Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-28 / 146. szám

ELLENZÉK

9

1941 /anlu» 28.

Új életre kel a pusztuló $z€imosuj¥Ór

Miről beszél a polgármesteri jelentés

SZAMOSUJVÁR, jumus 28.

A magyar jogszabályok' ós jogszokás értelmében a váxosok polgármestereinek évente legalább egyszer jelentést kell tenniük az elmúlt időszak közigazgatási állapotáról. Szamosujvár polgármestere: \itoz Horváth Kázmér dr. most tette meg jelentését a város képviselőtestidele előtt. A terjedelmes jelentés felöleli a városnak 1911 óta minden mozzanatát.

A világháború Szaniosujvárt is súlyos feladatok elé állitotta. A fegyverfogható férfiak eltávoztával ideiglenes alkalmazottakat kellett a városnak felvennie és a köiöttgazdáikodás bevezetésével a város

(Az Ellenzék munkatársától.)

életében zavarok mutatkoztak. A város lakosságának legnagyobb része azonban bőségesen teljesítette a magyar haza iránti kötelességét. Az októberi forradalom megzavarta a város békéjét, összeütközést szított a különböző társadalmi rétegek között, melynek a román megszállás ve tett véget. A román csapatok bevonulásával a város románizálása is azonnal megkezdődött. A háború előtti magyarság vezető rétege csaknem teljesen ki' balt és ez nagy mértékben gyengítette úgy a magyarságot, mint a nemzeti ellenállást.

a várss közigazgatása

Meg lehet állapítani a jelentésből, hogy úgy a világháború alatt, mint pedig előtte, a város közigazgatása mintaszerű volt. A város akkori szervezete azonban nem volt racionális. A hivatalok már akkor is szűknek bizonyultak, a központi adrni nisztráció a városházán, az adóhivatal a volt örmény katolikus gimnáziumban, egyéb hivatalok ismét más helyen voltak elhelyezve. A városnak közel 5 millió korona tiszta vagyona volt, a városházának megépítésére terveket is dől goztak ki, azonban sem akkor, sem a román uralom alatt ezt a kérdést nem tudták megoldani. A megfelelő helyiség hiánya a magyar közigazgatás bevezetésekor súlyos nehézségeket okozott.

A polgármesteri jelentés részletesen tárgyalja a román uralom közigazgatási periódusait, a város képviselőtestületének végzett munkáját, az ideiglenes bizottságok és polgármesterek munkásságát.

1 mi iskolán kívül magyar iskolája a város nak nem volt. Ezt is súlyos anyagi áldozatok árán tartották fenn.

Az egyesületi élet terén is súlyos rombolásokat követett el az idegen megszál lás. A régi társadalmi egyesületeket beszüntette, vagyonukat elkobozta. Helyükbe, jóval később, újabb egyesületek lép tek, melyek főként az egyházak keretében működtek és folytatták nemzetmen- iő munkájukat.

A szociálpolitika és népjólét terén igen szép eredményeket értek el. A város sze gényházat tartott fenn, ami később a város kezéből a jótékony nőegyesületek hatáskörébe ment át.

Az elkobzott vagyonok kamatait a van’

dorperselyek fillérei pótolták. Ebben a tevékenységben a magyar egyházak egyformán kivették részüket.

A város vagyona

A város kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok között élt a világháború alatt is. Kimutatások szerint a város tiszta va gyona 1913 végén 5.566.615 pengő. Mi sem mutatja jobban a város elszegényedését, mint az 1940 évi állapottal való összehasonlitás, mely tiszta vagyonként 1519.549 pengőt mutat.

A polgármesteri jelentés részletesen foglalkozik továbbá a város költségvetésével, peresügyeivel, mezőgazdaságával és állattenyésztésével, majd az ipar, keres kedelem és hiteléletre tér át. Minden vonalon leromlás észlelhető. Súlyos adókkal rótták meg az iparost és a kereskedőt, úgy, hogy egy ipari proletariátus kelet kezeit, amely aztán munkás és napszámossorba sülyedt. A legfontosabb iparágai tönkrementek. Jellemző erre, hogy a kovácsipar, amelynek külön utcája volt, ma már csak emlékekben él. Hasonló sors várt a gyáriparra is. Gyárai beszüntet' ték üzemüket, munkásai szétszéledtek.

A város kereskedelme, mely külföldön is ismertté vált, a román megszállás következtében teljesen elsorvadt. Hiteléletét pedig alapjaiban rázta meg az 1934. évi konverziós törvény. Ez főként a ma gyár bankokat sodorta el, mert a törvény által kilátásba helyezett és a veszteségek enyhítését célzó támogatásban magyar bankjaink nem részesültek.

Szamosujvár polgármesterének jelentéséből kitűnik, milyen szomorú sorsra jutott egy gazdag erdélyi város 22 év alatt. Ügy hisszük, minden kommentár felesleges, az adatok önmagukért beszél nek...

SZÍNHÁZ is ZENE

Ma, szennaion este:

Zimberi, zombori szépasszony

______Erdélyi Mihály nagysikerű operettje. Sándor Stefi bucsufellépése

F. hó 29 én, vas-nap dé után és este játszik u o'jára a kolozsvári Magyar Színház. — Vasárnap délután 4 órakor:

Kolozsvári dáridó olcsó helyárakkal

Uiolsá délutáni előadás

Vasárnap este 8 órakor: Ünnepi díszelőadás

A koioz »vári Magyar Sziaház búcsúja

Ünnepi díszelőadás keretében búcsúzik el a kolozsvári Magyar Színház igazgatósága ée társulata a régi sétatéri színházépülettől, mely f. hó 29 én, vasárnap este végleg bezárja kapuit, hogy átadja helyér az ősszel meg- ryiló uj Nemzeti Színháznak.

Majdnem egy negjedévszázados mull záródik le a vasárnap esti uto'^ó bucsuelőadással, mely méltó befejezése lesz annak a felbecsül- hetietienül nagy és értékes kulturmunkának, melyet a Magyar Szinház a megszállás nehéz éveiben a magyar szó és magyar színészet védelmében folytatott. Száz és száz fájdalímas es szép emlék fűződik az öreg sétatéri szinház épületéhez, melyben vasárnap eiste utoljára megy feli a függöny, hogy még egyszer ösz- szegyüljön a színpadon az egész régi kolozsvári társulat, m’efly jóban és rosszban együtt, vállvatve dolgozott, hitt és remélt huszonkét esztendőn keresztül, hogy megőrizze mindnyájunk legdrágább kincsét: a magyar szót ós magyar kultúrát.

A kolozsvári közönség, mely tanúja volt ennek a hősies miunkának és dicsőséges múltnak, vasárnap este együtt fog ünnepelni régi b edvenceiveil, a kolozsvári magyar színészekkel, akik ezen az utolsó előadáson legkedvesebb szerepeikben búcsúznak el a volt erdélyi kisebbségi magyar színészet régi otthonai, óh

A Kolozsvári Magyar Színház utolsó búcsú- e.őadásának részlete« műsorát utolsó plakáton közli a színház igazgatósága.

Jggalitoíás, szabályrendeletek

A város jogalkotása a román megszál Iás ideje alatt úgyszólván teljesen megszűnt. A város ügyeit a régi magyar szabályrendeletek alapján intézték, mig újabb törvények és rendeletek hatályon kívül nem helyezték.

A1 tornán nyelvű szabályrendeletek a város irattárában fellelhetők, a magyar és az eredetileg megalkotott szabályrendeletek legnagyobb részét ma már nem lehet előteremteni. A megszállás 22 éve alatt csupán 3 uj szabályrendeletet alkotott a város képviselőtestülete, melyek jóváhagyás után életbe is léptek.

A város irattárát a román uralom pusz tulásra Ítélte. Egyrészét azonban megtalálták a városháza padlásán, másrészét pedig az örménykatolikus egyház mentet te meg és helyezte el a Karácsonyi-féle szegényházban. A román uralom alatti összes iratok megvannak és megfelelő módon elhelyezést is nyertek. Az iratok feldolgozása hosszú időt vesz igénybe.

9 kázegészséi, kulturális és szociális ügyek

A polgármesteri jelentés részletesen foglalkozik a város közegészség-, kulturá^ lis-szociális ügyeivel. A város nagysága hoz mérten az egészségügy megfelelő volt. Megszüntették ugyan a katonai kórházat, helyettesitetle azonban ezt a sze’ gényházban elhelyezet városi kórház, majd a járványkórház és a két városi orvosi állás. A román impérium alatti halálozási statisztikából kitűnik, hogy a halál oka legtöbb esetben tüdőgümőkór, tüdőgyulladás és egyéb fertőző betegségek voltak. A város halálozási é(s születési adatai 5 év átlagában: Születés 13.1; halálozás 13.8; szaporodás tehát 0.7, amiből kitűnik, hogy bár Szamosujvár jobban el volt látva orvossal, mint járása, fejlő' dése mégis megállt, 6Őt visszafejlődött.

A 22 évi román uralom elsősorban kulturális téren igyekezett a maga felsőbb- ségét biztosítani. És megállapítható, hogy Szamosujvár lerongyolódott magyarsága sokat szenvedett ezen a téren. Jelenlegi kultúrája most is a békebeli kultúrájából és terméséből él. A szamosujvári állami gimnázium a békeidők egyik legj’elenté- kenyebb erdélyi intézete volt. Á románok átvették a polgári leányiskolával egyetemben, a magyar tanerőket elbocsájtot- ták és valamennyi intézetben megszüntet ték a magyar szót. A Ferences-rendi eleEedeUii tala**,

hogy Lakács Józsefet, a kolozsvári szinház népszerű titkárát, a legismertebb erdélyi színházi szakemberek egyikét, Budapestre szerződtette a Szinészkamara. Lukács Józsefet az Országos Magyar Szinészkarnura vidéki szerződtetéseket intéző ügyosztálya élére ál' Utalták. A fővárosba távozó, rokonszenves színházi ember elszerződése nagy veszteséget jelent Kolozsvár színházi életében;

hogy LLomm Pál, a kolozsvári szinház szép- hangú fiatql bonvivánja. ősztől kezdve a szegedi Városi Színházhoz szerződik, ahol ugyancsak az operett'társulat bonvivánjaként fog szerepelni;

hogy Szeleczky Zita, akinek súlyos ellen* tetei támadtak a budapesti Nemzeti Színházzal egy szerepvisszaadással kapcsolatban, jövőre valamelyik előkelő pesti magánszínházhoz szerződik;

hogy a háború ellenére az idén is megrendezik a hires salzburgi ünnepi játékokat. Az előadásokon főleg a német haderő tagjai vesznek részt. A műsoron elsősorban Mozart müvei szerepelnek, annál is inkább, mert Mozart halálának most van a 150'ik évfordulója;

Ä szingáztnüboro

Szombat este 8: ZIMBERI, ZOMBORI SZÉPASSZONY. (FrdéJyi Mihály nagysikerű operettjének felújítása, Sándor Stefi bucsu- felléptével.)

Vasárnap délután 4: KOLOZSVÁRI DÁRIDÓ (Első olcsóhelyáras eloudââ.)

Vasárnap este 8: A MAGYAR SZÍNHÁZ UTOLSÓ BUCSUELŐADÁSA. (Ünnepi díszelőadás az egész társulat felléptével Nyitány: vezényel Stefanidesz József. Ünnepi beszéd. Tartja báró Kemény János elnökigazgató. Búcsúznak a színészek. Irta és e’mondja Szabados Árpád. Részletek a Bánk bánból és A cigányból. A legnépszerűbb operettslágerek. Részlet a János vitézből. Déryné ifiasszony III. felvonása.)

RADIO

VASÁRNAP, JUNIUS 29.

BUDAPEST I. 8 Ébresztő. Szózat. Hanglemezek. 8.45 Iiirck. 9—9.55-ig Görög katolikus egyházi ének és szentbeszed a íő-utcai Szent Flórián templomból. 10—10.55-ig Római katolikus egyházi ének és szentbcszed a belvárosi főplébánia templomból. 11 „A kenderesi Hősi Emlékmű“. Közvetítés az emlékmű leleplezési ünnepségéről. Vezeti Bu- dinszky Sándor. 12.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 12-30 Székesfővárosi Zenekar. Vezényel Fridi Frigyes. Közben 13 „Rádiókrónika“. Elmondja Papp Jenő. 13.45 Hírek. 14

1. rész. Hanglemezek. II. rész. Részletek Kodály: „Háry János“' c. dal játékából. A Magyar királyi Operaház 15 i műsorából. Hangfelvétel. 15 „Időszerű gazdasági tanácsadó.'* A földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 1545 Pertis Jenő cigányzene- kara. 16.30 „A mai iskola.“ Roder Pál tanügyi főtanácsos előadása. Közművelődési előadássorozat. 17 Hirek magyar, szlovák és ruszin nyelven. 17.20 Honvédmüsor. 18 A Vox Humana énekkar. Vezényel Sümegh Miklós. 18.25 „Kántorné sirjánál.“ Pataky József előadása. 18.45 Bobua Lajos tangóharmónika számai. 19 Hirek magyar, német és román nyelven. 19.20 „Aranykalászos magyar róna- ság.“ Összekötő szövegét irta Babay József, elmondja Ónody Ákos. Közreműködik Nagy Izabella és Varga Imre (ének), kisér Sárai Elemér cigányzenekara. 20 Sport- és lóversenyeredmények. 20.15 „Nyári szünet.“ Haugjáték három részben. Irta Jávor Pál. Rendező Kis9 Jenő. 21.40 Hirek. 22.10 A Rádió Szalonzenekara. Közreműködnek a Ságody fivérek .xilofon). Vezényel Bertha István. 23 Hirek német, olasz, angol és francia nyelven. 23.25 „Utazás operettország- ban.“ Hanglemezek. 24 Hirek.

HÉTFŐ, JUNIUS 30.

BUDAPEST I. 6-40 Ébresztő. Torna. 7 Hírek. Közlemények. Étrend. Hanglemezek: 10 Hirek. 10.20 „Bulgária a rózsák hazája.“ Hunyadi Béláné előadása. 10.45 „Rudyard Kipling, Jókai és Lagerlög Zelma.“ Irta ifj. Hegedűs Sándor. Felolvasás. 11.10 Nemzetközi vizjelzöszolgálat. 12 Himnusz. 12.10 Mikulai Gusztáv szalonzenekara. Közben

12.40 Hirek. 13.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30 Horváth Rezső cigányzenekara. 14.30 Hirek. 14.45 Műsorismertetés. 15 Ár- folyamhirek. piaci árak, élelmiszerárak. 15.20 Szórakoztató zene. Hangfelvétel. 16.15 Diákfélóra. „Magyar századok krónikása.“ (Emlékezés Takáts Sándorra.) örsy Attila dr. előadása. 16.45 Időjelzés, hirek. 17 Hirek szlovák és ruszin nyelven. 17.15 Puky Margit zongorázik. „Liszt-müvek.“ 1. E-dur legenda.

2. Petrarca szonett. 3. E-dur po!ouaise. 17.40 „Az idő a modern történelmi drámában.“ Irta Arnold Schwengler. Felolvasás. 18.10 Szalonötös. 19 Hirek magyar, német és román nyelven. 19.20 Tánclemezek. 19.55 „Kínai képek.“ Irta Cser László. Felolvasás. 20.10 Az Operaház zenekara. Közreműködik Pataky Kálmán kamaraénekes, az Operaház tiszteletbeli tagja. Vezényel Fridi Frigyes.

21.40 Hirek. 22.10 Közvetítés a Hungária- szállóból. Bura Sándor cigányzenekara muzsikál. 23 Hirek német, olasz, angol, francia és eszperantó nyelven. 23.30 Hanglemezek. 24 Hirek.

Mesl mGsere

CAPITOL: PÉNTEK RÉZI. Végig ötletes, zenés magyar vígjáték. Turay Ida, Pager, Gózon. Műsor előtt magyar és UFA híradók. Az ölőadások hétköznap pontosan 5. 7 és 9 órakor, szombat, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 orakor kezdődnek.

EDISON: „VAS ÖKLÜ“. (Amerikai film- óriás.) Főszerepben Vaflíace Beery és Robert Taylor.

RIO: AZ ARANYVÁROS. Szenzáció-s kalandorfilm az amerikai polgárháború idejéből, Fősz.: Errol Flynn, Miriam Hopkins, Randolph Scott, Humpröy Bogart. Műsor előtt: legújabb híradók.

Royal-filmszínház: PAPUCSHŐS. Főszereplők: Kabos Gyula, Erdélyi Mici, Bilicsi Ti vadar, Vaszarv Piroska, Pethes Sándor, Kertész Dezső. Csak vasárnapig! Magyar és Luce híradók! Uj kezdési idő: negyed 4, negyed 6. negyed 8 és fél 10 órakor — OLÁJVÁROS. A Metro filmóriása. Négy világsztár parádéja! Clark Gable, Spencer Tracy, Claudette Colbert. Hedy Lamarr.

Egyetem-mozgó: ^ BROADWAY' MELODY' 1940, a Metro amerikai filmgyár tiindó- rien szép kiállítású, káprázatos rendezésű filme, főszerepekben Eleanor Poivell. Fred Astaire, Ceorge Murphey. Előadások kezdete hétköznapokon 5. 7 ét 9 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor.

URÁNIA: BOTRÁNY A CIRKUSZBAN. Szenzációs vígjáték, főszerepekben GAL - CSO—CSIKÓ—HARPO, Amerika három közkedvelt komikusa. Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor, Szombat, vasár- és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor.