Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-18 / 188. szám

I 1&41 atrgtir* tas IS. BL LBNZ8K il  ■boţ K' huit ifliiv Bt3 ’e37 ÍSOÍ äöst ifin tem 37« «Kl fir Q3« nod tela [fiii iád äxs Jbî Sn >£§ fii Joi 37 )ßa ?q od !S8 ■a 0} KOLOZSVÁR, augusztus 18. (Saját {ad.) Ha azt a kifejezést használjuk, hogy „erdélyi nagyasszony“, mindig különös tiszteletlel és szeretettel telik meg a szi­vünk. Mert ez alatt a fogalom alatt a régi Erdély magyar társadalmi vezetőinek hit­veseit értjük, akik szivvel-lélekkel osz­toztak férjük minden örömében és bána­tában, igaz hazafiakat neveltek az ország­nak és közben arról sem feledkeztek meg, hogy az élet elesettjeiről, a szegé­nyekről gondoskodjanak. Nem társadalmi ranajuk, vagy vagyonuk vívta ki számúik­ra a köztiszteletet és megbecsülést, ha­nem a jó szívnek és a nemes léleknek hódolunk olyankor, amikor magasztos életük előtt meghajtjuk az elismerés zász­laját. 1 Ilyen nagyasszony volt széplaki özv. báró Petrichevich-Horváth Kálin ánné, szül. kőrösszegi és adorjáni Csáky Ka­talin grófnő, akit pénteken este életé­nek 87. és özvegységének 15. évében ra­gadott el a halál szerettei köréből. Halá­la nemcsak sziikebbkörii családját borí­totta mély gyászba, hanem őszinte rész­vétet keltett az egész erdélyi magyar tár­sadalomban. Nemes élete mindenkinek például szolgálhat. Kivételesen magas kort ért meg. Legfőbb jellemvonása a szivjóság volt. .Váralmáson született és fiatalon ment feleségül széplaki báró Petrichevich-Horváth Kálmán felsőzsuki földbirtokoshoz, az unitáriusok nagynevű és felejthetetlen emlékű főgondnokáboz. Gyönyörű házasélelüket a Mindenható igazi boldogsággal áldotta meg. De nem­csak a családi élet összhangjában talált egymásra a férj és feleség. Ugyanakkor, amikor báró Petrichevich-HorVáth KáP mán egyházának ügyei iránt viselíetetf állandó érdeklődéssel és jótékony alapít­ványokat tett a szegények feísegélyezésé- re, felesége állandóan támogatta falujá­nak és Erdélynek szegényeit, akik min­dig bizalommal fordultak hozzá segítsé­gért. Késő öregkorában is állandóan ér­deklődött a nincstelenek iránt. Résztvett Erdély minden jótékonysági mozgalmá­ban és állandóan támogatásban részesí­tette a szegényeket. Kiterjedt és előkelő család gyászolja elhuny tát. Gyermekei: Inczédy-Johsman Ödönné sz. báró Petrichevich-Horváth Melanie, özv. báró Bánffy Ferenené sz. báró Petrichevich-Horváth Hortense, özv. báró Kemény Pálné sz. báró Petrichevich- Horváth Eszter és gyermekei, báró Petri­chevich-Horváth Katalin, özv, báró Berg Hermanne sz. báró Petrichevich-Horváth Antóniia, valamint az elhunyt testvére, gróf Csáky Rozália, veje: lnczédy-Joks- man Ödön, Kolozsvár és K«loz»megye főispánja. A temetési szertartás vasárnap délelőtt 11 óraker ment végbe az Unió-utca 2U- szám alatti gyászházban. Kolozsvár ma­gyar társadalma impozáns részvéttel mon­dott utolsó ístenhozzádot özv. báró Petrichevich-Horváth Kálmánnénak. Ott láttuk a megjelentek között Sándor Imre római katolikus püspöki helytartót, Józan Miklós unitárius püspököt, dr. gróf Beth­len György titkos tanácsost, dr. Geley József unitárius főgondnokot, Keledy Ti­bor dr. polgármestert, aki a városi! ta­nács küldöttségét vezette, dalnoki Gaál ţort y\\ a világ* OLASZT is Häckel módszerrel! Most jelent meg! Tanuljunk Könnyen Gyorsan Olaszul! Az o’asz nyelv alapos elsajátításának küny- nvü és gyors módszere mindenki számára. Irta: Dr. KIRÁLY RUDOLF ál!, gimn. ta­nár, az olasz kir. követség nvelvtanfolya- marak tanára, ßeveze éssel ellátta GINO SAYiOTTI, a budapesti kir. olasz hkola olasz nyelvi és irodalmi tanára. Szótárral és a feladványok megfejtésével. 36 4 oldal, fűzve P 6.— Kapható az Ellenzék koagyesbalílábait Kolozsvár, Mátyás király-tér. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. tMmnfMHBHH Elemér alispánt a megyei küldöttség élén, az Erdélyi Párt képviselőit és a kolozs­vári közélet. valamint a jótékonysági mozgalmak számos vezetőjét. Megható volt, hogy a gyászszertartás előtt az unitárius egyház nevében Józan Miklós unitárius püspök, dr. Geley Jó­zsef főgondnok és Kovács Kálmán tan­ügyi főtanácsos koszorút helyeztek a Na gyasszony koporsójára. Józan Miklós püspök gyönyörű szavakban mondotta el, hogy az unitárius egyház is köteles­ségének tartja néhai nagynevű főgond­noka özvegyének ravatalánál hódolni. A gyászszertartás délelőtt il órakor kez­dődött, Vásárhelyi János református püspök megrázóerejü beszédben idézte újra özv. báró Petrichevichlíorváth Kél- j 1 rnánné életének példamutatását, amely 1 SS MBBBaMBa—W—B—H—UKBSBBBBaBSSBSSSBM felejthetetlen marad minden magyar 1 elismerés hangján köszöntött ember előtt. Délután bárom órakor a zsukt családi sir bftltba szállították a koporsót. A Nagy­asszonyt utolsó útjára autókon kisérték cl a család tagjai és a különböző küldött­ségek. Mindennél beszédesebben mutatta meg itt az egyszerű falusiak részvéte, hogy az elhunyt bárónő mennyi jót telt életében. A majdnem teljesen román község egész lakossága ünneplő ruhában sora­kozott, fel az utón. Kétoldalt kisérték a koporsót és virágok­kal borították el. A családi kriptánál a családtagokon kívül megjelent gróf Bánffy Miklós, a környékbeli előkelőié gck, a vármegye és a város küldöttsége Gaál Elemér alispán vezetésével, továbbá Kovács Kálmán tanügyi főtanácsos, az unitárius egyház képviselője. A kriptánál Vásárhelyi János püspök mondott imát, majd Horváth József körjegyző a bárom Zsuk népének nevében köszönte meg móljára a Nagyasszony sok jótéteményét. Gzv. báró Petrichevich-Horváth Kálmán-- né koporsóját férje mellé helyezték a kriptában. az üréggazdás: j találkozóra egybeseregLett gazdákat, a gaz I dasígi akadémia tanárait, azzal a kívánság i gal, hogy ne crak az ősök nyomdokain ha I ladva. hanem azt túlszárnyalva készítsék elő az életre azokat «a ga/.dászifjakat, kik a ko iozsvari gazdasági akadémián akarnak okle velei: szerezni, hogy ezáltal magyar hazánk szebb jövőjéért áldozzanak. A találkozó végén Farkas Árpád, a gazda sági akadémia tanára katalógust o vasott fel majd néhány felszólalás után az .'inlékezetet ünnepséget a Himnusz hangjai zárták be. A találkozó előtt pénteken a vendégek 2 varos nevezetességeit szemlélték meg, szom­baton a Botanikus-kertben jártak. A találko zó után a monostori sorházban társasebé;) volt, délután púdig Bonchidán gróf Bánffy Miklós történelmi nevezetességű kastélyát él az állami ménest tekintették meg Akadémia vépdiákiai ** " KOLOZSVÁR, augusztus 18. A kolozsvári i gazdasági akadémia falai közül évtizedekkel ( ezelőtt kirajzott monostori öreggazdászok szombaton délelőtt az „Alma Mater“ falai között találkozót adtak egymásnak. E talál­kozón a megszállás alól felszabadult kincses város vendégeiként az öreggazdászok fe ele­venítették ifjúságuk színes emlékeit, a ked­ves gazdászbálokat, a monostori majálisokat s megerősítették az iskolából való távozás fájdalmáról elhangzott fogadalmaikat. Az ország különböző részeiből egybesereg- lő öreggazdászok jórésze már pénteken meg­érkezett Kolozsvárra, a tulajdonképpeni ta~ lá kozó azonban csak szombaton történt meg díszes közönség jelenlétében a gazdasági akadémia nj épületében, melynek tágas néző­terén a Dunántúlról, az Alföldről, a Tiszáu- túrói és Erdély felszabadult részeiből egy- bcgyült öreggazdászok és családtagjaik, szem­ben az emelvényen pedig géresi Balogh Vil­mos dr. miniszteri tanácsos, az Erdélyi Föld­művelésügyi Minisztérium Kirendeltségének Az Erdé’vi Magyar Gazdasági Egyesület j nevében Szász István igazgató üdvözölte a ta~ lálkozó vendégeit. Beszédében hangoztatta, hogy az EMGE ismerte fel elsőnek, hogy a hazai szakoktatást fejlesztve uj utakat kel! keresni a gazdasági tudományok előhbrevi- telr céljából. Az EMGE. mint évtizedekkel ezelőtt, ma is azt hirdeti, hogy ha a aenue' tek versenyében nem akarunk lemaradni, úgy a szakoktatást uj reformoknak kell alávetni, amely befelé, de kifele is megmutatja, hogy e fog’alkozás legalábbis olyan szellemi szín­vonalat igényel, mint bármely más tudomá- nyos szak. Azt hiszem — mondotta — vala­mennyien megállapíthatjátok, hogy tanúimé' nyaink a régi keretek között túlzsúfoltak’ vol­tak és éppei} ezért az eredmény csak részle' ges lehetett. Hangoztatta, hogy nemzeti tör­ténelmünk második évezredének küszöbénél a szociális szempontokra kell ügyelni. A fö d- miivestársadaloinra és a kisgazda életsziuvona Iának emelésére hívom fel figyelmeteket. En­nek a kérdésnek a helyes felismerésén mú­lik, hogy a második évezredben áll-e vagy bu­kik nemzetünk. Üdvözölte beszéde végén a megjelent öreggazdászokat, az ifjabb gazda- nemzedékkel együtt s kérte, hogy az elmúlt idők, akár itt. akár máshol élték át. legyen olyan tanulság, amely az uj, boldog Nagyma' gyarország felépítésére ösztönöz. EMGE küzdelmei Szász István nagy tetszéssel fogadott be­széde után albişi E!ekes Gyula jószágigazga­tó meghatva köszöntötte azokat a 20—30, sőt 50 évvel ezelőtt végzett öregdiákokat, akik igen kedves éveket töltöttek az iskola falai között. Azóta világégés pusztított, szét darabolták a szép és boldog Magyarországot s ennék az értelmet'en szétdarabolásnak gaz­dasági lezullés volt a következménye. Éppen azért első kötelesség halat adni a Teremtő nek, hogy a széttördelt Magyarország erőre- kapott rs Erdély egy része visszatért. E be vezetés után az Erdé'vi Magyar Gazdasági Egyesületnek a megszállás alatt folytatott küzdelmeit ismertette, majd hangoztatta, hogy ez az öreggazdász találkozó is demons­tráció az okleveles gazda fogalma mellett, vezetője, a in. kir. földmüveiesügyi minisz­ter képviselője, vitéz dr. Bíró Gyula, a gaz' dasági akadémia jelenlegi igazgatója, Szász István, az Erdélyi Gazdasági Egyesület igaz­gatója. Albişi Elekes Gyula jószágigazgató és Legány Ödön dr . a Magyar Gazdatisztek Or­szágos Egyesületének aleinöke foglaltak he­lyet. Az ünnepi ülés Az ünnepi találkozót vitéz Biró Gyula dr. akadémiai igazgató nyitotta meg. A Hiszek' egy elimádkozása után meleg szeretettel üd­vözölte a megjelenteket, majd néhány szó­val ismertette az akadémia megszállás alatti történetét és jelenlegi helyzetét. Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos az Erdélyi Földművelésügyi Minisztérium Kiren­deltségének vezetője az akadályoztatása mi­att távollevő báró Bánffy Dániel földműve­lésügyi miniszter, úgy is mint házigazda és az akadémia volt növendékének legszivélye- sebb üdvözletét tolmácsolta 22 év után az akadémia összegyűlt régi növendékeinek. mert a mezőgazdasági kiképzésnek a jövőben nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Be­széde végén kérte a Mindenhatót, hogy a ta­lálkozó résztvevői még sokáig munkálkodja­nak g magyar haza javára és felvirágzására. ••A wiz elfolyik, de a kövek m@g- meradnak” A következő szónok Seyfried Ferenc, az EMGE titkára volt, aki a román megszállás alatt végzett magyar akadémikusok nevében üdvözölte a megjelenteket. Beszédének be­vezetésében engedélyt kért .arra, bogy a megje'enteket a kisebbségi életben megszokott „gazdatestvéreim“ megszólítással is köszönt- hesse, miért a testvér szó az utóbbi években politikai irányt jelenít, mégis ragaszkodnunk kell hozzá, — mondotta — mert é megazó« bt ásnak Erdélyben nem felüflieita» hírverő ér­téket, hanem igazi közösségi érzésből fakadó értéket tulajdonítunk és er a közösségi ér­zés kisebbségi életünk legnagyobb értékét jelentette. Elmondotta azután, hogy ezelőtt 11 évvel, mikor az ősi Alma Materbe beirat­kozott, a román akadémia akkori vezetője a románoknak az akadémiához való ősi jogait azzal a közmondással igazolta, hogy ,,a viz elfolyik, de a kövek megmaradnak“. Az idő erre a 'közmondásra megadta a választ. A ro. mán uralom elfolyt, mini a zivatar utáni ha­talmas áradat, a kövek pedig itt maradtak örökre nekünk, a valódi tulajdonosoknak. Ezután részletesen ismertet tő az akadémia megszállás alatti működését, Erdély magyar társadalma a megszállás alatt nagy változá­son ment keresztül. Néháuyévi tájékozatlan­ság után a magyarság ráébredt a valóságra, a társadalmi és szakmai válaszfalak. leomllot« tak, a parasztból, a munkásból, a kereskedő­ből! teist vér lett és a nemzet elindult keresz­tény magyar közösségi utján. A nemzet érté­két a magyar gazdtatár&adálom értéke adta meg. A bécsi döntés utáni visszatérés első­sorban az itt maradt magyar tömegeiknek kö­vetkezménye. I.egáuy Ödön, a Magyar Gazdatisztek! Or- szagos Szövetségének elnöke a boldogság e* Ismét szabad zsemlyéi sütni BUDAPEST, augusztus 13. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap augusztus 15-i számában rendelet jelent meg a gabona és a tengeri kiőrlésének, a kenyér készítésének, a liszttel való ta­karékos gazdálkodásnak szabályozásáról. A rendelet jelentős könnyítést tartalmaz! a lisztgazdálkodás terén, nevezetesen az egységes búzaliszttel hevert jinom búza­lisztből készült vizeszsemlye forgalomba- hozatala a rendelet következtében ismét lehetővé védik. Viizeszsemlye azonban csak sütőüzemekben liozható forgalomba. Ven­déglátó ipari üzemekben zsemlyét kiszol­gálni nem szabad. A rendelet értelmében a közelláivísi miniszter, vagy az általa megbizott hatósági szerv kijelölheti azo­kat a kereskedőket, malmokat és sütőipa- rosokat, akik a liszt forgalorabahozatalá- ban résztvehetnek, valamint azt is meg­határozhatja, hogy egyes kereskedők szükségletüket meghatározott iparostól szerezhetik be. A rendelet további intézkedései a ke­nyér készítési módjára, a sütemények, tésztafélék előállítására, a sütőipari ter­mékek cserélésére és visszavételére, to­vábbá a liszt, a kenyér és a száraztészta forgalmának szabályozására, a lisztfélék zár alá helyezésére és igénybevételére, valamint a szállítás és ellenőrzés módo­zataira vonatkoznak. A miniszterelnöki rendelet szabályoz­za a liszt őrlését, a kukoricacsira kivo­nását, a kenyér, a sütemény és a tészta­félék készítését. A rendelet előirja, hogy a búzából 82, de legfeljebb 85 százalé­kos, a rozsból 73, de legfeljebb 76 szá­zalékos tiszta lisztet kötelesek őrölni a malmok. A -rendelet részletes intézkedé­seket tartalmaz a liszt forgalmáról és újabb utasításokat ad a hatósági jegyek bevezetésére vonatkozóan. Az uj rende­let a zsemle forgalmának korlátozásáról szóló rendeletet hatálytalanítja. KEGYELEMRE AJÁNLOTTA A RÖG- TÖNITÉLŐ BÍRÓSÁG A HALÁLRA ÍTÉLT ÉKSZERTOLVAJT. Ungvárról jelenti a M. T. L: Ulics Sándor 23 éves aknaszlatina'- születésű, többszörösen büntetett pékséged augusztus 10-én este bebatoh Harcsár Sán­dor csapi vendéglős korcsmájába és az egyik ágyról a vendéglős őrizetére bízott kis táská­ból ellopott egy háromszáz pengő értékű ék­szert tartalmazó ékszeres dobozt. Miután tet­tét az elsötétitéss ideje alatt követte el, a rög- t ön ittélő biróság elé került. A rögtöuitéiő bíróság Ulics Sándort bűnösnek talá'ta és azért halálra Ítélte. Ezután a biróság kegyel­mi tanáccsá alakult át. Félórás ülés után az elnök kihirdette, hogy Ulics Sándort kegye­lemre ajánlották és az iratokat felterjesztik az igazságügymiuiszterhez, «3flgra«KBE3gBgags perc Marosvásárhely, 4 fi perc w Nagyvárad, 2 g" perc 9 Budapest repülőgéppel. r. Jéri-aratai vasárnap is közlekedne.-., j Jóelőregondoskodjék Uelyfoglalasro3 " “ 1 a * a Osaka I S 343 Telefon: 35—96. MBMMHMBgBBMBMBBMWB é Szász István beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents