Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-07 / 129. szám

í O 4 1 Junius 7. Asszonyok világa ITT AZ IDEJE ANNAK, hogy téli ru­háinkat jólmegérdemelt nyári pihenőjük­re eltegviik. Ezen a hideg tavaszon még viseltük őket, de remélhetőleg most már hosszú ideig nem lesz szükség rujul:. Na­gyon fontos, hogy a ruhákul jól kiporol­va, kikeféive, pecsétektől kitisztítva te­gyük el nyárra. Sokan nem szeretik a tiaftaiin szagot, de maga a nujtalin nem is egészen biztos molymegóvó. Legcélsze­rűbb c téli ruhákat erősen bekékitett vá­szondarabokba, majd ujságpapirosba be­csomagolni, mert az ilyenmódon gondo­san elteH ruhákat sohasem fúrja át « moly. Az igy összecsomagolt ruhát — két­három ruhái is- tehetünk egy esc,ma gba — jól záró bőröndökbe, vagy ládákba tesszük. Különösen a kényesebb szövet- holmit és a szőrméket csomagoljuk kok - tett vásznon kívül még újságpapírba is. A kevésbé kényeseknek elég az ujságpa pir. mert a nyomdafesték méreg s azt messzire kerülik a molyok. Azokat a ci­pőket. amelyeket nyáron nem használunk i például korcsolya, si-cipöt) papírra! ala­posan kitömjük és újságpapírba csoma­golva tesszük el. Téli kötött kesztyűket. sálakat, sapkákat sem szabad a szekrény­ben hagyni nyáron, mert nemcsak feles­leges lom, hanem könnyen megeszi a moly. Tegyük el hát azokat is a fent le­írt módon. ELLENZÉK m eh vmem FlMttHUJUlMllWliai fl „pÉrfiifö“ Petőfi és Szendrey Júlia életének smeretlen részletei kerültek napvilágra újabb levéltári kutatás nyomán BENZINHIÁNY van. tehát most nem használhatjuk ezt a népszerű pecsét tisz­tító anyagot. Nagyon jól lehet tisztítani a pecsétet olyan módon, hogy kiterítjük a ruhái vasalódeszkára és egészen forró vízbe pár csepp szalamiákszeszt teszünk majd a pecséteket ezzel az oldattal egy­szerűen kefével kimossuk az anyagból Ezután a ruhát levesszük a deszkáról, két tiszta kelmedarabbal mindkét oldalán egyszerre száruzra törüljük. Ez nagyon fontos, mert máskülönben meglátszik a pecsét kerülete. * SOKAT ÍRTAK MÁR a napozás helyes és helytelen módjáról, csak azt tudják kevesen, hogy ahhoz, hogy szépen és gyorsan süljünk le, mindig kilencvenfo' kos szögben kell feküdni szemben a nap­pal, azaz, hogy testünk derékszöget alkos­son u nap irányával. Aztán a nap moz­gású i ül mi is úgy forduljunk, hogy ez a derékszög-irány mindig megmaradjon. Ér. zékeny szúrazbörüek (főleg nagyon sok asszony ilyen) feltétlen használjanak nap­olajat, vagy krémet, mert különben rán­cos és foltos lesz a boriink. Ügyeljünk, hogy eg yenletesen süljünk le és ne jöj­jön le boriink hólyagosait, mert ez nagyon csúnya és a foltok később is halványan megmarad nah. vV OLCSÓ ÉS JÓ eledel a sajlospudding, amelyet maradék sajtdarabkákból is el­készíthetünk. Siirü besamelt készítünk fél liter tejből a következő módon: A fél liter tejből egy félcsészényit kiveszünk, a többi tejet feltesszük főni. Amíg fő, a hideg tejhez hét-három evőkanál fehér- lisztet- teszünk és azt simára, jól eldörzsöl- jük — mint a habart eledeleknél. A me­leg tejet apránként hozzáadjuk. FolytO'- nos keverés közben besűrítjük. Most le­vesszük a tűzről és addig hütjük, amig egészen langyos — de nem hideg — lesz. Hozzáadunk két tojássárgát (ez nagyon jól elkeverjük). Két evőkanál reszelt saj­tot, egy kevés sót. A tojásfehérből na­gyon kemény hűbot készítünk, hozzáke­verjük s mikor egész hideg, megvajazott és belisztezett puddingformába — vagy ha ez nincs, kis edénybe — kiön tjük. •Sütjük, vagy gőzben főzzük félóráig. A fortpából addig nem vesszük ki, mig egy kissq meg nem hült, mert akkor elveszti formáját. Csak ekkor borítjuk ki. Elő ételnek, vagy tésztának adhatjuk. Na gyón jó langyosan és hidegen is, tálalás nál szórhatunk egy kevés reszelt sajtot a tetejére is. ( __) Parkettezési munkálatokat jutányosán vállal Lgrinui & Co. Zápolya-utca 6. sz. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebok-cukrászda) Amikor a Hayncu vezetése alatt álló oszt­rák sereg újra elfoglalta a fővárost, a es. kir. pesti kér. főtörvénys/ék ügyészsége nyom­ban elrendelte, hogy kutassák fel Petőfi in­góságait. Meg is találták a Kerepesi-ut 7. sz. alatti Boráros-féle házban, ahova Kozmovszky Antal, a Mareibányi-házak gondnoka, ahol Petöfiék utoljára laktak, azért raktározta he az ingóságokat, mert Petöfiék a Szent Jakab­tól Szent Mihályig terjedő fertályra járó 46 forint lakásbért nem fizették meg » ezért a gondnok másnak adta ki Petöfiék lakását. Az ügyészség ismét leltárt vett fel, amelv- ben jórészt ugyanazok a tárgyak szerepeltek. A Pester Zeitungban meghirdették Petőfi Sándor ingóságainak az elárverezését s az ár­verést a Redout-épiiletben 1850 január 31-éu meg is tartották. Az árverésen 313 foriut folyt be. Szendrey Julia 1850 tavaszán, amikor Pestre jött- tudta meg, hogy bútorait elko­bozták, elárverezék, mire az ügyészséghez folyamodványt adott be. Ez a kérvény szintén most kerül elő Gerő József kutatásai nyomán. A kérvény szövege a következő: Tekintetes Cs. Kir. Alladalrni Ügyészség! Mialatt otthonomtól távol voltam, az ál- iadalom a Lakásomban talált s a Petöji Sándor tulajdonának vélt ingóságokat el­kobozta s részben el is adta. Köztudomású dolog, hogy férjem a ve­lem kötött házassága előtt — ami általá­nosan, de főként a magyar írók esetében szokásos volt — vagyonnal egyáltalában nem rendelkezett s ezért a kérdéses ingósá­gokat ö nem szerezhette, hanem igenis abból a pénzből szereztetlek, amit nekem a szerencsés vagyoni helyzetben levő atyám a férjhezmenelelemkor juttatott. Termé­szetes- tehát, hogy az én pénzemen ily mó­don vásárolt ezen tárgyalt a férjem tulaj­donát nem képezték « éppen ezért az ál- Iadalom részéről nem voltai: elkobozhatok. Igaz, ugyan, hogy az említett ingóságok­ra vonatkozó tulajdonjogomat írásos bizn- nyitékolikal igazolni nem tudom, ennek az oka azonban az. hogy o tárgyak vásárlása­kor nem gondoltam arra. hogy valaha is abba a helyzetbe kei üljek, hogy az emlí­tett tárgyakhoz való igény jogosultságomat ki kell kutatnom. Egyébként még ezen írásbeli bizonyítékok hiányában is inkább mellettem szól az az igazolható tény, hogy férjhczrnenetelemkor egy jelentékeny pénz­összeget kaptam, amelyen az ingóságokat vásárolhattam s vásároltam, mint a férjem tulajdonjoga mellett, akiről általánosan tu­dott volt, hogy egészen vagyontalan lévén, ezen tárgyakat meg nem szerezhette. Egyébként uzt hiszem, meg kell jegyez­nem, hogy férjem nem tartozott azon egyé­nei: közé, akik edictalier megidéztettek. Az egyedüli bűne csak az volt, hogy a fel­kelő seregben mint honvédtiszt szolgált. Az eddigi gyakorlat szerint ennek uz.onban nem volt vagyonelkobzás a következmé­nye, hanem az olyan egyének esetében, mint a férjemé is, akik nem voltak előző­leg a cs. és kir. hadseregben lisztek, az ed­digi tapasztalat szerint csal: a cs. kir. had­seregbe való besorozás lett a következmé­nye. Ha tehát nem is ismertetnék el ezen tu­lajdonjogom ezekre a tárgyakra — abból c köriilmémyböl, hogy a férjem ellen más vád, mint csak az, hogy a fölkelő sereg­ben tiszt volt, nem hozható fel — azt kő- vetkeztetem. hogy az a vétke, amellyel tu­lajdonelkobzás nem jár. még mindig meg­engedi, hogy a még természetben meglevő tárgyakat és az eladottakért befolyt össze get a magam részére igényelhessem. Végűi kötelezem magamat, hogy a ki­szolgáltatandó tárgyal: értékét és a készki- adásokat az Ernich Gusztáv könyvkereske­dő ur „CautionyilatkuzatP-ával biztosítom ki az állade.l.om biztosítása céljából nyila l- kozutában kötelezi magát arra. hogy azon esetben, ha a minden valószínűség szerint a segesvári csatában elesett férjemmel. Pe­tőfi Sándorral szemben a vagyonelkobzás mégis kimondatnék- és igy a lefoglalt tár­gyakra az én bejelentett igényem mint in­dokolatlan ehitasitatnék, az ezen tárgyal:- ért mé góllá pit ott becsértéket, valamint a kiszolgáltatandó pénzösszeget az államnál: visszafizeti. A fenti indokok alapján a még termé- szét bon lévő tárgyal:, valamint az eladói- lakból befolyt összegek kiszolgáltatását kérve, maradok a tek. cs kir. áll. ügyész­ségnél: Pest, 22. juli 1850. alázatos szol gálája Petőfi Sándorné, szül. Szendrey Julia. Szenzációs MS GYÁR SZH3939LQM TERJESZTÉSÉRE HELYI KÉPVISELŐMET KERESÜNK Követeimén/: Őskercsztény jó összeköt- te.és, szervezőképesség. I cikk e beívelhető: vas-diszmü ru-já'ék- kereskedeseK, kávéház-étterem, cuk- IászdákD.an, f rdrászüzlete .ben, köz és ntagính vataiokban, bank és pénz- in'ézeie\ben, egyesületekben és álta­lában minden ma 'ánhiztartásban. flnv’gi befektetés : 2000.- P. készpénz az áru at>éte éré. Ma/i keleset: jól megszervezed ügynöki gárdával, céltudatos irányítással, szór* galommil havi fi—800.— P. írásbeli ajánlatok t kér: Kardos Imre oki. gépészmérnök Székesíehérvár, Buda:-u. 24. sz. Ezt a kérést azért nem intézték el, mert közben Pál:h Albert is az ügyészséghez for duh s e!mondotta, hogy ingóságait Petőfi Sándornál helyezte el, köztük jogi könvveit is s igy az ő tulajdonát képező tárgyakat is elárvereztek s ezért kérte, hogy az árverési összegből kárát térítsék meg. Képek, amelyektől megijedtek Pákhnak csakugyan meg is Ítéltek 54 fo­rintot. Amikor Pelöfiné megtudta Pákh ké­rését. újabb folyamodványt adott be, amely beu kéri. hogy az ítéletet függesszék fel. a többi között a következő megokoiássa1: ,-m.t képpen a Petőfi-féle vagyonnak Pákh ur irrí nyóiban legkevesebb I ötelezetsége sincsen, mert Pákh urnái: Pcströli eltávozása alkal­mából 1847-ben holmiját Czakó színésznél deponálta s miután ez golyó állal véget ve­tett. életének, Pákh ur némely liolnujai ak­kori szállásunkra hozatván az barátjai által, mintegy erőszakolva bízattak gondviselésünk­re. Azonban elhozaloll e. hozzánk minden holmija Pákh Albertnel:, ami Czakónúl volt deponálva, vagy talán u zavarban, széthurcol látott, arra ón felelni nem tudok/' Majd azt hangoztatja, hogy Pákhot „csak egy rozzant Íróasztal illeti meg“. \é-giil is úgy döntöttek, hogy az árverésen befolyt ösz- szeget fizessék ki Petöf inének és az el nem adott bútorokat, könyveket, valamint Szend­rey Júlia 200 kottáját adják vissza. A képeket csak azzal a feltétellel adta ki az ügyészség, hogy Szendrey Julia a francia forradalomban szereplő emberek képeit csak lakásának könyvtárszobájában tarthatja -. DIÓSZEGHY MIKLÓS. megkezdődött a szerbiai magyarok bazatelepitése ÚJVIDÉK, június 7. (MTI.) A szerbiai ma­gyarok hazatelepitése megkezdődött. Belgrád­iról hajókon szállítják őket Újvidékre ahon­nan vasúton mennek tovább. Minden egyes hazaköltöző család két szoba bútort hozhat magával. Szombaton reggel érkezik meg az első 500 főnyi csoport Újvidékre, ahol meleg étellel várják őket, majd orvosi vizsgálatnak vetik alá a liazaköltözőket. A Magyar Nem* zeti Bauk kiküldöttei a hajóállomás közelé­ben felállított munkahelyen váltják be a visz- szavándorlók pénzét. Egyelőre kétezren tér­nek haza, a többiekre később kerül a sor. MEGHALT NÉHAI FERENC JÓZSEF KIRÁLY ÉS CSÁSZÁR ..ALTEREGÓ­JAA nagykanizsai szegényházban meg' hah Mező József százegyéves aggastyán, aki annakidején arról volt ismeretes, hogy hajszálnyira hasonlított I. Ferenc Józsefhez. Az eredetileg jómódú. majd teljesen elszegényedett földbirtokos élete végéiig császár-szakállC' növesztett, vala­mint vadászkabátot és zöld kalapot vi­selt, amely viseletben a volt uralkodó nyaranta legszívesebben járt. KEDVEZŐEN ALAKUL KOLOZS- VARMEGYE ÁLTALÁNOS HELYZETE Kolozs-vármegye közigazgatási bizottsága tegnap délben Inczédy-johsrnun Ödön dr. főispán elnökletével ülést tartott, ame­lyen dalnoki Gaál Elemér alispán tett részletes jelentést a vármegye helyzeté ről. Megállapította, hogy a tisztviselők és alkalmazottak teljes odaadással teljesítik kötelességüket és a kezdeti nehézségek nagyrészét leküzdötték. A terméskilátá­sok a megyében általában javultak. A me. gyei közellátás is teljesén kielégítő. Majd tir. Sólyom Sándor vármegyei tiszti fő­orvos adott helyzetképet a vármegye egészségügyi állapotáról, amely általában kielégítő. A közigazgatási bizottság ülése után a különböző szakbizottságok tartot­tak értekezletet. Irodalomtörténeti nagyjaink közül talán senkinek az életével nem foglalkoztak olyan részletesen, mint Petőfi Sándoréval és a hosszas, évtizedes kutatások után joggal hit­tük. hogy a költőre vonatkozó adatok már mind napvilágra kerültek. Épp azért tarthat különös érdeklődésre számot az a tudomá­nyos kutató munka, amelyet Gerö József, az Országos Levéltár tisztviselője végzett s amelynek eredményeként hite'es okmányok alapján Petőfi Sándor és Szendrey Julia éle­tének eddig ismeretlen részleteivel ismerke­dünk meg: Ezek az értékes adatok Petőfi I életének azt a részét világítják meg, amikor a költő vagyonát, mint ..pártütőét“ elkoboz­ták. bútorait lefoglalták és a legtöbbet el is I árverezték. Uj személyleirás Petőfiről Amikor W indisch gr ätz altábornagy 1849 ' január 5-én bevonult Budára, rövidesen hoz- j záláttak a ..pár tilt ők és felségsértők1' elfogá­sához és vagyonuk elkobzásához. A letartóz- tatandók névjegyzékében Petőfi neve az 51. helyen állott Gero József megtalálta azt a köröző levelet, amelyet a császári királyi pesti kerü'eti főtörvényszék főügyészsége bocsátott ki Petőfi Sándor ellen Ez a s<e- mély’eirás több pontban eltér Petőfi más személyleirásától, a többi között az az érde­kessége is, hogy a költőről azt állítja, hogy —- Erdélyben született. A körözőlevélben Petőfi személy leírása —- magyar fordításban — a következő: „Petőfi Sándor költő, 30 éves, Erdélyben ismeretlen helyen született(?), református vallásu. nős, alacsony,' sovány termetű, barna arcú, jelfelé fésült, feketehaju. magasítom lohn, fekete szemöldökű, ugyanolyan szemű. szélesorru. ! szabályos szájú, jó fogazata, egy kissé hegyes j álló. sötétbajuszu. Beszél, németül, ma gyű- j rul és oláhot s rendszerint csupasz nyakkal ' jár." Petőfit természetesen nem tudták 'etar­tóztatni, mert még 1848 szeptemberében Er­dődre utazott. Lakásuk berendezését s egyéb ingóságokat az öreg Pelrovicsék Zöldkert- utcai (ma Reáitanoda-ulca) lakására szállí­tották. A cs kir. budai kerületi parancsnok­ság megbízta Mukits János ügyészt, hogy Pe­tőfi Sándor ingóságait írja össze, hogy majd árverés utján értékesítsék az állam javára. Ebből a leltárból megtudjuk, hogy milyen lakásuk volt Petöfiékn.ek Pesten Körülbelül ! néavszobás lakájuk lehetett. A legérdekesebb Petöji dolgozószobájának a berendezése, amelyből sok mindenre 'ehet következtetni, így megtudjuk, hogy miiyen képek függtek a falon s kiderül az is, hogy 160 könyvből álló könyvtára volt a költőnek. Petőfi dolgozószobájában a következőket Írták össze- l zöld posztóval behúzott íróa-z" tal, azon ernvős aszta i lámpa, öntöttvas tiri­ta l a i-1 ó. cserép hamutartó, olló. vonalzó, acél gombolyag spárgatartó. 1 díván, 1 fényezett könyvállvány, amelyen Petőfinek körülbelül 160 kötetből álló könyvtára, feleségének pe­dig 212 darabból álló kottagviijteménye ál­lott. 1 hegedű, 1 flóta, a falon 2 vivókard, , 2 vivókesztyii. I vivómaszk, továbbá Arany János, Garay János, Roland. Kosciuszko, An­dersen. Merlin de Thionville, Camille Des­moulins, Danton, Robespierre■ Lameth St Just, Theriogrie, Carnot, Couthon. Vergniaud, I Thomas. Moore kövön nyomott, acél- és réz- j metszetű arcképei függlek. Két fényezett szekrény (siffon), 1 négyfiókos almárium (kasztén), 1 fényezett mosdó, 2 fényezett éj­jeliszekrény, 1 toilette; az ebédlőben 1 fé­nyezett bosszú asztal, 12 fényezett faszék. I. fényezett nagyobb és kisebb kredenc, ame­lyekben 18 porcé lántányér, 10 kis porcellán- láiivér, 1 poreellán les'e«estál. 20 kiilönféde apró porcelláuedény. 2 porcellán kanna, 6 tojástartó. 1 porcellán cukortartó, 9 porcei- láu kávés fiudzsa, evet-olajtartó, kenyérko­sár, 9 pohár, 4 iiveg «ótartó, a falon 3 táj­kép olajfestmény, 1 puszlát ábrázoló szines rézmetszet: Petőfiné szobájában 1 kék-fehér szövettel bevon biedermeier-kanapé, hasonló 6 szék és 1 karosszék, 1 fényezett varróasz­talka varróeszközökkel. 1 fényezett kerek- . ‘ asztal, I női Íróasztal, rajta női Írókészlet, I 1 fényezett kalitákban valamilyen madár, a I falon Petőfi szüleinek, Petőfinek és feleségé- J nek olajfesté«ü, aranykeretes arcképei. Pető- I finek és Corday Saroltának egy-egy kövön nyomott arcképe. Petőfi bútorait összesen 151 forint 53 kraj­cárra becsülték s elrendelték, hogy az ingó­ságokat raktározzák be az Újépület egyik helyiségébe. Ez azonban nem következett be mert a nagysarlói csata után ?z osztrák sereg visszavonult s április 23-án a főváros a budai vár kivételével ismét a honvédcsapatok ke­zére került. Amikor Petőfi május 9-én ismét Pestre jött, megtalálta bútorait, de július j 3-án feleségével együtt ismét elhagyta a fő- ( várost. Bem táborába ment. ahonnan többé sohasem tért vissza. Elárverezik Petöfiék bútorait

Next

/
Thumbnails
Contents