Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-12 / 158. szám

8

nil F.NZ £K

I') 4 1. inline 12.

Z'&CCf't't'íí$ (A*

taö'í2/ j(jJ^

( Mai ko-utcai fogház Koháry-utcai kapuja ti í vjárat a cellák 11 lupába, ( tengetni kell ti zárt. nehéz ve: ajtón, anuh mögött mord- urai ör sitbukol. Kults zörög és csni: liosz. : zos kerdrzgetes után engedik' beljebb az idegent.

Ebben n szigorú épült then jubileumszám- ha itteni) ünnepséget érdemelne eg\ tisztelet- remeitti budapesti uriasszonv, tiki majd két évtizede reggeltől estig a foglyok között lakik: önzetlenül, ingyen végzi a foghtizniissziö nehéz munkáiul tödibodmagával l gs kivjéik: (J foglyok anyja 'tetézhetjük a Mai ko-utcai fogház névtelen asszonyának is, mert amikor megtudja, mi járatban vágyul:, hevesen, élénken tiltakozik az ellen, hogs a nevét kiírjuk.

Meg azt hiszi/:, kérkedni akarunk'. Nem, nem, szt> sem lehet róla ... — hárítja el a kérlel és t.

Mar kissé ősz es o haja. Amint jeliér ka- hatban all előttem, fiatalos hit él a szemében. melegszik a tekintetében valami meggyőző. öntudatos, amit jó érezni itt a cellasorok mögött, ahol iépten-nyomon vászonruhás rabokat kisérgetnek az őrök. Lehajtott fejű embereket, akik szemlátomást elgondol- Irodva, izgatottan lépkednek a strózsáik előtt, egyik siheder idegességében fésülködik menet közben, igy próbálja csillapítani nyugtalanságát. A fogház nugyirodájába elegáns fiatalasszonyt kísér be egy fegyör. A szuronyok előtt álldogáló no kényelmes lélektani módszert választ: úgy tesz. mintha ami vele történik — nem vele történne . . . Mintha az őr nem is lenne mögötte: arca szenvtelen, teliintete a messzeségben jár.

Átmegyünk a ..foglyok anyjával‘ a szomszédos’szobába és megígérjük. Iwgy nem írjuk ki a nevét, pedig hál megérdemelné, mert húsz éve ingyen dolgozik a Markó-ut- cei foghéizbcm s gyámoUlja az odakerült embereket. * 1

A* tU'á Háfvteok

Mosolyogva szól a névtelen asszony:

— Hát igen. igaz, a foglyok úgy beszélnek velem, mint az anyjukkal . . . Különösen az ehönaposok. Azoknak esik legjobban a vigasztaló ’szó.

Majd igy folytatja:

— Hogy mivel töltöm itt a napol? Rengeteg munka van, kérem. Hogy micsoda? Hát például megtörténik, hogy az elsönapos rab, amikor becsukódik a cellaajtó, dührohamot kap és kézzel-lábbal rettenetes dó- römböiésbe kezd. Szinte puszta kézzel össze akarja törni az erős vasajtót. Ilyenkor a fegyör néha csak olaj a tűzre. Én benyitok a dühöngőhöz, szépen leülök melléje, megfogom a karját es beszélgetni kezdek vele. Legtöbb esetben sirvajakad. A bezárt ember hamar kiadja a könnyeit . . .

— Kik bírják könnyebben a fogságot? A férjiek, vagy a nők?

Legyint és nagy meggyőző erővel feleli:

— Hát a férfiak. Össze sem lehet hasonlítani. A nőkkel rengeteg a baj. Nehezen értik meg. hogy nem lehet változtatni a helyzeten. fás sajnos, nincs judiciumuk az illetékesség kérdésében sem. mert például képesek u fogházöirel perelni az ítélet miatt. Egy férfi sohasem teszi meg, hogy a fogház- őr előtt igyekezzék bebizonyítani ártatlanságát, mert tudja, hogy ez céltalan, meddő dolog. De a nők bizony sok esetben itt akarják elintézni ügyüket . . .

Csendesen jegyzi meg:

— Tudja, én vagyok itt az áthidalás, a

béke embere. A zárka rácsánál próbálom megfogni a bűnös ember szivét. Megszerettem bus párt fogottjaimat. Nem uj, amit

mondok, de én szüntelenül tapasztalom, hogy nincs abszolút rossz ember. Még a legnagyobb gonosztevőknél is találkozom mély emberi érzésekkel. Gyakran látok olyan szerencsétlent. akinél eszembe jút. hogyha egykét jó szót kapott tolna az életben, talán soha nem kerül ide . . .

Lelkemre köti, ha már írok a fogliázmisz- szióról, mutassak iá, hogy többen munkálkodnak a rabok közölt: a fogházlelkész, a tanító és sokan mások, de névtelenek kívánnak maradni. . .

— Milyen könyveket szeretnek olvasni a foglyok? — érdeklődünk.

— A rab az útleírásokat szereti. Könyveket, amelyekben távoli tájakra. országokba juthat; mintha az útleíráson át messze mehetne bélyeges életétől . ■ . Messze, ahol újból kezdhetne mindent, ahol nem ismerik....

Beszélgetés közben ősz vidéki purasztem- ber lép a szobába.

— lnstállom, nagy kérésem lenne — kezdi mondúkáját.

— Mit kíván?

— Inslállom, engem fölkoztak faluról a csendőrök. Most pedig a bíróság fölmentett

és nincs pénzem hazautazni

I fogházniisszié) nyomban intézkedik: egy hölgy kikiseri az öreget a Keleti-pályaudvarra, ahol majd jegyet váltancl: neki s eg\ Ids elemózsiát is vásárolnál;.

Lg\ dunántúli gnztlueniber felesége meg azért lőtt. hogy szeretné, ha nyári munkára kiengednél; a férjét szidtadságrn s majd télin joly látná a büntetés leidé ét. I fogház- mirszió nyomban kérvényt ir az ügyben az igazságügy miniszterhez.

a is íchoU

A szobában az asztalon újság hever, melynek ez u enne: .Alizaiom". I lapon olvasható. hogy a szerkesztőség Markón. 27. alatt vun. ívliát a fogházban és hogy az újságot a váci királyi országos fegyintézetben nyomták.

— Ez a rabul; lapja magyarázza a fogházmissziós uriasszony Nugy Emil volt

igazságügy miniszter felesége szerkeszti. Amint tálja, ez e cím: ,.Bizalom" s alatta ez áll: ..Havonta kétszer megjelenő szemle a világ folyásáról s az ember alkotásairól."

Iliiből: ii irnal: bele, főleg szépirodalmi közleményeket, helyesebben szólva főleg i rí.leket. bizony legtöbb fogolyból a cellában kitör a kidtü. Többnyire dilettáns izii, érzelmes terseket Írnak a darát ruháról, a cella én rostigáról, a: édcsatn jakról é: szabadit

Iás I ol.

Lapozgatok a foglyok' ujsáuiában bizony jámbor közlemények vádtukoznal: benne » nem lehet mondani, hogy idegtépőén izgalmas jJavsmánykeiit hatna a ..bizalom" eg\- egy stârnii. íme néhány cim az njséigbéd: ..Megkezdődül t a selyem guhéit érmeiéi". \égyszázéves a horgonya", ital tikul its u középkor második feléhen

De néhány aktuális közlemény is akad igy példán! eik'l: a Nemzetközi Vásárról, Hitler legutóbbi beszédéről.

Iz újévi számban Szerkesztői üzenet róla: is chad a kén étkező szöveggel;

,.lr Itjev beköszöntese It.> alkalom az ul

élet kezdésére. I j szándékol:, tij akarásul:, i/j igyrltezéselt. t urnád jatol: fel minél dúsakban olvasóim lelkében s irányul jutok a jóra, az igazi élet elérésére!"

