Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-14 / 134. szám

^ 6

I I I I N Z r K

?lTUaBBMBWUK«lîl2:aBat

Jugoszlávia összeomlásénak

kulisszatitkai

HotvJt meofigfelä feljegyzései az eseményekről

Annak ellenére, hopy álláspontja nem mindenben egyezik meg a miénkkel, szívesen tesszük közzé V.'/a ric Frtmrú alábbi cikket, tiki tisztán kenut szempontból világítja meg u jugoszláv katasztrófa kulisszatitkait.

( A szerk.J

Miután a háború sze'e egymásután dönti fel és szaggatja szét a páriskürnyeki béke ryárbau hozzértés nélkül készült kulissza- íiUuiokat es most, mikor legutóbb egy igen jellegzetes. látszólagos eró- alkotmány is ol- IIiit a szabad színpadról, legyen megengedett ggy borvátuak hozzászólása is.

Előzmények

A mi nemzedékünk még emlékszik az

1908-as auuexió alkalmával történt szerb

fseménvekre. Az izgatás lelke György (Györgye) herceg, a trónörökös vcli. Ö volt a nagy* ezerb álmok megtestesítője. Azután elcsattant u hires pofon, amit atyjától kapott, megfő: /tolták a trónutódlástól is ii-csét Sándort helyezték o’őtérlie. Ez aratta U- azután a diadal gyümölcsét 1918-ban. Atyja. I. Péter élt tigNuu még, de ö volt a régei-, annak magas kora inialt. A jólelkii. idealista. bobéin es eszes György herceget bízták meg a zágrábi liadleslpai anesnoksaggal. lit hamar felismerte a helyzetet, az úgynevezett SHS-nek, azaz. Szerb, Morvái és Szlovén Ili- derálista eszméllek lett a hi\e és határozottan a horvátok pártjára állott. Közben arra számított, lioiry sikerül régi jogait visszaszereznie. Ekkor Sándor, régi szerb recept szerint, el akarta tenni láb alól. Megkísérelték a sablonos, vadászaton való ielüvést. György ugyan megsebesült de liivei meg- mentették az életnek. Majd méreggel próbálkoztak. kétszer, úgy, hogy a. izgalmak folytán idegei tönkrementek — különben is ki- csapongó életet élt. Kevesen tudják, azonban. liogv ma is él. legutóbb Kragujevácbau tartózkodott mint ..tnaeúnzó". természetesen

szigorú le ügyelet ulutt. György herceg ma magával tehetetlen ember, mindössze csak

G i éves. de valódi élőhalott.

Nem magasabb erőkről volt itten szó. hanem abórendü belső tusakodásokról. A kis Szerbia jó volt a nagyhuta mi versengésekben előőrs csatározásokhoz, mikor azonban urra kerüli a sor. hogy mint számottevő állam, maga döntsön jövő sorsáról, csődöt mondott. Felmondta a szolgálatot a nagyszerű politika, amely sohasem szokta meg az önállóságot; mert mindig kívülről irány itották. hol Ígéretekkel. hol pénzzel. A fiatalabb nemzedék tisztában volt azzal, hogy olyan nagysti ü akció esetében, mely ellenkezik a kurvátok törekvéseivel, nem lehet számítani sem a borsát. sem a bosnyák, sem a hercegovinak sem a da’mát katonára és éppoly kevésbé a közéjük beékelt szerbekre. A most lefolyt háborúban alig 430 ezer ember állott ki villában a porondra, a többi szabotálja a ..haza" ügyéi. A szerbek ilyen vereséget csak a rigó- mezei csatában szenvedtek.

Az angolok zárolni akarják a Karagyergyevics vagyont

A borvát-szerb ellentétek már 1920-ban kezdtek mutatkozni, mikor a szerbek megszüntették a horvát országgviilést és el kezdték tűzzel-vassal az egységesítést vagy ahogy Pasics mondta: ..a lelkek összeforraszlását".

A bordátok zömének, az értelmiségnek már kezdetben sem tetszett a párseuii Karagyor- gjrevics-dinasztia. amely labda volt az őrmesteri műveltségű és észjáiásu szerb tábornokoknak. az öreg Petár király pajtásainak kt“ gében. Nem csoda tehát, ha kirobbant a bor- vátok haragja mikor az „unifikátor". Sándor királv munkába kezdett csatlósaival. Köztudomású dolog, hogy amig OLrenoyics Milán és Sándor uralkodtak, addig a Magyarországon száműzetésben élő Karagyorgyevicsek kegydijat élveztek. mert teljeseu el voltaic *zegényed\e. Egyedül az oroszországi ág

szedte össze kissé magát- Annál érdekesebb. hogy a Marseilleben meggyilkolt Karagy orgy evicts Sándor király, a jelenlegi II. P> tér király atyja, Angliában 25 millió pen só értékű vagyont helyezett biztonságba. E: akkor történt, mikor forradalmi jelenségek

ütötték fel u fejüket 1929-ben és később, Radies és társainál; meggyilkolása idején. Az engoiok ezt a német—jugoszláv megegyezés hírére zárolni akarták. Ekkor lépett akcióba Marica királyné és ekkor történt a végzetes puccs. A királyné elmenekült másik két fiáival Angliába, inig király fiától kénytelen volt elválni a körülmények folytán.

A horvátok tisztában voltak mindig azzal, hogy a még gyerek II. Péter trónrajntásáva! megint felülkerekednek atyjának, a meggyilkolt Sándornak emberei, akik minden régi megállapodást felborítanak és lassan ki fog i épülni a Jugoszlávia bőiébe bujtatott Nagy- szerbia. Már rohamosan közeledett is az idő, mikor II. Péter nagykorú lett volna és alkotmányos formában átvehette volna az uralkodást. A véletlen azonban úgy látszott kedvez a horvátoknak. meri kitört a háború és ők várakozásteljes figyelemmel kisérték az eseményeket. A német győzelmek mind inkább megerősítették őket abban a reményben, hogy nemsokára eljön a várva-várt pillanat. Közben a németek Belgráddal baráti alapon tárgyalni akartak és Belgrád hajlandóságot is mutatott a németekkel való együttműködésre. Sándor király vo’t környezete, az angolfrancia barátok azonban mozogni kezdtek. Nagy titokban folyt minden, Marica királynénál voltak a találkozások. Az udvari teaestélyek meghívott vendégeinek összetétele minden kétséget kizárt abból a szempontból, hogy valami készül. Természetesen Cvetkovi- csék is résen voltak, de nem volt kelló számú és súllyal biró egyéniség mellettük s főleg a hadsereg magasabbrangu tagjai nem rokonszenveztek velük.

Cherchez !a femme \

így fejlődtek az események a katasztrófa felé. Az összeomláshoz vezető utón azonban nagy szerep jutott annak is. amit a franciák ..cherchez la femme“ mondással fejeznek ki. Az események végső kialakulásában ugyanis döntő szerepet játszott Marica anyakirályné féltékenysége sógornőjére, Olga hercegnőre, Pál régensherceg nejére. E két nő közt élethalálharc folyt. Már családi vonatkozásban is ellentét állott fenn köztük, György görög királynak Erzsébet román hercegnőtől való elválása miatt. Ezenkívül a horvát unionisták, Macsekkel az élükön,a szlovénekkel és a bos- nyákckkal egyetemben Pál herceg trónraji' tását szorgalmazták a gyerek Péterrel szem ben. eleinte burkolt formában, később nyíl lan is, mikor egy ünnepségen Marica anyafii

rályné lenézuleg nyilatkozott a horvátokról. Ennek volt a következménye, hogy 1939-ben Biédböl való visszautazása alkalmával horvát földön az udvari vonatot megdobálták kövei sót reá is lőttek. Marica királyné emberei ezért folyton kémleltek Pál és Olga körül, mig u a gyermek Péter király szivébe ültette a horvátok. ..atyád gyilkosai“ iránti gyűlölet és bosszú gondolatát. így tehát jövőre nézve a horvátok el lehettek készülve a legrosszab- hakra is.

Olga ügyesebb és sokkal megnyerőid» egyéniség volt. mint Marica anyakirályné. Megnyerte a szerb, szlovén, bosnyák és utóbbi időkben a horvátok egy részének a bizalmai is. így lépésről-lépésre készítette llő n tróni férje és maga részére. E tekintetben bátyjától, a görög királytól is biztatást kapott. Mindketten szerették volna függetleníteni magukat a román dinasztiától az ismert kétszeres válás és egyéb családi torzsalkodások miatt. Óriási küzdelmek folytak a háttérben. Így kerii t felszínre több szerb politikus is. akiken valóságos pártalakilári láz vett erőt és igv történi meg hogv a szerbeknek 5-—6, sőt 7 pártjuk is volt. A horvátok viszont csak két pártra oszoltak, az unionistákra Macsek vezetése alatt és a különválás biveire, kik a száműzetésben élő Pavelics ügyvédet tekintették vezérüknek. A szlovének pedig máról- hó napra változtatták pártlcözi egyezségeiket Igv került CvetkovJc# is felszínre és kikerült neki O ga hercegnő segítségével Mecseket is megnyernie.

Szíaiariinsvics a íiorvátok néikü

I akar a nemetek kegyeibe furakodni

A szerbeknek Németorság felé való őrien tációja Sztojadinovics szereplésével kezdő dik, Sztojadinoviesnak német nő a feleség; s ő ezt kamatoztatni akarta, inkább hiúság ból, mint meggyőződésből, de hazája érdeké ben. A németek felé való szerb tájékoz ód á okát mindeneké- ott abban kell keresni, bog; belgrádi körök előtt ismeretes volt a horvá emgiránsok németországi működése. Hitle uraiomrajutása után többször és nyomatéba sem hangoztatta, hogy a horvát nemzetköz ismerten németbarát, történelmi múltja é műveltsége jogán állami önállóságra alkalma és ezért a német nemzet jóindulatára bármi kor számit hat. Ez kavarta fel 1937-ben ; szerb politikai életet, ekkor indultak meg ; tárgyalások a megegyezésre és ekkor kerül Sztojadinovics előtérbe. Ő a horvátok néikü akart a németek kegyeibe jurakadni. Azon ban Hitler és környezete Pavelicsék bizonyi tékái alapján — nern tágított a horvát két dés megoldásától. Sztojadinovicsnak igy búk nia kellett és Cvetkovics került korrűányra A horvátok Macsek vezetése alatt 1939 nya rán egyezséget kötöttek, amelynek alan ján a régi Horvát-Szlavonorsz.ág a szerémsé kivételével, Dalmácia és Hercegovina ege szén, Észak- és Nyugat-Bosznia egyes része egyesitődtek a ,.Horvát Bánság“ neve alatl Kisebb-nagyobb kikötések, gazdasági kérdé sek tarkították az egyezményt. A horvá nemzet zöme azonban nem vett tudomás róla és Pavelicsék úgy Olaszországban, min Németországban továbbfolytatták felszabadi tó munkájukat. Ügyes kémrendszerrel ellen őrizték az angolok munkáit, a dinasztiát é a kormányt s igy pontosan mindent kifürkész tek. Mikor pedig a német kormány fonto adatok birtokában nyilt színvallásra kénysze j ritette Jugoszláviát, a horvátok álláspoütj * végül is ’gaznak bizonvult. A sorsdöntő pi ...................“...........*•* ' ' \ ■ .........................

19 11 j ti ti i a v / I.

lén puccuul akui t »egitriu magún, l.t u púi’-* azonban nem volt r őkr»/itvr m-m i- volt lioz/u ujrgl eleio 1-/011111 I megél ló **!--m Szerbiában. A terv az volt hogy Vlnieu ki rálynőt ét |J. Pétert .ertvereivei együtt • I- távolilják uz orszáclml ét Pál régeiisherceget ültetik trónra. A horvátok (kii önösi-o Budi Mivijevio Sole) ét Ko-utiei.) M aine'knr k I ügyelő álláspontot javasolták, mert sz.ámila ni kellett azzal, hogy ha Pál knály lesz a sikeres i-zerződé» révén a délszláv állam megmarad az. európai háború lezajlása után is. Pál régen» pedig, mint király, hogy helyzetét megszilárdítsa, u régi politikai felfogó- híve lesz és szintén a szerbek törekvéseit szolgálja. Pave icsék ezért mindent elkövet tek. hogy a zavar minél nagyobb legyen. Ma- esek habozott, de végül, mikor a bekövetkezendő nagyszerű puccs testet öltött, mégis vállalta a helyettes miniszterelnökséget, bár mindjárt el is tűnt Begrádból ég sikerült neki ép bőrrel Zágrábba eljutni, ahol láthatta. hogy elvesztette a népszerűségét '.*■ így azután ..átadta“ a vezetést Pavelicsék- nek.

Horvátország méltányolni tudja a német segítséget

Ami pedig a ..jóindulatú“ megjegyzéseket illeti, hogy Németország teljes befolyása a á kerül Horvátország és elve«zti önállóságát, a válasz egysziiü: 1. A katolikus horvát nemzet kikerült a Balkán légköréből, ahova műveltségé miatt nem is tartozhatott. 2. A bor- vátok az osztrák-magyar monarchia keretében is megtalálták az őket megillető helyet, mintegy 600 tábornokot és főtisztet adtak a hadseregnek. kivívták a honvédség horvát vezényszavát és a legénység a horvát piros* fehér-kék lobogóra esküdött fel és az alá sorakozott. 3. A németek most a -egkritiku- sabb pillanatban minden segítséget megadtak nekik, máról-holnapra hozzásegítették az önálló állam megalakulásához, a zsákmányolt hadianyaggal fe’szerclték a horvát hadsereget, amely őszintén és hűséggel ott lesz mindenütt, ahol a németeknek szükségük lesz reá.

Nyugodtan néznek a jövő elé, mert nemzetközi viszonylatban Horvátország feltétlen Szerbia előtt fog állani minden tekintetben. A S2erb fölenveskedés különben is teljesen alapta an. A hoivátok adtak a világnak egy Nikola Teslát- egy Meslrovic» Ivánt, nem számítva a Közép-Európa történetének olyan nagy embereit, mint a Zerin-Zrinyiket, a Frankapan-Frangepánokat. Jnrisics Miklóst és Ustjenovics-Fráter Györgyöt é« még sok mást. A délszláv Tudományos Akadémia, amely már több mint 100 éves. nem Belg- rádban. hanem Zágrábban alakult meg Gaj Lajos közreműködése folytán az Illyr Társaságból. Tehát az igazi Jugoszlávia bölcsőjét is horvát földön ringatták, nem Beigrádban, ahol Önző módon, miadig csak Nagyszerbiá- ró! álmodoztak.

Snjaric Franjo.

fl Farkas-utcai színház életregénye

Soha sem fért kétség ahhoz, hogy a szükebb haza közművelődésének s az egész magyar művelődéstörténetnek egyik legragyogóbb fejezete a Farkas-utcai színházhoz fűződik. Hogy az első állandó magyar színház Erdélyben, Kolozsváron létesült, ez bizonyára művelődéstörténeti függvénye az önálló erdélyi államiság gondolatának, de ezen jóval tulmenőleg. bizonysága annak is, hogy a magyarság vállalta az európai kulturhivatást s ennek a kultúrának valóban keletre tolt véd- bástyája volt. Vállalta, de nem feltétel nélkül. Nem csillogó köntösként vette magára, hanem magához hasonlította, miközben a sajátjából is egyre több szálat szőtt be az európai kultúra szövetébe.

A Farkas-utcai színház életregénye írójának, Janovics Jenőnek köhyve (A Farkas-utcai színház, Singer és V olfner kiadása) mindennél jobban bizonyítja tételünket. A történeti adatok számszerii- sége. a közvetlen tapasztalás emlékeinek megelevenitése és a személyes élmény meleg hangja mind erről beszél.

Bár a magyar színjáték és szinház megvalósulásának útja nehezebb és folyamatában is lassúbb volt, mint bárhol nyugaton. mégis a szándékban olyan többletet találunk, amely a maga nemében egyedülálló. Ez a többlet nemzeti, nemzeterkölcsi. „Úgy Erdélyben, mint Magyarországon a színjáték megteremtésének gondolata a nemzeti nyelv megvédésének vágyából táplálkozott. A latin és német szó mellett zsellérként lappangó magyar nyelv művelésének és urrátevésé- nek akarata lángolt fel az ébresztők minden szavából“ — írja Janovics. Iskoladrámákat már régen játszottak, amikor I79t>ben Aranka György az erdélyi rendek elé terjeszti az „erdélyi nyelvmivelö társaság“ gondolatát. Aranka György már javaslatában is e társaság főfeladatául a nemzeti játékszin megteremtését tűzi ki. „mert a szinház leghatásosabb eszköze u nyelv mivelségének, tisztulásának és terjesztésének“. A rendek, amikor elfogadták a javaslatot, maguk is hangsúlyozták. hogy „ . . . a nemzeti nyelv gyarapítása és pallérozása céljából űzhetik majdan a színészek erkölcsös játékaikat1'. E nemes és kifejezetten nemzeti törekvéseknek erős gyökerük volt a közvéleményben is. Amig nyugaton a színjátszás és szinház az anyagi gazdaság és kultur- bőség kicsordulásaként jött létre, addig náiunk szándék, cél és tett egyaránt a nemzeti építést és védelmet szolgálta. „Győztünk, kedves Nemzetünk!“ így kiált fel az Erdélyi Játékos Gyűjtemény egykorú tudósítója, amikor megkezdődtek a magyar szinielőadások a Rhédey-ház „szálájában“. Ezt hangsúlyozzák a státusok és rendek, ezt szorgalmazza beadványaiban az ifjúság s az úttörőkről ezt állapította meg később Szigligeti is: „a színész valódi hős volt az életben, mely annyi lemondási, lélekerőt. vasaka- tatot. kitartó jellemszilárdságot igényelt attól, ki a magyarnálc legnagyobb kincsét, nyelvét törekedett terjeszteni és művelni“. Mig az anyaországban a magyar színjátszásnak a gáncsoló korszellemmel, maradisággal. közönnyel és értetlenséggel kellett megküzdenie, addig Erdélyben ritka kivételtől eltekintve hivatalosak és magánosok a színészet ügyét nemzeti ügynek tekintették s mint olyant kezelték. Göröngyös volt persze az erdélyi szinjátszás útja is s a nemes buzgol- kodásban sokan elfáradtak, sokan kidőllauatban a régi uagyszerb klikk került ura- !omra. a tradíciókhoz hiven inkább háború, mint meghajlás a rési ellenség, a . svaba k előtt jelszavával.

Cvetkovics sikertelen kísérletei

Cvetkovics mérsékelt szellemű ember volt, de hirteleu vetődött felszínre és nem állott eiös párt mögötte. Sok dolgát zavarta Mar- í kovics Cincár külügyminiszter, aki végtelen I nagy ambícióval rendelkező, de nagyon kap* i kodó természetű és minden különös érték I nélküli egyéniség. Cvetkovicsék politikája ] azonban nem kellett a szerbeknek, a horvá- j tok pedig csak statisztáltak Macsek utol-ó I tárgyalásai folyamán, mert jobban voltak értesülve a bekövetkezendő eseményekről. mint a szerb közvélemény, amely hosszú hadjáratra számítolt a görög és angol segitseg révén. Cvetkovics leghangusabb hívei a szlovének voltak, akik 1929 óta kéz a kézben együtt küzdöttek a szerbekkel a horvátok és saját jövőjük ellen — Koro.-ec jóvoltából. Ezért történt azután, hogy az összeomláskor, mikor az olaszok Laibach előtt állottak, a • hervátek eey kéz’egyintéssd egvhangulaa cl- I utasították a szlovén közeledési kísérleteket.

Cvetkovics, akit puecc buktatott meg, szín-