Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-14 / 134. szám

19 4 1 június 14.

ELLENZIK

lek. Mégis már kezdetben élt és soha meg •jeni szűnt munkálni az a gondolat, bogy a színjátszásnak állandó otthoni kell emelni Kolozsváron. A Rhédey-féle szálától és Wesselényi lovardájától sok küzdelem vezet a kőházig, de az állandó otthont még nélkülöző időszakban is sokszor iveit az erdélyi színjátszás nem sejtett magasságok felé. Feljegyzi Janovics Jenő. hogy e kezdeti társulatoknak már a megindulás éveiben is oly magas szin vonalú műsoruk volt, hogy Kótsi Patkó János működése nyomán valóságos Shakespeare kultusz támadt Kolozsváron. Akkor, amikor még külföldi színházak életében is alig találkozunk Shakespeare- rel. E tény jelentőségét már az is mutatja. hog\ Pesten tizenhat évvel később került Hamlet a színpadra, mint Kolozsváron. Közben a kolozsvári színház vendégjátékai során igen sok vidéki városban is bemutatta a darabot.

Váltakozó szerencse kiséri utján a kolozsvári társulatokat. Más nyelvű társulatok gáncfos versengése, müsorhiány, de leggyakrabban az anyagi szükség akasztja még az egyre élénkebb ritmusban folyó kibontakozásban. Mindezek a nehézségek már történeti adatokká zsugorodtak ösz- sze az utókort jobban érdekli az, hogy e bős életformáju színjátszók, a Kótsi Patkó Jánosok, Jantsó Pálok, a nagy mecénások. mint Wesselényi Miklós, a sok- rendbeli „teátrális corais3Íok“-ban olv^ önzetlenül dolgozó Nagy Lázárok — ,,belevésték a telkekbe azt a hitet, hogy szin- játszásra szükség van. Hogy az a művelődésnek, az anyanyelv védelmének és finomságának legtermékenyebb fegyvere. Ébrentartották a köz érdeklődését. Iaaz alapozó munka, a legnehezebb uttörés. A színtársulat müsorszükségletei íróinkat is munkára serkentették és az előadások tanulságai rávezették őket a célhoz vezető útra. Ez volt a magyar drámairás kísérleti kora és az itt elvetett magokból hamarosan szirtes virágok fakadtak. A legszínesebb virág persze Bánk bán volt... „Ez a virág hosszas viszontagság után végűi is az 1821-ben megnyílt Farkas utcai kőszinház színpadán nyílott ki. azon a színpadon, mely közadakozásból épült: az adakozók listáján ilyen bejegyzések olvashatók: „más“, „valaki“, „egy szegény leány“, vagy: „két ifjú Legény együtt“...

„Nemzetileg hozatott létre...“ a Farkas- utcai színház, amint azt húsz évvel a megnyitás után Nagyajtai Kovács István megállapítja. Ugyanekkor azonban már keményen bírálja az épületet és berende* zést s azt mondja, hogy „az nem ollvan, rnelly képes volna két nemzet tekintetének nemcsak megfelelni, hanem képes azeu feljül még dicsőségére is szolgálni“. Janovics is megvallja, hogy bizony a nehézkes, szürke épülettömbén díszt és kényelmet hiába kerestek volna a hajdani actorok. Nagyajtai Kovács István megállapítása azért jelentős,, mert elárulja azt a részletekig menő szeretetet, mely- lyel az ügyeiben valamilyen formában résztvevők viseltettek a színház iránt. Mutatja azt is, hogy alig két évtizeddel a megnyitás után már felmerült a nagyobb kényelemmel berendezettségnek, különben jogos igénye. Ez az igénv semmivel sem lesz kevesebb, mégis bosszú idő eltelik az első s azt nagyobb időközökben követő többrendbeli átalakításokig. Mutatja, hogy a társadalom minden retege, elsősorban a főnemesek és váró* si polgárok valóban szivük ügvének tekintették a szinház kis és nagy kérdéseit. Mi magyarázza ezt a határtalan és sokban hősiesuek nevezhető szorgos munkálkodást, buzgó szeretetet, amellyel dolgoztak es lelkesedtek országszerte a Farkasutcai színházért? Kölcsey mondta egyik beszédében: Nekünk, magyaroknak a játékszínt úgy kell tekintenünk, mint lutri ratio nyelvünk védelmét, mint enyésző charahterünk palládiumát, mint süllyedő lelkünk felemelő érzését.“ Elődeink úgy tekintették. Nemzedékről nemzedékre igv származtatták át egymásra a legnemesebb színházi hagyományokat., melyek valaha is egy nép kultúrájában közreműködtek.

Fényes galérián tekint végig könyvé* ben Janovics Jenő, maga H a Farkas-utcai színháznak nemcsak tudósa és szerelmese, de a „kőszinháznak“ fiatalsága óta munkása, szellemének vallója, hagyományainak folytatója. Déryné. Jászai Mari. E. Kovács Gyula. SzentgyÖrgyi István, Várady Miklós, Ditrói Mór — hogy

csak a legnagyobbakat említsük —■ díszelegnek ebben az arcképcsarnokban. Ok testesítenék meg a magyar színjátszás legnemesebb formáit, iskolákat teremtet tek, az utókornak ők jelzik a követendő utat s jelentik dicsőségük kisebb-na* gyobb részeseivel az igazi Farkas-utcai hagyományokat.

E kollektiv életregény szerzője maga is tevékeny részese a Farkas utcai színház dicsőségének. Élete munkája bőségesen bizonyítja, annak ellenére, bogy a könyve lapjaiból kisugárzó sok szines élmény meleg hangján-kivi.il, igyekszik . távol tartani magát „regénye“ cselekményétől és szereplőitől. (sz. \.)

középeurópai ember érdeklődése is, amelyeknek viselői láthatóan nagy szerepet játszanak az Fj Világ irányításában. Ezek közé kell számítani elsősorban azokat, akiket Franklin Delano Pvoo3evelt, az Egyesült Államok elnöke, bizalmas munkatársainak szemelt ki és akik kii lönböző személyes megbízásokkal utaztak e! a világ különböző részeibe. Az elnök bizalmas munkatársait érdekes módon nem mindig saját pártjából választotta ki. hiszen például Donovan ezredes, Roosevelt ellenzékének, a köztársasági pártnak tagja ma is, Lewis Vendell Willkie, akinek esyénisége mát- eléggé ismert, pedig éppen ellenjelöltje volt Rooseveltnek az elnökválasztáson.

Az említetteken kivül egyik legbizalmasabb munkatársa Rooseveltnek

losnak, mint Currie útját Csunkingba. \ legújabb távolkeleti események, amelv ji"í- nyomán egy angolszász—kinai együttműködés körvonalai bontakoznak ki, min (lennél jobban bizonyítják ta jólértesült amerikai hely nehány hónap eiötti felfogását.

Pedig Lain hlin Currie, akire az elnök ilyen nagy feladatot bízott, aránylag ecé- zen fiatalember. Októberben lesz csak 39 éves és állasa is egészen különleges. Európában aligha leltet hasonló hatáskörű állást találni. Currie ugyanis az. elnök asszisztense (Assistant to the President), ami a legérdekesebb, még csak néháuy éve amerikai állampolgár Cuirie ugyanis Kanadában, annak Uj-Skócia nevű tartományában. West Dublibnan született. Aty jának ugyancsak í.auchlin Currie a neve, anyját Alice Eisenhauernek hivjálc, amiből arra lehet következtetni, hogy Currie ereiben német vér is folyik. A közgazdasági főiskolát még Londonban ■végezte. 1925-ben fejezte be tanulmányait az angol fővárosban, két tv múlva pedig házasságot kötött Dorothy York Bacon nel. Ebből a házasságból két fia született. Ez azonban már Amerikában történt, mert Currie ahogy elvégezte a közgazdasági főiskolát Londonban, az Egyesült-Államokba költözött.

1931-ben bölcsész doktorrá avattják a Harvard egyetemeu. Annak ellenére, hogy még nem volt amerikai állanapolgár, tanulmányvezető és oktató volt a Harvard- egyetemen még doktorátusának megszerzése előtt is. 1931-ben a Massachusetts államban levő West Medfordba ment, ahol Fletcher jogi és diplomáciai főiskoláján a nemzetközi közgazdaságtan tanára lett. Közben a bostoni Kendall gyapotcég gva- potszakértőjévé teszik meg és ő az első, aki, mint az Egyesült-Államok pénzügy minisztériumának alkalmazottja, tudományos kutatást fejt ki. A Fletcher-féle jo; gi és diplomáciai iskolán csupán egy évig maradt és 1934-ben megszerző az ameri* kai állampolgárságot. Ekkor azután az USA jegybankja igazgatóságában ő lesz a kutatásügyi és statisztikai tanács igazga- tóheiyettese. 1939 júliusa óta pedig az elnök adminisztratív asszisztense, aki Roosevelt teljes bizalmát élvezi, mert csak igv lehet elképzelni, hogy az Egyesült-Államok elnöke ezt a fiatalembert küldte ki Kínába. Ezt az utat különbeu most Roosevelt legidősebb fia is mégis mételte, csak ő nem tért egyenesen visz- sza, hanem — mint az közismert — elment Egyiptomba és Kréta szigetére is.

Currie emellett tevékenyen működik a közgazdasági irodalomban is, irt egy hires szakkönyvet. E könyv az Egyesült-Ál lamok pénzellátásának és pénzellenőrzésének problémáival foglalkozik. Munkatársa ezenkívül iöhb gazdasági szaklapnak is.

William flverell Harrfmas

Érdekesen egészíti ki az elnök bizalmas munkatársainak sorát Harriman, aki polgári foglalkozására nézve — vasutki* rály. Harriman egy idő óta Londonban tartózkodik és vezetője annak a bizottságnak. amely az Angliába irányuló ame rikai szállítások meggyorsítását és szervezését végzi. Nagy vasúti és közlekedésügyi szakember Harriman, aki ötven éves és kétszer is nősült. Először 1915-ben, majd 1930-ban. Első házasságából két lánya született. Társtulajdonosa a hires Brown Brothers, Harriman et Co. cégnek, ezenkívül einöke az Ulnion Pacific vasúttársaság tanácsának, elnöke az Ilii uois Central vasúttársaság végrehajtó bizottságának, igazgatósági tagja egy csomó hatalmas amerikai trösztnek, mint pék dául a Guaranty Irust Companynak, a Western Telegraphnak és sok más hason ló jelentőségű vállalatnak. Ezenkívül tagja a kereskedelemügyi minisztérium gazdasági tanácsadók szervének is.

Ezek azok a férfiak, akik mostanában sokat szerepeltek a hírlapokban és akik fontos megbízatásokat hajtottak végre. Nem lehetetlen, hagy számuk a jövőben megszaporodik. Sok jelből ilyesmire lehet következtetni. Fóthy Ernő.

fi Eredeti okmányok fotókópiái I Pengő i.ao-tól kezdve i

I Fototechnika Fanta,I

Mátyás király-:ér 13. sz.

Rooseyslí bizalmas munkatársai

H a r r f Hopltns

az újságolvasó ember.

it a i c fi I i ß Carrie

a világhírű filmsés

rádiöénekesnőt közóhajra a

Oeitf-York Grill

igazgatósága

harmadszor prolongálta i

Teljesen aj măsor!!

az Amerikai \ orös-Kere&zt ügyvezető igazgatójává nevezték ki. New-Orleans- ban volt a székhelye és öt éven állt ez intézmény élén. Ezután a szegénysegélyezési bizottság aligazgatója, majd a new- yorki tüdővészellenes és egészségügyi bizottság igazgatója lett.

1931-ben söpört végig az Egyesült Államokban a nagy gazdasági válság, amely hatalmas feladatok elé állitotta Harry Hopkinst. Ekkor állították fele az USA- Lan a szegényügyi hivatalt, az u. n. E. R. A. szervezetet. Ennek ügyvezetőigazgatói székében látjuk ebben az időben Hopkinst, aki aztán két évvel később már az egész Lnióra kiterjedő hatáskörrel veszi át ennek a hivatalnak vezetését. 1935-ben a munkafejlesztési hivatal ■vezetője lett. Három évig töltötte be ezt a tisztet és 1938-ban kereskedelmi miniszter lett. Gyenge egészsége, mint azt említettem, nem engedte, hogy sokáig az Tj. S. A. kormányának tagja lehessen, átadta helyét a Departement of Commer- eeben Jeese Jonesnek, akit Roosevelt után az első embernek tartanak most Amerikában. Őinaga viszont Roosevelt leghizahnasabh tanácsadói közé tartozik ezóta, akinek nevével gyakran találkozik

szerűen mindenki Donovan ezredes küldetését tartola a legérdekesebbnek és legjelentékenyebbnek, holott illetékes amerikai helyen a hires ügyvéd-ezredes misszióját inkább romantikus és misztikus válalkozásnak minősítették és jelentőségét távolról sem tartották olyan fonNyugodtan le lehet irni azt az immár közhellyé vált frázist, hogy jelerdeg ,.az ;gész világ figyelme az Északamerikai Egyesült'Államok felé fordul”, meri: ez i sablonossá szürkült meghatározás véletlenül pontosan meg is felel a tényeknek mostanában. Hiszen az U. S. A. maga tarosától függ talán az is, bosszú lesz-e nég a megpróbáltatások ideje Európában .•agy esetleg másutt is, vagy pedig véget ;r hamarosan a kényszerű megszorítások, emondások és nagy pusztulások korszaka, hogv az emberek ismét visszatérhes- ;enek a békés, nyugodt termelőmunká- )oz. És lassan ismét helyrehozzák mind- ízt, amit kénytelenek voltak összeróni- mini?

Ebben a figyelésben és várakozásban inkéntelenül ama nevek felé fordul a

az Egyesült Államuk volt kereskedelmi minisztere, akit tavaly Jesse Jones váltott fel. Hopkins amolyan hivatalnoki pályát futott meg. Egészségileg nem a legjobban áll. Sokat betegeskedett és ezért is hagyta ott a miniszterséget. Mindössze két évig vezette az Egyesült Államok kereskedelmi ügyeit. Elválaszthatatlan. régi barátja azonban Roosevelt- uek ez az 51 éves ember, aki, mikor megvált a miniszterségtől, teljesen az elnök szolgálatának szentelte magát. így történt, hogy néhány hónappal ezelőtt az elnök megbízásából ellátogatott Angliába, ahol hosszabb ideig tartózkodott. Ugyanakkor jött meg Európába Willkie is és ugyanebben az időben utazgatott Európa, sőt a Közelkelet egyes részein Donovan ezredes.

Harry Hopkins Indiana államban, Sioux Cityben született és ugyancsak In- dianaban, a Grinriell Collegében végezte egyetemi tanulmányait. Amikor tanulmányait befejezte, közszolgálatba lépett és mint a szegényügyi bizottság ellenőre, kezdte meg pályáját. Később két éven át a gyermekjóléti bizottság ügyvezető-titkára volt. majd, mikor 1917-ben az Egyesült Államok belépett a világháborúba.

Néhány hónappal ezelőtt, amikor Roosevelt megbízottai keresztül-kasul utazták az egész világot, illetékes helyen megállapították. hogy a legfontosabb megbízatása Currienek vau, akit, mint emlékezetes, Csangkaisek Kínájába küldött az elnök. Itt, Délkeleteurópában természet-