Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-23 / 192. szám

) V Q I 1941 augusztus 23. IS28SS8BÖSBBBI@ilHBfl ELLENZÉK NagyfsntessáyH kérdésekben tartói! vezetői értekezletet Désen az Erdélyi Párt [ DÉS„ aug- 23. (Kiküldött munkatár­siunktól.) 1941. május 28-án a kolozsvári oíedout történelmi helyiségében iinnepé- owes fogadalom hangzott el. A visszatért í őrületek felszabadult népe Frdélyi Párt -óiéven minden magyar társadalmi réteget -ggybefogó politikai szervezetet alakított. nCnnek során nyilatkoztatták k;, hogy az j-j népi szervezet legfőbb céljának Erdély [történelmi jóvátételét tekinti. Azóta hónapok teltek el s az ígéret- oől valóság lett: az Erdélyi Párt a mai [Eajátos viszonyokhoz méltó céltudatosság­gal teljesíti hivatását. A politikai élet- aiek pedig más értelmezést ad s az ékve- sés és támadások helyett a munkát vá- ■íasztja. Sorra vesszi a visszatért területek (•létkérdéseit s azokba elmélyülve keresi az [j élet és a nyugodtabb jövő felé vezető fiiakat. Tegnap Désen kerültek szőnyegre az erdélyi magyarság legsúlyosabb létkérdé­sei. Áz Erdélyi Párt országos központi Mnöksége szükebb megbeszélésre hívta össze SzoLnok-Doboka és Beszterce-Na- vzód vármegyék vezető személyiségeit, nogy egyfelől számot adjon a sorskérdé- ).ek rendezése érdekében tett lépéseiről, másfelől pedig tájékozódjék és újabb arőt merítsen a további munkához. A megbeszélés a dési Polgári Kör helyisé­gében zajlott le, amelyen a központból gróf Teleki Béla országgyűlési képviselő az Erdélyi Párt és az EMGE elnöke. László Dezső képviselő, dr. Páll György főtitkár és Demeter Béla lapszerkesztő, EMGE ügyosztályvezető vettek részt. A cét megye részéről Bethlen Béla gróf Szolnok-Doboka és Beszterce-Nasizód vármegye főispánja, Kovács László és dr. Gyenge György ref. esperesek, Pá­ter Beke Kázmér ferencrendi házfőnök. Simon Lajos földbirtokos az Erdélyi Párt szolnokdobokamegyei elnöke, Szilágyi Ferenc gyáros, a dési tagozat elnöke, dr. Vékás József kórházi igazgató főorvos, Móritz István nyugalmazott táblabiró, a párt megyei titkára, Bányai Sándor a vá­rosi tagozat titkára, K. Veres Jenő Dós város polgármestere, Antal Dániel EMGE kirendeltségi vezető, Fejérváry Károly sajószentandrási földbirtokos, a bethle­ni járás tagozati elnöke, dr. Kácz József bethleni közjegyző, Borbély Kálmán loin- pérdi földbirtokos, a nagysajói ref. egy- házmegye gondnoka, Fejérváry Jenő sza- mosujvári járási tagozati einök, Áján Ti­vadar és Szőts Béla szamosujvári városi tagozati elnökök, Hadfaludy Bertalan szilágytői földbirtokos, Sigmond János besztercei^ Kese AttiH'a sajóudvarhelyi, Gergely Ferenc naszódi, Szakáls Ferenc dósaknak Mihály Károly széki ref. lel­készek, Fekete Gerő nyug. ref. lelkész, Bányai Ferenc ref. hitoktató, Kovács Elek segédlelkész és Szőke Béla a dési lanonciiskola igazgatója jelentek meg. Simó Lajos vármegyei tagozati elnök keresetlen szavakkal üdvözölte az Erdé­lyi Párt országos elnökét, grof Teleki Bélát s a központi kiküldötteket, akik iránt — úgymond — egész Erdély ma­gyarsága a legteljesebb bizalommal visel­tetik. Eddigi munkájával ugyanis bebi- zonyitotta, hogy a széles magyar népréte­gek szolgálatát élethivatásának tekinti. Majd meleg szavakkal köszöntötte az ér­tekezleten jelen levő Bethlen Béla grófot, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vár­megyék főispánját, akit arra kért, hogy a két megye érdekeinek legyen továbbra is olyan erős és határozott szószólója és képviselője, mint ahogy ezt eddig is annyi hozzáértéssel cselekedte. „Egyes kérdések rendezése no tslr halasztást" A szólásra jelentkező gróf Teleki Bélát az értekezlet résztvevői hosszas ünnep- lésben részesítik. — Köszönöm a szives fogadtatást, amiben bennünket részesítettek, de meg­jegyezni kivánom, hogy ugv nr'gam, mint munkatársaim azért vállaltuk fajtánk Bs* szolgálatát ezekben a nehéz időkben, mert úgy éreztük, hogy ez kötelesség. A munkáért tehát nem jár külön köszönet. Megelégszünk azzal, ha időnként