Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-26 / 144. szám

ELLENIÜK T9 41 Juni un 2 6. // Hokoli éi&tUcdátküzdctem után tyty&ziiink' Ükétú' stziy&éétt T' Scj-csüít német efötw/ás 'ácmidtc a diadalmas csuta izgalmas emlélceUU beszél az üdéiéi Ue^yek Uözö-'.t „VALAHOL ERDÉLYBEN", junius 26. (Au Ellenzék tudóaitójától.) Ködkevc^/ő hegy­csúcsok és cgbenyuló fenyők árnyékában, „valahol Erdélyben“, fekszik az a Ívi-> fürdő- heh és az a talán még kisebb szanatórium, ahová u napokban kellett ellátogatnom. [Nyu­galomban és békében, távol a napi esemé­nyek izgató zűrzavarától akartam eltölteni néhány órát. Nem sikerült. A világ minden csöppnyi kis zugában ott vannak és nyomon követik az embert a sodró események, l.a ott lepik meg leginkább, ahol a legkevésbé várja. Ott, ahol azt hinné: csak csend és békesség van. A város lakója voltam és vagyok. Hajnalt a ig láttam. A reggeli nap sugara a fenyők sudarait áttörve áradt most szobámba Ha­I vusalji hajnalok ridegsége úszott meg u fák között, mikor a kert végén fekvő erdőszélre mentem, hogy füsttel és korommal telt tii dómét, bár most az egyszer, friss levegővel telítsem. Ereztem, hogy egyedül vagyok. De mégsem . . . A kertben fiatal kis dirndliruhás leányka közeledett Közvetlen közeleuiböl pedig ha rátságos bung üdvözölte: — Guten Morgen . . . A leányka kezében tejes csupor vo t, fris­sen fejt tejjel lelt« n és lágy kenyér. Edéjük fordultam. Egyik sugár fenyő alatt kényelmes kertiszékben német katona ült. Mindkét keze hatalmas gipszkötésben volt. A leányka szeretetteljes kedvességgel etet­te. Pár szó még s azután egyedül hagyta. A Ucéiai Uauok sciscsüUic Közelebb léptem az idegenhez és üdvözöl­tem. Beszélgetésbe elegyedtünk, amc y egyre közelebb hozott minket s a szavak nyomán a XX. század legveszedelmesebb fegyverne­mének egyik örökké emlékezetes küzdelme bontakozott ki. Ejtőernyős katona vo't. őr­mester. A krétai harcokban vett részt. Erdélyből származott, de a birodalomban ne­velkedett. Most megint otthon van. Gyó­gyulni jött, hogy aztán újból hazáját szol­gálj^ tollal vagy fegyverrel kezében. Mind­egy. Közben mesél a harcokról. ímíéUeziink, a natyty U%z- detetn^e» * • — Görögországi bázisunkról indultunk út­nak május 20-án. ködös hajnali szürkület­ben. Repülőkötelékeink célja: Kréta-szigete volt. A kapott parancs teljesítésének ne­hézségével, de egyben szükségszerűségével mindannyiunk tisztában voltuuk. Tudtuk, hogy az ellenség kemény harccal áll ellen támadásunknak, de nem titkolták el előttünk azt sem, hogy ideje volt védelmi vonalainak kiépítésére. A gép alatt kavargó mélységből mitsem láttunk. Köd ülte meg a görög ormo­kat és völgyeket, melyekben egykoron iste­nek és szatirok űzték vidáman egymást. — A feszültség egyre nőtt a hosszú ut alatt. Vájjon milyen lesz a leszállás? Fény­képekről és térképekről régi ismerősünk Kréta-szigete. De milyen a valóságban? Gon­dolataink összevegyültek a gépek zúgásával. Qútyízápw Uíz&ch é\i földet az fy&eiHyăs csapat — A tenger felett az idő is derü'tebb lett- Kanea. Kréta-szigetének fővárosa előtt húzó­dik el egy széles völgy. Parancs szerint itt kellet leereszkedjék kötelékünk. Kiugrottunk a gépekből. Mint fehér gombák úsztunk nyomban a légben. Az ágyuk recsegő dörre­néseit a gépfegyverek éles visítása tarkí­totta. Ernyőnk finom selymét áfát ütötte né­hány golyó. A gépben érzett lelki feszültséget ekkor már a legnagyobb nyugalom váltotta fel. így volt ez máskor is. Most már az életért is hárco'ni kellett. Az angolok remekül hasz­nálták ki védelmi á’lásaiknak előnyeit. Ma­gasból láttuk már feladatunk első követel­ményét. Megsaállui és kézbeutartani az alig százméternyire húzódó országutat és annak árkából, ahol viszonylagos fedezetet is kap­tunk, előretörni. Megjelenésünk vészes riadalmat keltett a a falusi lakosságban. Ilyesmit nem igen láthattak... Akiket el­fogtunk, biztonságba helyeztük, mert az ej­tőernyős senkiben sem bizhat. Különösen nem edenséges területen. Ez szabály, amit a gyakorlat törvénnyé emelt. tie*ie — UaíáUa ... — A támadás percek alatt megindult. Jobbra és balra 'evő csoportjaink felfejlőd­tek és előrenyomultak. Az összeköttetést is megteremtettük, a döntő fontosságú szerepet betöltő rádiósok utján. Áll a támadási vonal. Lépésről-lépésre haladtunk előre. — A kitisztult égről rekkenő meleg áradt a szigetre. A nap sugarai elviselhetetlen hő­séggel borítottak el. Csaknem kibírhatatlan álmossággal küzdtünk valamennyien, annak ellenére, hogy minden o'dalról szóltak a fegyverek s robbantak a mi lövedékeink is. Közben a Kanea elleni támadás egységesen kifejlődött. Az angolok minden magaslatot megszálltak, sziklák mögötti állásokban védekeztek. Mindezeket estére el kellett foglalnunk. Galatas nevű községre támaszkodott a leg­erősebb angol védelmi erőd. Ezt csak napok múlva tudtuk e foglalni. Váltakozó szeren­csével folyt a küzdelem. Az éjszakák külö­nös izgalmakkal jártak. A rádióra voltunk egyes-egyedül utalva. Reggelenként bombázó­ink tompa berregése hozott segítséget s avatkozott előnyoruuásunkba, ha szükségét érezte. — Napokon át folyt itt a harc. Végre azonban tért nyertünk az egész vonalon. Ko­moly angol kísérleteknek vágtuk elejét éber­ségünkkel és semmisítettük meg az angol összekötővonalakat egves csapattestek között. — Érdekes volt. hogy mindkét fél élelmiszer és lőszerhiánya csaknem egyazon időben jelentkezett. Az angolok polgári személyek segítségével akarták készletüket kiegészíteni. Erői járőr- szolgálattal könnyű volt őket megakadályoz­ni ebben. Az ellenállásuk ilymódon érezhe­tően lanyhult. Nagy gépeink kellő időben mindig lebod- tál: a legszükségesebb utánpótlást. S az­után az ellenség megfigyelésére vagy állá­sainak bombázására sietlek. Május 24 éu, mikor már négy napja e et- lialulharcbau állottunk Kréta-szigetén, hallot­tuk. hogy u rádió közzétette mezjrleiiéltink a szigeten. Ekkor mái biztosítottuk állásainkat. A sziget ke eti és nyugati részének ésKariea- nak, de a Suda öböl e'fog'ulásának befejezé­se is már csak rövid idő kérdése volt. Az angolok is keményen harcul luk, meri tudták és érezték Kréta-szigetének stratégiai jelentőségét. A Földközi-tenger keleti meden­céjének kulcsa ez a sziget. Ma elvész. meg szűnt számukra az u fontos öss/.ekötóhid, mely a Szuezi csatornával, a tengerszélcken húzódó peremállamokkal és az ázsiai— ausztráliai érdekekkel kapcsolja össze. ífyjuttmu'AÖdéz a tífyi Uadt&ud — Kréta ma már az önök kezében van! De a harcok milyen tanulságot rejtegetnek a jövőre nézve? — Az ejtőernyős etapat.ok és a légigyalog­ság ebben a győzelemben olyun feladatot haj~ tolt végre, melynek megsegítésében a száraz­földi és a tengeri segitségnynjtás már e'eve is ki volt zárva. A légibaderő ütőképessége mellet feladatköre is nagymértékben bővült ezekkel a harcokkal, ami o további ütköze- tek folyamán még számtalan esetben döntő IC6Z. Mi nem rendelkeztünk nehéz fegyverekkel a leszállás pillanatában, a hiány kiegyenli tésé.re tehát a légihaderőnek kellett segíte­nie és közbelépnie. Ez a harci együttműködés is sikerü't. Tanul­ság mindebből nz. hogy ügyes és pontos együttműködő ejtőernyő­sök és légihaderő ellenséges légelháiritó tűz ellenére is súlyos veszteségeket okozhat az ellenségnek anélkül, hogy maga említésre- méltó veszteségeket szenvedne. Ezeket mondta a német ejtőernyős az er­délyi fenyők alatt, innen indult útnak és ide tért vissza meggyógyulni. És innen, e su­gár fenyők árnyékából megy el újra hárco'ni nemzete érdekeiért távoli csatatctekro... (-) 1100 <n?ennekkerieí létesített a Hői Tábor BUDAPEST, junius 26. Az egész or­szágra kiterjedő gyermekkert-akciót le­bonyolító Egyesült Női Tábor vezetősége szerdán tájékoztatta a napilapok képvi­selőit a gyermekkert akció mostani állá­sáról. ,Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné el­nök közölte tájékoztatójában, hogy amig a Női Tábor a mult évben 76 gyermek­j kertet létesített, addig a folyó évben 1 1100-at állít fel az ország különböző ré­szein. Ebből a számból ezer esik az anya­országra. a többi pedig Erdélyre és a Délvidékre. A gyermekkertek 2—3 hó­naposak Ó9 óvónők, tanítónők és egye temi hallgatónők gondozzák a gyermeke­ket. Eddig 1180 vezető jelentkezett erre a feladatra. Nagyfonfosságu kérdésekről tanácskozik a kolozsvári törvény- hatósági bizottság jaliusi ülése Páiadóból fedezik a KOLOZSVÁR, junius 26. A város 1 számvevősége által elkészitett és a kdr mány által Kolozsvárra kiküldött bizott­ság által felülvizsgált költségvetési ter­vezetet a város tanácsa Budapesten ki­nyomatta és a törvényhatósági bizottsági tagoknak tájékozódás végett tegnap szét is küldte. Julius első hetében tárgyalja a költségvetést a törvényhatósági bizott ság. A költségvetéslervezetből egyelőre négy számadatot emelünk ki. A kiadási előirányzat városi közszükségletekre 5.648.865 pengő, fedezet erre 3.699.286 pengő, a hiány tehát 1.949.579 pengő. köítsísvelési hiányt Ezt a hiányt hetvenöt százalékos pótadó­val kell fedezni. A pótadó arányszáma, — figyelembe véve a változott helyzetet és a megszaporodott szükségleteket, — nem sok, sőt a rendesnél alacsonyabb is. 1910-ben 66, 1911-ben 75, 1912 ben 79, 1913-ban 77, 1914-ben 84, 1915—17 és 18-ban pedig 120—120 százalék volt a pótadó. örvendetes eredmény tehát, hogy a város tanácsának sikerült a pótadót 75 százalékra redukálni, annyira, mint a többi erdélyi városokban. Egyébként a jövő hó elején a költség- vetésen kiviil nagyfontosságu ügyek ke n Kristály" hávéház és &FÍÜ (Unió és Ró- zsa-u. sarok) Ma, csütörtök estétől Komiós Vili és Haltai Andor teljesen u] Tücsök és tréfákat adnak elő. Ha jól akar milatr, ok/aíten fnlhassT míg! rülnek u város purlauirritje elé. Juliu ^-iin, h/erdán es tleg csütörtökön dél után 5 órakor a város törvényhatósága nak lusgyülése ii| ö:- ze, 1 én, pénteken esetleg a következő napokon mindennap délután 5 órakor a váron törvényliatúfeági bizottsága tart ülést. A törvényhatósági bizottság tárgysoro­zatán a következő fontos városi ügyek szerepelnek: , I. Polgármesteri előterjesztés a köz gyiiles es kisgyülés ügyrendjének sza hályrendeletéröl. 2. A város háztartásá­nak, alapjainak és üzemeinek ezévi költ­ségelőirányzata 3. A városi közúti alap­ján ak ezevi költségelőirányzata. 4. Pol- gármesteri előterjesztés a szervezési sza­bályrendeletről. 5. Az igazolóvál aszt­inány, a kijelölő bizottság, a ßzamonkero szék- és levente bizottság tagjainak meg­választása. 6. Előterjesztés a szakbizott­ságok megalakításáról és a szakbizottság tagjainak megválasztásáról. 7. Előterjesz­tés a lakásbérleti szabályrendeletről- 8. Előterjesztés a gázgyári üzemi szabály zatró). 9. Előterjesztés u gázgyár helyre­állításáról. 10. Előterjesztés a városren­dezési általános és részletes tervek elké­szítéséről. ]]. Előterjesztés a hirdetőbe rendezésekről szóló szabályzatról. -J2. Előterjesztés 230.000 pengő hizlalási köl­csönről. 13. Előterjesztés dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes részére egyetemi előadások tartására való enge­dély megadásáról. 14. Előterjesztés a bérkocsik ipargyakorlásáról szóló szabály rendeletről. 15. Előterjesztés a gépere­jű bérkocsi-ipar gyakorlásáról. 16. Bel­ügyminiszteri leirat az árvizkárosultak segélyezéséről. 17. A hirlapirók orszá­gos nyugdíjintézetének kérése. 18. Elő­terjesztés hütőház, sertésvágóhid és jég­gyár létesítéséről. 19. Előterjesztés gyü- mölcnpzeszfőzde kisüzem engedélyezésé ről. 20. Előterjesztés a tűzoltó-laktanya építéséről. 21. Előterjesztés a Téglás­utcában építendő elemi iskoláról. 22. Előterjesztés a nyomortanyák megezün tetéséről és végül 23. Előterjesztés a Mélies-utcában telekvásárlásról. Tegnap és A Magyar Nemzet szerdai számában ki­fogásolja, hogy az Erdélyi Párt, a Kövér Cusztáv kilépésével foglalkozó közlemé­nyében azt mondja, hogy a párt Erdély mai szellemét maradéktalanul akarja kép­viselni. A lap szerint a mai szónak ..kor­szellem'1 ize van, mig az igaz erdélyi Szel­lem nem speciálisan „mai“ vagy tegnapi, hanem ezeréves és örök. „Történclemeile. nes tévedés volna tehát — Írja tovább a lap — ezt az ezeréves szelleme: napi poli­tikai jelszavak aprópénzére felváltani, kü­lön „inai“ erdélyi Szellemet kreálni poéti­kai opportunizmusból. Nem tudjuk, hogy ez volt-e a célja a pártvezetőségnek a „mai“ szó gyanús kiemelésével?“. Nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy a pártvezetőség nevében beszéljünk, de megnyugtathatjuk kitűnő laptársunkat, hogy a „mai“ szót sem a púrtvezetőség, sem mi nem értelmezzük gyanúsan. Hogy mi a véleményünk Erdélyben a politikai opportunizmusról, arról bővebb és gondol­juk, meglehetősen világos és Félreérthetet­len felvilágosítást ad ugyané számunkban megjelent „Konjunktúrakutatók“ cimü cikkünk. De a Magyar nemzet „gyanúja“ a „kor­szellemnek“ megfelelő „kórtiinet“. Mert a politikai élet fórumán minden „gyanús“. Irtózatos betegsége ez úgynevezett közvé­leményünknek. Van-e védekezés ellene? Vagy e „gyanú“ miatt r.e lehessen be­csületes választóvonalát huzni éppen az örök erdélyi és magyar szellem jegyében az attól oly sokban idegen „tegnap“ és a felé törekvő „ma“ között? A világ felmér­hetetlen változásainak kellős közepén le­maradjunk megint a népek országutján, csak azért, mert egyeseknek és kevesek­nek csak „tegnapjuk“ van? Az 1551. tor- dai országgyűlésen Erdély megelőzte Euró­pát, Igaz. kényszer alatt, mert másképpen nem kerülhette volna el a vallásháborút. De vájjon „ma“ nem á^unk-e talán még sokkal nagyobb, sokkal történelmibb kényszer alatt, hogy önmagunkra találjunk a vajúdó Európában és megleljük méltó helyünket a születő uj korszakban? Meg­nyugtatunk minden oldalt: nem vagyunk „gyanúsak“! A mi keresztünk a kettős ke­reszt és védőszent Link László király, aki Cserhátamnál aratott győzelmet a betörő idegenek felett. De tiltakozunk a dialektika ellen, amely a ,.mar> alatt nem hajlandó c-ak idegen eszmék habzó szájú másolását látni és a „tegnapot“ az egész muhtá szélesíti ki. amely Számunkra szent és sérthetetlen,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents