Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-23 / 167. szám

1 194 1 lull us 2 3. asfiBsammumiaaaniKai ELLENZÉK & Beiratkozás a Ferencz József Tadomdn^-egsetemre Az ősi otthonába visszatért kolozsvári tn. kir. Ferenc József Tudományegyetemnek mind az öt (jog és államtudományi, orvostu- tiományi, bölcsészet, nyelv és rörténelemtudo- máinyi. matematikai és természettudományi, közgazdaságtudományi) karán az 1941—42. tanév I. féfi'évére szódó rendes beiratkozás 1941. évi szeptember hó 1-én kezdődik és 15-ig bezárólag tart. Az 1941—42. tanév í. félévével ezen az egyetemen is mCgJaiyriik a m. kir. válás és közoktatásügyi miniszter 32900—1940 sz. rendeletével szabályozott uj rendszerű gyógy- saerészképzés I. évfolyama. Az ezen tanfo­lyamra magukat felvétetni óhajtók az egye­tem matematikai és természettudományi ka­rától kérik felvételüket. Aki az lágyetemre eísői-zben iratkozik be, valamint, aki — katonai szolgálat kivéte é* vei — bármely más okból több mint egy fél'- 'éVre egyetemünkön tanulmányait megszakí­totta, a felvételért — igazolt szegénység ese­tét kivéve — 50 filléres okmánybélyeggel el­látott folyamodványát 1941. évi augusztus hó 1—31 között annák a karnak a dékánjához tartozik benyújtani, amely karra beiratkozni kiván. A folyamodványok postán is beküld­hetők és pedig a jog és államtudományi, or­vostudományi, bölcsészet, nyöv és történet­tudományi, vara mint a matematikai és természet tudó mányi karra Kolozsvár. Farkas­utca 1. a közgazdaságtudományi karra Kolozs­vár, Bâisţya-utca 15 számra. A felvételi engedély az egész tanulmányi időre érvényes, azonban csak arra a karra szól, amelyre folyamodó felvételét kérte. Felvétel iránti folyamodványt a következő eredeti okmányokkal kell felszerelni: a) Születési bizonyítványok, (a 7300— 1939. M. E. sz. rendelet 4. §-a szerint reind- ezerintt a folyamodóé és a két szülőé.) A Budapesti Közlöny 1939. évi juliuis 28-i 169. számában megjelent 7300—1939. M. E. gzámn rendedet IV. §-a a következőket tar­talmazza: „1. Az egyetem vagy a főiskola eűső évfo­lyamára jelentkező hal'%ató (a továbbiakban: hallgató) köteles igazodni azt, hogy a törvény 1. §-ában foglalt rendelkezés érte mében nem zsidónak, vagy zsidónak kelbe tekinteni, ille­tőleg a zsidónak tekintendő hallgató azt is. hogy a törvény 2. §-áhan fogód rendelkezés alá esik-e. Evégett a hallgató saját születési anyakönyvi kivonatán felül rend-Szeriat csu­pán mindkét szülőjének születési anyakönyvi kivonatát (kereszt'éveidét) köteles a fölvételi kérvényhez mellékdcni Ha a haDagó házassá­gon kiviT született, csupán anyjának Szüle­tési anyakönyvi kivonatát (keresztlevelét) kö­teles bemutatni. Az egyetemi vagy főiskolai hatóság kétség esetében arra is kötelezheti a bakgatót, hogy mindegyik nagyszülőjének születési apyaköynvi kivonatát (keresztleve­lét) is mutassa be. 2. Rendszerint nem kell kötelezni szülei és nagyszülei születési anya­könyvi kivonatának (kereszFevelének) bemu­tatására azt a hallgatót, aki az Izraelita hit- feleikezet tagja, vagy aki folyamodványában kijelenti, hogy őt a törvény 1. §-a értelmében egyébként zsidónak kék tekinteni.“ Azt, hogy az 1. bekezdésben emili tettek mikor tekintendők zsidóknak, maga a törvény (1939 :IV. t. c. s annaík az egyetemi fölvé­telek ügyében kelt, ferothivaíMozott 7.300—- 1939. M. E. rendelet további 5—8-ik §-ai alapítják meg. b) Középiskolai érettségi bizonyítvány, más hazai egyetemről (főiskoláról) beiratkozó ré­széről távozási bizonyitvány. R'endkivüli hallgatóul béiratkozini kívánó folyamodó érettségi bizonyitvány hiányában annak az «ko Ónak a bizonyítványát tartozik folyamodványához csatolni, amelyben az utolsó tanévét befejezte. c) Egy évnél nem régebbi keletű erkölcsi bizonyitvány folyamodó nemzethüségérőd és erkölcsi megbizhatóságáról. d) Ha fölyamodó badiárva, ennek az íllie- tékets hatóság által való igazolásáról kiadott bizotoyitvány. c) Ha a folyamodó atyja harctéri szolgála­tot teljésitett, a Károly csapatkereszt dlnyte- róót igazon bizonyitvány. f) Egy évnél nem régibb keletű közható- «•ági bizonyitvány folyamodó szüleinek fog­lalkozásáról (a főfoglalkozás határozottan megjelölendő), vagyoni helyzetéről és arról, hogy szülei mióta laknak jelenlegi 'lakóhelyü­kön, hol laktak azelőtt: amennyibe® több he­gyen laktak, régebbi lakóhelyükön mi volt a foglalkozásuk. Abban az eatetban, ha folyamodó tanulmá- nyait egy évnél hosszabb időre megszakítot­ta, az erkölcsi bi zaruri tványnak a megSe a kit a* egész idejéről ke’i szólania. A gyógyszerészi tanfolyamra való felvételi iránti folyamodványhoz tisztiorvosi bizonyít­vány is csatolandó. Aki a bölcsészet, nyelv és történettudo­mányi, valamint a matematikai és természet­tudományi karra kéri felvételét, folyamodvá­oyában köteles roegucevezni azt a tanszakot, amei yrc beiratkozni kivan. Annak, aki hazai középiskolából közvetl'e- nüi óhajt beiratkozni, az erkölcsi bizonyít­ványt annak a középiskolának igazgatója ál­lítja ki, amelymiek kötő ékébe folyamodó tar­tozott. Aki azonban nem közvetlenül az érettségi vizsga letétele után óhajt beiratkoz­ni, folyamodványához állandó lakóhelye köz- igazgatási hatóságától (községi elöljáróság, városokban rendőrkapitányság) kiállított 'leg­újabb erkölcsi bizonyítványt tartozik csatolni. Egyik hazai egyetemre?! (főiskoláról) a másik­ra átlépő erkölcsi bizoinyitványul az illető egyetemről (főiskolától) kiadott távozási bi­zonyítvány szolgál. Annak, aki egyetemi tanulmányait csak cgv félévre szakította mieg, vagy egy félévig nxas hazai egyetemen tanait, felvételért fo- •yamodnia wem szükséges, hanem első 'eset­ben a közigazgatási hatóságoktól' kiállított erkölcsi bizonyítványt kell bemutatnia, utób­bi esetben a távozási bizonyítvány szolgál ér­kötési bizonyítvány gyanánt. A m. kir. honvédség tényleges állományú tisztjei a magvar kir. honvédelmi miniszter iiásbeli engedélyévé) kérhetnek f elVérd’i en­gedő.yt é; csak az a) és b) pontok allatt em- ‘itett okmányokat tartoznak bemutatni, A voit csehszlovák, illetve a k elietm agyar- országi, erdélyi és jugoszláv közéniskolakbau szerzett bizonyítványok nemkülönben az ide­gen egyetemeken hallgatott félévek, ametty- nyiben ellenkező rendelkezések mem állanak fenn. elismertetnek, üffletőiíeg beszámíttatnak. Az érettségi bizonyítványok elismieréee vé­gett az e célra külön tartandó előadások veeradők fel. Ezők hallgatása és a fél'évi kol­lokvium kötelező. A jog és áll am tudományi karon előadott ál- lemwzámvito’itanra rendkívüli hallgatóként felvételért folyamodók az a), b), c) alatti okmányokat tartoznak mellékelni, a b) alatíi érettségi bizonvitvány lehelt a középiskolá­sai egyenértékű iSzaki&koia: kereskedelmi, ipari, «tb, taiDitóképző érettségi bizonyiitvá- Lya, képesítő oklevele. A felvételi kérvényeken a karok 1941. évű szeptember hó 9 ig bírálják dl és határoznak végérvényesen a beiratkozási engedély meg - adása, vagy az elutasítás felett. Akik a be­iratkozásra engedélyt nyertek, azok a felvé* fo’i végzés alapján, a határozatnak a kari hir­detőtáblán történt közzététel étöt számított 8 napon belül irakozhatnak be illetőleg köte­lesek bőiratámik cé'jából a kari dékánnál Je­lentkezni és utána a beiratkozást az egyete­mi quaestorában elvégezni. Utólagos beiratkozásra eraigediélvt 1941. évi szeptember hó 1—30ig az illetékes kari dé­kán adhat. Eyén engedélyt azonban csak a? nyerhet, aki igazol" ok miatt a rendes be­iratkozási idő alatt beiratkozni nem tud, vagy valamely más egyetemen (főiskolán) azért netm volt felvehető, miért ott a létszám be­telt. Utóbbi körülményt a dékáni záradékkal ellátott erédeti kérvény, vagy a dékán bizo­nyítványának csatolásával kel] igazolni 9 a kérvényt a felvétel megtagadását kimondó hatá rozat vételétől számított 3 nap amiatt kell be­adni. A zsidó, vagy zsidódnak tekintendő hall­gató kÖtefleS a rendes beiratkozási határidő­ben. vagyis sizeptember 1—15. között beirat­kozni. Utólagos beiratkozás értesd éVezése iránti kérvényt az illetékes kar dékánjához keiM be­nyújtani. Az előadások az I. félévben 1941! évi szep­tember hó 16-án, kedden kezdődnék. Az egyetemi rendes hallgató félévenként tandíj cimén 128 pengőt, mellékdíj címén 96 pengőt köteles f izei ni. E fizetési kötelezett­ség meghatározott részé alól mentesül az a rendes egyetemi hallgató, akit az egyetemi hatóság kedvezményben részesít. Az egyete­mi hatóság ngyecl, fél, háromnegyed, vagy tel­jes kedvezményt adhat, ezenfelül részletfize­tés kedvezményt is adhat. Az az egyetemi rendes ha/llgaió, aki negyed kedvezményben részesült, 96 pengő tandijat és 64 pengő mellékdíjat, aki fékedvezmény- ben rósze°ü!t, 64 pörgő tandijat és 48 pengő méi’ékdijat. aki háromnegyed kedvezmény­ben részesült, 32 pengő tandíjat és 32 pengő mdil ék dijat, végül aki teljes kedvezményben részesüt, csupán 32 pengő melUékdijat kötő* les félévemként fizetni. Azok, akik a visszacsatolt keletmagyaror­szági és erdélyi országrészekről származnak, valamint azok, akik a szünetelő szegedi jog ét államtudományi, vagy a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem szőne teTő b ö! csészét tudó - mánvi karának hallgatói voltak, megokolt ecetben messzebbmenő kedvezményben is ré- ras&sülheünek. Igv nevezetesen a telies tandíj- mentességben részesülők a mellékdíj fizetése 'alól is felmenthetők. A heti 20. vagv atpnál több órát fél vett rendkívüli hallgató a re-rwíes ha'! gat óval'azo­nos összegű dia lkat tartozik fizetni. ' A tandíj teljes, vagy részbeni elengedésé­ért az illetékes karhoz eimziendő, kizárólag a kari dékáni hivatalban beszerezhető kérvény nyomtatványon lebst folyamodni 1941. évi j augusztus hó 31-ig. A kérvényhez folyamodó szüleinek (eltartóinak) életviszonyait, vagyo­ni helyzetét, keresetét, jövedelmét, eltartásra sv.oru'ó családtagjainak szamát, nevét, és éltet- i korát feltüntető hatósági bizonyítványt, to- í vábbá az egyetemi leckekönyvet, elsőizben i beiratkozó hallgató érettségi bizonyítványát, végül azt a hatósági bizonyítványt keli mel­lékelni, amely a folyamodó egyéb méltánylást 'érdemlő körülményeit tanúsítja. Aki tandij- I< egyezményért folyamodik, a dékáni ’hivatal­ban kapott igazolvánnyal a renrles beiratko­zási időbein (szeptember l —15) köteles a quaestori hivatalban magát elő]egyezt.etni és a kedvezmény tárgyában hozott kari határo­zatnak a hirdető táb ára történt k őzzel ételié- tői számított 8 nap alatt bei-atkozni. Az előadások látogatása j tandíjmentes­ségért folyamodókra is kezdetről kezdve kö­telező. Az egyetem hallgatóinak támogatásara Ko­lozsvárt a következő diákjóléti intézmények működnék: 1. A férfi hallgatók részére: a) Gábor Áron Diákotthon (Petőfi Sándlor- utca 9), 240 férőhellyel, b) Eötvös .Tézisei Diákotthon (Hunyadi-tér 17), 170 férőhely- ivei, c) Bolyai Diákotthon (Trefort-utca 13). • 120 férőhelyei. 2. A női-hallgatók részére: 1 a) Szilágyi Erzsébet Leányotthon (Musso­Üni-ut 24), 75 férőhellyel, b) Teleki Blanka Leányotthon (Rákóczüut 2), 50 férőhetlyél. 3. Az egyetem hallgatóinak élelmezését cl látó Egyetemi Diákasztal (Mátyás Király Diákbáz). Az egyetemi Diákotthonban a lakás térítési I dija folyó évi szeptember hó 1-től kezdődő" , leg további intézkedésig havi 15 (tizenöt), az I Egyetemi Diákasztal ellátási térítési dija ha'í J 39 (harminckilenc) pengőben állapttatott i mRK' A bemalakók egész évre szóló felvételi dija j 20 pengő. 1 A csa'ládszociálie körülmények és a tanul- ! mányi előmenetel figyelcmbevéte’éveli mind • a lakás, mind a menzadijakból teljes, vagy féli kedvezmény kérhető. Megokolt esetekben tandíj, ruha, vizsgadij és könyvsegélyért is lehet folyamodni. Akik ilyen kedvezmények­re és segélyekre érdemeseknek és rászorul­tuknak érzik magukat, személyesen je'entkez- zeniek a Diákvédő Hivatal irodájában (Mátyás Király Diákház) bemutatva tanulmányi erftd- mémtyükről &zóó okmányokat és a Szülők va­gyoni helyzetéről tájékoztató hatósági bizo- nyitványt. Részletes felvilágoritással válaszbélyeg be­küldése esetében szolgálnak a) tanulmányi ügyekben az illetékes kar dékáni hivatala, illetőleg a rektori hivatal. b) diákjóléti ügyekben (lakáss élelmezés, stb.) az egyetem Diákvédő Hivatala (Kolozs­vár, Mátyás Király Diákbáz), Havi 30—40 pengőért kapnak héromszobás lakást Kolozsvár u! házaiban a sak- gyermekes családok KOLOZSVÁR, julius 23. Sok panasz . merült fel az utóbbi időben, hogy a raa- ! gyár nép természetes szaporodása csök­ken. A magyar családok kis gyermekiét' számának egyik oka a lakásnehézség- Több városban, de különösen Budapesten elterjedt szokás, hogy a kiadó lakásokra jelentkező bérlőktől megkérdezik, hogy hány gyermekük van. Ha a családnak kettő, vagy annál több gyermeke van. akkor a házmesterek a tulajdonosok uta­sítására kijelentik, hogy a lakás már ki van adva. A bérházakban ugyanis nem szeretik a többgyermekes családokat, mert elterjedt meggyőződés szerint azok zajt és rendetlenséget csinálnak. Az állam ebben a kérdésben is segít­ségére kiván lenni a többgyermekes csa­ládoknak és súlyos terhek magáraválla- lásával külön házakat épit. Ezzel kap­csolatban felismerték a helyzetet és te­kintettel arra, hogy a román uralom ide­jében az erdélyrészi magyarság szaporo­dását hivatalosan is meggátolni igyekez­tek, a többgyermekes családi házak épí­tését Kolozsváron kezdték el legelőször. Ezzel megindult az országban a kérdés gyors megoldása és elősegítik az erdélyi magyarság számának növekedését. A város az államkincstárral karöltve tizenöt családi ház építését határozta el. Az ebhez szükséges telkeket a Monos- tori'ut végén jelölték ki és már meg is kezdték az épitési munkálatokat. A mun­ka eredményeként gomba módjára nőt­tek ki a kis házak a földből és az épí­tés rövidesen teljesen befejeződik. Csa áds házak A terveket mindenre kiterjedő figye­lemmel készítették. A felépített tizenöt ház közül öt emeletes és liz földszintes. Minden egyes házba két család számára van hely. A házak mindegyike 280 négy­szögöles , területen áll, mellyel nemcsak az egészségügyi szempontot szolgálják, de elősegítik, hogy a lakók a legszüksé­gesebb zöldségféléket saját veteményes- kertjükbe tudják termelni. Mindegyik házhoz széles tornác, vagy erkély tarto­zik, melyek lehetővé teszik, hogy az apró gyermekek is szigorúbb felügyelet nélkül pormentes szabad levegőn legye­nek. A hatalmas ablaku tágas és napos szobák az egészség minden követelmé­nyének megfelelnek. Az egyes lakások nem teljesen egyforma beosztásúak és nagyságúak, mert figyelembe vették a heköltöző családok létszámát is. A ható­ságok ugyanis elejét akarják venni min­den káros elhelyezkedésnek és úgy épít­tették meg a házakat, hogy a nagyob­bakban három hálófülke legyen. A beosz­tás szerint egyikben a szülők alszanak, mig a másik két szoba a lányok, illetve a fiuk hálóhelyéül szolgál. Ezenkívül minden lakáshoz egy tágas nappali szo­ba, konyha és a megfelelő mellékhelyi­ségek tartozik. 0 c o íbRts 3 sokgyermekes csakdaknax Tekintettel arra, hogy a „sokgyerme' kés család házai“ akció a sokgyermekes magyar családok helyzetének könnyítésé­re szolgál, a város mindent megtett, hogy ezeknek a lakásoknak béreit a lehető legalacsonyabb összegbe állapítsa meg. Ennek eredményeként a beköltöző csalá­dok, a lakások nagyságához képest, havon ta 30 pengőtől 40 pengőig terjedő ősz- szeget kötelesek bér fejében a városnak fizetni. A város a családi házak felépítésére a telkek árán kívül 370 e^er pengőt for­dított. Az épitkezések már ai befejezés­hez közelednek és a belügyminisztérium képviselője julius 29-én veszi át az épü­leteket. A lakók kijelölése és beköltöz- tetéise előreláthatóan november elsejéig befejeződik. Augusztus elsején életbelépő ele a vadá­szati tilalmad A hivatalos lap vasárnapi száma közli a földművelésügyi miniszternek az 1941— 1942. vadászati idényre a vadászati tilal mák megállapítása tárgyában kiadott rendeletét, amely augusztus elsején lép életbe. Az 1939—40. évi rendkívüli kemény télben a hasznos vadállományban okozott kár, a fogoly kivételével, többé kevésbé csökkeat. Ehhez mérten a következő va­dászati idényben a tilalmakra vonatkozó­lag bizonyos enyhítések lehetségesek. A mezei nyúl vadászati ideje az elmúlt év hez viszonyítva két héttel hosszabb les2. Az állomány nagysága lehetővé teszi a fá- eántyuk vadászatát novemberben és de­cemberben, a tőkés kacsának a tilalmi ide is több, a kacsafajtákban egységesen 1942 julius 15-ig nyert megállapítást. El­térően az előző évi szabályozástól, az augusztus 1-én életbelépő rendelet április lótól május 15-ig a jóváhagyott lelövési keretben megengedi a süket fajdkakas lö­vését is. A rendelet nem érinti a keleti és erdélyi országrészen érvényben levő e« a vad lelövésben korlátozásokat megálla­pító 158.120—1941. F. M. sz. rendelet intézkedéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents