Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-14 / 134. szám

1

SzerbesztSség és kiadéhf vata!: KeíezsVár. KLSPÍTGTTfl: RI a é ó t u I a j d o n o s : PULLIS *. T.

lókaKtC3 Î6.t I, emelet. Telefon: 11—09. Iromtía: p k n t y a lâ I Ef | fi C Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.7D.

ígyetem-islca 8. szám. Telefon sz.: 29-23 IS fa IV ■ II íl síi S W L U <J negyedéire 8. féléire 18. egész éira 32 gang!

Ili imseiuiiii« mi j I w;^il|W8P8»'awtLrfraaBa

LXII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM.

SZOM BAT

KOLOZSVÁR, 1941 JUNIUS 14.

(Z.) A szeplők elcsúfítják a legbájosabb leányarcot is. Pedig lényegtelenek és egyenként talán néni is olyan ruták. Néni betegség jelei De együttese» csúfítanak. Az orvosok kitalálták már az ellenszerét. Ki lát manapság szep'ős leányt?

A magyar élet arculatját is ilyen lényegtelen szeplők csúfítják. Ezek sem betegség jelei. De orvosságot még nem találtak rájuk. Pedig doktor akad bőyen. Sőt kuruzsló is. Törvény is igyekszik pusztítani őket. Mégis akad szeplő. Néha alig láthatóan. Nem árt, ha kissé felhívjuk rájuk a figyelmet. Talán elhalványulnak. Az orvosság is CgyszCrii. gondolkozzunk!

A szerkesztőségekben ezer arccal mutatkozik az élet. Lehet ezért látunk több szeplő» is.

’'}1 ü'-T ,iv. ivíyAV,

immár törvényjavaslat intézkedik a hazánk nagyjainak nevével visszaélő üzletekről- Kevés törvényjavaslatnak örve»dtünk még igy. Mert elképesztő volt, amit a liberalizmus l zászlaja alatt a kalmár világ megengedeti magának. Hiszen csak néhány legismertebb árucikkre emlékezzünk: Országalapitó szerit királyunkról lábsót nevezlek el. Szent Lászlóról szappant. A törökverő hadvezérről. Magyarország kormányzójáról, Hunyadi Jánosról kcjerüvizet. Ugyanezt tették Ferenc Józseffel magával is, Adyról harisnyát, a Corvinokról áruházát, Szent Margitról arckrémet neveztek el. És nemzetiszinü csomagolással látták el a Szappant, a mosóport, a kolbászt, a szalonnát . . . mind szeplő, szeplő, szeplő. . .

Milyen időszerű volna egy törvényjavaslat a sallangos, vitézkötés, fok osos, hejehujázó magyarkodás ellen is. Óh nincsen szebb látvány, mint ha a falvak népe ősi viseletében indul templomba, esküvőre, ünnepre. És ha a magyar törvényhozásban vagy nagy nemzeti ünnepeinken a „karok és rendek“ disz- magyarban vonulnak fel. Méltóságteljes az

ismét divatos egyszerű, fekete magyar vis?- ler. De színdarabból, könyvből, versből, életformából, hétköznapokból hagyjuk el végre a Sallangokat. Mivel sem vagyunk kisebb vagy rosszabb magyarok, ha nem magyarkodunk folyvást. Ha egyszer eltüntetjük az ál-Pelő- fiket és azokat, akik tele szájjal magyarázzák. hogy „Mit üzent Kossuth Lajos?“.

Szeplők ezek, kicsiny, néha alig látható, lényegtelen szeplők, de . . . elcsúfítják az ar- J cot. Önszerelmünkben talán nem látjuk őket, j tidán megszoktuk, hogy megvannak, de ha a i világ felé fordítjuk arcunkat és idegen szemek tükrében nézzük, látják és látjuk ... a

1 S/Cplőt.

Nem kötelező ezután a kenyérsütésnél a kukoricaliszt keverése Bárdossá László miniszterelnök:

Szépülik

A minap levelet hozott a posta. Százával érkeznek minden Szerkesztőségbe hasonlóak. „Igen tisztelt Szerkesztő ur . . . felhivom a figyelmét a következő közérdekű...“ Kilencven százalékban szeplőket mutat a levél. Ez a legutóbbi azt kifogásolta, hogy Erdélyben még mindig a piros-sárga-kék címkéjű gyufái árulják. „A románok ezt nem engedték volna m€g! Nemzeti öntudatunk és méltóságunk stb. . ..“ Igaza van, A románok nem árusítottak volna kilenc hónappal az impé- riunsváltozás után magyar nemzetiszinü gyu- faskatulyát. Á fehér karóhoz kötött piros rózsatőt sem tűrték. Kiszedték a leányok bajából a virágot és elvitték a templomi téritől. Miért ... ki tudja? Talán féltették ezektől a színektől Nagyromániát. Mi nem félünk a piros-sárga-kéktől. Teljes lélekuyu- galommal elhasználjuk a még meglévő né- hánymillió doboz gyufát. Nem költünk ezreket arra, hogy átragasszuk őket. Nem féltjük szuverenitásunkat s°m lőlük.

Egy másik levél. Másik szeplő. Előkelő erdélyi vállalat írja. A címzés igy szói: ..Nagyságos Bertha Miklós szerkesztő Urnák“. Annyit mégis elvárhatunk minden erdélyitől, hogy tudja, hogy istenben boldogult Bartha Miklós, akinek nevét kegyelettel és magasztos jelként hordjuk lapunk élén, negyedik évtizede alussza Örök álmát a kere- pesi-uti temető hantja alatt.

A könyvek napját ünnepelte Kolozsvár. Nagy és hatalmas dolog a könyv. Örömben és ünnepben olvadt fel a város. A kedv ragyogása mintha a szeplőket is eltüntette volna. Pedig ott voltak. Lám a könyvnap: vásár, A vásár lényege: az olcsóság. Éz hiányzott! A tömeg szegény és könyvéhes. A vásáron ő vásárol és a vásárnak reá kell gondolnia. A filléres magyar klasszikusok maradéktalanul elkeltek. De miért nem jutott eszébe egy kiadónak sem, hogy a könyvnapra, akár éppen csak a Könyvnaprd, ilyen filléres kiadásban nyújtsa a közönségnek az utolsó huSz év magyar irodalmának legjobb müveit.

Azután miért nem jöttek el mind az irók Kolozsvárra? Szeretettel vártuk őket. Érdeklődve vártuk őket. Szivünkbe zártuk őket. Miért jöttek csak olyan kevesen. És miért jöttek alig az erdélyi írók. Miért nem képviselte magát megfoghaţcan, láthatóan, kiemelkedve az első erdélyi könyvnapon a Szf'pmives Céh, a Helikon, az Erdélvi Irodalmi Társaság, az Erdélyi Magvar Közmű ■ velődési egyesület? Lám . . . szeplő, szeplő, szeplő...

A ininup sikeres darabot mutatott be a színház. Román katonák szerepelnek benne. Ismerjük a román katonát, békében, háborúban, felettesként és ellenségként egyaránt .Tudjuk, hgoy milyen a román hadsereg. V

.-JJŐ.','i<‘nYt Nekünk fájdalmasabb volt a huszonkét esztendő, amit szuronyaik között kellett eltöhenünk. bennünket jobbun felmagásztalü az általuk megélt szenvedésünk,

Ifi - L - tV. . i' »,j.A V.'.ilYl •‘Tri'xlW,,

Ri «vor* > 'v.i-f u’.a. óv/,1.

ű iMtbjxÁ wU'ívAúafiauíflt iwií, I'.Aftdp'

Ä házasságjogról szóló törvény jelentős lépés fajtánk tisztaságának

védelme felé

Beszámolt a miniszterelnök a kormánypártban római utazásáról

és a politikai helyzetről

BUDAPEST, junius 14. (MOT.) A MÉP pénteken délután hat órakor Esterházy- utcai klubhelyiségében értekezletet tartott és azon az Erdélyi Párt több tagja is megjelent Telein Béla gróf vezetésével.

Vitéz Lukács Béla országos elnök meleg szavakkal üdvözölte római útjáról

történt hazatérése alkalmából. Bárdossy László miniszterelnököt, akit az értekezlet résztvevői hosszantartó, lelkes ünnep lésben részesítettek. Vitéz Lukács Béla megemlékezett Egry Zoltán elhunytéról, majd Bárdossy László miniszterelnök szó* lalt fel:

fi miniszterelnök beszéde

— Magyarország és a tengelyhatalmak között fennálló szoros barátság természetes, mondhatnám magától értetődő követ- kezménye az a hosszú éveken át kialakult tradíció, amelynek értelmében minden magyar miniszterelnök és minden magyar külügyminiszter i hivatalba!epése után. mihelyt ideje engedi, látogatást tesz a német birodalomban és Itáliában. Ez a mélyen átérzett és a hármas paktum szellemének megfelelő tradíció vitt engem néhány héttel ezelőtt Münchenbe. Már akkor meg volt állapítva római látogatásom időpontja is, a látogatást azonban a közbejött események miatt utóbb el kellett halasztani. A múlt héten végre sor került erre a látogatásra. Örömmel á!la~ pitom meg, hogy mind a két látogatás során a német birodalomban csak úgy, mint Itáliában a Magyarország és a magyar nemzet iránt megnyilvánuló barátságnak, megbecsülésnek, együttérzésnek annyi értékes jelét tapasztaltam, amiért itt újból hálás köszönetét mondok. (Hosz- szxmtartó éljenzés és taps.) Római látogatásom második napján a pápa Őszentsége kegyes volt engem fogadni, ami olaszországi utazásom felejthetetlen élményét teljessé tette. Látogatásaim elsősorban udvariassági jellegűek voltak, konkrét kérdések tárgyalására nem került sor, úgyhogy erről jelenteni, vagy beszámolni- valóm nincs. Annyit talán még, hogy mind a két országban örömmel láttam azt a derűs, magabizó nyugalmat, azt az erőt és meggyőződést sugárzó elhatározást, amely a két nemzetet, tehát nemcsak a vezető rétegeket, hanem az egész lakosságot is áthatja és amely azt a meggyőző' dést kelti, hogy a hatalmas erőfeszítések és a hozott nagy áldozatok után a döntő eredmények nem fognak elmaradni. (Lelkes éljenzés és taps.)

Folynia kell a rendes munkának

— Igen tisztelt pártértekezlet! A parlament házában történt bemutatkozásom óta számunkra az volt a vezető szempont, hogy ebben az országban rendes munka folyjék, hogy a naponkint felmerülő problémák a lehetőséghez képest minél gyorsabb és kielégítőbb megoldást találjanak, hogy ezen a réven biztosítsuk a belső békét, a lelkek nyugalmát és a közellátás rendjét. Nem mondhatom, hogy ezen a téren nincsenek nagy nehézségek. Sajnos vannak. De azzal a meggyőződéssel végezzük továbbra is teendőinket, hogy az akadályokat le tudjuk küzdeni és a nehézségeket át tudjuk hidalni az uj termés betakarításáig. Az eltelt idő alatt néhány törvényjavaslat készült el és amikor a Házat újból munkára hívtuk össze, ezeket a Ház elé terjesztettük és most elbi- ráhisra várnak. Közülük csak egyet említek meg. Ez a magyar házasságjog módosításáról szóló javaslat, amely jelentékeny lépést tesz fajtánk tisztaságának és egészségének védelme felé. Azt hiszem, hogy pártunk örömmel üdvözli ezt a javaslatot és ennek megfelelően fog állást foglalni. (Általános helyeslés és taps.)

—- Egy másik konkrétumra is szeretnék még utalni. Bemutatkozó beszédemben azt voltam bátor hangoztatni, hogy a magyar gazdasági élet vezető állásaiban minél előbb keresztény, öntudatos magyar szakembereket kívánunk látni. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Az erre- irányuló felhívás világos és érthető volt. Mégis, sajnos, heţek teltek anélkül, hogy a felhívásnak megfelelő eredménye lett volna. Néhányon voltak, akik megértést mutattak és alkalmazkodtak a magyar közvélemény kifejezésrejuttatott elhatározásához. Ismétlem, csak néhányon voltak, akik példát adtak. A példa követésre vur. Nem akarom feltenni, hogy azok, akiket ez a kérdés közvetlenül illet és érint, a magyar kormány szigorú intézkedéseit akarnák provokálni. Innen is csak azt ajánlhatom nekik, vonják le ők is a konzekvenciákat abból, amit a magyar közvélemény, mint határozott kívánságot eléjük állított és vár tőlük. (Nagy éljenzés és taps.)

— Célunk az, hogy dolgozzunk. Más szóval, hogy kötelességünket teljesítsük. Sokszor és sokan mondják, hogy uj lelkiséget. kell teremtenünk. Ha valóban szükség van erre, nem hiszem, hogy lángoló szavakkal lehetne uj lelkiséget formálni. A lángoló szavakkal tüzet lehet gyújtani, amely pusztít és azután elhamvad. Mi nem tüzet, hanem éltető meleget akarunk, amit az elvégzett munka, az együttműködés és a szolidaritás teremt meg. Ehhez kérem a ti támogatástokat és segitségteket.

A miniszterelnök beszédét a pártérte köziét hosszantartó helyesléssel és tapssal fogadta.

Ezután Radocsay László igazságügymi raszter ismertette a pártértekezlettel a képviselőház legutóbbi ülésén benyújtott négy törvényjavaslatát és közölte a párttal, hogy ezeknek a törvényjavaslatoknak részletes tárgyalását a párt szakbizottságai a jövő héten hétfőn folytatják.