Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-28 / 146. szám
19 11 I un i un 2 H. mmmammăamm Uúüty&ft hMCótt & fnü-ft-tyCU- fatliiéti „Ekdélty VÁszvtoá’Hífú!' p. líáfo'ii yiHbS by&ínOláj’áh'ClU Uistfoiupx jegyezte fe> a krónikás faik.tuJJ»*ii'i Balogh Leó, ctúkszenttuinási Dob oi Miklós ói uagy- kúszom Ambrus Pu«zki'i* fráterek nevét «s, P. Kájoni « könyvnyomda mellé könyvkötészetet is létesített. Ebben is 1* Modest ró' mai lerencos utva segítségét vette igénybe. 0 küldött idegen országból szakembert. A könyvkötő inerter nevet nem ismerjük. Anv• nyi tény azonban, bogy ö is szerzetes volt és ö tanitotta meg a szerzeteseket a könyvkötő mesterségre. P. Kájoni atyát, a kiváló és kora egyházi vezetőinek figyelmét is felkeltő pé dálián munkásságában az a gcudu'at vezette bogy üdvös és hatékony vallásos oktatást, nevelést és hitéletet nem lehet kialakítani Erdélyben, mindaddig, inig idegen szellemmel átitatott egyházi énekes, nevelési. tax- és iimídságoS könyveket kell más hiányában, a híveknek és magyar tanuló ifjaknak használniuk. A Szent Szék is elismerte érdemeit és Domokos Kázmér férc üres püspök után őt ne vezte ki püspöknek és apostoli helynöknek Az egyházi iejedeleruíéget azonban ez a Szent Ferenc alázatos szolgája visszautasította. A C'Sikswnity&i Uön^'/n^htda a szabad>ág.Uacc ideién Több mint két évszázadon át hűséggel, kitartással szolgálta az erdélyi keresztény magyar kultur.it a csiksomlyói Kájoni nyomda. Az lb48—19-e» szabadságharc idején sok megpróbáltatáson ment át. A Csikuaegyéi megszálló osztrák, vagy a felszabadító csapatoknak szükségük volt au yorndára. kiáltványokat, hadiparancsokat sokszorosítottak rajta. Bem apó liadinaplóját is itt nyomatták ki ..Gál Sándor ur — olvassuk P. Veress Ignác házfőnök feljegyzéseit a csiksomlyoi zárda házi történelmében — a felkelő székely- ség parancsnoka, midőn a házfőnok'P. Veress Ignác a parancsnok ur kiáltványait kinyomtatni vonakodék. a nyomdára kezet tett, annak igazgatását egy volt református prédikátorra. Biró Sándorra bízta, ki kiáltványokat és újságot nyomtatott. A következő évben azonban a császári katonai parancsnokok, CSÍKSZEREDA, junius hó. Amikor ma minden ország a/zul igyekszik, ezekben a nyárba hajió tavaszi napokban, a , vei sacrum“ idejéu, megbecsülni és támogatni irmt éa rajtuk keresztül a nemzeti irodalmat, a nemzeti eszmét, hogy könyvnapokat rendez nem fe'ejtkezhetünk meg a keresztény magyar kultúra azon apostolairól sem. akik azzal szolga ták országukat népük« t. hogy könyvnyomdák felállításával lehetővé teltek a keresztény magyar gondolatnak könyv alakban való terjesztését és igy széles körben való népszerűsítését. A keresztény magyar könyvkultúra szempontjából június hónapja sorozatosan következetes százados évfordulót jelent nemcsak a rnagvarországi, hanem az erdélyi könyvnyomtatásban is. Négyszázhatvan nyolc évvel ezelőtt, TV 7 8 junius havában kerüli ki a Karai Lasz ó, Mátyás király titkára, budai prépost, későbbi erdélyi püspök á'tal Olaszországból behozott fless András német származású nyomdász Imtiai műhelyéből az első nyomtatott magyar könyv a: ..Budai krónika". Erdélyben még csak ezután kettőszázhárom évvel, 1676 júniusában jelent meg az. első magyarnyelvű keresztény katolikus könyv, a hires ferences barát, nagvkájoni P. Kájoni János: ..Cântic nále"-ja. a csiksora'.yói, Erdélyben abban az időben legelső magyar ..nyomtatógép" termékeként. „Sutétp Pázmánya" Uéu- aette foszt a Uönyttszftd ácái A keresztény könyvnyomda felállítása elképzelhetetlen nehézségekbe ütközött Súlyos. kemény harcokat kellett megvívni a keresztény eszme ellen küzdő egyénekkel, szervesetekkel és intézményekkel. Sajuos. nemcsak kezdetben voltak meg ezek a leküzdhe- tetleainek látszó elgáncsoló törekvések, ha nem napjainkban is. Évtizedeken ke let kitartó. lelkes sajtóapasotoloknak lennie buzgó, törekvésük fontosságának tudatában levő. keresztény szellemű magyar vezetőknek, míg nagynevű jótevők nemes áldozatkészsége lehetővé tette az erdélyi keresztény könyv- nyomtatás olyan erőteljes és korszerű fejlő- 'dését, melyet ma már Erdélyben is dübörgő jhataknas körforgó és segédgépjei képviselnek. P. Kájoni János ferences atya azonban leküzdött minden akadályt. Akárcsak késői, hozzá méltó apostoli követői- P. Kájoni egyházi ének zenei, bölcsészeti és hittudományi tanulmányait Nagyszombatban végezte. Ott is szentelte pappá Zongot Zsigmond esztergomi nagyprépost, nagyváradi püspök. Felszentelése után Erdélybe került vissza. Mintaszerűen példás szerzetesi életével, nagykultúrájával, csodálatos szervező és épito erejével külön fejezetét nyitja meg, nemcsak az erdélyi ferences rendnek, hanem az egész erdólyrészi katolicizmusnak és közéletnek. ..Erdély Pázmánya" — ahogyan később elnevezték — 1675-ben már „custos“, az erdélyi ferenc-esrend „őre“ s ez a magas egyházi méltósága már lehetővé tette, hogy még Nagyszombatból magával hozott régi tervét: egy katojjkus nyomda felállítását megvalósítsa. Még abban az évben Rómához fordult a nyomda felállításának engedélyezése végett. P. Modest római látogató atya utján kedvező választ kapott. Erre P. Kájoni megindította a gyűjtést, ahogyan feljegyzéseiben 5 mondja: a ..kéregetést1'. Kotniss Gáspár marosszéki főkapitány és Farkas Margit 110 forintot adományoztak. A többit apró, garasos tételekben mind a székelyföldi hívek adták ősz- sze, az ő személyes házról-házra való járása alkalmával. Keserűen is jegyzi meg, hogy a csiki és mikházi zárda „egy pénzt 3em adott“. A hitnek és kultúrának milyen hatalmas ereje dolgozhatott ebben a nagynevű szerzetes leikében, hogv össze tudta házalni a jelentékeny összeget és a nyomdát már lo76-bau üzembe helyezhette! H&iíszázítalmftöt ívt, U&yy aegiefoni a „CanHondU" A nyomda első „művezetője“ P Kassai András, magyarországi származású nyomdász volt, ugyancsak ferences páter. Az ö segítségévei nyomtatta ki P Kájoni és jelentette meg 1676 júniusában, egész Erdé'v katolikus- ságának örömére, a 786 oldalas magyar és. iatinnyelvü „Cantionale catolicum régi és uj deák és magyar egyházi énkeek, dicséretek és Utániék“ c. kötetét, megfelelő hangjegyekkel. Ez a legelső nagyobb és jelentősebb katolikus erdélyi nyomdatermék. Az erdélyi keresztény magyar könyvnyomtatás hőskorából P. Kájoni és P. Kassai fe- peaces atyákon kívül buzgó munkásokként éppen ezért neme-.alt In tiltottak, hanem »‘gy- s/enicn a fi,kun részeli- nyomdánkat le !» foglaltak \ könyviivonnia ilyen l.ürü'mriiyrk között ii igyekezett szolgálni u/.t a célt, melyet \|V. Kelemen pápu későbbi engedélye im-gjelö11. .u katolikus il jóság a vallásban <-* tudományokban miivé.!leszólt ..." különösen u s/a badsághurc- leverr-.e után. A nyomda mellett élete végéig huni kitartott Benedek Lázár fráter, aki u/onhuu az utóbbi években c*.ik Directoriumokut nyomtatott a könyvsajton. A legutolsó és megőrzött ilyen Direetorltiui lüOO-bau került ki u csiksomlyói ,,barátok nyomdájáéból . . . 'Tovább azonban, u technikai lialudás ezir zadúbau, az öreg könYVsajtó már nem mii- ködbetelt. Elérte a kötelességét es feladatál biien teljesítő ,.közalkalmazott “ sorsát: nyugdíjba került . . . 1900—1910. évi kben mint múzeumi emléktárgyat mutogatták a esik- som'yói főginmúziutu tanárai a diákoknak Egy-egy közülük elcsent néhány ólombetűt, a nagyobbjából is bicskával kedve» szobrokat, apróságokat faragott ki a fényes puha o'omból . . . P.Paát Hapiszttán Idnys Uáz- ('énük búcsúztatja a H&íbzs- uácca sz'Zttttbtt nyomdát 1911. évben aztán va’óLan rnuz.eutni relikvia lett a könyvsajlóból. Elszállították Kolozsvárra. P. Paál Kapifcztrán János akkori házfőnök, aki a csiksomlyói zárdát féltette ezen nevezetesség megszűnéséért igy búcsúztatja a Káioui-nyomdát a zárda évkönyveiben : — A régi híre» Kájoni-féle csíki zárda nyomdáját 1911 július hó 9-én o rendtartomány határozata folytán P. Tréfán Leonard rendtsrtoináuyi cu«tos és zárdafőnök e vitette Kolozsvárra. Magát a köuyöksajtót é« a/ ös zes betűkészletet hálom ököl-szekéren szállították a csik«zered*i vasúti állomásra é* igy az egykor annyira birrs csíki kolostor nyomdája örökidőkre megszűnt létezni. Így határozta a bölcs definitorium \ éljék égést* séfére! A mai keresztény könyvnyomdák gépei, remegve, dohogva, dübörögve dolgozó körforgó gépóriá.-ai rzeretettel ér há ával simogatják meg hároim-z.ázévee ősüket ott a kolozsvári ft-renetsek muzeuinuban ... A nagy időket átélt egvszerü kézisajtó pedig büszke s*ülői örömmel tekint utódjaira . . . Tudj-i azt. hogy a keresztény magvar könyvnyomtatás Erdélyben is. teije*en korszerű. nyugati színvonalon áll. Albert István.-mm '--" ■ .............. ■ Minl»rrrr«r,rr,i.-,.MARÖSVÁSÁRHELY, jnnius 28. Ke- let-Erdély — a Székelyföld egyik legrégibb és legszebb temploma kétséglele" mii a marosvásárhelyi \ ártenipiom. A XV-ik század végén épült, egyhajós csarnoktemplomaink egyik legjelentősebbje, a kolozsvári Farkas-utcai és a dési református templom méltó társa. Egyszerű, vi lágos felépitése, tiszta, monumentális térbeli és felületbeli arányaival az erdélyi magyarság református templomainak élőképe lett. Szentélye, tornya csucsive-s- hajója kései barokk. ^ A történelmet együtt vészelte át a szé- kelységgel. Csak kemény talpazata és a beléje vetett hit tarthatta fenn napjainkig. Török dúlta, labanc felperzselte, négyszer építették, ötször lerombolták, az osztrák lovait tartotta évszázados falai között. Ne csodálkozzunk hát, ha eredeti formáját csak alapjaiban, falaiban, tornyában őrizhette meg. Minden kor a maga ízlése szerint restaurálta és a régi csúcsíves formák el-eltiinedeztek. Ä templom .északos oldalán levő Ids kápolnában még freskókról tudtak az öregek, de egy román esperes addig fon- dorlatoskodott, amig a havasi történelem lapjain felfedezett némi vonatkozást Vi téz Mihály havasalföldi vajda és a marosvásárhelyi vártemplom közölt. Ezen felbuzdulva rövidesen alapot teremtett, hogy a nagy vajda emlékét egy igen kicsi és megnevezhetetlen Ízlésű kápolnában örokitsék meg, amelyet a templom oldalához tapasztottak. Szerencsére még befejezés előtt eltűnt az alap, a történelem és végül az esperes is... Ezeknek a freskóknak nyomát se lehet találni, mert a románok nemhogy yaTizenüiöefik századbeli frestiéi és periáléi fedeztek lel anorosvá- sádhelyi váriempfom déli oldalán Az Országos Műemlékészeti Bizottság első lépése nyomán páratlan értékű lelettel gazdagodott Erdély műtörténelme koltak volna, de még a meglévő falat is lekaparták. Az évszázados templom az utolsó időkben már nehezen állt ellen az időknek. A visszatérés után KÓ3 Károly sietett Marosvásárhelyre, mert olyan hirek jutottak tudomására, hogy a drága miiemlé két a beomlás veszélye fenyegeti. Kő$ alapos vizsgálatot végzett és igyekezett az illetékeseket figyelmeztetni a műemlékek megmentésére. Kós Károly akkori jelentésében már említést tesz, hogy a vártemplom déli oldalán csúcsíves kapu nyomait fedezte fel. A napokban gróf Teleki Domokos társaságában Marosvásárhelyre jött dr. Lux műtörténész, egyetemi adjunktus fiával és a 2 Országos Műemlékészeti Bizottság kiküldetésében megtekintették a Vártemplomot. A levakolt falon felfedezték az egyik gótikus oszlop fejezetét. Kiderült, hogy a déli főkapura bukkantak, amelyet valaha ismeretlen okból kifolyólag befalaztak. Dr. Lux nyomban utasítást adott a takaró vakolat lefejtésére. Csakhamar kitárult a kapuboltozat a maga teljes pompájában. Az oszlopok hármai sora tűnt elő. melyekre gazdagon díszített csucsiv borul. A csucsiv egy igen értékes, 15-ik századbeli falfestményt keretez be. A kép figurális jelenetet ábrázol. A kép alakjai tisztán kivehetők, de tárgyát még nem le betett pontosabban meghatározni, amig a levakolási munkálatok nem fejeződnek he. Tisztán kivehettük az alakokat, két gazdagon öltözött férfi véresre korbácsol egy meztelen, leláncolt ifjút. A megkötözött fekvő alak lábánál Magyarorr/itg porhatipoM cinie/c l.u /t A falon húzódik «-I a gúzc*öv lék. A be»zcrejé*|ié| a tcrmé-kövcl cgy 1»<•) y»• i megesünkilotlúk »•» ebbe ágyaztak. *•! n a csővezetéket. A portálét szerem »ere A kor még eenki *eru fedezte frl. A templom déli oldnla a várkuszúrnyókra tekinteti és c kaszárnyák román kézen voltak. A meglévő vakolat kiturtolt adihfi uj óráig, amig bátran felfedhette titkát. A napsütésben lassacskán tiim-dezik elő a gyönyörű kapu, u kőművesek bérén;, kézimunkája nyomán. A téglahalmaz, a porfelhő felé emelkedik a karcsú oszlop zat és most már bátrán idézi Erdély régi műveltségét, szépségben bővelkedő múltját . . . Kiss László. Kossuth Lajos és a román földosztás Huszonhét évvel ezelőtt történi a román agrárpolitika végrehajtásának ieji~ viharosabb napjaiban az egyik szalmát- menyei szinmapvar faluban. Egy nyúti délelőtt könnyű homok futó állott meg a református parókia előtt. A kocsiról gyiiretlen vndászruhás, elegáns ur ugrott le és bezörgetett a papiak kapuján. A tiszteletes ur magyaros szít ességgel sietett az érkező elé s megkérdezte, mi- járatban van. — Én lenni a rumân agronom, — fe- ’ lelte az idegen — csinálni itten föld- osztás, román igazság. Venni el földet, sok földet úrtól, gróftól s adni oda parasztnak, románnak mind. De itten estik magyarnak is, mert nem lenni románok. Osztani román igazság. — S miben lehetnék én szolgálatára, — ráncolta össze homlokát az ősz lelki- pásztor — tőlem semmit sem vehet el az ur, de nincs is szükségem senki földjére.... — i\em baj, de maga tudni, hogy kinek nem lenni itten föld, az kapni tőlem föld. román föld. — A tiszteletes urnák felcsillant a szeme. .Vagy magyar volt, kuruckodó, negyvennyolcas. törhetetlen gerincű, nem szeretett a jövevényekkel'1 sok szót szaporítani, de amellett nagy diplomata is volt és fajtájút, népét izzóim szerette. Mégis csak jobb, ha a magyar földön a magyar kisgazda szánt. vet. mintha a regéli ural: dőzsölnek, — villant át az estén és gondolkozás néllrüt vállalta az informátor szerepét. 1 endégét a szövetkezetbe vezette, mert saját lakásán nem akart ilyen „ügyekkel“ foglalkozni. Hamarosan összeállították az ,.igényjogosultak“ név-sorát, majd a jó munkát áldomással pecsételték meg. Az áldomás jó sokáig tartott és a földmér- tiök ur teljesen ,.elázott“. Később a tiszteleten ur is nekibusult és a bóbiskoló vendég melleit nótázgatni k.ezdett. Egy szál füstös is odakerült s a tiszteletes ur keserű jókedve egyre magasabbra hágott. A ..mérnök“ ur jóakarata fejbólogatássnl kisérte az ismeretlen dallarnu Jmruc nótákét s halkan hortyogott mellé. Csak akkor riadt fel. amikor a tiszteletes ur, újabb pohár után. rágyújtott a Kossuth- nótára. Ezt már ismerte az agronom is s úgy szökött fel, mintha belészvrtak volna. — Kossuth Lajos. — rikácsolta vérbe- forgó szemmel — ki az a Kossuth Lajos? A tiszteletes ur is hamarosan kijózanodott. Már ismerte a román katonai börtönöket s tudta, hogy ismét baj lehet, ha nem vigyáz. Mégsem vesztette el lélekjelenlétét s nyugodt hangon válaszolt: — Kossuth Lajos szintén igényjogosult, aki kimaradt a névsorból, neki is joga van a magyar földhöz... A mérnök ur ismét vLsszcfsiilyedt a mámor jóindulatú karjaiba. Csuk egy pillant aig tartott az öntudat felvillanása, amig ..hazáját” veszélyben foritgni látta, majd újból nagylelkű lett: — tía nincs földje, majd adunk, ma mindenkinek adunk s hogy ne felejtsék el a mai napot, neki félhold helyett tele- holdat adunk. * Dicséretére legyen mondva, a földet ki is utalták. (a.—>). TEMETŐRENOEZÉS-tté]"" şirkeret, síremlék és kriota épitéik Épületeknél beton, műkő, aszfalt, padló és falburkolást vállal Felró Undrás cementező mester, Kőkért-utca 42.