látható eredményei vannak. Az erdélyi ember méltó akar lenni; a felszabadító testvérei által hozzáfűzött várakozásokhoz. Ezért épiü és fejleszti tovább meglevő közösségi muukaszerve­zeteit és ha érdekei úgy kívánják, al­kot ujakat. Minden erejével azon vau, hogy munkájának értékével és tudása legjavával a hazát szolgálja. Az államgé­pezet tevékenységét pedig kiegészíti a maga társadalmi munkájával, melyről hebizonyosodott, hogy nemcsak konzer­váló és megtartó tényező, hanem nem- zeti értékgvarapitó is. Ne feledjék el, hogy az idegen megszállás keserű évei felszínre hozták a társadalmi munka leg­kiválóbb élharcosait, akiknek ma olyan helyzetet kell biztosítani, hogy felada­tukat továbbra is elláthassák. De féltő gonddal és a legteljesebb megértéssel és szeretettel, továbbá megbecsüléssel kell őrködni azon szervezetek és népi intéz­mények fölött, amelyeknek Erdélyben nemzeti birtokállományunk megőrzéséi köszönhetjük. Az egyházak, felekezeti is­koláikkal az ősi hitnek voltak a kiapad­hatatlan forrásai, a magyar művelődésnek a terjesztői. A gazdasági intézmények viszont a nemzeti vagyon ápolói. Ha> azt látnátok tehát, hogy ily irányú elképze­léseink nehézségekbe ütköznének, meg­tesszük kötelességünket, mint ahogy meg­tettük a felekezeti iskolák, a papság fizetése, illetőleg kougruája és a szór­ványkérdésben is. Legutóbb o miniszter- elnökkel és a kultuszminiszterrel tárgyal tunk ezekben a nagyhorderejű kérdések­ben, akik megértették a helyzetet. Kilá­tásba helyezték az elgondolások megvaló­sítását. Hinni akarom, hogy mindezekből a kérdésekből soron kiviil valóság is lesz, aminthogy egyes kérdések rendezése nem tűr halasztást és nem várhatja he az ugy- I nevezett normális közigazgatási utat. Minden eszközzel rendezni keli a kongnia ügyét Dr. Páll György, az Erdélyi Párt fő­titkára ismertette a napirenden U vő kér­dések ügyében tett féltei jerztéseket, amit az értekezlet a legtejícsehb megelé­gedéssel vett tudomásul. Kese Attila ja­vasolta, hogy ezeknek a feL erjesztések­nek egy-egy példányát az Erdélyi Párt küldje meg a magyar hitfoiekezetek es­pereseinek és a tanfelügyelőknek, amit Teleki Béla gróf elnök magáévá is tett. A kérdésekhez dr. Gyenge György. Sigmond László, Kovács László, Mihály Károly, Gergely Ferenc, Páter Beke Káz­mér, Borbély Kálmán és Bányai Ferenc, Parády Ferenc dr. és Szilágyi Ferenc szóltak hozzá. Többen hangsúlyozták, hogy a kultuszkormánynak -szigorú vizs­gálatot kellene indítania annak megálla­pítására, hogy személy szerint kit terhel a felelősség a magyar papság állami tú rnogatásának megállapítása körül történt helytelen intézkedésekért, aminek követ­keztében hátrányosabb helyzetben van a más nemzetiségű papsággal. Bár a kul­tuszkormány teljes elégtételt helyezett kilátásba, azért mégis tudni keli, hogy ki a felelős. A felekezeti iskolák ügyében »árják a beígért rendelkezéseket — aminthogy a gazdasági vonalon jelzett segítségnek is gyorsabb Üteműnek kellene lennie. László Dezső országgyűlési képviselő válaszolt a kongrua ügyében elhangzott felszólalásokra és azt tanácsolta, hogy minden rendelkezésre álló eszközt igény­be kell venni az ügy tisztázása érdeké­ben. Majd azt hangoztatta, hogy a pap­ság s mindazok, akik a kisebbségi eszten­dőkben oly példamutatóan dolgoztak a magyar ügyért — továbbra is ki-ki a maga kis munkahelyén ugyanolyan hittel és céltudatossággal álljon az egyetemes magyar érdekek mellett. Borbély Kálmán elmondotta, hogy még egy hónap sem telt el azóta, bogy a szőnyegen levő problémákat az Erdélyi Párt elnökségével részleteiben is meg­tárgyalták s azóta máris kézzelfogható eredmények mutatkoznak. Ezért úgy érzi, hogy az egész értekezlet nevében elismerését kell kifejezze. Hasonló szel­lemben beszélt Kovács László ref. espe­res, aki visszapillantást vetett az Erdélyi Párt megalakulásának körülményeire. El­mondotta, hogy egy ideig megfigyelő ál­lásponton volt, de az eltelt idő bizony­ságtétele annak, hogy a kolozsvári ala­kuló gyűlésen elhangzott elnöki fogada­lom a gyakorlati munka fényeiből áll. Ezért az egész papság nevében a leg­messzebbmenő támogatásáról és bizalom­ról biztosítja. A megbeszélés Teleki Béla gróf záró­szavaival ért véget. iHoisiánia nslisJen megyéiébe roiiiáaosífó felügyelőket neveztek ki TEMESVÁR, 'AUGUSZTUS 23. (BŰD. TUD.) A GAZDASÁGI ÉLET ROM I- NOSITÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK ELLENŐRZÉSÉRE MIN­DEN MEGYÉBEN KÜLÖNLEGES ELLENŐRZŐ FELÜGYELŐKET NEVEZTEK KI. ERDÉLYBE ÉS A BÁNSÁGBA 13 ELLENŐRZŐ FELÜGYELŐT NEVEZTEK KI. . 1 MINT BUKARESTBŐL JELENTIK. ROMÁNIÁBAN INTERN.{LÓ-TÁBOR­BA KÜLDIK A VÁSÁRNÁL! GÉPKOCSIZÓKAT, HA KIDERÜL, HOGY A KO­CSIT KIRÁNDULÁSRA HASZNÁLTÁK. Nem fcé?t kegyelmet a dabreesni síatápiális tolvaj DEBRECEN, augusztus 23 (Magyar Távi­rati Iroda.) Szép Imre debreceni lakos a lég­védelmi elsötétítés ideje alatti lopások' bün­tette miatt került pénteken a rógöuitélő hi róság elé. Kihallgatásakor beismerte, hogy két esetben az elsötétítés ideje alatt követelt el betöréseket. A rögtöni télő bíróság légvé­delmi elsötétítés ideje alatt elkövetett két­rendbeli lopás bűntettében mondotta ki Lri­•s- •* mindig vigyen magával 1 üveg valódi sósborszeszt. El sem tudja képzelni, hogy hányszor és hányféle esetben lesz hálás ezért a jó ta­nácsért. A D I sósborszesz biztos hatású első segítség számos alkalommal. Közismert és világszerte népszerű mint bedörzsölő szer. Pompás toroköblito, fertőtlenítő szer, szájvíz. Belső­leg, cukorra cseppentve, mint felfrissítő, fáj- dalomenyhitő készítmény; borogatásokhoz mint hűsítő, csillapító és megnyugtató szer; orrba szippantva, vagy szájon át belélegezve, mint frissítő, felüdito, vérkeringést fokozó szer fejti ki sokoldalú, de mindig bevált hatását. Mindenütt kapható I nősnek és ezért kötél általi bálidra ítélte. Amikor az elnök megkérdezte, kér-e kegyel' met, Szép Tmre remegő hangon ezt mondot­ta: — Nem kérek kegyelmet., ka bűnösnek találtak, megérdemlőin bűn tetősemet. A vó dő ennek ellenére kegyelmet kért számára. A biróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át és úgy határozott, hogy Szép Imrét kegye­lemre ajánlja. A felszabadulás llávsiffheiy sisecgyébesi SZÉKELY UDVARHELY, aug. 23. Az Erdélyi Párt udvarhelymegyei tagozata Biró István felsőházi tag elnökletével elnöki tanácsülést tartott Székelyudvarhe­lyen, amelyen meghívott vendégekként megjelentek dr. Sebest Ákos főispán, dr Szent-Királyi Kálmán alispán, dr. Gálffy Dezső főjegyző a vármegye. Császár Géza ezredes és Kováts Géza alezredes a hely­őrség, dr. Filó Ferenc polgármester és dr. Nagy Jenő rendőrkapitány a város és dr. Polonkuy Tivadar a háromszéki párttagozat alelnöke. A bizottsággal ki­bővített eluöki tanács megállapodott, hogy szeptember 5-én a felszabadulás emlékére Székelyudvarhelyen, Székely- kereszíuron, Parajdon, Oklándon és az erdővidéki Horthy Miklós székely kapu ii ál rendez nemzeti ünnepségeket. Az ülés második szakaszában Szakáts Zoltán főtitkár előterjesztésére behatóan foglal­kozott az elnöki tanács gazdasági és szo­ciális kérdésekkel, főként a székelyföldi bőriparosság nyersanyaggal való ellátá­sának lehetőségeivel. A tanácsüozásba bevonták az ipari szakmák meghívott képviselőit is. A vadkárok miatt beérke­zett panaszokat az elnöki tanács azzal a kéréssel továbbítja illetékes helyre, hogv a függőben levő vadászterületi bérletek ügye sürgősen rendezendő, mert a vad­károkért a bérlőknek szavatolniok kell. Zsidó srazífáí tartóztalak le a fcudapejta BrHaiisiio szállodában BUDAPEST, aug. 23. A detektívek Budapesten a Británnia-szállóban Stern Sámuel szabolcsin eg vei ma lom tulajdonos szobájában házkutatást tartottak. ameiy meglepő eredménnvel járt. ívöriilbelü ]00 ezer pengő értékű tört aranyat tahi- luk nála. Az orgazdát á!kísérte.; 3 víl!*~ taüavészségre. Nemzetközi professzionista birkózó mérkőzések sg Nyári Hígad©® esáe 8 érakor zés&ben. Jowvliír Színházba versenye «*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents