahová, ami felfoghatatlanul nincs sehol! I Az asszony védekezőn előrenyujtotta a kezét és jjarancsolóan mondta: — Hagyd abba. kérlek. — Igen — jajgatott makacsul a férfi — ezzel szembe kell nézni. Eg\s*er te meghalsz. Az asszony f cl síkot i ott: __En nem! Én nem! I Elkapta kezét az urától, hátralámasz- kod ott a karosszékben és homlokán apró verejtékcseppek gyöngyöztek a lámpa fényében. ______________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents