Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-07 / 129. szám
ÍR1! 16 FILLÉR Extern budapejt Cr3 zá^h áz t 4r PnrlHm*-nt Ş0p nr r mríFnif LLLtaNj&ImMÍ. jptmiHHaíi 1 ■ \f * í 'MMf íiiwimbmiihihiBÍ|i 1 wbi—*■ ÉH Szerkesztfiséa is kiaiiélttvatal: Kelezsvár, lékai-atca ÎS- 1. Emelet. TeSa’on: ft—09. Nvoműa: Esvetem-eica 8. szkot. Telefen ti.: 28—73 RLBPÍíGTTB: BH RT Hl MIKLÓS Kladótnlaldones: PALLAS R. T. Islozsvár. Előfizetési árak: havinla 2.70. negyedévre 8. félévre 18. eeész évre 32 penal LXII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM. SZOMBAT KOLOZSYÁR, 1941 JUNIUS 7. A könmünnep A könyvek Ünnepnapjai kezdődnek hétfőn reggel Kolozsvár szakad ege alatt. Három napra kivonul a könyv a boltból az utcára és vásári hangulat fog tcrjengcni a művészi sátorokban, ahol neves irók megmutatják magukat a népnek személyükben, miután szellemüket is tükröztették müveikben, Kekő és alapos előkészületek után, a színművészet és társadalmi élet kiválogatott hölgyei szép füzérként környezik majd őket s a kiszolgálás, kínálat, kedveskedés máskor megfizetett munkáját önzetlenül végzik, ők a könyvek egyébként legszenvedelyCşfcbb fogyasztói májkor. Íme a hősök, anyák, fák napjai mellé kerültek a künvvnapok is. Ez az uj század és uj világ uj gyöngédsége az ősi haţa. lom: az ige, a betű, a szó, a gondolat, a szellemiség uralma iránt, melynek nagy fegyverzete a nyomtatvány, a röpírat mint a gépfegyver, a füzet, mint az ágyú, a kötet, mint a kisebb-nagyobb harcikocsi, az antológia, mint a repülőgép. Ebben az utcára kivonulásban a zárt magatartásból egy tömeges demokrácia felé történő átfejlés rejlik a vásári ponyvához való közeledés, ami bizonyára megdönt néhány téves megállapítást. Példán! hogy a könyv csak fényűzés lehet és igazában csak a nagyon könyvbarátnak való. Igen, a középkori díszes kódexek, kincseket faló Corvinák, mesés iniciálék a drága hártyákon! De hol van már a középkor, amikor láncokkal kellett a könyvtárban megrögzülni a könyvet? Hol az idő, amidőn a köuvv a szabad kutatás akadálya volt, vagy a nomád kalifák még felgyújtották a könyvtárakat a Korán kizárólagossága érdekében —- a monda szerint — holott katonáiknak már a könyv legkedvesebb zsákmánya s dereng az idő, mikor egyetemeket fognak alapítani? Ár elején a papirusztekercs és a görög pergamen; nagy időszakában bizony tömegcikk volt: a Nílus völgyében elkísérték sírjaikba a hatottakat és még a múmia-takaró is irt es festett kép volt. Athénben, vagy Rómában pedig nyitóit helyeken másolták az iratokat. És megdől most a tétel is, hogy a betű öl és csak a szellem világit egyedül. A betű támadása elíen ott van a könyvben uralkodó igaz szellemiség védekező é;3 eltávolító lehetősége, sok ét sokféle könyvben sok lehetőség. Platon az élőszó igaz közművelő hatását fájlalta, mikor kijelentette, hogy kár volt az írást kitalálni; ezt az ítélete; ma már bizonyára visszavonná. Valery is-mét csak újabb riasztásul alkalmazná finom tételét, hogy a virágzó lelkiség a szellemet pusztulásra kárhoztatja. Hiszen a könyv nem kevesbedik és nem vészit eredő hatásából, sőt egyre tömegesebben jelentkezése minden célból és ha talán történelem- vagy emberellenes célból segédkezne már a mennyiség és lehetőség magában véve az ellenirat szerepét és hatályát idézi fel. Az eszmék párviadala ní’m kevésbé lélek- és Szellemnevelő, mint a lovagtorna volt. Igen, a könyv nem csökken vissza s ponyván, pamfletén, hirharangozáson, önkényen, máglyán, inkvizíciókon át az igazi nagy könyv mindig az igazi és szükséges nagy emberi érdeket képviselte. További jelentőségét és hatalmát éppen az bizonyítja, hogy a könyvnapok intézménye megszületett. A szsjnaparti állandó utcai piacból és a vásári könyvsálorból ünnepiem könyvnap lelt és az emberiség egy nyomott időszakában, alig egy évtizede, Itália reformszenvedélye tette divatossá nagy művelődési hagyományok Szellemében. Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a nagyszerű divat első utánzói közé Magyarország áHt, melynek népe már messzi keletről hozta magával a betű, irás, rovás, könyv, kép fogalmát és szavát, megőrizve az ural-áltáji közösség örökségét, mert a Folyamközben az írást és cserepekbe égetett ékírásos könyvszerkesztést szintén turáni ősei kezdették meg. Igen. a budapesti könyvnapok nagy sikerrel indultak és már a vidékre kezdtek elhúzódni. Szívesen fogadták a hatalmas hangon hamar jelentkező Erdélyt, mely az idegen uralomban l'cleg szellemi téren fejezi« ki a belső uniót és azt képviselte, amidőn egyszer fényes megjelenésével hódolatra kényszeritette a bukaresti küuyvnapot. A Szépmives Céh kalotaszegi mintázatú könyvsátrában a budapesti könyvnápokon mindig történeti cselekvény játszódott le Nem -ok nélkül állítják a vérmesek, hogy az erdélyi könyv, az erdélyi tudományból fegyveresen kilépő kisebbségi panaszirat Genf- Ben, az erdélyi sajtó állaudó bátorítása s jelentése az erdéyi magyarság küzdelmeiről egyik nagy tényezője volt a történelmi végze, megfordításának s ezzel az uj világ létesülé- sének. Most a budapesti könyvnapok Kiáramlása után könyvnapok virradnak a Szabaddá lett magyar vidékre is, elsősorban Erdély haza- 1 került fővárosára. Jönnek akadálytalanul a magyar könyvek és most) már zavartalanul viszonozhatják az erdélyi könyvek régi látogatásait. Nyomukban jönnek az írók, hogy ünnepélyessé tegyék ezt a nagy eseményt. Valóságos bevonulás és birtokbavétel ott is A nagyszerű honvédség nyomában, félévi unionizálás és átszervezés után bevonul a magyar lét másik honvédsége; a magyar könyv és magyar szellem Írója. Szerényen és virágtaianul, de tisztelet közepette mindenki hacsak olvas is, bár nem vásárol könyvet, jól tudja, hogy a nagy és jelentős nyomtatvány szintén védi és épili a magyar létet, I sokszor megelőzve minden más hatalmi té- 1 nyezőt, a védelem Szolgálatában és későbbi építést sürgetve, vagy előkészítve. A körül- menyek eszerint nagy intelmet szegeznek elénk. Érezzük át) a kolozsvári könyvnapok rendkívül nagy nemzeti és emberi jelentőségét, a jó magyar könyv elemi erejét, a külön magyar szellemiség ezt az európai változatúi a magunk tőkéiét elütésének lehetőségét, a könyv megszerzésével s belső világunkba foglalásával. Lebegjen előttünk Bethlen Gábor példája, aki szekérszámra vitette háborúiba könyveit és a bibliát néhány-tizszer olvasta el. Gondoljunk a nagy erdélyi könyvirókr és a nagy könyvtárakra Vásárhelyt és Gyulafehérvárt. Tegyük, igazi ünneppé az ünnepies első szabad magyar kolozsvári könyvnapokat. (Sp ) Viillkie szenátor: „Anglia nem maradhat fenn! fti ! CHIKÁGÓ, JUNIUS 7. (DNB.) W1LLKIE CHIKÁGÓBAN MONDOTT BESZÉDÉBEN A TÖBBI KÖZÖTT KÖVETELTE, HOGY KÖZPONTOSÍTSÁK AZ EGÉSZ FEGYVERKEZÉSI IPART ÉS HELYEZZÉK EGYETLEN VEZETŐ IRÁNYÍTÁSA ALÁ. AKI KÖZVETLENÜL AZ ELNÖKNEK TARTOZNÉK FELELŐSSÉGGEL. SZERINTE A SZÜKSÉGÁLLAPOT KIHIRDETÉSE RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEKET KÍVÁN. AMI ANGLIA HELYZETÉT ILLETI, WILLKIE KIJELENTETTE, HOGY HA AZ ANGOL VESZTESÉGEK NEM SZŰNNEK MEG, VAGY NEM CSÖKKENNEK JELENTŐS MÉRTÉKBEN, ANGLIA NEM MARADHAT FENN. MÁSKÉPP ALAKUL A HELYZET, HA ANGLIA BIZTOSÍTANI TUDJA A SZÜKSÉGES SZÁLLÍTÁSOKAT. (MTI.) Franciaország minden angol támadásra támadással felel ZÜRICH, junius 7. A svájci lapok érdeklődésének előterében ma is a vichyi kormány tárgyalásai és elsősorban a fran cia gyarmatbirodalom védelmének kérdése áll. Weygand tábornok niég mindig Vichy (yen tartózkodik, ahová a szenegá- liai és tuniszi kormányzó is megérkezett. Deniz tábornok, Szíria kormányzója rá' dióközlést intézett a levantei francia csapatokhoz, amelyben kijelenti, hogy rövid idővel ezelőtt repülőgépek szálltak le Szíriában, amelyek azonban azóta mind visz- szatének nyugatra. Hangsúlyozta, hogy Franciaországnak eltökélt szándéka, hogy gyarmati birodalmát minden támadással szemben megvédi. Egy francia tiszt, oki most érkezett Beirutból Ankarába, kijelentette, hogy Szíriában nincsenek sem I német szárazföldi, sem légi csapatok. A francia tiszt közölte, hogy a sziriai repii- 1 lőtér eken csuk kisebb létszámú légelhári- ió katonaság teljesít szolgálatot. Illetékes körök határozottan megcáfolják azt a hirt is, amely szerint német erők elfoglalták Damaszkuszi. Mint a kairói brit főparancsnokság is megerősíti, francia bombavető repülőgépek támadást intéztek Transzjordánin fővárosa, Amman ellen. Ez az első eset, hogy a francia légi erő sziriai város ellen intézett brit. rajtaütésekre ellenintézkedéssel válaszolt. Utalnak arra, hogy a támadás 14 nappal azután következett be, hogy angol bombázók elsőizben rajtaütöttek sziriai repülőtereken és hogy azóta szinte naponként francia csapatokat kellett felhasználni a brit benyomulás visz- szaverésére. Franciaország most végleg feladta passzív magatartását és ezentúl minden brit rajtaütésért hasonló módon meg fog fizetni. Minthogy a francia légi erőnek Szíriában kitűnő repülőterei vannak, újabb rosszabbodás állhat be az angolok közelkeleti helyzetében. (MTI.) Hides* megsemmisítő érveikkel utasította vissza az amerikai pofiiika vádfatt a Führer május NéNEW YORK, junius 7. (DNB.) A Newyork Times beszámol arról a megbeszélésről, amelyet -3 an Cudahy amerikai követtel folytatott. , Cudahy elmondotta a Fiihrernek — így szól többek között a tudósítás — hogy az Egyesült Államokban metország ellen megnyilvánuló ellenzék főoka, hogy a nyugati félgömb biztonságát német támadás fenyegeti. A Führer nevetett ezen és kijelentette, hogy a nyugati félgömb inváziójának gondolata éppen olyan fantasztikus, mint a hold inváziója. Az amerikai hadsereg és hajóhad vezetői bizonyára osztják német katonai »Zak embereknek azt a nézetét, hogy ilyen invázió lehetetlen. Anglia, az Egyesült-Államok és Németország teljes hajó- *sem fenn-e elegendő arra, hogy átszállíthasson egy milliós hadsereget, aminöre a nyugati félgömb sikeres meg- oditasa céljából szükség lenne. Németországnak túlsók komoly problémája van Európában, hogy bármikor is gon* doíjon az amerikai invázióra. / Cudahy rámutatott ezután sok amerikainak arra a nézetére, hogy német győzelem az Egyesült-Államok katasztrófát jelentené, minthogy a német munkásság alacsony színvonala az amerikai Egyesült Államok iparát Né metorszaggal szemben versenyképtelenné tenné. H'tler azt válaszolta, hogy a háború megszakította a nemzeti szocializmusnak a munkásság életfeltételeinek JJi-egjavitasara irányuló fáradozásait, a békében azonban kettőzött erővel folytatják ezt a munkát. Felveti azt a kérdési, miért Németországot keresték ki, mint Amerika gazdasági veszélyeztetőiét, holott Németországnak mindössze 85 millió lakosa van csupán és 0—700.000 négyzetkiométernvi területen uralkodik. I * pudahynak arra a kérdésére, vájjon a Führer kereskedelmi szövetséget akar e létesíteni Európában, a vámok, valutakorlatozasok, stb. eltörlésével, Hitler azt válaszolta, hogy nézete szerint az összes gazdasági kapcsolatokat biztosítani lehetne mindkét fél számára előnyös hosszúlejáratú kereskedelmi szerződésekkel, amivel kiküszöbölnék az uzerkedesncik az elemét. A német kereskedelem a jövőben nem papiros alapon fog nyugodni, hanemaz árucserén. Cudahy rámutatott arra, hogy a német uralom az egyes országok elnyomását jelenti. “ Sajátságos, válaszolta Hitler — hogy az angolok a világ feletti uralomról beszélnek, holott ök maguk sokmil ío alattvalójukat nyomják el Indiában, Egyiptomban és Arábiában. Németország úgy fogja szabályozni a apcsolaţokat, hogy valamennyien örüljenek az életnek és a boldogulásnak. Németországnak nem érdeke hoev rabszolgák legyenek, vagy hogy bármely nép rabszolgasorsJba kerüljön. (MTI.)