Általában az .11 j életkezdés‘‘ motívuma lépten nyomon kieseiig a ruháit Cilikéiből, verseiből.

\ visel mutat mosolyogva az uriasssony: (iyakran kapok levelet különböző fegyintézetekből. A váci fegyhéizbé/l kaptam plédéiül egyik hosszú időre elitéit embertől 'ez' a versel:

I je gyenclcórház szalmazsákján Eg) vén rab halálára vár.

$ hallgatja, mert hallgatnia kell —

Az őr szavát: „ezért se kár'1.

Szórejtvények

— fL H. ötletei —

SHAKESPEARE

ha. 1,

An, bru. c, cas. duf. ed, et, /. gar. m, ma, mon, ni, si, ti, to, tus. us, us.

A fenti szótanokból és betűkből olyan két Shakespeareszerep alkotandó. melyeknek kezdőbetűi lefelé olvasva egy nyolcadik Sha kespeare alakot adnak.

MEGFEJTÉSEK

A mult rovatunkban közölt szórejtvények megfejtése a következő:

1. Egyaránt; 2. Jóelöre; 3. Tizian: 4. Légvédelem.

ÜZENETEK

D. B. Az ujságirói uborka-szezonról való megállapitás és annak emlegetése, hogy a

szerkesztő ilyenkor kínosan izzadva ollózza össze a lapot s ha szenzációval akar szolgálni, csak a liumei cápához fordulhat — mindez clavu’t mese lett. Mai eseményekkel terhes világunkban a szerkesztő feje nem abban fő, hogy mit közöljön, hanem, hogy mit hagyjon ki a szükséges cikkekből. A világháború, a magyarságában újjászületett Erdély politikai, hatósági és társadalmi szervezkedésének mozgalmai auuyira igénybe veszik lapunk hasáb jait. hogy ennek a kényszerű helyzetnek esett áldzatul a keresztrejtvényünk, amelyre egyelőre nem maradt terünk. Re kell ezt látni, kis türelmet kérünk, amint enyhülnek az idők. ismét sor kerül a keresztrejtvényekre isDr. G’v. Ü Tökéletesen egyetértek önnel abban, hogy a rádióban szereplő cigánybanI I ■ Ml— 11 W—I—

Ártatlanság

L gy ismerkedtem meg 'Annussal, hogy mellém lép az utcán s azt mondju csirke- hangján u most elindult nagyszemü, örökös nyári esőben:

— Tartom, hogy ne tessék megázni... De ugye, nem tetszik megharagudni?

Ez „a nem tetszik haragudni“ minden tmisodik szava Annusnak, aki tizennegy- éies, rongyos, ágrólszakadt, mezítlábas kiscseléd. Nem szép Annus, fogsora elö- reáll és a szája is nagy. De olyan fény és sugárzás van az arcán s olyan ár tat* lanság a nagy gyerekszemében, hogy au- gyult lehetne festeni róla. Angyalt, a huszadik században, jóságos és ártatlan, angyalt, aki felajánlja esernyőjét az utcán idegen „naccságáknak“. Aki jónak és szépnek látja a világot, a gyermekek és szentek hitével, aki nem tudja, hogy kihasználják és becsapják, hanem a mitsem- sejlök, az ártatlanok és jóakaratunk szelídségével még boldognak és elégedettnek is érzi magát.

Elmondja Annus ott. a nagy férfieser- nyö alatt, hogy családja odaát rekedt román területen, egy kis faluban. Kilencen vannak testvérek, öt ideadták szolgálni, hogy tanuljon valamit. Aztán itl- rehedt, nem tud semmit szüleiről, testvéreiről. csak amint mondja: kéri a jó Istent, hogy ügyeljen rájuk odaát.

— Llát te hogy élsz itt, Annus, a városban?

— Oh nagyon jói — feleli mosolyogva — - sokat dolgozok, tudja naccsága, de otthon is sokat dolgoztam és borzasztóan nagyon szeretek dolgozni. Otthon is súroltam és sepertem és etettem a kicsi csirkéket és még főzni is tanított édesanyám. Es mosni. A naccságos asszony is mindent reámbiz, reggel félhatkor kelek, altkor

mindjárt leseprem a járdát. hog\ meg ne büntessék a naeeságáékat. És aztán taI, úritok, seprek és délután mosogatok-, jaj, úgy szeretek mosogatni, ha jó meleg és sil:os a viz, az olyan élvezet, de ne tessék haragudni... És tanulok főzni t:s megyek üzenetekkel a nagyságos asszony lest t érihez, a másik nagyságos asszonyhoz. Most is oda megyek, a Kossuth ui- cúba és olyan jók hozzám...

Nagy lélekzetet vesz és úgy mondja boldogan:

A múltkor a másik nagyságos asszony elhívott, hogy kisuroljam a konyhát. Egész Icicsike konyha volt és gyön^prü szépen kisuroltam és a nagyságos asszony liz fillért adott... És most hivott meszelni és azt ígérte, hogyha szépen kimeszelek és nem lesz csikós a fal, tán még húsz fillért is ad...

— Aztán, tudod-e, hogy mennyi az a húsz fillér? Sok pénz az?

— Oh, nagyon sok — feleli — az éppen húsz lej. Százhúsz lejt ad a nagyságos asszony a mindenességért, az is borzasztóan sok. — A nagyságos asz- szony, megtanított a pengőre, kérem. De i;i sem veszem a fizetésem, mert olyan jó hozzám, meggyüjti nekem s akkor veszek valami ruhát, mert kicsit rongyos vagyok és egy kötényt szeretnék, meg cipőt, mert nincsen cipőm, de most nyár van, nem is kell...

Drága, kis lapátfogu Annus, olyan boldog és elégedett a maga négy pengőjével és ..mellékeseivelolyan, mint egy városba szabadult cléliengeri benszülÖtt. aki a maga értékes drágagyöngyét iivegjülbe- valókért és színes rongyokért odaadja a jeher embernek. Talán nem is kellene megtudnia az igazat. ' (M. L.)

izzmm.mtW'bkttMrnjaxyi&wcj&m.MA.;. at j

..Búcsúznánk kell'' gondolja u rab

L elmélki dil. t Sfllilesfll:

..Kitiil búcsúzzon!" lusz a szivébe

Nem foglalta öt senki sem.

É.s mégis-rn ég is véutu úján lliílö Ujktl két ■ZOl teln-g.

Lalái unt jól;: kitől búcsúzott Kinél; mondta: .,L-len veled!"

Megtudom ti foftltázrnixszió többi túlijaitól hogy amikor előadásokul rendesen erkölcsfilozófiái ol;tatásol;at tartanuk u / u- bóknak, fölszólít jók őket hogy mindenki Írja le egy papírra: milyen probléma foglalkoztatja leginkább?

Egyik fogoly a következőket irta:

Szabad-e az igazság érdekében hazudni?

Mindenesetre nagyon bonyolult ügye leintett. lm ez a probléma gyötörte legjobban . ■ .

Nézem az uriasszony fehér köpenyét s ész- ráveszem. hogy duzzadtuk a zsebei.

Derűsen magyarázza:

.Magammal liortlom mindig raktár i- mat, hogy ha kell ti cellában valnni kézri •/ legyen. Hozy mi vau a zsebemben9 Tu cérna. olló. gviiszii aszpirin, fogcsepp. ceruza, papír, bélyeg.

Kimegyünk a folyosóra, hbédosztúshuz vonulnak fi rabol:.

Kezét csókolom! kiöltiül; kórusban az uriasszony leié. mint az iskolásgyermeke!; a tanitojuknn1;. A kedvetlen arcok pillanat ra megenyhülnek. Némelyik hálásan mosolyogva tekint fel a Marhó-utcai fneluíz né:- leien asszonyára. tiki fehér köpenyében olyan most. nuni egy jóságos türulér

Diószeghy Miklós.

dáiuk muzsikálása telje-er. élvezhetetlen. Mi óta a nagy kaszás kiütötte a nyirettyűt szegény Magyari Imre kezébó . alig maradt valaki, aki abban a tiszta, rikornyátlan. mondhatnám klasszikus stílusban közvetítené ma- gyár nótáinkat, ahogy azt a régi nagyok, a Patikárns Ferkók. Káez Lacik. Bunkó \in- eék, Róka Káro yok. Bauda Marcik, halamon Jánosok és még nem régen a Bura Karcsik hagyományai megkövetelik. Kodály Zoltán mutat rá igen tahi óan egyik írásában a mai cigány muzsikára, mikor ,.óbégatás"-nak nevezi. \ alóban óbégatá', nyávogás az. ami ma legtöl'b cigányprímásunk hegedűjéből arad. Csuszkáinak a búrokon, treiíiolóznak. ugró - nak egvik oktávból a másikba, technikai Lra- vuroskodással agyoncifráznak, visszásán ril" mizálnak, úgy, hogy a nóta da’lama teljesen belevesz a mesterkedéseikbe. Mindegyik főleg a technikai tudásával akar brillírozni, pedig mi — ugyebár, — ha művészt akarunk hallani. úgy a koncertmestert keressük fel. ahol Kreis’ert, Psihodát. Szigetit, Telmányit hallhatjuk. A eigányprimás álljon a bandája élére és ennek diszkrét kísérete mellett, hegedülje el a magyar nótát a maga egyszerűségében, simán, hiszen lehet ebbe a játékba annyi ér- zclmességet, zamatot és hangulatot he evmni. hogy megremeg tő'c a magyar szív.... A rádióban szereplő cigányprimások közt ma 'egyedül Bura Sanyit tartom olyannak, aki a nemes hagyományoknak megfelelően játszik. A többi affektál és hamisít.

E. M. A ..low-loss“ (ejtsd: lólosz) angol szó. magyar jelentése: kis veszteség. A rádiótechnikában használatos szó, jelenti a készü lélek veszteségmentes épitését. ami a kapa- citativ és cinindukciós mellékáramok, valamint az ohmikus ellenállásokon fejlődő hőveszteségek csökkentésében nyilvánul meg.

G. L. A Mah Jongg (mandzsong) kiuai eredetű, de Európában is elterjedt játék. j bridzs és romi előtt nálunk is nagyban játszották. Négy játékos 144 jelképes jellegű kővel játssza. A kövek húrom csoportra oszlanak: a) háromszor 36 bambusz-kör — és irás vagy számkő; b) sárkány- vagy szerencsekő, hozzá 16 szél- vagy égtáj-kő; c) évszak-, illetőleg .világkő. Az nyer, akinek először sikerül az előírásos 14 kőből álló, összefüggő játékképet (a tu'ajdonképpeni madzsougot), összeállítani.

H. 1. A pumi a magyar pásztorkutyák egyik fajtája, annyiban tér el a pulitól, hogy szőrzete valamivel rövidebb, végtagjai kissé meg- nyultaknak látszanak, fülei feláhók vagy hegyükön megtörtek. Terrier típusú, ezért farkát kurtitaui szabaiL Fejét nem fedi olyan hatalmas szőrerdő, mÍDt a puliét, szine megegyezik a puliéval. A pulinak másik fajtája a rntidi, melynek szine fekete, szürke, vagy tarkázott fehér. Terelő tulajdonságai következtében népiesen bajtókuty áuak is nevezik. Az ebtenyésztő egyesületek még nem ismerték el. tenyésztése csak a tanyai falusi nép kezén van. A pásztorkutyák legintelligensebb je feltétlenül a puli, de az idegen fajták közül sem sok múlja felül értelmi tekintetben.